Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

Hazánkban Kulikov marsall

Hétfőn délelőtt hazánkba érkezett V. G. Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, valamint A. I. Gribkov, hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnóke. A Ferihegyi repülőtéren a vendégeket Czine. ge J^ajos vezérekredes, honvédelmi miniszter, Csórni KafSly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár. Oláh Jst- ván altábornagy, vezérkari fő-'

nők, miniszterhelyettes, és a HM katonai tanácsának tagjai fogadták. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, J. A. Naumenko vezér- ezredes. a főparancsnok magyar- országi képviselője es F. F. Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A vendégek találkoztak és eszmecserét folytattak a Magyar Néphadsereg vezetőivel.

Választások Indiában

Üj-Delhiben helyi idő szerint tizenegy órakor újabb helyzet- jelentést tettek közzé a képviselőházi választásokról. Ebben az időpontban a Dzsanata-blokk 146 mandátummal vezetett a kongresszuspárt előtt, amelynek 120 mandátuma volt. A kommunista párt 7, a Ram-féle frakció szintén 7, a,z ultrabaloldal ugyancsak

7 mandátumot gyűjtött össze, míg a függetlenek közül három képviselőjelölt, a maradék pártok részéről pedig 16 politikus kapta meg választókerületében a többséget.

I

A.zokban az államokban már befejeződött a szavazatok össze- számlálása.

n baloldal sikere

Az egységes baloldal impozáns sikert ért el a francia községtanácsi választások vasárnapi második fordulójában, fokozva az első fordulóban, egy hete elért előretörését. Az ország 30 ezer lakoson belüli 221 városából hatvan került ezen a két vasárnapon a baloldal vezetése alá, s így ma már 156-nak az élén baloldali — kommunista, szocialista, baloldali radikális —polgármester áll. A nagyvárosokban. ahol a községtanácsi választások egyértelműen politikai jellegűek voltak, a baloldal a második fordulóban a számítások szerint a szavazatok 52,5 százalékát szerezte meg.

Párizsban is teret nyert a baloldal, de a hagyományosan a kormánpártok fellegvárát jelentő fővárosban nem tudta megakadályozni Jacques Chirac exminiszterelnök győzelmét: az RPR elnöke a városi tanácsban megszerezte a polgármesterré választásához szükséges többséget. Ugyanakkor a fővárosban vereséget szenvedett a giscardis- ták több vezető személyisége: először is maga Michel D’Ornano iparügyi miniszter, aki az államfő óhajának megfelelően indult csatába a polgármesteri tisztségért. továbbá Jacques Dominati, a párt főtitkára és Roger Chi- naud. a párt palamenti csoportjának elnöke.

Raymond Barre miniszterelnök éjfélkor nyilatkozatban kommentálta a községtanácsi vá- , lasztáspk kimenetelét. Megállapította: a községtanácsi választások második fordulója a baloldali egység vitathatatlan sikerét hozta.

H fajiildözés ellen

Jelképpé magasztosult helyneveket tart nyilván korunk históriája. Auschwitz, Buchenwald, Lidice és Oradou? a rég múltat idézi, a nácizmus bűntetteit. My Lai-t a közeli múlt véres emlékei avatják feledhetetlenné: Calley hadnagy amerikai különítménye ártatlan vietnami asszonyokat, aggastyánokat és gyermekeket gyilkolt halomra. Mégis: a dél-afrikai Sharpeville a folyamatos jelen. Az ENSZ ugyanis a tizenhét esztendővel ezelőtti mészárlás dátumát, március 21 -ét a faji megkülönböztetés, az apartheid felszámolásáért vívott harc napjának nyilvánította.

Hetvenketten váltak a shar- peville-i vérengzés áldozatává. A városban békésen menetelő színes bőrűekre támadó rendőrség eljárása korántsem elszigetelt jelenség. Azóta is gyakran ismétlődik a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol a fehér kisebbség máig is jogfosztottság- bnn tartja a fekető bőrű többséget. Ám a jelenség nem korlátozható Dél-Afrikára

Korunkra jellemző, hogv a faiüldözés nem osuoán Afrikában színes bőrűek és a fehérek ellentétében 1ut kifejezésre. Akadnak példák

az Egyesült Államokban is: ugyan, ki állíthatja, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat magasztos eszméit a chicagói üzletemberre és a mexikói vagy a Puerto Ricó-i vendégmunkásra egyformán alkalmazzák?!

