Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-16 / 63. szám
Pólók, köntösök Népfrontélet Füzesgyarmaton A Békéscsabai Kötöttárugyár m ntaboltjában igen nagy a forgalom. Nagy sikere van az exportból visszamaradt nyírottplüs köntösöknek, pólóknak Fotó: Veress Erzsi Továbbképzés az egészségügyi szakközépiskolában A haza védelme állampolgári 1 kötelesség. A kötelesség teljesítése békében és háborúban egj> aránt szükséges és nélkülözhe- ] teilen. Az elmúlt héten történt romániai katasztrófa is azt bizonyította, hogy a magas szintű szervezettséget, jó felkészülést békés körülmények között is kell biztosítani. A fiatalokat, a felnőtt lakosságot időben megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell felvértezni, hogy adandó alkalommal, ha szükséges a tanultakat hasznosítani tudják. Az általános és középiskoláinkban 1968. óta a fiatalok felkészítése, honvédelmi ismeretek oktatása keretében, szervezetten történik. A tapasztalatok azt bizonyítják. hogy az oktatás szintje évről évre emelkedik. A polgári védelmi feladatok elsajátítása .terén is számottevő eredményt értünk el. A tanulók jó felkészüléséhez nagymértékben hozzájárult a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és a megyei polgári védelmi parancsnoksás között létrejött több évre szóló elvi megállapodás. Az elmúlt napokban Békéscsabán az iskolacentrumban to vábbképzést rendeztek, melyen részt vettek az általános és középiskolák tanárai és a megyei honvédelmi munkaközösség ve-' zetői. Március 10-én dólelőtt a Békési 3-as számú Általános Iskola 7. osztályának tanulói adt^k számot n felkészültségükről dr. Martin Ferencné vezetésével. A bemutató osztályfőnöki óra kétségtelenül tanúsította, hogy milyen alapos gyakorlati és elméleti ismeretekkel rendelkeznek a tanulók. Különösen színvonalas volt a szükséges légzésvédő eszközök alkalmazása és az a találéknnvság. ahosv a tanulók ezeket az eszközödet önállóan előábították. Elismerésre méltóan adtak számot az. általános polgári védelmi ismeretekről is. Másnap az egészkáoügvi szakközépiskola 3. osztályos leánytanulói mutatták he felkészültségüket Erdős Lásjdóné tanárnő vezetésével a segélvpynitás . tanításának hetőkonv módszereiről A továbbképzés példamutatóan adott választ arra ís. hogyan, milyen színtan kell oktatni. nevelni a fia+aiiainkat. ho»v békében vQBv esetleaps el_ lonsóepa támadás alkalmával készek legyenek embertársaikon f’C'<7ÍtPnji pásy.t vett n tnváV»bV"*»r>7ác*n dr. Bumhera József a mentőállom á- főorvosa. aki az. ói életmentő orvosi táska használatáról tájékoztatta a megyei honvédelmi munkaközösség vezetőit. a honvédelmi ismereteket oktató tanárokat. Az orvosi felszereltség gyarapodása is a társadalmi létünkből adódó embertársi kötelesség teljesítéséhez nyújt komoly segítséget. Esetleges elemi csapásoknál, közúti baleseteknél megkönnyíti a gyors orvosi beavatkozást. A kétnapos tanácskozás során beigazolódott, hogy nálunk minden intézkedés a dolgozók érdekében. a társadalmunk továbbfejlesztését és védelmét célozza. —di Három és fél millió forint értékű társadalmi munka Tavaszi nap simogatja a fák1 duzzadó rügyeit. A kerítésen át jól lehet látni a takaros házak előtt a szépen gondozott ker- tecskéket, a nyíló jácintokat, virágokat. Két önfeledt gyermek pálcikával piszkál a frissen zöldéi- ! lő fűben égy izgő-mozgó gilisz- j tát. — Mondjátok gyerekek, merre találom a népfrontot? — A népfrontot? — kérdeznek vissza, jól látható tanácstalansággal. Megpróbálok segíteni. — Biztosan apukátok is volt már társadalmi munkán. Ki! szólt neki? — Ja! . . . Tudom már — villan fel az egyik szeme —, hát az igazgató bácsi. Így kerültem az általános is-1 kola Igazgatói szobájába, ahol j nemcsak az igazgatót, Mocsko- j nyi Istvánt, a népfront nagy- j községi bizottságának titkárát J találtam ott, hanem az elnököt! is, Nánási Jánost. Faggatom őket a mozgalom- i ról. Milyen szerep jut a népfrontnak a község éleiében, tud-e mozgósítani, ha arra kerül a sor. hogyan tevékenykednek az aktivisták? Ezek mind olyan kérdések, melyekre bőségesen tudnak válaszolni. Örömmel és