Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

Jól startolt a — A világain vonalat akarjuk elérni a sportszergyártás­ban. Nem nagy dolog ez, csak jobb munkafegyelem és gon­dosabb munka kell hozzá — mondta valaki a szövetkezetben. — Ne a termelési eredményekről írjon, hanem a brigá­dokról, akik nélkül keveset értünk volna el — szólt valaki más. Az előbbit Csikós József, az említett sportszergyártó és rémipari szövetkezet szakmunkása mondta, az utóbbi mondat Balikó Györgytől, a szövetkezet elnökétől származik. A kapu mellett még a jogelőd­től örökölt cégfelirat díszeleg, de a megújhodott szövetkezet sportszereit az ízléses nyomtat­ványok már természetesen az új névvel propagáljak, hirüetik. Nem könnyű váltani a külső­ségekben sem. A valóságban, az alapokat, a lényeget tekintve pedig még' nehezebb. 1976. óta — vázolja az elnök — nemcsak a tervszerűség erősítése a cél. hanem — egyáltalán — kiala­kítani minden folyamat és rész­folyamat tervszerűségét. Világítsuk meg' ezt egv — stí­lusosan — sportszerű példával! Ahhoz, hogy messze szálljon a diszkosz, előbb koncentrikus kö­röket kell húzni, s ehhez pálya­vonalzó kocsi kell, de előbb azt is tervezni, gyártani kell, aztán piacot szerezni, eladni, és így j tovább... A jogelőd kész tech-l * * nológiák alapján, kooperációban dolgozott. Nem kellett különö­sebb műszaki előkészítés. Most meg kell teremteni mindent, s meg kell találni a helyét min­dennek. A fejlődést jól mutat­ja. hogy a szövetkezet éves ter­vei közt ma már például az üzemi tűzoltórainak is saját ki­képzési terve van. Ez csak rész­ben megmosolyogtató. Nem kis dolog ez ott, ahol fával dolgoz­nak. * * * Érthető tehát, ha mindig kell valamin gondolkodni, tűnődni, mindig kell újítani. Pályázato­kat írnak ki, évente tízet, ti­zenötöt vagy többet is. — A kísérleti prototípusra az­tán szerződést kötünk a szövet­kezettel, s készíteni kell a mun­káról egy vázlatot — mondja I Baráth Sándor, a Karikás Fri­Kedvező hírek magánépítkezőknek Százezer lakáshoz kapható építőanyag Szerződéssel biztosítható a hiánytalan szállítás A tavalyinál jóval több építő­anyag kapható a telepeken, s az egész országban bevezetik — előzetes megrendelésre — a ga­rantált kiszolgálást. A Belkereskedelmi Miniszlé- f riumban elmondták, hogy ta- i valv az építőanyag-forgalom 1975-höz '/iszonyúvá. 12 száza- ! lékkai visszaesett. Az idén meg- é’énkülő építkezési kedvre, vár­hatóan a minisztérium szakem­berei nagyobb készletek beszer­zésére utasították a vállalatokat, így január 1-én már 61 százalék­kal több anyag várta a vásárló­kat a telepeken, mint egy évvel korábban. Az előzetes becslés igazolódott: februárban 95 szá­zalékkal több falazóanyagot, 9 százalékkal több csempét, 25 százalékkal több padlóburkoló kőlapot. 14 százalékkal több par­kettát vásároltak a magánépít- tetők, mint az előző év hasonló j időszakában. Különösen a fala- ! zóapyagok forgalma mutatja (mindenki ezt szerzi be legelő­ször), hogy sok lakást kezdtek i építeni magánerőből. Az idén. tavalyhoz képest a | különböző építőanyagokból 10— | 40 százalékkal növekszik a kíná­lat. Ha az ipar hiánytalanul eleget I tesz a szerződéseknek, s üleme- sen «.állít, a fenti mennyiség mintegy százezer lakás építésére elegendő. (Tavaly 61 ezer lakás épült magánerőből). Javult a csempék választéka, színesebb a mintázat; lesz elegendő padló­burkolólap. könnyen lerakható szalagparketta és vasbeton fö- démfelem is. Az egyetlen cikk, amiből nem lehet kielégíteni az igényeket: a kisméretű tömör tégla. Ebben az építkezők kon­zervativizmusa a ludas, mert ma is ezt a téglát keresik, noha a falak felrakása sokkal több munkát jelent, gazdaságtalanr.bb is. mint a mindig kapható, na­gyobb méretű üregestégla vagy falazóblokk. Az ellátás tehát várhatóan ja­vult. A telepeken úgynevezett ..igénybiztosítási szerződés” is köthető. Akik a teljes