Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-19 / 66. szám
Hamutartótól a fogasig Dó évet zárt a Gyulai Fa-, Fémbútoripari Szövetkezet ..Megrendelésünk teljesítését » Gyulai Fa-, Fémbútoripari Szövetkezet termékeiből kérjük” — rendszerint ezzel a mondattal fejeződik be az illetékes szovjet külkereskedelmi vállalat ARTEX- hez küldött levele. A fában gazdag, sok bútorgyárral rendelkező Szovjetunió reprezentatív épületeinek berendezéséhez Gyuláról vásárolja a búlorokat. Ez olyan siker, melynek okait érdemesebb kicsit mélyebben is megnézni. — Szövetkezetünk 1968 óta i exportál különböző bútorféleségeket — mondja Nagy Kálmán, a szövetkezet elnöke. — Észrevettük, hogy a piacon hiány van korszerű, szép, közületi felhasználásra szánt bútorokban és ennek gyártására specializáltuk magunkat. AZ volt a célunk, hogy olyan gyártmánycsaládot alakítsunk ki, amellyel sikeresen oályázhatunk az igényes vásárlók megrendeléseire is. A KGST-székház berendezői A Gyulai Fa-. Fémbútoripari Szövetkezetnek ezt a tevékenységét siker koronázta. Országosan, sőt nemzetközileg akkor lett ismert a nevük, amikor kiderült: ők szállítják a moszkvai KGST-palota teljes bútorzatát. A nagy megrendelés pér- sze nagy erőpróba is volt. Teljesítéséhez több szervezési, műszaki fejlesztési intézkedés kellett, de megérte! A sikeres szállítás után évről évre több megrendelés érkezett a gyulaiakhoz. olyannyira, hogy most rnár nem is tudnak minden vevőjelöltet kielégíteni. — Piaci kapcsolatainkban arra törekszünk, hogy régi, megA Békéscsaba és Vidéke j ÁFÉSZ szervezésében — az| AGROKER, a HERMES ÁFÉSZ, a Vídia Nagykereskedelmi Vállalat közreműködésével — kisgép-, vetőmag, és növényvédő- szer-kiállítást rendeztek Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában. A három napon át nyitva tartott kiállítást nagyon sok kertészkedő és kisállattartó tekintette meg. Különösen nagy volt az érdeklődés a japán és ] az olasz, valamint a közkedvelt TERRA-kistraktor iránt. Az utóbbi kistraktor adaptereit a MEZŐGÉP Vállalat gyártja. Az említett kistraktorokbój, akárcsak a szintén japán és olasz permetezőkből sokan rendeltek, illetve vásároltak. Ugyanis a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ vetőmagboltjának megbízottja aj bízható partnereink igényeit elégítsük ki elsősorban — mondja az elnök. — Ebből a megfontolásból adódik, hogy főként/ szovjet piacra dolgozunk. Itt biztosak lehetünk abban, j hogy amit megrendelnek, azt át 1 is veszik, ha időben és megfelelő minőségben szállítunk. Meddig szabad kockáztatni? Ez volt az a kérdés, melyet a szövetkezet vezetői feltettek maguknak. Van ugyanis egy termékük, az úgynevezett halászszék, melyet amerikai piacokon értékesítenek. Csakhogy ez az értékesítés elég bizonytalan. Legutóbb például az olajválság utóhatásaként csökkentette jelentősen a megrendelést az amerikai importőr, és a gyulaiak törhették a fejüket, mit csináljanak a székekkel? Most már újra nagyobb az igény, de ennek kielégítéséhez több mint 10 millió forintos — csak tőkés importból beszerezhető — gépi béruházás lenne szükséges. Megéri ezt befektet- ni? Alap>os Számításolt, megfontolások után úgy döntöttek, hogy nem. Ezek ugyanis célgépiek lennének, melyeken csak ez az egyfajta bútor lenne gyártható. kiállítás mindhárom napján a helyszínen vett fel megrendeléseket az említett gépekre és eszközökre, illetve a kisállattenyésztést segítő felszerelésekre. Amint Fekete Béláné, a MÉSZÖV csoportvezetője mondotta, megyénkben ez volt az idén az első ilyen kiállítás. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ nagy érdeklődéssel kísért kiállítását követi majd az Orosházán, Gyulán és Dévaványán sorra kerülő hasonló kisgép»-, vetőmag-, növényvédőszer-bemutató. Az említett kiállításokon szintén lehetőségük lesz a kistermelőknek a szóban forgó eszközök megrendelésére, illetve megvásárlására. Képünkön a békéscsabai kiállítás egyik részlete látható. Balkus Imre De ezt a bútort viszont csak az Egyesült Államokban vásárolják és ha megint lesz egy gazdasági visszaesés, akkor ott sem. Ez esetben már nem csak a szék, hanem a gép is a nyakukon marad, ez p>edig már túlmegy az ésszerű kockáztatás határán. Ehelyett inkább