némi büszkeséggel újságolták, hogy tavaly 3,6 millió forint értékű társadalmi munkát sikerült megvalósítani. Ez a lakosság számát tekintve azt jelenti, hogy egy-egy em- • bérré 514 forint teljesítés jutott. Hogy mindezt minek lehet köszönni? Nagyszerű kapcsolatot alakítottak ki a Füzesgyarmaton levő gazdaságokkal, intézményekkel. Nagyon, fontosnak tartja, hogy a népfront hívó szavára jönnek az emberek. Megemlítették, hogy az elmúlt évben az általános iskola korszerűsítésénél csaknem negyedmillió forint értékű a társadalmi munka. Szép összeg a 237 ezer forint is. Ennyi gyűlt össze az ,.Egy nap az iskoláért” akció-, ban. Ezt a pénzt szemléltetőeszközök beszerzésére, az óvoda és bölcsőde felszerelésére fordították. Ezenkívül parkosították a Kossuth utcát. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén készített munkaterv is sok hasznos és olyan feladatot tartalmaz, amelynek eredményét az egész község élvezheti. Csatlakoznak a népfront megyei bizottsága felhívásához, és a Vöröskereszttel együtt életbe hív- ják a ...Tiszta udvar — rendes ház” mozgalmat. A környezet- védelemért — ez is fontos célkitűzésük — megrendezik a „Fák, madarak napját”, amelynek keretében az iskola 840 tanulója egész napos kiránduláson vesz részt a környező erdőkben, ahol megismerkedhetnek a környezet értékeinek megóvásával. Jó kapcsolat alakult ki a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezettel, amelynek tervezőgárdája társadalmi munkában elkészítette a kézilabdapálya tervét. Besegített a tervezésbe a Békés megyei* Tervező Vállalat is. 1 A jelenlegi iskola mellett már épül az újabb négv tanterem, amelyhez a termelőszövetkezet 400 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. A tavasszal és az ősszel tovább folytatják az intézmények területén a fásítást, és sportudvarokat alakítanak ki a gépállomási. a Klapka és a Rajk utcai iskoláknál. Dicsérő szavakat mondtak a társadalmi munkamozgalom hajtóerőiről, a szocialista brigádokról. Név szerint említették Vízi Bélát é.s Gulya Józsefet, akik nagy részt vállaltak az iskola villamosítási munkáiból. A népfront és a nagyközségi tanács tervezte, hogy a kiemelkedő munkát végzett aktivistákat ez évtől kezdve emlékplakettel és oklevéllel jutalmazza. A tárgyalóteremből Á tetten ért tolvajok A napokban tárgyalta a békéscsabai városi bíróság Köteles István és Köteles József, Doboz, Vas Gereben u. 8. sz. alatti lakosok bűnügyét. A két testvér a múlt év októSzolgálatát híven teljesítve ■ ■ ■ Nem látszik negyvenötnek se, pedig elmúlt ötvenöt is. Harmincöt évet és 332 napot dolgozott a vasútnál. A legnehezebb fronton : vonatkísérőként. — Az utazószolgálat nem könnyű — mondja volt főnöke, Nagy Zoltán. — Távol az otthontól, a lakástól, 300—350 óra havonta ... „Pályamunkásként kezdtem, mint krampácsoló — emlékezik Vetési Sándor. — Nasv volt a szigorúság. meg volt szabva, mennyi ■ talpfát kell kirakni, mennyi sínnek kell a követ aláverni bizonyos idő alatt. Néhány hét után iskolára küldtek. Jött a háború, bevonultam,! fogságba estem. " Vonatfékezőként dolgoztam a felszabadulás után. Ma már kevesen Indiák, hogy ez mit jelent. Akkoriban a tehervonatokon még nem légfékkel lassítottak, hanem a mozdonyvezető sípjelére a fékezők állították le a szerelvényt...” — A vasútnál katonás fegyelem van, nem kell nagyon sok egy fegyelmihez ... „Persze, derűs esetek is előfordultak ... Kötegyánnál történt, kezdő fékező koromban ... Leakasztottunk egy kocsit, a mozdony meglökte; én rajta voltam, s fékeznem kellett volna. Láttam, hogy rövid a távolság, s nem áll meg, mire kellene. Ijedtemben visszafelé csavartam a fékező karját szerencsére baleset nem lett belőle ... Évekig jártam a Békéscsaba—Vésztő, Békéscsaba—Békéssómson vonalakon. korszerűtlen, keskeny vágányt! kisvasútion. Előfordult, hogy „alávállotlunk”, ami anynyit jelent, hogy egy kocsi első kerékpárja az egyik irányba futott, a második meg a másikba. Volt olyan is, bár csak egyszer vagy kétszer, hogy a kocsi leesett; az utasokkal együtt fogtuk meg. és tettük a helyére . . . Ott voltam az 1961-es tiszate- nyői