Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

Hazánkban Kulikov marsall Hétfőn délelőtt hazánkba ér­kezett V. G. Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegy­veres erőinek főparancsnoka, va­lamint A. I. Gribkov, hadsereg­tábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnóke. A Ferihegyi repülőtéren a vendégeket Czine. ge J^ajos vezérekredes, honvédel­mi miniszter, Csórni KafSly al­tábornagy, honvédelmi minisz­tériumi államtitkár. Oláh Jst- ván altábornagy, vezérkari fő-' nők, miniszterhelyettes, és a HM katonai tanácsának tagjai fogadták. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, J. A. Naumenko vezér- ezredes. a főparancsnok magyar- országi képviselője es F. F. Krivda vezérezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. A vendégek találkoz­tak és eszmecserét folytattak a Magyar Néphadsereg vezetőivel. Választások Indiában Üj-Delhiben helyi idő szerint tizenegy órakor újabb helyzet- jelentést tettek közzé a képvise­lőházi választásokról. Ebben az időpontban a Dzsanata-blokk 146 mandátummal vezetett a kong­resszuspárt előtt, amelynek 120 mandátuma volt. A kommunista párt 7, a Ram-féle frakció szin­tén 7, a,z ultrabaloldal ugyancsak 7 mandátumot gyűjtött össze, míg a függetlenek közül három képviselőjelölt, a maradék pár­tok részéről pedig 16 politikus kapta meg választókerületében a többséget. I A.zokban az államokban már befejeződött a szavazatok össze- számlálása. n baloldal sikere Az egységes baloldal impo­záns sikert ért el a francia köz­ségtanácsi választások vasárnapi második fordulójában, fokozva az első fordulóban, egy hete el­ért előretörését. Az ország 30 ezer lakoson belüli 221 városá­ból hatvan került ezen a két va­sárnapon a baloldal vezetése alá, s így ma már 156-nak az élén baloldali — kommunista, szoci­alista, baloldali radikális —pol­gármester áll. A nagyvárosok­ban. ahol a községtanácsi vá­lasztások egyértelműen politikai jellegűek voltak, a baloldal a második fordulóban a számítá­sok szerint a szavazatok 52,5 százalékát szerezte meg. Párizsban is teret nyert a bal­oldal, de a hagyományosan a kormánpártok fellegvárát jelen­tő fővárosban nem tudta meg­akadályozni Jacques Chirac ex­miniszterelnök győzelmét: az RPR elnöke a városi tanácsban megszerezte a polgármesterré választásához szükséges többsé­get. Ugyanakkor a fővárosban vereséget szenvedett a giscardis- ták több vezető személyisége: elő­ször is maga Michel D’Ornano iparügyi miniszter, aki az állam­fő óhajának megfelelően indult csatába a polgármesteri tisztsé­gért. továbbá Jacques Dominati, a párt főtitkára és Roger Chi- naud. a párt palamenti csoport­jának elnöke. Raymond Barre miniszterel­nök éjfélkor nyilatkozatban kommentálta a községtanácsi vá- , lasztáspk kimenetelét. Megálla­pította: a községtanácsi válasz­tások második fordulója a bal­oldali egység vitathatatlan sike­rét hozta. H fajiildözés ellen Jelképpé magasztosult hely­neveket tart nyilván korunk históriája. Auschwitz, Buchen­wald, Lidice és Oradou? a rég múltat idézi, a nácizmus bűntet­teit. My Lai-t a közeli múlt vé­res emlékei avatják feledhetet­lenné: Calley hadnagy ameri­kai különítménye ártatlan viet­nami asszonyokat, aggastyáno­kat és gyermekeket gyilkolt ha­lomra. Mégis: a dél-afrikai Sharpeville a folyamatos jelen. Az ENSZ ugyanis a tizenhét esztendővel ezelőtti mészárlás dátumát, március 21 -ét a faji megkülönböztetés, az apartheid felszámolásáért vívott harc nap­jának nyilvánította. Hetvenketten váltak a shar- peville-i vérengzés áldozatává. A városban békésen menetelő színes bőrűekre támadó rendőr­ség eljárása korántsem elszi­getelt jelenség. Azóta is gyak­ran ismétlődik