Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

\

Ifjúsági nagygyűlés Sarkadon

Regyedszer nyerte el a KISZ KB vörös vándorzászlaját a Sarkadi fldy Endre

Gimnázium és Szakközépiskola

Lovász Matild ünnepi beszédéi tartja (Veress Erzsébet felv.)

Tegnap délelőtt mintegy folytatásaként az országos középiskolás Ady Endre vers. és prózamondó versenynek, -a forradalmi ifjúsági napok keretében ] ifjúsági nagygyűlést rendeztek i Sarkadon a művelődési házban. Az eseményen ott volt Lxnmsz I Matild, a KISZ KB tagja, a me- j gyei pártbizottság munkatársa, j dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályve- j zetője, a nagyközség vezetői és '■ mások. Az Internaeionálé hangjai után Szabó Zsuzsa községi KISZ-titkár nyitotta meg a nagygyűlést, majd Lovász Matild mondott ünnepi beszédet.

— A tavasz a legszebb évszak népünk történetében. 1848., 1919. és 1957., a „három tavasz'’ a felnőtt generáció számára részben még átélt tapasztalatokat,! a fiatalok számára pedig törté-1 nelmet jelent — mondotta be- j vezetőjében, majd a jelenről , szólt.

— Az ifjúsági szövetség IX-. kongresszusa megfogalmazta fel- | adatainkat. Jelmondatunk: „Forradalmi fejadatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése”. Ennek megvalósításához ritkán kell ünneplő ruha, kell viszont lángoló szív, hideg fej, tiszta kéz. A munkahelyeinken, iskoláinkban győzzön a hétköznapok szór. galma, cselekvése, felelős bátorsága — mondta egyebek közt Lovász Matild.

Az ünnepi beszédet követően kitüntetéseket adtak át. A sar- kadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola az 1976—77. mozgalmi évben elért kimagasló eredmények alapján ezúttal negyedszer nyerte el a KISZ KB vörös vándorzászlaját, melyet Lovász Maliidtól nagy taps közepette vett át Sopronéi Julianna, az iskola KISZ- titkára. A KISZ KB Dicsérő Oklevelével tüntették ki Hódor Ju. \ liánná gimnáziumi tanulót, Són.-] dór Györgyöt, az építőipari sző- I vetkezet KISZ-titkárát, Vádi I Istvánt, a területi 'KISZ-alap- j szervezet tagját, valamint a Szellőző Müvek sarkadi gyáregységének alapszervezetét. Ki-|

ne kapaszkodjanak belénk és ne mocskolják be a szabadság fenn. költ szavát, mert hiszen nekünk szintén „szabadságunkban áll” oda menni, ahová akarunk, szabadságunkban áll harcolni nemcsak a mocsár ellen, hanem azok ellen is, akik a mocsár felé fordítják szekerünk rúdját!”

Az ideológia szerepének megvilágítását követően Lenin azt is szükségesnek tartja tisztázni, hogy a forradalmi mozgalomnak milyen típusú vezetőkre van szüksége: „a szociáldemokrata

eszményének nem a szakszervezeti titkárnak kell lennie, hanem a néptribunnak, aki reagálni tud az önkény és az elnyomás mindennemű megnyilvánulására, bárhol történik, bármely réteget vagy osztályt érint is”. A valóban forradalmi vezető nem szűkíti le látókörét, tevékenységét nem korlátozza a proletariátus napi követeléseinek megvalósítására. Az általános demokratikus feladatokat mindenkor ösz- sze tudja kapcsolni a szocialista célkitűzésekkel. E célkitűzések megvalósítása során azonban nem csupán a munkásosztályra kíván támaszkodni, hanem valamennyi demokratikus haladó erőre, hiszen a munkásság alapvető érdekei és végső céljai csak úgy valósíthatók meg, ha a munkásosztály vezető partjának politikája a munkások mindennapi gazdasági érdekein túl, valamennyi elnyomott népreteg. tár. sadalmi csoport érdekeit' képviselni tudja.

váló Ifjúvezető kitüntetést ka-1 pott Szegedi Erzsébet, a BEKÖT j sarkadi gyárának KISZ-titkára. ^ Ezután a gimnázium és szak- j középiskola irodalmi színpadé- J nak ünnepi műsorát hallgatták I meg a nagygyűlés résztvevői. AI

négynapos sarkadi eseménysorozat a késő délelőtti órákban ért véget, amikor a fiatalok az iskolában az 1919-es emlékmű és a KISZ-megalakulás emléktáblája előtt tisztelegtek.

