Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-19 / 66. szám
400 előadás és 170 ezer néző Rangos kulturális események Lengyelországban Az idén is nagyon sok nemzetközi fesztivál, szabadtéri előadás és egyéb nagyszabású kulturális esemény színhe- j lye lesz Lengyelország. Lehe- \ teilen valamennyit felsorolni. j csupán a legfontosabbakról szólunk, amelyek minden alkalommal nagy érdeklődési keltenek külföldön is. A lengyel zenei világ két1 legrangosabb eseménye, a j nemzetközi Chopin-zongora- verseny és a Henryk Wie- j niawski nemzetközi hegedű- | verseny. Mindkét versenyt ötévenként rendezik meg. Ide kívánkozik még az ■ évente visszatérő Varsói Ősz. a modern zene nemzetközi feszti- I válj a, a Poznani Tavasz, a mai lengyel zene fesztiválja Wroclawban és a minden év őszén Varsóban rendezett Dzsesszdzsembori. A lengyel és a külföldi balettművészet eredményeinek' összevetését szolgálják a lód- zi balett-találkozók. A mied- zydrojei nemzetközi kórusfesztivál ugyancsak figyelmet érdemlő kulturális esemény. Zielona Géra pedig népi ének- és táncegyütteseket lát vendégül. A régi zene rajongói Bydgoscban találkoznak nemzetközi fesztiválon. Egyre nagyobb az érdeklődés a lengyelországi táncdalfesztiválok iránt. Közöttük a legrangosabb a sopoti nemzetközi és az opolei lengyel táncdalfesztivál. A színház- és filmművészet területén kiemeljük az egyetemi színpadok wroclawi nemzetközi találkozóját, a bielsko—biala-i bábfesztivált, valamint a krakkói nemzetközi rövidfilmfesztivált. A gazdag program széles körű szórakozási lehetőséget kínál a Lengyelországba látogatóknak. Könnyűzenei kiadványok Jazz és Fonotéka Hazánkban — bár különféle , kezdeményezések történtek, a j szakma képviselői is régóta i sürgetik — ezideig még nincs ■ könnyűzenei újság. Ha a popzenészek. és a könnyűzene barátai által olyannyira és joggal hiányolt popújság funkcióját nem is tölti be, mindeneset- j re hézagpótló és hasznos kiadvány a kézirat gyanánt megjelenő Jizz és a Fonotéka. A Jazz tájékoztatót a Magyar i - Zeneművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet előadómű- 1 vészét! osztálya jelentette meg. Mint az első szám előszavában ! olvashatjuk, a szerkesztők segítséget szeretnének nyújtani a ; jazzklubok együttműködéséhez, a rendezvények közös szervezé- j séhez. Nem titkolt célja a kiadó szerveknek az sem; szeretnék, ha a jövőben még több művelődési intézmény erezné magáénak és támogatná a jazzmű- } fajt Az első számban egyebek j közt beszámolót olvashatunk a j tavalyi. Nyíregyházán megrendezett országos rockzenei táborról, három vidéki jazzklub életéről is keresztmetszetet kapunk. emellett találunk könyvszemlét, hírrovatot, végül pedig ajánlatot — jazzkluboknak. Ez utóbbi közli azokat a feltételeket és lehetőségeket, amelyek segítségével a klubok lemezeket kölcsönözhetnek, sőt megtalálhatjuk a jelenleg átjátszható válogatások tartalmát. A tájékoztató következő száma áprilisban készül. A Zeneművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet várja a klubok híreit es tájékoztatóit a kiadványhoz. A másik tájékoztató a Fonotéka nevet viseli. Mint a címe is utal iá, ebben magnó6klubok és amatörstúdiók részére nyújt tájékoztatást a Népművelési Intézet elöadóművészeti osztálya. A^ első cikk egy hazai és egy nemzetközi magnósversenyről szól. Ezt az egri magnósklub beszámolója, majd hírrovat követi. Témajavaslatokat is kérnek az olvasóktól a szerkesztők, végül pedig lemezlista és jazz- rock válogatás zárja a tartalmat. A szobanforgo szám az 1975-ben megjelent jazz-rock. valamint jazzlemezek listáját teszi közzé, a válogatás pedig 20 nagylemezt ajánl átjátszásra a kluboknak. örömmel üdvözöljük a kél szerény kivitelű, de