a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol a fehér kisebbség máig is jogfosztottság- bnn tartja a fekető bőrű több­séget. Ám a jelenség nem kor­látozható Dél-Afrikára Korunkra jellemző, hogv a faiüldözés nem osuoán Afriká­ban színes bőrűek és a fehérek ellentétében 1ut kifejezésre. Akadnak példák az Egyesült Államokban is: ugyan, ki állíthatja, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat ma­gasztos eszméit a chicagói üzlet­emberre és a mexikói vagy a Puerto Ricó-i vendégmunkásra egyformán alkalmazzák?! Külön fejezetet érdemelnek a fasiszta módszerek jellegzetes megjelenési formái Chilében. Pinochet juntája alkalmazza a faji megkülönböztetést, mint dicstelen elődje és véres kezű példaképe. Hitler. Koncentrá­ciós táborok és koholt perek, sortüzek és az emberi szabad­ságjogok lábbal tiprása. A faji és nemzeti elnyomás íratlan doktrínái — sajnos — változat­lanul szedik áldozataikat. Március 21-én világszerte azért emelnek szót. hogy a faji megkülönböztetés minden formá­ja egyszer s mindenkorra eltűn­jék a népek életéből, a történe­lem fogalomtárából. Amíg azon­ban az öt világrészen bárhol is szenvedés, megalázás és rette­gés jut osztályrészül bármelv kisebbségnek, vagy a többséget tartja vasmarkában a terror, addig Auschwitz és Sharpeville véres mementókénf figyelmez­tet a haladó emberiség legele­mibb kötelességére: a szolidari­tásra. (KS) Szövetkezetünk 1977. március 15-i kezdéssel beindította VILLAMOS FOGYASZTÓI. VILLÁMHÁRÍTÓ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁT. Szövetkezetünk vállal mindenfajta szögek belövését (betonba, téglába, fémbe stb.). Fenti szolgáltatásokat rövid határidővel vállaljuk. GYOM A ÉS KÖRNYÉKE ÉPÍTŐIPARI KSZ, GYOM A Leonyid Brezsnyev beszéde (Folytatás az H oldalról) j tökéletesítésének problémáját, az egész gazdasági mechanizmus megjavításának kérdését. Ebben az irányban nagy munka folyik. A központi tervező és gazdasági szervek a megfelelő konkrét ja­vaslatok előkészítésével vannak elfoglalva. A párt hatalmas je-„, lentőséget tulajdonít annak, hogy ezt a munkát ne halogas­sák sokáig. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta xí „alulról'’ jövő kezde­ményezés társadalmi-gazdasági szerepét a szocialista államban, beszélt a szocialista munkaver­seny jelentőségéről és a munka- fegyelem megszilárdításának kérdéseiről. A gazdaság méretei­nek nagyarányú bővülésével — mondotta — hatalmas méretek­ben megnövekedett az az árta­lom is, amelyet a munkafegye­lem, a tervezési és technológiai | fegyelem minden egyes megsér­tése okoz — mondotta. Nagy teret szentelt az SZKP KB főtitkára a szovjet mezőgaz­daság, ezen belül különösen az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek. Kije- [ leniette: „azt a nagy feladatot J tűztük magunk elé, hogy bizto­sítsuk a lakosság fennakadás nélküli ellátását jó minőségű, teljes értékű és változatos élei-1 miszeripari termékekkel ’. Kü- í lönleges jelentőségű ebből a | szempontból a hÚ6 és hústermé­kek termelésének fejlesztése. Az állattenyésztésben a feladat az ágazat ipari alapokon történő átállítása, amihez azonban je­lentős időre van szükség. En­nek megfelelően a Központi Bi­zottság többször figyelmeztetett a túlkapások, a kapkodás meg- engedhetetlenségére a speciali­zált állattenyésztő gazdaságok szervezésében. Sajnos, nem min­denütt vették tekintetbe ezeket az intelmeket, és emiatt az utóbbi években észrevehetően nőtt azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek felszámolták sertéshizlaldáikat, és baromfite­lepeiket. ami a jelenlegi ellá­tási színvonal mellett súlyos hi­ba volt. Az állattenyésztés nö­vekvő szükségletei új felfogásra késztetik a párt. és állami