Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-23 / 69. szám

Orosházán

A város országgyűlési képviselője elhelyezte a nyolctantermes új iskola alapkövét

„Látod kisfiam, ide jársz majd iskolába” — hajolt le négy év körüli fiához a fiatalasszony, az alapkőletétel ünnepélyes pilla, nataiban. A helyszín: Orosháza, üveggyári lakótelep, Ifjúság utca. Itt jelölték ki a helyét a város legújabb oktatási intézményének. Az iskolaépítés első mozzanatára, az 'alapkő elhelyezésére a Tanácsköztársaság évfordulóján, a forradalmi ifjúsági napok keretében került sor.

Az üveggyár kultúrtermében ifjúsági nagygyűléssel kezdődött a március 21-i program. Itt Lovas Julianna, a gyár üzemi KISZ-bizottságának titkára üdvözölte az ifjúságot, a vendégeket, majd — a testvér Kulich Gyula' Üttörőcsapat köszöntő műsora után — Márton József, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa mondott beszédet és átadta a „KISZ KB Kiváló KISZ-alapszervezeté” zászlót a síküveggyáregység Zalka Máté alapszervezetének. Több alap. szervezet, illetve KISZ-fiatal részesült kitüntetésben, jutalomban.

Az ünnepi program az üveggyári lakótelepen folytatódott. Az iskola alapkövének elhelyezése előtt először Czina Sándor, az üveggyár igazgatója beszélt. Felidézte azt a tízegynéhány évvel ezelőtti napot, amikor a város széli puszta területen elhelyezték a gyár alapját, amelyből a megye égjük legnagyobb ipari üzeme nőtt ki, s a gyárban dolgozók a közelben sorra otthont teremtettek;, kialakult a lakótelep. Szükségessé vált egy óvoda. Ez a gyár kollektíváinak nagyarányú összefogásával tavaly el is készült. S most egyre égetőbb szükség van itt egy új iskolára, amelynek létesítéséből részt vállal az üveggyár.

Az igazgató bevezetője után Németh Ferenc. Orosháza országgyűlési képviselője tartott beszédet az ünnepségen, melyen ott voltak_ a város párt-, állami, társadalmi szerveinek képviselői, a gyár fiataljai és dolgozói. Történelmünk ünnepnapján, március 21-én rakjuk le az új iskola alapkövét — kezdte be- , szed ét a képviselő. Ezután arról szólt, hogy a Tanácsköztársaság céljait a szovjet hadsereg által felszabadított Magyarországon a kommunista párt vezetésével tudta megvalósítani. Az azóta eltelt 32 év alatt számtalan új

általános iskolát, középiskolát, főiskolát, egyetemet építettünk. Folyamatos iskolaépítési programunk része a jelen ünnepségünkkel kezdődő nvolctantermes iskola felépítése, még akkor is, ha ez kicsit rendhagyó lesz. Az üveggyári munkáskollektíva javaslatára a város ipari üzemei, a termelőszövetkezetek és iá- tézmények vállalták, hogy előteremtik a 17 millió forint építési és szerelési költség hiányzó részét, és segítik az építési, szállítási munkákat. A város szocialista brigádjai felajánlották.

hogy csatlakoznak az orosházi MEZŐGÉP Táncsics Szocialista Brigádjának felhívásához; a szükség szerinti munkákkal járulnak hozzá, hogy a létesítmény mielőbb elkészüljön.

A beszéd után Németh Ferenc elhelyezte a betonalapban a dokumentumokat, többek között az iskola tervrajzát, alapító okiratát, jelvényeket, a szocialista brigádok névsorát, a védnökségről szóló kiadványt, a makett fényképét, a Népújságot és több napilapot tartalmazó urnát, majd befalazta az iskola alapkövét.

Társadalmi összefogással teremtenek jobb életfeltételeket

Kötegyánban

Az/alig kétezer lelket számláló Kötegyánban az 1970-es évek elején meggyorsult a lakosság elöregedése. Évente csaknem kétszer annyian haltak meg. mint amennyien születtek. A fiatalok egy része ugyancsak másutt .igyekezett kereseti lehetőséget találni. A kötegyániak azonban — a község vezetőinek sokoldalú támogatásával — megtalálják a lehetőséget arra, hogy | odahaza teremtsék meg a jobb J megélhetés feltételeit. . j

Igaz, még manapság ig eljár-[ nak a faluból 60—70-en Sarkadra, Gyulára és máshova dolgozni. De egyre többen maradnak odahaza. A Petőfi Tsz gépesítéssel, jobb munkaszervezéssel és a háztájinak nyújtott sokoldalú segítséggel könnyít a lakosság helyzetén. Az ÁFÉSZ közreműködésével megalakult a baromfi- keltető, az árutojás-térmelő, "a nyúltenyésztő és a zöldségtermelő szakcsoport. A keltetőbe a falusiak negyedmilliónyi te- nvészlojást adnak, jelentős mennyiségű nyúl kerül innen exportra. A tanács öt hold tartalékföldet adott a szakcsoportnak, ahol öntözött körülmények között termelhetnek zöldséget és burgonyát a falusi lakosság ellátására. Ősrégi szokást elevenítettek fel. a májlibatömést. Az. ÁFÉSZ közreműködésével az asszonyok megtanulták a gépi tömést, így egy-egy család 60— 100 hízott liba leadására szerződhetett.