annál hasznosabb kiadványt, s reméljük, megyénkben is szívesen forgatják a jazzbarátok. F. I. a Dürer myomaa evroi ev- re dinamikusan növeli termelését, amit a számok is bizonyítanak. Két évvel ezelőtt — több más mellett — 250, tavaly már 344 tonna könyv készült, ami több mint egy-' millió kötetnek felelt meg. Azért is nevezetes az elmúlt [ esztendő, mert a nyomda tör- j ténetében először állítottak ( elő három, szép kivitelű mi- j nikönyvet, csaknem 30 ezer j példányban. A nyomda 400 dolgozója tavaly 77 millió fo- . rintos termelési értéket állí-; tott elp, ez a bázishoz viszo-: nyitva 35 százalékos növeke-i dést jelent. Az idén újabb 30 százalékkal növelik a termelést és ha ezt j sikerül teljesíteni, 40 százalékkal több eredményt érnek el. A békéscsabai nyomda j fejlesztésén túl — ahol a kö-1 zejjovoben korszerű, nagy teljesítményű. új ofszet gépiét szerelnek fel —, Gyulán egymillió forintos költséggel egy NDK gyártmányú hajtogatógépet állítanak munkába, előreláthatóan a második félévben. Ezzel 30 százalékkal bővül a kapacitásuk. Hamarosan új reprezentatív könyv készül a Helikon Kiadó gondozásában, amiben Galeotto Marzio: Mátyás király bölcs és tréfás mondásait, dicső tetteit örökíti meg. A 30 ezer példányban megjelenő, négy színű műmelléklettel készülő könyv várhatóan „csemege” lesz a ritkaságokat kedvelő és gyűjtő könyvbarátoknak. Itt említjük meg, hogy a Dürer Nyomda is részt vett a szép könyvek versenyén, amelyen kilenc könyv „kiváló”, 19 pe- _ dig „jó” minősítést ért eh Beszélgetés a színházi menedzserrel 1 V Mikor beülünk a színházba, | csak a színpadra figyelünk, j Együtt élünk, izgulunk a darab hőseivel és az élmény gondolátokat ébresztve sokáig megma- ! rád. Csak ritkán merül fel ben- j nünk, nézőkben, hogy a színház! gazdasági szervezet is a maga j gondjával, bajával, sikereivel, j Pedig így van — erősíti meg Beete László, a Békés megyei Jókai Színház menedzsere, akitől munkája felől érdeklődöm. — A menedzser elnevezés1 színházzal kapcsolatban múltbeli fogalmakat idéz Például \ valakinek az ügyeit intézni, ■ eljárni a dolgaiban, képvisel- í ni a magánvállalkozóval szem-, ben. Ma ilyesmi nincs. De me- í nedzser van. Mi a munkája szocialista körülmények között? — Ügyeket intézni, eljárni? Ez ma is feladat, csak nem személyekre vonatkozóan, hanem az egész színházra. Hiszen a menedzser munkája elsősorban a szervezési feladatok kézbefogása, továbbá az információ és a propaganda: egyszóval köz- művelődési tevékenység. Célja a siker biztosítása, mert i színház közművelődési feladatának csak úgy tud eleget tenni, ha minél több ember, azaz telt házak előtt játszik. Itt, a megyeszékhelyen, de a tájelőadásokon is. — Hány előadást tartanak egy évben? — Egy naptári évben 400 előadást, s ez körülbelül 170 ezer nézőt jelent. Ennek egyrésze — és nem is kevés — 170—180 a tájelőadás Gyulán, Orosházán, Szarvason és a községekben. De [ van klubszínljázunk is, és gyér- j mellszínházi előadásokat is tar- tunk. Mindkettő különösen kedvelt. — Majdnem 200 ezer nézőt megmozgatni nem lehet köny- nyű. Milyen apparátussal dolgoznak? — Itt, a színházban a szervező- irodán négyen vagyunk. Én a város és a város környékének szervezését Végzem, Dóró János szervező titkár kizárólag a vidéki előadásokkal foglalkozik, Csicsely Pálné a bérlet- és jegypénztáros, de igen sokat segít a szervezésben is. Meszlényi Sarolta p>edig az adminisztrációs munkákon kívül a gyermekszín- ház ügyeit intézi. És van egy jó! működő üzemi szervező hálózatunk is. 40—50 lelkes ember Békéscsabán és a megye különböző helyein, üzemekben, kultúr- házakban, iskolákban. — A bérletek biztosítják min- dik a törzsközönséget. A Jókai Színházban az utóbbi