szer­veket a gabonatermelést illető-1 en is. Manapság a gabonakér-1 des új, nem kevésbe fontos ol­daláról van szó: a legértékesebb I takarmánvgabona-fajták terme- lesenek növeléséről. Az életszínvonal emelésének! feladatai szempontjából elsőren- I dű jelentőségű a munkafeltéte­lek javítása — folytatta Leo nyid Brezsnyev. Sokat kell ten ­ni annak érdekében is, hogy ja­vítsák az üzemen belüli étkez­tetést és szolgáltatásokat. A párt kiemelkedő jelentőséget tulajdo­nit az üzemi demokrácia fej­lesztésének. „A dolgozó ember a szocialista társadalomban nem egyik vagy másik művelet gé­pies végrehajtó ja, nem utasító-1 sok gépies végrehajtója. Nem­csak saját erőfeszítéseinek köz­vetlen eredményei fontosak a j szántára, hanem azok jelentősé-! ge a közös munkafolyamatban."’ \ Ezért a munkásember csak ott érezheti magát a termelés való­ságos gazdájának, ahol hallgat-; nak rá, ahol álláspontját tény­legesen tekintetbe veszik a szo-j ciális és gazdasági tervézésben.; Beszédének a nemzetközi po-: litikai élet időszerű problémái- \ val foglalkozó részében az SZKP j KB főtitkára mindenekelőtt ar- ' ra emlékeztetett, hogy a szovjet i állam külpolitikai fevékenysé- j gében az SZKP 25 kongresszu­sának határozatai az irányadók. | A kongresszus által a békéért j és a nemzetközi együttműködé­sért vívott további küzdelem ér­dekében elfogadott program ter­mészetesen nem egy évre szól, de az első év eredményei sem csekélyek. Egyre intenzívebbé válnak a szocialista országok vezetői közötti kapcsolatok. Tö­kéletesednek a szocialista orszá- | gok gazdasági együttműködésé- j nek formái. Több száz, több ezer szovjet ember dolgozik ma- j napság a testvéri országokban, j és a szocialista országok sok j munkása és szakembere vesz í részt, a Szovjetunióban folyó j kollektív építkezéseken. „Hogvj mennyire erőteljesek és életadó- ak a testvéri kapcsolatok gyö- j kerei. a szocialista országok né­pei közötti kapcsolatok gyökerei — folytatta Leonyid Brezsnyev —. tanúsítja a. népi Magyaror­szág egvik sok dicsőséget szer­zett üzeme, a „vörös Cseoel” kollektívájának nagyszerű kez­deményezése. A csepeliek szo­cialista munkaversenyt indítot­tak a Nagy Oktpber 60. évfor­dulójának tiszteletére és konk­rét kötelezettségeket vállaltak magukra a Szovjetunióba irá­nyuló exportszállítások határ­idő előtti teljesítésére. Ugyan­ilyen kezdeményezések indultak Bulgária és a Német Demokrat!, kus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia munkásai ré­széről. Engedjék meg. hogy a kongresszus szószékéről tiszta szívből megköszönjem a test­véri országok dolgozóinak az október ügyével vállalt szoli­daritás e rendkívül hatékony és megható megnyilvánulását.” Nágv teret szentelt beszédé­ben az SZKP KB főtitkára a szovjet—amerikai kapcsolatok­nak, amelyeknek pozitív irány­ban történő fejlesztésére a Szov­jetunió nagy súlyt helyez. Az európai biztonsági érte­kezlet, óta eltelt húsz hónap kedvező mérlegéről szólva a fő­titkár a kapcsolatok „észrevehe­tő kiszélesedéséről és gazdago­dásáról” beszélt. A közelgő belg­rádi konferencia feladata nem egyszerűen az eddig megtett út összegezése, hinem úi. konkrét javaslatokban való megegyezés az együttműködés kiszélesítésé­re. Szovjet részről figyelemmel követik a Varsói Szerződéshez tartozó országok azon javaslatá­nak fogadtatását, mely szerint az eűrópai biztonsági értekezlet minden résztvevője kötelezettsé­get vállal arra, hogy nem alkal­maz elsőnek atomfegyvert. „Sze­retnénk, ha a nyugati országok, elsősorban a NATO-tagállamok vezetői, alaposan átgondolnák ezt a fontos javaslatot, s le­mondanának arról az irracioná­lis és mechanikus felfogásról., mely szerint, ha egy javaslat a