balesetnél is, de erre nem szívesen emlékszem ... Ez olyan szolgálat, hogy a legkisebb gondatlanságnak is nagyon komoly -következménye lehet... — A tavalyi karácsony volt az első nagyobb ünnep, aminek mind a két napját itthon töltötte — jegyzi meg a felesége. — Nem is tudják a vasutasok, mi az ünnep. Emlékszem, egy éve, újév napján, éjjel*egy órakor biciklire ült, s ment Csabára, szolgalatba . .. „Pedig mindennek eleget kell tenni itthon is ... Szegény sorból származtam. Első házasságom rosszul sikerült. Az új életnek szinte egy szál magunk vágtunk neki második feleségemmel. Mint lakók kezdtük, rokonoknál, a Magyar utcában. Mindketten dolgoztunk, takarékoskodtunk. szüléinktől is kaptunk némi támogatást. Ez a ház, ahol most lakunk, vályogból épült, a padlója földes volt. Először a padlót csináltuk meg, ketten, a feleségemmel. Házak bontására jártam, a munka fejében kaptam ajtót, ablakot. A fürdőszobát; WC-t, konyhát magam építettem, csak a vízvezetéket szerelte és a csempéket rakta szakember. Olyan vagyok, hogy ha valamit látok, ellesem. Sokan nem is hiszik el, hogy már nyugdíjas vagyok. Ma is kell a munka, a cselekvés, a mozgás ... Tervünk az, hogy az idén megcsináljuk a központi fűtést...” — Gerinces ember volt. kritizált — mondja róla a főnöke, Nagy Zoltán —, de el 'kellelt tőle fogadni, mert jó szándékú volt, tisztességes. Az ilyen ember több figyelmet vár, nagyobb megbecsülést... „Ittas soha nem voltam, késésem. szolga latmegfagadásom vagy más fegyelmezetlenségem sem volt. Ricweisz Ferenc, régi kedves kollégám, Litvai Erzsébet vagy Kovács Lajos, volt beosztottjaim, azt hiszem, ma is jó szívvel emlékeznek rám .. . Mindig a jó munkára tanítottam a velem dolgozókat. Ha csak lehetett, megvédtem a beosztottjaimat, s ezt nem mindenki értette meg. Igyekeztem emberszerető lenni, s megbecsülni azt, aki elvégzi a munkáiét. Bár akadt olyan is. akin nem fogott semmi, hiába oró- há'tam előbb jó szóval, maid erősebben . . . Később maga mondta el. hosv még s7i«orúb- ban kellett volna . . . Mégis az a véleményem, hngv a munkatársi kanesoigtban a ió bánásmód. a megértés a lénves. s ’ö- indulattal könnyebb pi’eSrapnvt elérni, mint ha katonásdit játszunk ...” — Hány kilométert utazhatott, s hány ember jegyét kezelhette közben? Csaknem két és félmillió kilométert tett meg: ötven- hétszer kerülhette volna meg az Egyenlítőt. Több mint négymillió emberrel utazott; az csaknem a fél Magyarország ... Varga János bet’ 28-án lovas kocsival Békéscsabáról Dobozra sört szállított. Útközben eltört a kocsik rúdja, s letértek a kövesűtról M. György, Gerla, Vadasáért 212. sz. tanyájába. A tanya üres volt. A tulajdonos hétvégi háznak használta. Az udvaron Köteles István kocsirúdnak való anyag után nézett. Eközben az öccse, József kiverte a tanya egyik ablakát, majd kifeszítette a konyha ajtaját. Ezután behatolt a kamrába. Különböző élelmiszereket, így befőttet, diót. burgonyát hordott össze a konyha közepére. A szobában feltépte a szalmazsákot s kiürítette. Birkasubát, plédet, hálózsákot, férfi- és gyermekpulóvert s egyéb ruhaneműt gyömöszölt bele. Ezt követően szólt a bátyjának, hogy segítsen a holmit felrakni a kocsira. Köteles István, tartván attól, hogy a kocsinyomokból könnyen rájöhet a rendőrség. hogy ki járt a tanyán, le akarta beszélni az öccsét. Ám, hogy csend volt, végül mégis kötélnek állt. Alaposan megpakolták a lovas kocsit. Éppen indulni akartak, amikor M. György a tanyára érkezett. A tolvajokat tetten érték. A szomszédok segítségével értesítették a rendőrséget. A városi bíróság jogtalan behatolás útján és visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt Köteles István 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melyet szigorított börtönben kell letöltenie. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Köteles Józsefet pedig egy év 4 hónap fegyházban letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta. Ezenkívül két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Feltételes szabadságra esvikőiük sem bocsátható. Az ítélet jogerős. —di 4 NtPmsAc, 1977. MÁRCIUS 16.