F. I.

Több nyereségrészesedés a kohó- és gépiparban

A napokban megkezdték ai nyereségrészesedés kifizetését a Kohó. és 'Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál.

A kohászat 1976-ban 3.6 milliárd forint nyereséget ért el. Ez az összeg a közgazdasági szabályozó rendszer változása miatt nem éri el ugyan az 1975. évi szintet, attól mintegy 36 százaUgyanezzel a gondolattal van összefüggésben Leninnek az a figyelmeztetése is, amely már nem csupán a revizionizmus ösztönös tömegmegmozdulásokat egyedüli megoldásnak tekintő elméletét, hanem a puccsista elképzeléseket is elutasítva hangsúlyozza: „A legnagyobb hiba volna a párt- szervezetet csak kirobbanásra és utcai harcra vagy púdig csak a „szürke mindennapi harc előrehaladó menetére” számítva felépíteni.... Ezért pártszervezetünk tevékenységének alapvető tartalma, ennek a tevékenységnek a gócpontja az olyan munka kell. hogy legyen, amely lehetséges és szükséges mind a legerősebb kirobbanás időszakában, mind pedig a legteljesebb szélcsend idején is”.. A rendszeres, a mindennapok feladatait pontosan meghatározó ' és képviselő, ugyanakkor a forradalmi felkelés vezetésére alkalmas szervezet előfeltétele annak, hogy a siker reményében lehessen felven. ni a küzdelmet.

A Mi a teendő?-ben kifejtett gondolatok nem csupán az orosz, országi, hanem a nemzetközi re- vizionizmus kritikája is. Lenin bizonyítja, hogy a forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi gyakorlat sem. A demokratikus centralizmus alapján szervezett forradalmi párt, a következetesen marxista elmélet és gyakorlat a szocialista forradalom megvívásának elengedhetetlen előfeltétele, egyben az általános társadalmi haladás követelménye is.

Székely Gábor

lékkai elmarad, azonban, a szabályozó módosítások hatásával korrigált bázishoz képest a fej - lődés csaknem tízszázalékos. A kohászati vállalatoknál a részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzésre fordított összeg 26 napi bérnek felel meg, ebből ugyancsak az előzetes adatok szerint a nyereségrészesedés átlagosan 15 nap, szemben az 1975. évi 17 nappal. Az egyik legmagasabb nyereségrészesedést, 20 napi bért az ózdi kohászati üzemekben fizetik ki.

A gépipar nyeresége mintegy 22 milliárd forint volt. Az 1975. évi tényleges eredményhez képest a csökkenés 17 százalékos, de a korrigált bázisnál a nyereség 40 százalékkal több. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gépipar várhatóan már az év végén,' egy-két évvel előbb a tervezettnél, eléri az 1975-ös nyereségszintet, az ágazaton belül az egyes vállalatok eredménynövekedése eltérő. A legdinamikusabban a közlekedési eszközöket, a híradástechnikai és műszeripari termékeket gyár. tó vállalatok nyeresége emelkedett. A többi alágazat nyereség- növekedési üteme mérsékeltebb. Míg _1975-ben a részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzésre fordított összeg 29 napi bérnek feleit meg. s ebből az évközi juttatások után, 17 napi bért fizettek ki nvereségrésze- sedésként, az 1976. évi eredményből a gépiparban mintegy 14 napnak megfelelő nyereség fizethető ki. Kiemelkedő. 20 nap feletti nyereségrészesedé0! fizet például az Ikarus, a Magvar Vagon- és Gépgyár és a Videoton. E vállalatok nyeresége az átlagosnál jóval kedvezőbben alakult, s a kát utóbbi vállalat már 1976-ban ellensúlyozta a szabályozó módosítások nyereségcsökkentő hatását. (MTI)

i 3 títíSHWBSsr.

1 ** 1977. MÁRCIUS 22.

Egységben a szocializmusért, békéért, biztonságért

M

agyal' párt- és állami küldöttség érkezik ma az NDK-ba Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára vezetésével, a küldöttség tagja Minisztertanácsunk elnöke. Lázár Gyöygy Js. A magas szintű látogatás — ahogy az ilyen eseményeket a diplomácia nyelvén nevezik —, a két baráti, szocialista ország, s népeink, pártjaink együttműködésének fontos állomása.

