Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-23 / 69. szám
Százhúszmillió forint fejlesztésre Fáspusztáról az NSZK-ba Uj bisztrókat, eszpresszókat, éttermeket létesít a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat a Belkereskedelmi Minisztérium, a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya, valamint az Idegenforgalmi Tanács anyagi támogatásával az V. ötéves .tervidőszakban mintegy 120 millió forintot fordít beruházásra, 70 milliót pedig karbantartásra. Purcsi János igazgató tájékoztatása szerint a beruházás keretében Békéscsabán, a Kazinczy utcában az ABC- és MÉK-bolt között augusztus 20- ra elkészül az új bisztró, ahol tejet, tejterméket is árusítanak majd és reggelizni is lehet. Az Előre sportpálya mellett, [ a Vandháti úton az év közepén nyílik meg a már épülő bisztró. Ebben külön választva lesz az étel, élelmiszer és a szeszes ital kiszolgálás. A bisztróhoz tartozik még egy kis étterem melegítő konyhával. Az étteremben hétköznaponként a Békéscsabai Patyolat. Vállalat dolgozói étkeznek majd, szombaton és vasárnap pedig rendezvényeket (lakodalmakat. név_ napokat, stb.) lehet tartani. A Tanácsköztársaság útja és a Szigligeti utca sarkán levő lakóépület földszintién egy 210 négyzetméter alapterületű ételMegjelent a Nemzetközi Szemle A márciusi szám a Testvérpártok kongresszusai című sorozatában részleteket közöl a Vietnami Kommunista Párt IV. kongresszusán elhangzott Le Duan-beszámolóból és az Izrael Kommunista Pártjának XVIII. . kongresszusán elhangzott központi bizottsági jelentésből. Rövidítve közli a lap a Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága 13. plénumának a választási kampányok értékeléséről hozott határozatot. „Az SZKP az életszínvonal emeléséért” összefoglaló cím j alatt olvashatjuk az SZKP KB- í nek a mezőgazdaságban és az i iparban dolgozókhoz, valamint az ország összes dolgozóihoz intézett levelét és azt a párt- és j kormányhatározatot, amely a közszükségleti cikkek termelésé- j nek fejlesztéséről és a minőség ; javításáról szól. Cikkek foglalkoznak az arab világgal: az arab országok kommunista és munkáspártjainak értekezletéről kiadott közlemény; Egyiptom nehéz napjai a zavargások után; Szaúd-Arábia olajipari miniszterének a Der Spiegelnek adott nyilatkozata az olajhelyzetről és az OPEC jövőjéről. Jubileumi közgyűlés Termékeiknek negyede exportra kerül Szép, emberbaráti célkitűzéssel alakult meg két évtizeddel ezelőtt, pontosabban 1957 augusztus 21-én a Gyulai Háziipari és Népművészeti Szövetkezet. „ ... hogy elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével felszabadult nőknek munkát biztosítson, az idős, de még nyugdíjjogosultságot el nem ért emberek részére lehetőséget teremtsen a még hiányzó évek megszerzéséhez. Munkához jussanak az idős. csökkent munka- képességű dolgozók.'’ A. szövetkezet 100 taggal kezdett munkához, és az első évben 300 ezer forint termelési értéket állítottak elő. Az eltelt két évtized alatt nem rohamosan, de megbízhatóan és egyenletesen fejlődött a szövet- j kezet. Jelenleg már csaknem 400 dolgozót foglalkoztatnak, és a termelési értékük meghaladta a 31,5 millió forintot. Nyereségük is félmillióval lett több a j tervezettnél. Nagy mennyiségű j árut exportálnak szocialista és tőkés országokba. Összes termelésük negyede kerül Svédországba. Ausztriába, Hollandiába és a Német Szövetségi Köztársaságba. A szocialista országok közül a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban és Csehszlovákiában lettek hamar népszerűek és keresettek a gyulai szőttesek, hímzett női és gyermekrubák, szőnyegek és népművészeti tárgyak. A termelési érték döntő részét ■ azonban — 56,3 százalék — a belföldi piac igényeinek kielégítésére fordítják. Mindezekről jólesően adott j számot Farkas Pál, a szövetke- j zet elnöke, a nemrég megtartott jubileumi közgyűlésen. Békéscsabán, Sarkadon, valamint Gyű- j Ián. A vezetőség, a felügyelő és a j szövetkezeti bizottságok be- I számolója, valamint az ez évi j tervek ismertetése után ke- j riilt sor kitüntetésekre és ju-1 talmazá sokra. A „Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója” kitüntetési, kapta Podraczkí Ferencné, dr. Mahó Dénesné, Farkas Pálné, Juhász Jánosné, Körösi Jánosné, Ma-j rosán György, Arany Tóth La- josné, Boros Péterné, dr. Tábori Györgyné és Debreczeni lm- j réné. A kitüntetetteken kívül összesen 56 ezer forint jutalmat osztottak ki a legjobb teljesít-' ményt nyújtó dolgozók között. I — tó — í bár és egy kis eszpresszó létesül, amely várhatóan az év végére készül el. A békéscsabai strandon a megnyitás után a büfék sorában egy, a Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatott ételbárpavilon is lesz, ahol frissen sült ételek kaphatók. Gyulán, a volt Salház helyérr épül a Budrió vendéglő, amely előreláthatólag júniusban nyílik meg. Szarvason egy nagy önkiszolgáló (mellette hagyományos) étterem