Készül a mintadarab

Anyagában és fazonokban is divatosak a Békéscsabai Kötöttáru- gyár nyírottplüss termékei. A megtervezett modelleket a mintaszobában szabják-varrják. Felvételünkön: készül a néhány darabos mintakollekció Fotó: Veress Erzsi

Az összefogás szép eredménye egyéb területen is érezhető Kötegyánban. Társadalmi összefogással épül például a 75 személyes, minden igényt kielégí- -tő, korszerű óvoda. Segít ebben a Petőfi Tsz csakúgy, mint a falusi lakosság. A „Két nap az óvodáért” .mozgalomhoz szinte mindenki csatlakozott. A kivitelezésre a tanács építőbrigádja vállalkozott, a tervet pedig a Békés megyei Tervező Vállalat készítette. Ha csupán a tanács anyagi erejére támaszkodott volna a falu. öt év alatt sem gyűlt volna össze elég pénz a kisgyermekek otthonának felépítésére.

Tizennégymillió forint értékű társadalmi munka Békéscsabán

Átadták az „Építsük, szépítsük városunkat" verseny díjait

Az „Építsük, szépítsük városunkat” verseny eredményeként Békéscsaba lakossága, s az üzemek, a szövetkezetek, és az intézmények a múlt évben több mini 14 millió 429 ezer forint értékű. társadalmi munkát végeztek. Március 21-én délután a városi tanács dísztermében rendezett ünnepségen Vantara János, a városi tanács elnökhelyettese részletesen értékelte a település fejlesztését segítő munkát. Elismeréssel szólt a város lakosságának áldozatvállalásáról, az „Építsük, szépítsük városunkat” verseny kibontakozásáról. Majd az ez évi feladatokat ismertette. Ezután Araczki János tanácselnök áladta a társadalmi munkában legjobb eredményeket elért kerületeknek, vállalatoknak, intézményeknek, szövetkezeteknek a díjakat és az okleveleket.

A kerületek közötti verseny-1 ben az első díjat, s az azzal járó 150 ezer forintot a VI. keni- i let, á második díjat. 100 ezer! forintot a VII. kerület, a har-. madik díjat, 50 ezer forintot a III. kerület kapta meg. A vál- ] lalatok és a szövetkezetek közötti verseny első helyezettje a' Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, második helyezettje a Békéscsabai Kertészeti és

Köztisztasági Vállalat, harmadik helyezettje pedig a Szabadság Termelőszövetkezet lett. Külön díjat kapott a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. A középiskolák és a szakmunkás- képző intézetek versenyének első díját a 635-ös Ipari Szakmunkásképző Intézetnek ítélték oda. Az alsófokú oktatási intézmények versenyét pedig V— VI. számú általános iskola nyerte el. A Békéscsabai Konzervgyár, a Kner Nyomda, s a városi tanács költségvetési üzeme a közterületek rendezéséért oklevelet kapott. A Békés megyei Tanács emlékplakettjét a városi tanács költségvetési és kivitelezési üzeme Petőfi Szocialista Brigádjának, valamint az ÁÉV ugyancsak Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigádnak adományozták. A városi tanács emlékplakettjét a költségvetési és kivitelezési üzem Egyetértés szocialista brigádja kapta meg. Ezenkívül a város lakossága közül a társadalmi munka szervezéséért 66-an kaptak jutalmat, illetve elismerő oklevelet a városi tanácstól.

Tegnap, március 22-én a lakó- és utcabizottságok munkáját értékelték, s elismerő oklevéllel jutalmazták a kiváló eredményeket elért bizottsági tagokat.

Versenyláncosok Berlinben

A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában. Berlinben március 25—27. között nagyszabású nemzetközi táncversenyt rendeznek, melyre a magyar színek képviseletében megyénk egyetlen Sonderklasse párja, az

orosházi Antali Zoltán és Győri Edit kapott meghívást. Az orosházi táncosok többször jártak már Karl-Marx-Stadt-ban, Lipcsében, Halléban. Most először szólítja őket a meghívás Berlinbe.

Hogy több legyen...

Paprikáról - paprikásán

A konzervgyár 3 ezer tonnával több zöldség termesztésére kötött szerződést a gazdaságokkal az idén, mint tavaly. Egyedül paprikából nem sikerült lekötni a tervezett mennyiséget. Azt mondják a gyáriak, hogy a paprika kényes növény, nagy kockázattal jár a termesztése.. Eredményt csak ott hoz, ahol megfelelő a "szakmai és műszaki színvonal.