Olyan két szocialista állam és testvérpárt vezetői találkoznak most ismét, ezúttal Berlinben, akik már többször kifejezésre juttatták teljes nézetazonosságukat a világpolitika, valamint a nemzetközi munkásmozgalom minden fontos kérdésében. Amióta 1972 februárjában Magyarországon járt Erich Honecker hivatalos, baráti látogatáson, tovább erősödött az együttműködés a Varsói Szerződés és a KGST két tagállama között. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára üdvözlő beszédében ki is emelte, hogy „pártjaink és államaink kapcsolatai minőségileg új szintre emelkedtek.” Honecker elvtárs ezen a kongresz- szuson kifejtette, hogy országa kommunistái milyen nagyra értékelik a magyar elvtársaknak a szocializmus építésében elért eredményeit, milyen fontosnak tartja azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a magyar kommunisták szereztek történelmi feladatuk végrehajtása során. Kádár János elvtárs — még egy esztendej e sincs ennek —, /a NSZEP IX. kongresszusán felszólalva hangsúlyozta, tyogy „a Német Szocialista Egységpárt kiemelkedő fontosságú VIII. kongresszusát a gyakorlat fényesen igazolta” és a háromnegyed millió magyar kommunista, a magyar nép nevében is teljes sikert kívánt testvérpártunknak ..politikai fő irányvonaluk eredményes folytatásához, a kongresszus határozatainak megvalósításához”.

Berlinben a két küldöttség hivatalos tárgyalásokat folytat majd. de már azok megkezdése előtt is nyilvánvaló, hogy a két párt és állam azonosan ítéli meg a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi enyhülés további sikereiért, a biztonság megszilárdításáért és az európai együttműködésért más testvéri szocialista országokkal együtt teendő további lépéseket. Ugyancsak természetes, hogy a két ország további politikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködése, az élet minden területén való szorosabb kapcsolata a tárgyaló felek kölcsönös érdeke és célja. Európa minden- népe számára fontos és kedvező tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megteremtésével létrejött az első német munkás-paraszt állam, s a rendkívül bonyolult, nehéz viszonyok között végzett munka során megerősödött, s német földön is valósággá vált a szocialista eszme, békeszerető, erős szocialista állam épül.

Pártjaink barátságának hagyományai messzire nyúlnak, hiszen annak idején a magyar munkásmozgalom együtt fejlődött a német munkásmozgalommal. Ami pedig államaink szüntelenül erősödő kapcsolatait illeti, azok egyidősek az NDK-Val: az új állam megalakulása után hazánk az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolatokat vele. A Magyar Népköztársaság, erejéhez, nemzetközi szerepéhez és növekvő politikai tekintélyéhez mérten, következetesen állt mindig a nemzetközi porondon sokat támadott testvérország' mellett. 1967-ben Budapesten aláírták a két ország közötti barátsági és kölcsönös együttműködési szerződést. A szocialista országok összehangolt külpolitikáját folytatva, hozzájárultunk ahhoz az átütő sikerhez, amelyet az NDK évtizedünk elején elért, áttörve az imperializmus diplomáciai blokádját, elérve teljes nemzetközi elismertetését és az ENSZ-tagságát is.

A szocialista építés előrehaladásával egyre inkább erősödött a két ország sokoldalú együttműködése. Ismeretes, hogy az NDK hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere, a Szovjetunió után vele bonyolítjuk le a legnagyobb árucsere-forgalmat. A tudomány, a kultúra, a sport, a politika minden területén egyre szorosabb szálak fűznek össze bennünket. A két. párt egyetért abban, hogy a szocialista építésre, vonatkozó általános törvény- szerűségek tiszteletben tartásával a különböző országokban a nemzeti sajátosságoknak, körülményeknek megfelelő módszerek hozzák közelebb az óhajtott célt, a fejlett szocializmust, a kommunizmust. Ezen az úton haladva, sokat meríthetünk egymás tapasztalataiból és segíthetünk egymásnak. Ezrekre tehető azoknak a különböző küldöttségeknek a száma, amelyek évenként ellátogatnak egymás országaiba. E tapasztalatcserék rendkívül hasznosak. Sok szerződést hoztak létre a két állam között; a többi között tudományos és kulturális területen, valamint az ideológiai együttműködés érdekében születtek megállapodások.

A két ország immár három évtizedes kapcsolatainak, a két párt internacionalista politikájának ismeretében megállapíthatjuk: elvtársak, barátok, küzdőtársak találkoznak egymással, s -találkozójuk a szocializmus, az európai béke, a nemzetközi biztonság érdekében kifejtett politika fontos eseménye.

Fintér István