létesül kétezer személyes konyhával. Az iskolai időszakban megoldódik majd a diák- étkeztetés, nyáron pedig az idegenforgalom keretében Szarvas-, ra érkező vendégek ellátása. A Körös-parton hatalmas kempingtábor létesül. Lesz 300 személyes I. osztályú bungalow- telep, annak egyharmadát téli üdülésre is berendezik. Ez a fejlesztés várhatóan 1979-ben fejeződik be. Békéscsabán, a Kishajó helyén, több emeletes lakóépület földszintjén, terv szerint 1980- ig készül el egy 1000 négyzetméter alapterületű étterem. A Kishajó helyett a Tanácsköztársaság útja és a Mednvánsz- ki utca sarkán nappali cukrászda létesül, amely esténként bárként működik majd A Gyulai úton. a Dobozi úti elágazásnál egy lakóépület földszintién a Fehér galambhoz hasonló étterem létesül, mely ugyancsak 1980-ra készül el. Nagyobb felújítás alatt áll, és május 1-én nyílik uxeg ismét a Rózsafa vendéglő, ahol vacsorákat is lehet majd rendezni. Felújítják a Gábor Áron utcai cukrászul ühelyt. Négy elektromos fűtésű kemence már elkészült és még négy gázfűtésű kemencét építenek be. A termelés így megkétszerezhető lesz. A szociális körülmény javítására is gondot fordít a vállalat. pyulán. a Várfürdő közelében 1979-ben készül el egy 800 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló étterem, amely a városi közétkeztetést és az idegenforgalom keretében a városba érkező vendégelt ellátását is megoldja. Orosházán új cukrász- és hentesműhely létesül. Házi tészták Okányból Okányban, a Haladás Tsz tesztaüzemeben 32 nő mintegy 150 kiló száraz tésztát készít naponta A nyolctojásos házi tészták igen keresettek a megye különböző területein. Képünkön Nagy Elekné és Hasko Istvánná a gyúrás után kis cipókat készít a szép sárga tésztából Fotó: Veress Erzsi A Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Ipari Szövetkezetének fáspusztai üzemében éves szinten mintegy 25 ezer darab női kabátot varrnak az itt dolgozó asszonyok, lányok. A szállításra váró kabátok minőségi ellenőrzését Benkó Katalin végzi Hit mond a joqszabcl/? Á zártkerti építkezésekről Ez év április 1-től egyes | építési szabályok hatályukat vesztik, s helyükbe újak lépnek. így többek között csak építési engedéllyel lehet egy: épületet átalakítani, tetőteret! beépíteni, emeletet ráépíteni, j szerkezeti változással járó fe,l- ! újítást vagy helyreállítást elvégezni. Ez vonatkozik a kémények létesítésére, s a magasításukra is. Bizonyos munkák építési engedély nélkül is elvégezhetők. Például az épület homlokzatának vagy tetőzetének felújítása. Ám az előzetes. bejelentést ezekben az esetekben is meg kell tenni a tanácsok szakigazgatási szerveinél. Hiszen a változtatást! elő nem idéző felújításkor is be, kel tartani a város, illetve községrendezési tervet, vala- | mint az általános érvényű j építési, s a közegészségügyi! és tűzvédelmi előírásokat. Ha pedig műemléki jelleget érintő bármilyen átalakításról van szó, csak a műemléki hatóság előzetes hozzájárulásával szabad a munkát elvégezni. A városokban, községekben és, az üdülőterületeken, ha azt a j terület jellege vagy idegen- j forgalmi szempontok szükségessé teszik, a tanácsrendelet az egyéb építési munkákat is i engedélyhez kötheti. Ilyen okból bejelentéshez köthetik meghatározott közutak és te-; rek mentén az épületék homlokzatának és tetőzetének a felújítását. A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítésre ki nem jelölt részén, így a zárt kertekben csak 200 négyszög- ! ölnél nagyobb földdarabon j legfeljebb csak egy, a müve- \ léshez szükséges 12 négyzetmétert meg nem haladó alap-1 területű, egyszintes, a tájba beillő, s csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas szer- számoskamrát, présházat vagy gyümölcstárolót lehet létesíteni. Ezenkívül a gazdasági épülettel egybeépített vagy tőle különállóan, egy előtér nélküli pince építhető. Ez a szabály akkor is érvényes, ha a korábban említett területnek több tulajdonosa van. A zárt kerten kívüli, mezőgazdasági területen csak 556 négyszögölnél nagyobb szölő- és gyümölcsösben, a mező- gazdasággal nem élethivatásszerűen foglalkozó személyek 30 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet és abban csupán egy 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiséget és egy előtér nélküli pincét létesíthetnek. A gazdasági épületek elhelyezését és létesítésének feltételeit az építésügyi hatóságok határozzák meg. Az engedély nélkül vagy engedélytől eltérő építkezés miatt az építési hatóság pénzbírságot szab ki, vagy az építmény lebontására kötelezi az épitőt. Az építtetőknek figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy a kapubejáró létesítéséhez az ú.t kezelőjétől engedélyt kell kérni. Az engedélyt az út jellegétől vagy a hely tanácshoz, vagy a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium területileg illetékes közúti igazgatósághoz kell benyújtani. (Serédi) 4 ‘TffßUJSACt 1977. MÁRCIUS 23.