másik féltől származik, akkor veszélyes és elvetendő.” • Nagy tetszéssel fogadott be­szédének befejeztével Leonvíd Brezsnyev felolvasta a Szovjet­unió legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének rendeletét, mely az Ok­tóberi Forradalom Érdemrendet adományozta a szovjet szakszer­vezeteknek. A főtitkár a magas kitüntetést maga tűzte fel a szakszervezetek zászlajára. A kongresszus folytatja mun­káját. (MTI) Eqy forradalmár feüeayzései II „Mi a teendő?" megjelenésének 75. évfordulójára Lenin 32 esztendős, amikor Stuttgartban a Dietz kiadónál megjelenik ..Mi a teendő? Moz­galmunk égető kérdései” című munkája, a lenini életmű azóta is egyik legtöbbét idézett és elemzett darabja. Mondanivalója ma is időszerű: a forradalmi párt elmeleti alapjainak, szervezeti problémáinak és politikai gya­korlatának összegzése. Szenvedé­lyes vitairat is egy (ittál,, bár szerzője — amint azt a beveze­tőben maga írja — eredetileg nem ennek szánta. Mégis ki kel­lett térnie az oroszországi moz­galmon belül is megjelent revi­zionista nézetek bírálatára: hogy bebizonyítsa: a politikai agitáció jellegével és fő tartalmával, a szervezeti feladatokkál és az or­szágos szervezettel kapcsolatos „eltérő nézetek sokkal inkább az orosz szociáldemokráciában fennálló két irányzat gyökeres ellentétére vezethetők vissza, semmint a részletek körüli vé­leménykülönbségre’. Ez az az időszak, amikor Lenin már egy­értelműen felismerte, hogy a munkásmozgalmon belül jelent­kező revizionizmus. annak orosz megjelenési formája (az ökono- mtzmus), nem egyszerűen a moz­galom fejlődésével együttjáró „gyermekbetegség” — amint azt később a baloldaliságról írta —, hanem a valóban forradalmi el­mélet és gyakorlat kibontakozá­sát akadályozó irányzat. A röpirat alapgondolata: az új típusú forradalmi párt létre­hozásának szükségessége. Az oroszországi munkásmozgalom időszerű feladatát, a cártzmus megdöntését csak abban az eset­ben oldhatja meg sikerrel, ha létrehozza országos, centralizált politikai szervezetét. Csak ennek megléte biztosíthatja a helyi kezdeményezésnek, a sajátos kö­rülmények között működő párt­szervek tevékenységének össze­hangolását. A centralizált, ugyanakkor a helyi adottságok­nak is megfelelő szervezet azon­ban csak kiindulópont — való­ban forradalmivá akkor válik, ha mind ideológiája, mind pe­dig mindennapi gyakorlata, módszerei és vezetői alkalmasak a társadalmi haladás, a forradal­mi folyamat legközelebbi fel­adatainak a megoldására. Lenin nem véletlenül kezdi írását az ideológia elemzésével. Célja, hogv bemutassa milyen következményekkel jár a „kriti­ka szabadsága” már ebben az időszakban is divatos jelszavát hangoztató revizionizmus a mun­kások politikai osztálytudatának alakulására. A fő probléma ugyanis az, hogy a munkásosz­tály — ellentétben azzal, amit a revizionizmus megfogalmazott —. gazdasági harca során nem ismeri fel ösztönösen történelmi feladatát, a kapitalizmus meg­döntésének szükségességét. Meg­reked a gazdasági érdekvédelem­nél, amely csupán helyzetének időleges megjavítására teszi ké­pessé. ugyanakkor megakadá­lyozza történelmi küldetése tel­jesítésében. Ez az. amiért Lenin kiemelten hangsúlyozza — En­geist idézve —. hogy a munkás- mozgalom harcának nem csupán két formája van. a politikai és gazdasági, hanem három — és a harmadik, az elméleti harc egyenrangú az előzőekkel. Ezért utasítja el a „kritika szabadsá­ga” jelszavát, amely az oppor­tunista irányzat szabadságát kö­veteli a forradalmi mozgalmon belül: „Öh, igen. uraim, önöknek szabadságukban áll nemcsak hívogatni, hanem menni is oda. ahova önökiiek tetszik... De ak­kor eresszék el a mi kezünket,

Next

/
Thumbnails
Contents