Külön fejezetet érdemelnek a fasiszta módszerek jellegzetes megjelenési formái Chilében. Pinochet juntája alkalmazza a faji megkülönböztetést, mint dicstelen elődje és véres kezű példaképe. Hitler. Koncentrációs táborok és koholt perek, sortüzek és az emberi szabadságjogok lábbal tiprása. A faji és nemzeti elnyomás íratlan doktrínái — sajnos — változatlanul szedik áldozataikat.

Március 21-én világszerte azért emelnek szót. hogy a faji megkülönböztetés minden formája egyszer s mindenkorra eltűnjék a népek életéből, a történelem fogalomtárából. Amíg azonban az öt világrészen bárhol is szenvedés, megalázás és rettegés jut osztályrészül bármelv kisebbségnek, vagy a többséget tartja vasmarkában a terror, addig Auschwitz és Sharpeville véres mementókénf figyelmeztet a haladó emberiség legelemibb kötelességére: a szolidaritásra. (KS)

Szövetkezetünk

1977. március 15-i kezdéssel

beindította

VILLAMOS FOGYASZTÓI. VILLÁMHÁRÍTÓ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁT.

Szövetkezetünk vállal mindenfajta szögek belövését (betonba, téglába, fémbe stb.). Fenti szolgáltatásokat rövid határidővel vállaljuk.

GYOM A ÉS KÖRNYÉKE ÉPÍTŐIPARI KSZ, GYOM A

Leonyid Brezsnyev beszéde

(Folytatás az H oldalról) j tökéletesítésének problémáját, az egész gazdasági mechanizmus megjavításának kérdését. Ebben az irányban nagy munka folyik. A központi tervező és gazdasági szervek a megfelelő konkrét javaslatok előkészítésével vannak elfoglalva. A párt hatalmas je-„, lentőséget tulajdonít annak,

hogy ezt a munkát ne halogassák sokáig.

Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta xí „alulról'’ jövő kezdeményezés társadalmi-gazdasági szerepét a szocialista államban, beszélt a szocialista munkaverseny jelentőségéről és a munka- fegyelem megszilárdításának kérdéseiről. A gazdaság méreteinek nagyarányú bővülésével — mondotta — hatalmas méretekben megnövekedett az az ártalom is, amelyet a munkafegyelem, a tervezési és technológiai | fegyelem minden egyes megsértése okoz — mondotta.

Nagy teret szentelt az SZKP KB főtitkára a szovjet mezőgazdaság, ezen belül különösen az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek. Kije- [ leniette: „azt a nagy feladatot J tűztük magunk elé, hogy biztosítsuk a lakosság fennakadás nélküli ellátását jó minőségű, teljes értékű és változatos élei-1 miszeripari termékekkel ’. Kü- í lönleges jelentőségű ebből a | szempontból a hÚ6 és hústermékek termelésének fejlesztése. Az állattenyésztésben a feladat az ágazat ipari alapokon történő átállítása, amihez azonban jelentős időre van szükség. Ennek megfelelően a Központi Bizottság többször figyelmeztetett a túlkapások, a kapkodás meg- engedhetetlenségére a specializált állattenyésztő gazdaságok szervezésében. Sajnos, nem mindenütt vették tekintetbe ezeket az intelmeket, és emiatt az utóbbi években észrevehetően nőtt azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek felszámolták sertéshizlaldáikat, és baromfitelepeiket. ami a jelenlegi ellátási színvonal mellett súlyos hiba volt. Az állattenyésztés növekvő szükségletei új felfogásra késztetik a párt. és állami szerveket a gabonatermelést illető-1

en is. Manapság a gabonakér-1 des új, nem kevésbe fontos oldaláról van szó: a legértékesebb I takarmánvgabona-fajták terme- lesenek növeléséről.