építő­anyag-mennyiséget megrendel­ve előleget adnak, szavatossá­got kapnak, hogy az árut a meg- ’adoít határnapon átvehetik. Je­lenleg a telepeknek mintegy 50 százaléka köt igénybiztosítási szerződést. Ezt a rendszert folya­matosan kiterjesztik valameny- nvi építőanyagot árusító válla­latra. (fal udi) Rendelkezés a boltok megszüntetési eljárásáról Az elmúlt években különböző okok miatt — munkaerőhiány, gazdaságtalan üzemeltetés stb. — viszonylag sok. főleg kis terü­letű. egy- és kétszemélyes bol­tot szüntettek meg a kereskedel­mi vállalatok. A korábbi rendelkezések alap­ján a vállalatok kérésére az illetékes tanácsok hozzájárultak a bolt bezárásához, minden to­vábbi nélkül visszavonták az üzlet működési engedélyét. Az eljárás, a bezárt üzletek hiánya azonban egyes területeken pa­naszokra adott okot. sok helyen az ellátást is zavarta. Ezért a belkereskedelmi mi­niszter szabályozta az üzletek működési engedélyével kapcso­latos korábbi rendelkezését. A mostani rendelet szerint a vál­lalatoknak a bolt megszüntetése előtt legalább hat hónappal kell kérelmüket benyújtaniuk. A rendelkezés nem sérti a vállala­tok önállóságát — amely alapján dönthetnek saját üzleteik sorsá­ról —. hiszen fél év után meg­kaphatják az engedélyt a bolt megszüntetésére. A ■ meghatáro­zott idő azt .a célt szolgálja, hogy az illetékes tanács szükség sze­rint megszervezhesse a bezárt bolt környékének ellátását. A rendelet egyébként lehetővé te­szi. hogy az I. fokú kereskedelmi hatóság indokolt esetben és ha a közellátós érdekeit nem sérti, a vállalat kérelmére engedélyez­hesse a bolt működésének ko­rábbi hat hónapon belüli — meg­szűntéteket. Start Szezon előtt a konzervgyárban Eddig 5187 vagonra kötöttek szerződést gyes Szocialista Brigád vezető­je. — Sok cső és egyéb anyag kellett például a „Szöcske” ko­sárlabdaállványhoz. Az alkatré­szek elkallódtak, vagy egyszerű, en rosszat csomagollak be: nem tudtunk jól dolgozni. Vajúdott a dolog sokáig. A művezetők azt mondták, kísérletezzünk; talál­junk ki olyan, megoldást, ami­vel mindez kiküszöbölhető. Vé­gül olyan állványt alakítottunk ki, amely három darabból állt, a korábbinál kevesebb anyag­ból készült, és sikerrel oldot­tuk meg az alkatrészek mereví- tését. is. Csak ebből az egy újí­tásból, amelyet Szűcs Lászlóval és a József Attila brigáddal kö­zösen alkottunk meg, 47 ezer forint haszna volt tavaly a szö­vetkezetnek ... Ismét a Karikás-brigád egyik legjobb újítójáé, Csikós Józsefé a szó: — Szeretek új feladatokkal foglalkozni — mondja, és a sze­me elevent, hamisat csillan, mint talán akkor is, ha „büty­köl” valamin. — Ha felvetnek valamit, vagy az újítás kiírását megkapjuk, az az első, hogy megnézzem . . . Most egy faesz- tergálással kapcsolatos új meg­oldáson gondolkozom. A lénye­ge itt már megvan — mutat a homlokára —; nemsokára pa­pírra vetem . .. A brigádvezető egy-egy mon­dattal így mutatta be a kis kö­zösség többi tagját: — Pocsai Mátyás: pontos, pre­cíz, komoly. Kelemen János: ko­rához képest túl játékos . . . Nagy István: a hegesztés mes­tere. Komáromi László: nyu­godt, megfontolt. Csökmei Ist­ván: fiatal, vígkedélyű. Tokaji Imre: nem mindig elég precíz, de nagyon ért a galambokhoz. Kocsor Sándor: szeret futbal­lozni, s emiatt sokat sántít. .. — A brigádmozgalom fontos eleme az öntevékenység, az egyéni szándék, alkotókedv tá­mogatása — mondja az elnök. — A Domonkos Miklósné ve­zette Március 15. brigád pél­dául a társas élet -különféle for­máiban, a társadalmi munká­ban jár az élen, a Madame Cu­rie brigád a művelődésben, és így tovább.,. Az újítás, a' mű­szaki alkotókedv felkeltése ma a legfontosabb nálunk, s a pá­lyázatokkal az a célunk, hogy ne kis jelentőségű dologban újítsunk, hanem olyasmiben, ami a termelékenységet vagy új termékek létrehozását segí­ti. Hihetetlenül nagy erő rej­lik e téren is a szocialista bri­gádokban. Az ő szellemi