körülnéztek. hova lehetne még szállítani. Találtak is egy svéd partnert, aki nagy mennyiségben venne tőlük fémbútort. Most, a tárgyalásoknál tart a szövetkezet, meg kell egyezniük a mindkét fél számara elfogadható árban. Ez sem könnyű dolog, de ha létrejön az üzlet, akkor tartósan gyökeret ereszthet a skandináv piacokon is a szövetkezet. Sok vagy elég? Több mint 130 féle cikket gyárt jelenleg a szövetkezet. Nem sok ez egy kicsit? — Sok. de kell ennyi. Ami felesleges volt, annak gyártását az elmúlt évben abbahagytuk, ami maradt, az viszont szükséges ahhoz, hogy vállalhassuk: komplett berendezéseket szállítunk. Egy nagy itxidaház berendezéséhez például a hamutartótól a ruhafogasig rengeteg minden kell. M;kor összeszámoltuk, magunk is elcsodálkoztunk ezen. de ha erre van igény, akkor ezt kell gyártanunk! — Ez ugyanis a szövetkezet sikerének egyik titka, hogy vállalja a teljes berendezést egy- stílusú bútorzattal. A Szovjet Tudományos Akadémia, a Liha. csov Autógyár, a GIPROMEZ Tervezőintézet és még sok más intézmény a Szovjetunióban gyulai bútorokat vásárol. Ez azonban csak a tevékenység egyik része, a másik a színház, hangverseny és kongresszusi termek berendezése. Ezekből jött össze a csaknem 82 millió forintos export, mely 37 százalékkal haladta meg a tervezett szintet. Éves termelésük is nőtt 14 százalékkal, és elérték a 190 millió forintot. Ez az eredmény már csak azért is figyelemre méltó, mert a szövetkezet létszáma az elmúlt év folyamán a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. Az évet még 384-en kezdték, de csali 369-en fejezték be, így érthető, hogy nagyon magas az egy dolgozóra jutó termelési érték. A tartalékok feltárásával, a jobb üzem- és munkaszervezéssel egyenes arányban emelkedett a szövetkezet nyeresége is, és elérte a 30 millió forintot. Épül az új telep Ezek az eredmények már jó alapot adnak ahhoz, hogy erre az évre még magasabb célokat tűzzön ki a szövetkezet. Termelési értékük 206 millió forintra növekszik, de ennél is nagyobb mértékben emelkedik az export: elérik a 85 millió forintot, ebből a tőkés export 11 millió forint lesz. Sokat segít majd, ha elkészül az asztalosműhely-csarnok, a szövetkezet új telephelyén, a Henyei úton, az építők úgy ígérik, hogy június 30-án átadják a létesítményt. Ekkor tovább csökken a szövetkezet jelenlegi széttagoltsága. Várhatóan 1980- ra készül el a teljes beruházás, és akkor a mainál jobb körülmények között dolgozhatnak. Addig azonban az építkezés okozta nehézségeket is legyűrve kell megtenniük mindent a terv teljesítéséért, a vevőkör megtartásáért. Lányai László mmsjszr, 1977. MÁRCIUS 19. Segítség a kistermelőknek BÉKÉSCSABÁT KŐVETŐEN OROSHÁZÁN, GYULÁN ÉS DÉVAVÁNYÁN IS MEGRENDEZIK A KIÁLLÍTÁST Békési békétlenek N em tudom, hányán emlékeznek arra az írásra, amely a Békés megyei Népújság 1969. szeptember 7-i számában jelent meg Lesz-e Békésnek „új kabátja”? címmel. Ezt a kérdést ugyanis 1967 elején. a választásokat megelőző jelölő gyűléseken tették fel az akkori nagyközség lakói. Néhány megállapítás a cikkből: ,.A kérdés feltevése jogos, és időszerű volt, a közvélemény hangja csendül ki belőle, hiszen az „ország legnagyobb faluja” magára- hagyatva vergődött, jóformán semmit sem fejlődött, s a szűkös helyi erőforrásokból a „rongyos kabátra” csak gombokra, foltok, ra futotta... Huszonkét év alatt egyetlen beruházás történt a községben, — de. mint később kiderült —, az is tévedésből... Ilyen körülmények között senki sem csodálkozhat azon, hogy Békés község lakossága mindinkább békétlenné vált és a demokratizmus légkörében hangot is adott elégedetlenségének.” Mindez akkor jutott eszembe, amikor a városi tanács legutóbbi ülésén a tanácstagok felszólalásait hallgattam. A testületre nem kisebb feladat hárult, mint megvitatni. elfogadni az 1977. évi költségvetési-fejlesztési tervet. Azért is idéztem kissé hosszan a tudósításból, hogy érzékeltessem: honnan is indult, az azóta városi rangot kapott Békés. Mert várossá válni rang és fordulópont minden település életében. Aki felállt ezen a tanácskozáson, szinte kivétel nélkül a változás ezernyi jelének ecsetelésé, vei kezdte. Mi is történt itt tíz év alatt? Lakóházak százai emelkedtek ki a földből. Korszerű kereskedelmi és szolgáltató üzletek allnak a lakosság rendelkezésére. Átadták az új rendelőintézetet. az autóbusz-pályaudvart. Utakat, gimnáziumi tanműhelyt építettek. Megnyílt a strandfürdő, az idegenforgalmat fellendítő pinceborozó, felújították az éttermet és a szállodát. Megoldódott a város jó ivóvízzel való ellátása, és ez év áprilisában megkezdődik a gázszolgáltatás. Sokat fejlődött az ipar és a mezőgazdaság is. Az előbbi ágazat a IV. ötéves tervben 37 százalékkal növelte termelését, amely jóval meghaladta a megyei átlagot. Az ipari szövetkezetekben nőtt az export részaránya. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt tervidőszakban 20,9 százalékkal termeltek többet, mint az előző öt évben. A sort vég nélkül lehetne foly. tatni. A cél világos: minél gyor. sabban fejlődjön a város szociális-kommunális ellátása — és közélete. Nos, tulajdonképpen itt szeretnék visszatérni a kiinduló, pontra, nevezetesen a demokratizmusra. az emberek lakóhelyük iránt érzett felelősségébe. Mert vannak ám Békésen ma is békétlenek. Búzás Gábor arról beszélt, hogy jó érzéssel megy végig a városban. Készülnek a szebb- nél-szebb emeletes házak, de nem lehetne ezt valamivel gyor. sabban csinálni? — tette fel a kérdést, hiszen az idő pénzt jelent. Azt sem érti. hogy az 5-ös számú körzetben évek óta hol van orvos, hol nincs. Miért nem oldják meg véglegesen? Egy má. sik tanácstag gyorsan hozzátette: kicsi, zsúfolt az iskolaorvosi rendelő, jó lenne rajta segíteni. Nővé István, a helyi építőipari szövetkezet elnöke elmondotta: jelenleg 220 lakást építenek, elvállalták a 40 személyes bölcsőde és a 100 személyes diákotthon kivitelezését, melyeket 1978. szeptember 1-én adnak át. Ezen. kívül gázfogadó állomást, óvó-" dát, hatósági húsboltot hoznak létre. Néhányan felhívták a figyelmet arra, hogy az úgynevezett periférikus területek az utóbbi időben mintha elmaradtak volna a fejlődésben. Különösen Nagy Gábor és Minya János tanácstagok szóltak erről szenvedélyesen. Nagy gondja a. városnak a belvízelvezetés. Az 1977. évi költségvetésben pedig kevés összeg "szerepel erre a célra. Itt nem eleg az állampolgárok összefogása, társadalmi munkája, hiszen költséges és speciális dologról van szó. Éppen ezért javasolták, hogy belvízvédelmi társulatot alakítsanak a városban. A tagok anyagi hozzájárulása meggyorsíthatná ennek az égető problémának a mielőbbi megoldását. Természetesen — ez a válaszokból egyértelműen kitűnt —, Békésen is csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takaró ér, ami jelenlegi gazdasági helyzetünkben méginkább érthető. Mégis egyre az járt a fejemben: a békésiek nem valaki vagy valakik ellen békétlenek, hanem a közösségért. Szót emelnek, cselekednek. hogy a fiatal város minden lakója jobban, szebb környezetben, kulturáltabban éljen, dolgozzon. * A zért a „kabátért”, amelynek már fazonja is van. Seres Sándor Statisztikai könyvszemle AZ 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A kiadvány — az 1941. évi népszámlálás adatait feldolgozó retrospektív sorozat keretében — a KSH Könyvtár és Do- kumentációs Szolgálat, valamint a Magyar Országos Levéltár gondozásában jelent meg és elsősorban a tudományos kutatás céljait szolgálja a háborús idők miatt publikálatlan 1941. évi népszámlálás eredményének közzétételével. IDEGENFORGALMI STATISZTIKA, 1975 A kiadvány Magyarország nemzetközi és hazai idegenforgalmának fejlődéséről ad számot. Tartalmazza az egyénileg, valamint az utazási irodák szervezésében Magyarországra látogató külföldiek, illetve a külföldre látogató magyar állampolgárok útirányára, úticéljára, stb. vonatkozó jellemző adatokat. A kiadvány a részletes területi és nemzetközi adatokon túlmenően közzéteszi az idegenforgalmi piackutatások legújabb eredményeit is, ezért nélkülözhetetlen az idegenforgalom elméleti és gyakorlati szakemberei számára. MEZŐGAZDASÁGI STATISZTIKAI ADATGYŰJTEMÉNY A kiadvány a „Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény” c. sorozat legújabb kötete. Országos adatokat közöl az állatállomány alakulásával kapcsolatban az 1851—1970 közötti időszakra nézve, részletezve a különféle állatfajokat kor és * ivar szerint.