Az életszínvonal emelésének! feladatai szempontjából elsőren- I dű jelentőségű a munkafeltételek javítása — folytatta Leo nyid Brezsnyev. Sokat kell ten ni annak érdekében is, hogy javítsák az üzemen belüli étkeztetést és szolgáltatásokat. A párt kiemelkedő jelentőséget tulajdonit az üzemi demokrácia fejlesztésének. „A dolgozó ember a szocialista társadalomban nem egyik vagy másik művelet gépies végrehajtó ja, nem utasító-1 sok gépies végrehajtója. Nemcsak saját erőfeszítéseinek közvetlen eredményei fontosak a j szántára, hanem azok jelentősé-! ge a közös munkafolyamatban."’ \ Ezért a munkásember csak ott érezheti magát a termelés valóságos gazdájának, ahol hallgat-; nak rá, ahol álláspontját ténylegesen tekintetbe veszik a szo-j ciális és gazdasági tervézésben.;

Beszédének a nemzetközi po-: litikai élet időszerű problémái- \ val foglalkozó részében az SZKP j KB főtitkára mindenekelőtt ar- ' ra emlékeztetett, hogy a szovjet i állam külpolitikai fevékenysé- j gében az SZKP 25 kongresszusának határozatai az irányadók. | A kongresszus által a békéért j és a nemzetközi együttműködésért vívott további küzdelem érdekében elfogadott program természetesen nem egy évre szól, de az első év eredményei sem csekélyek. Egyre intenzívebbé válnak a szocialista országok vezetői közötti kapcsolatok. Tökéletesednek a szocialista orszá- | gok gazdasági együttműködésé- j nek formái. Több száz, több ezer szovjet ember dolgozik ma- j napság a testvéri országokban, j és a szocialista országok sok j munkása és szakembere vesz í részt, a Szovjetunióban folyó j kollektív építkezéseken. „Hogvj mennyire erőteljesek és életadó- ak a testvéri kapcsolatok gyö- j kerei. a szocialista országok népei közötti kapcsolatok gyökerei — folytatta Leonyid Brezsnyev —. tanúsítja a. népi Magyarország egvik sok dicsőséget szerzett üzeme, a „vörös Cseoel” kollektívájának nagyszerű kezdeményezése. A csepeliek szocialista munkaversenyt indítottak a Nagy Oktpber 60. évfordulójának tiszteletére és konkrét kötelezettségeket vállaltak magukra a Szovjetunióba irányuló exportszállítások határidő előtti teljesítésére. Ugyanilyen kezdeményezések indultak Bulgária és a Német Demokrat!, kus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia munkásai részéről. Engedjék meg. hogy a kongresszus szószékéről tiszta szívből megköszönjem a testvéri országok dolgozóinak az október ügyével vállalt szolidaritás e rendkívül hatékony és megható megnyilvánulását.”

Nágv teret szentelt beszédében az SZKP KB főtitkára a szovjet—amerikai kapcsolatoknak, amelyeknek pozitív irányban történő fejlesztésére a Szovjetunió nagy súlyt helyez.

Az európai biztonsági értekezlet, óta eltelt húsz hónap kedvező mérlegéről szólva a főtitkár a kapcsolatok „észrevehető kiszélesedéséről és gazdagodásáról” beszélt. A közelgő belgrádi konferencia feladata nem egyszerűen az eddig megtett út összegezése, hinem úi. konkrét javaslatokban való megegyezés az együttműködés kiszélesítésére.

Szovjet részről figyelemmel követik a Varsói Szerződéshez tartozó országok azon javaslatának fogadtatását, mely szerint az eűrópai biztonsági értekezlet minden résztvevője kötelezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz elsőnek atomfegyvert. „Szeretnénk, ha a nyugati országok, elsősorban a NATO-tagállamok vezetői, alaposan átgondolnák ezt a fontos javaslatot, s lemondanának arról az irracionális és mechanikus felfogásról., mely szerint, ha egy javaslat a másik féltől származik, akkor veszélyes és elvetendő.” •

Nagy tetszéssel fogadott beszédének befejeztével Leonvíd Brezsnyev felolvasta a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa elnökségének rendeletét, mely az Októberi Forradalom Érdemrendet adományozta a szovjet szakszervezeteknek. A főtitkár a magas kitüntetést maga tűzte fel a szakszervezetek zászlajára.