kapa­citásukra számíthatunk legin­kább . . . Ha a Békésen gyártott disz­koszokkal dobnak a moszkvai olimpián, ez lesz ott az első ma­gyar siker. Varga János Köztudott, hogy az elmúlt évben nem volt probléma- mentes a zöldségellátás és ez éreztette hatását a feldolgo­zóiparban is. A Békéscsabai Konzervgyár már jó előre megkezdte a nyersanyag le­kötését és a tervezett 48 ezer 820 tonnával szemben 51 ezer 870 tonnára szerződtek eddig. A szerződési kedvet különbö­ző juttatásokkal, támogatá­sokkal igyekszik fokozni a konzervgyár és sokat vár a * Békés megyei Agráripari j Egyesüléstől is. Probléma egyedül a paprikával van, en­nél a növénynél még nem si­került lekötni a tervezett mennyiséget. Összességében tehát a sze­zon előtt nem áll rosszul a Békéscsabai Konzervgyár. Mint Dombóvári György ter­meltetési osztályvezető el­mondta, az idén nagyobb a szerződési kedv, mint tavaly yolt — ezt bizonyítja, hogy a tavaly ténylegesen feldol­gozott 50 ezer tonna áru­val szemben ez év márciu­sáig már csaknem 52 ezer tonnát kötöttek le a gazda­ságok. Ennek 92 százalékát közvet­len terme.ltetési szerződéssel, | tehát a gazdaságok ebben az | esetben csak a konzervgyár- j ral állnak kapcsolatban. A gyár a tavaszi munkákhoz! biztosította a szükséges vető- magot és palántákat is. Min-: denből van elegendő, bár a vetőmag minősége nem min­dig a legjobb. Palántából mintegy 15—20 százaléknyit tartalékoltak, hogy az esetle­ges fagyok okozta veszteséget pótolni tudják. Sokat vár a konzervgyár a Békés megyei Agráripari Egyesüléstől, melynek alapító tagja. A célkitűzések szerint 1980- ra a BAGE a konzervgyár nyersanyag-szükségletének 70 százalékát biztosítja majd. Ezt úgy tudják csak elérni, ha termelési rendszereket alakítanak ki. A borsóra ez már el is készült, a paradi­csomra most készülnek a ter­vek, Kondoroson már a rendszerben termelik a pap­rikát — nagyon jó eredmény­nyel. Ez azért fontos, mert egyedül paprikából nem si­került eddig lekötni a ter­vezett mennyiséget. A kon­zervgyár ennek okát abban látja, hogy a paprika kényes, nagy kockázattal termeszthe­tő növény, mellyel igazán eredményesen csak ott lehet foglalkozni, ahol megfelelő a szakmai és a műszaki színvo­nal. Mivel ma még ez nem minden gazdaságról mondha­tó el, a paprikagond végleges megoldásához — várhatóan — időre lesz szükség. A konzervgyár létérdeke, hogy nyersanyagszükségletét biztosítsa, ezért sokoldalú partnerkapcsolatot alakít ki azzal a 49 gazdasággal, ahon­nan szállítmányokat vár. A szerződések értelmében biztosítják a szakfelügyele­tet, szakmai segítséget, a vetőmagellátást, a techno­lógiai színvonal állandó emelését, növényvédelmi tanácsadást, a vegyszer- és gépellátást. Több éves szerződések szabá­lyozzák, hogy mit kell egy­másnak nyújtaniuk és az eb­ben részt vevő szövetkezetek, állami gazdaságok a gépeket is ártámogatással kapják. Je­lentős összeggel járul hozzá a konzervgyár a növényvédep lem költségtérítéséhez. A nagyüzemi módon termelt pa­radicsomnál hektáronként 2500 forinttal, a zöldbabnál, paprikánál, uborkánál 1000 forinttal, a hagymánál 2000 forinttal segítenek. Ezenkívül az idén is szeretnék széthúz­ni a feldolgozási szezont, ezért idény előtti és idény utáni felárat fizetnek a nem csúcs­időben szállító gazdaságok­nak. Az eddig megtartott határ­szemlék tapasztalatai alapján az idei terméskilátásokat biztatónak ítélik meg a szakemberek. Mindenütt nagyon jól végezték el a talajmunkát, a zöldségfélék jól előkészített ágyakba ke­rültek. A várhatóan nagy mennyi­ségű áru feldolgozására mű­szakilag igyekszik jól felké­szülni a konzervgyár. Taft a gépek átvizsgálása, felújítása, javítása, hogy június első napjaiban a zöldborsóval meg­kezdődhessen a feldolgozási szezon a Békéscsabai Kon­zerv gyárban. L. L. Tavasai forgalom a sehrán (Demcny Gyula felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents