Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

M A: Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MiPÜJSAC 1977. MÁRCIUS 11., KEDD Ära: 1,— forint XXXII ÉV FOLT AM. 68 SZÁM IFJÚSÁGI NAGYGYŰLÉS SARKADON (3. oldal) MINTÁT ad A MINTAUDVAR (4. oldal) KÍVÜL FEKETE. BELÜL KÉMÉNYSEPRŐ (4. oldal) Megkezdődött a szovjet szakszervezetek kongresszusa Koszorúzási ünnepség Békéscsabán Megyeszerte megemlékeztek a Tanácsköztársaság kikiáltásáról Az MSZMP Békés meeryei bizottsága nevében Nagy Jenő. a me­gyei pártbizottság titkára és Bartyik Istvánná, a párt megyei vég­rehajtó bizottságának tagja koszorúzta meg a/. 1919-esek emlék­művét Fotó: Veress Erzsi Leonyid Brezsnyev beszéde Tegnap, március 21-én volt 58 1 éve,.hogy kikiáltották a Magyar [ Tanácsköztársaságot. * Népünk történelmének e jelentős esemé­nyéről megyénkben is mindenütt megemlékeztek, s koszorúzási ünnepségeket, 1919-es veterá­nokkal való találkozókat, a For­radalmi Ifjúsági Napok kereté­ben nagygyűléseket rendeztek. Békéscsabán, délután 3 órakor kezdődött a koszorúzási ünnep- | ség az 1919-esek emlékművénél. A Himnusz elhangzása után j Pintér Gyula, a megyei Jókai J Színház művésze József Attila j Hazám című költeményét adta j elő. Ünnepi beszédet Duna Mi- hály, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára mondott. Beszéde elején, szólt a dicső Tanácsköz­társaság kikiáltását megelőző társadalmi, gazdasági, politikai helyzetről, s hangsúlyozta: — Az 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Ma- j gyarországi Pártjával olyan ve- j zető erőt kapott a proletariátus, j amely nemcsak képes volt a tor- i radalmi tömegek harcának élé- j re állni, hanem megfelelő szer- • vezettséggel, erővel és befolyás- | sál is rendelkezett, s megkezdőd­hetett a harc a szocialista forra­dalomért, a kizsákmányolás meg­szüntetéséért, a Tanácsköztársa­ság megteremtéséért. Beszélt az előadó a Tanácsköz­amely a történelemben most elő­ször volt az övék igazán. A megyei KISZ-bizottság tit­kára ezután visszaemlékezett a magyar kommunista ifjúsági mozgalom első időszakára, a KIMSZ-re, s méltatta a húsz esz­tendővel ezelőtt, 1957. március 21-én zászlót bontott KISZ év­város párt-,’ állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képvise­lői, az 1919-es veteránok elhe­lyezték koszorúikat az emlékmű­nél. A rendezvény az Internacio. nálé hangjaival ért veget. Hétfőn délelőtt Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájá­ban megnyílt a szovjet szakszer­vezetek 16. országos kongresszu­sa. A megnyitó ülésen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A kongresszust Aleksgej Si- bajev, a Szovjet Szakszerveze- \ tek Központi Tanácsának elnö- j ke nyitotta meg. Harminc szov- j jet szakszervezet mintegy 113) millió tagjának képviseletében a fórumon 5032 küldött van je-1 len. Több mint száz ország és számos nemzetközi szervezet de­legációi is ott vannak a kong­resszus üléstermében. A magyar szakszervezeteket négytagú de­legáció képviseli, élén Gáspár Sándorral, az MSZMP PB tag­jával, a SZOT főtitkárával. A kongresszus elnökségében foglal helyet Leonyid Brezsnyev, valamint az SZKP és a szovjet I Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága, a Politikai Bizottság és a titkárság nevében köszöntötte a szovjet munkás- osztály, a,dolgozó parasztság, az értelmiség és az alkalmazottak szakszervezeteinek küldötteit, a dolgozó asszony és az ifjú ; nemzedék képviselőit. A szak- j szervezetek tevékenységének je-1 kormány több más vezető sze­mélyisége. Ugyancsak az elnök­ségbe hívták meg a külföldi de­legációk vezetőit. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszushoz intézett üd­vözletében hangoztatta, hogy a gazdaság, a tudományos és kul­turális élet különböző területein foglalkoztatott szovjet dolgozók érdekeit képviselő szakszerveze­tekben megtestesül a szovjet társadalom megbonthatatlan er­kölcsi-politikai egysége, a szov­jet népek közötti testvériség. A revíziós bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása után a küldöttek elfogadták az egyhetes kong­resszus napirendjét, amelynek legfontosabb eseménye a Szovjet Szakszervezetek Központi Taná­csa által előterjesztendő beszá­moló megvitatása lesz. Ezután Alekszej Sibajev Leonyid Brezs- nyevnek. az SZKP KB főtitká­rának adta meg a szót. lentőségét méltatva megállapí­totta, hogy a szovjet szakszer­vezetek a kommunizmus isko­láját alkotják. Gazdasági kérdésekről szólva az SZKP KB főtitkára kiemelte, hogy a szovjet népgazdaság megnövekedett méretei felvetet­ték a tervezés és az irányítás (Folytatás a 2. oldalon)-----------*-------------------------------­t ársaság 133 napja alatt megtett j intézkedésekről, amelyek a szo­cializmus megteremtését szolgál, j lak, s a Vörös Hadsereg meg­szervezéséről : — Ezer és ezer munkás és pa­raszt áll fegyverbe, hogy meg- védelmezze az új hatalmat, a proletárdiktatúrát, azt a hazát, fordulóját. — Ma, amikor a szocializmus­ban élünk, a szocialista világ- rendszer megbecsült tagjaként, mi. fiatalok. KISZ-esek és úttö­rők hálával’ és tisztelettel, meg­becsüléssel tekintünk elődeinkre — mondotta beszéde végén Duna Mihály. Az ünnepségen a megye és a Tízezer fővárosi fiatal fáklyás felvonulása Budapest ifjúkommunistáinak képviselői, mintegy tízezer fő­városi dolgozó, ifjúmunkás és diák vett részt hétfőn a nagy­gyűlésen, majd az azt követő impozáns fáklyás felvonuláson, amelyet az MSZMP budapesti bizottsága, a KISZ KB és bu­dapesti bizottsága rendezett a Tanácsköztársaság kikiáltásának 58. évfordulója alkalmából. Egy­úttal megemlékeztek a KISZ zászlóbontásának 20. évforduló­járól is. A kora esti órákban a Köztársaság téren gyülekeztek a fiatalok. Elfoglalta helyét a nagygyűlés elnöksége: Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára1, Katona Imre, a budapesti pártbizottság etső titkára. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Bor­bély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Az elnök­ségben foglalt helyet a fővárosi társadalmi és tümegszervezetek, fegyveres testületek több veze­tője. Ott volt a munkásmozga­lom számos régi harcosa, a KISZ egykori alapító tagja. A Himnusz hangjai után Si­mon Sándor, a KISZ budapesti bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Boros Béla, a KISZ budapesti bizott­ságának első titkára mondott ünnepi köszöntőt. A fiatalok ezután részt vet- , tek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 58. évfordulója al­kalmából rendezett koszorúzási ünnepségen. Felhangzott a him­nusz, majd a Tanácsköztársasá­gi emlékmű talapzatán a párí- és társadalmi szervek, valamint a főváros dolgozóinak, ifjúságá­nak képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait. Az ün­nepség az Internacionálé hang­jaival ért véget. (MTI) Sebes György nevét vette fel a KISZ-iskola Sebes Györgynek, a magyar] kommunista ifjúsági mozgalom j spanyol földben nyugvó mártír- ] jának a nevét viseli 1977. márci- j us 20-tól a KISZ Békés megyei • bizottsága vezetőképző iskolája Békéscsabán. Ezen a márciusi j napon a KISZ-iskola zászlódisz. be öltözött udvarán tartották meg a névfelvételi ünnepséget. ) Gyulavári Pált és Nagy Jenőt, az j MSZMP Békés megyei bizottsá- j ga titkárait, Petrovszki Istvánt, az MSZMP KB ifjúsági referen­sét, Deák Gábort, a KISZ Köz­ponti Bizottság titkárát, Nagy Jánost, a megyei tanács elnök- helyettesét Karaba György, az iskola igazgatója köszöntötte. A békéscsabai Sebes György közgazdasági szakközépiskólá- sok Sebes Györgyre emlékező irodalmi műsora után Deák Gá­bor mondott iskolaavató beszé­det. Szólt arról, hogy milyen nagy felelősséggel jár a névfel­vétel: „Nagy elődeink élete ál­landó készenlétre, áldozatválla­lásra és felelősségtudatra köte­lez minden ifjúkommunistát, mindannyiunkat... a békéscsa­bai KISZ-iskola rászolgált arra, hogy a magyar kommunista if­júsági mozgalom mártírjának. Sebes Györgynek a nevét visel­je.” Felelevenítette a Békés me­gyei születésű Sebes-fiúk, közöt­tük Sebes György életét, harcát, t Az ő példáját követni a ma ifjú­ságának; méltó és megtisztelő feladat. Az avatóbeszéd után Deák Gábor leleplezte az iskola udvarán elhelyezett emléktáblát. I Ezután Gyulavári Pál átadta az MSZMP Békés megyei bizottsá- i gának az iskolanévadó alkalmá­ból adományozott zászlóját Ár- gyelán Györgynek, az iskola KISZ-titkárának. A zászlóra sza­lagot kötöttek az állami, párt-, társadalmi szervek, fegyveres testületek megjelent képviselői. Az ünnepség a KISZ-iskolán bé- rendezett ifjúsági mozgalomtör­téneti emlékszoba megnyitásával folytatódott. Gyulavári Pál átadja a zászlót Árgyelán Györgynek

Next

/
Thumbnails
Contents