— Ezt én is olvastam a Népújságban, mondtam is rögtön az elnökünknek, hogy nem is annyira-a paprika a kényes, mint inkább a termelő. Arra tudniillik, hogy legalább a befektetést kapja meg a fevásárlási árban. Ezt pedig a paprika esetében aligha lehetett elmondani. Egy kicsit paprikásak is voltak emiatt.

Dékány Károly, a csanádapá- cai Széchenyi Tsz főagronómu- sa az üzemgaszdász, Csepregi Mátyás számításait lapozgatva állítja az előbbieket. Kiteregeti a számoszlopokkal teli íveket, azután érvel:

— Tessék megnézni. Itt van minden feketén-íehéren. Nálunk 1975 óta rendkívül megnőtt a zöldség becsülete. A burgonyát is ide számítva 600 hektáron termesztünk zöldséget,. pontosabban: zöldborsót, zöldbabot, sárgarépát, zöldpaprikát, paradicsomot, no meg dinnyét és szamócát. Ez a hatszáz hektár a szántó egyhetede. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a növénytermesztés árbevételének több mint 40 százalékát adja a zöldségtermesztés és ebből a szempontból sem mindegy: mennyi nyereséget tartalmaz ez az árbevétel.

— Ez így világos is, de mi van a paprikával ?

— Tavaly 50 hektáron termesztettünk zöldpaprikát. Szűkén vett önköltsége, vagyis földadót és egyebeket nem számolva, 5 forint 65 fillért tett ki. Értékesítéskor pedig átlagárként ugyanennyit értünk el.

— Erre az évre megemelték az átvételi árakat, nem?

— Ez igaz. de a konzervgyári ár még így is alacsonyabb marad az önköltségnél.

— Az előbb azt állította, hogy

az átlagár megegyezett, az önköltséggel.

— Igen, mert paprikát nemcsak a konzervgyárnak adtunk el. Hordtuk a piacra is, ahol 9 forintos átlagárat értünk el, a konzervgyár tavaly csak 4 forint 50' fillért adott kilogrammonként. Azt is csak az első osztályúért.

— Ezekután hány hektáron termesztenek paprikát az idén?

— Tíz hektárral növeltük a paprikatermő területet.

— Most már végképp nem értem.

— Javaslom, hogy menjünk át az elnökhoöz.

Mészáros Pál, a Széchenyi Tsz elnöke összevont szemöldökkel hallgatja végig a kérdés- özönt. A szigorúság akkor sem oldódik arcvonásaiban, amikor megszólal:

— A paprikánál maradva hadd mondjam el, hogy Csanád- apáca évtizedes hagyományra tekint vissza a zöldségtermesztésben s még inkább a zöldpaprika. a paradicsom és a vöröshagyma termesztésében. A zöldpaprika .nincs gépesítve és van valami igazság abban is, hogy kényes növény. Nekünk is csak 157 mázsát termett a tervezett 200 heyett hektáronként.

— Akkor valami köze ennek is van ahhoz, hogy a zöldpaprika termesztése tavaly Csanádapá- cán nem volt kifizetődő?

— Annyi, hogy ha a tervezett 200 mázsa bejön, hektáronként, akkor nemcsak a szűkén vett önköltséget, hanem a teljes ráfordítást visszakaptuk volna, de még mindig nyereség nélkül.

— Miért nem hagyják akkor abba a termesztését?

— Erre nehéz szabatos választ adni. Egy biztos, ebben az évben még megpróbálkozunk vele. Először is mi adjuk a konzervgyári zöldpaprika 40 százalékát. Nem „léphetünk le” osak úgy egyszerűen. Reméljük, hogy ez a magatartásunk alapot teremt ahhoz, hogy a kockázat jobb megosztásáról tárgyaljunk. Azután van még egy dolog. Jelenleg 230 tagunk — az asszonyok többségé — dolgozik a kertészetben. Hogy ez mit jelent? A növénytermesztés munkabéreinek több mint 90 százalékot a zöldségtermesztőknek fizetjük ki. Ez a' közgazdasági szabályozók miatt sem tesz jót nekünk, másrészt pedig legfeljebb 3-4 évig áll -még rendelkezésünkre ennyi munkáskéz, ennyi részes művelésre vállalkozó. Hát ezért mondtam azt, hogy egyelőre nem hagyunk fel a zöldpaprika termesztésével.

— És mi lesz négy év múlva?

— Ha a nemesítőktől kapunk bőhozamú, betegségeknek ellenálló fajtákat,ha vásárolhatunk megfelelő gépeket és az árakban is megtaláljuk számításunkat, nem okoz majd paprikás hangulatot a paprika.

—És addig?

— Az orosházi zöldségvető- mag-termesztő társulás tagjaként ?0 hektáron paprikamag- termesztéssel igyekszünk növelni az ágazat jövedelmezőségét.

Kőváry E. Péter