A kongresszus folytatja munkáját. (MTI)

Eqy forradalmár feüeayzései

II „Mi a teendő?"

megjelenésének 75. évfordulójára

Lenin 32 esztendős, amikor Stuttgartban a Dietz kiadónál megjelenik ..Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései” című munkája, a lenini életmű azóta is egyik legtöbbét idézett és elemzett darabja. Mondanivalója ma is időszerű: a forradalmi párt elmeleti alapjainak, szervezeti problémáinak és politikai gyakorlatának összegzése. Szenvedélyes vitairat is egy (ittál,, bár szerzője — amint azt a bevezetőben maga írja — eredetileg nem ennek szánta. Mégis ki kellett térnie az oroszországi mozgalmon belül is megjelent revizionista nézetek bírálatára: hogy bebizonyítsa: a politikai agitáció jellegével és fő tartalmával, a szervezeti feladatokkál és az országos szervezettel kapcsolatos „eltérő nézetek sokkal inkább az orosz szociáldemokráciában fennálló két irányzat gyökeres ellentétére vezethetők vissza, semmint a részletek körüli véleménykülönbségre’. Ez az az időszak, amikor Lenin már egyértelműen felismerte, hogy a munkásmozgalmon belül jelentkező revizionizmus. annak orosz megjelenési formája (az ökono- mtzmus), nem egyszerűen a mozgalom fejlődésével együttjáró „gyermekbetegség” — amint azt később a baloldaliságról írta —, hanem a valóban forradalmi elmélet és gyakorlat kibontakozását akadályozó irányzat.

A röpirat alapgondolata: az új típusú forradalmi párt létrehozásának szükségessége. Az oroszországi munkásmozgalom időszerű feladatát, a cártzmus megdöntését csak abban az esetben oldhatja meg sikerrel, ha létrehozza országos, centralizált politikai szervezetét. Csak ennek megléte biztosíthatja a helyi kezdeményezésnek, a sajátos körülmények között működő pártszervek tevékenységének összehangolását. A centralizált, ugyanakkor a helyi adottságoknak is megfelelő szervezet azonban csak kiindulópont — valóban forradalmivá akkor válik, ha mind ideológiája, mind pedig mindennapi gyakorlata, módszerei és vezetői alkalmasak a társadalmi haladás, a forradalmi folyamat legközelebbi feladatainak a megoldására.

Lenin nem véletlenül kezdi írását az ideológia elemzésével. Célja, hogv bemutassa milyen következményekkel jár a „kritika szabadsága” már ebben az időszakban is divatos jelszavát hangoztató revizionizmus a munkások politikai osztálytudatának alakulására. A fő probléma ugyanis az, hogy a munkásosztály — ellentétben azzal, amit a revizionizmus megfogalmazott —. gazdasági harca során nem ismeri fel ösztönösen történelmi feladatát, a kapitalizmus megdöntésének szükségességét. Megreked a gazdasági érdekvédelemnél, amely csupán helyzetének időleges megjavítására teszi képessé. ugyanakkor megakadályozza történelmi küldetése teljesítésében. Ez az. amiért Lenin kiemelten hangsúlyozza — Engeist idézve —. hogy a munkás- mozgalom harcának nem csupán két formája van. a politikai és gazdasági, hanem három — és a harmadik, az elméleti harc egyenrangú az előzőekkel. Ezért utasítja el a „kritika szabadsága” jelszavát, amely az opportunista irányzat szabadságát követeli a forradalmi mozgalmon belül: „Öh, igen. uraim, önöknek szabadságukban áll nemcsak hívogatni, hanem menni is oda. ahova önökiiek tetszik... De akkor eresszék el a mi kezünket,