években hogyan alakult a bérletek szama? — Több mint a duplájára emelkedett. Míg 1973-ban 2700 bérletes volt, most 5700 van. Külön még 4500 a gyermekbérlet. A felnőtteknél az emelkedés nagy részét a szocialista brigádok hozták. Az ő érdeklődésük hihetetlenül megnőtt és nemcsak eljönnek, megnézik az előadást és szórakoznak, hanem utána meg is beszélik a látottakat. Sőt kisebb csoportokban -— klubszerűén — olyan aktuális műsorokon is részt vesznek, amelyeket művészeink külön nekik tartanak. Ezek megszervezése, előkészítése is a menedzser feladata. — Említette, hogy nagyon népszerűek a gyermekelőadások ... — Ennek külön örülünk, hí- ’ szén az a gyermek, aki korán megismeri, .megszereti a színházat, az egész életében híve marad, és értő közönség válik be- j lőle. Évente négy darabot mutatunk be a gyermekszínházban, | és van egy új kezdeményezésünk, a családi bérlet, hogy a I szülők együtt nézhessék meg az | előadást gyermekeikkel. Így a gyerekek nemcsak pajtásaikkal, hanem a szüleikkel is megoszthatják a közös élményt. Nagy gonddal készülnek ezek az elő- j adások, a színészek szinte ta- j nulmánynak tekintik a kis közönség őszinte reagálását. A;- gyerekek pedig hálásak és igazi forró színházi légkört tud-1 nak íeremteni. — Vidékre is kimennek a gyermckelögdásokkal? — Csak néhány helyre, első- j sorban a városokba. Ennek I anyagi okai vannak, pedig óriási az igény rá másutt is. Csak egy számot mondok :| 400 gyermek jár be Újkígyósról Békéscsabára színházba. — Beszélgetés közben említette, hogy tervüket évről évre hozzák, sőt legutóbb túl is teljesítették. Még így is sokba kerül a színház az államnak? — Igen. mert még ilyen eredmény mellett is csak egy részét fedezi bevételünk a felmerülő kiadásoknak. A legdrágább jegy 20 forint, a legolcsóbb 6 forint, a pénztárnál valójában viszont ennek a többszörösébe kerülnek. A különbséget az állam fedezi, azért, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a sok ezer év óta élő színház szépségeinek élvezetét. Vass Márta Tanácskozás a szakközépiskolák új tantervéről A Magyar Pedagógiai Társaság szervezésében kétnapos program keretében tárgyalták meg a közgazdasági és keres- ■ kedelmi szakközépiskolák helyzetét Békéscsabán, a Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola kultúrtermében. A tanácskozáson részt vettek a pedagógiai társaság, az Országos Pedagógiai In- 1 tézet, a Pénzügyminisztérium, a Sebes György Szakközépiskola! képviselői, valamint az Oktatásügyi Minisztérium .személyzeti főosztályvezetője. A résztvevők I március 16-án városnézésen vettek részt, majd megtekintették a gyulai várat. Délután Pillér Sándor, a Békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója beszámolt az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat iskolán belüli megvalósításáról. Nemcsak a szaktárgyak oktatása területén elért eredményekről szólt, hanem az egyes tárgyakban — például a matematikában — jelentkező túlzott követelményekről is. A beszámolót megbeszélés követte. Másnap, 17-én délelőtt az új, 1978-ban bevezetésre kerülő tantervekkel kapcsolatos tanácskozás kezdődött. A közgazdasági szakközépiskola pedagógusai az új tantervvel kapcsolatban megjegyezték, hogy helytelenítik a történelem tantárgy oktatásának harmadik osztályban történő befejezését. A tanácskozáson részt vett Szolnoki Béla, a MEZŐGÉP gazdasági igazgatóhelyettese. aki a gyakorlat szempontjából elemezte a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolát végzett diákok munkahelyi beilleszkedését. A tanulók munkavégzéséről, munkaerkölcséről kedvező véleményt mondott. A tanácskozás csütörtökön délben fejeződött be. fi BÉKÉS Mm JSsr. | W 1 1977. MÁRCIUS 19. I Minikönyvek a Dürerben
