Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-15 / 62. szám
Városépítés — városrendezés Beszélgetés Komlódi Elekkel, Békés megye főépítészével A közelmúltban elkészült megyénk 15 éves, hosszú távú lakásépítési programja, aminek alapján településeink tovább korszerűsödnek, fejlődnek. Mindez nem kis feladatok elé állítja a városrendezést Erről j beszélgettünk Komlódi Elekkel,! megyénk főépítészével, — Mit tartanak ma légion tosabbnak városaink rendező- j seben, építésze télien? — Mintegy másfél évtizeddel j ezelőtt vált gyakorlattá a város- j rendezési tervkészítés. Ma pe- j dig már minden jelentősebb ( településünknek van átfogó, a I távlati fejlesztést meghatározó 1 rendezési terve. Ezek a tervek j többségükben arra alapoznak. I hogy városaink környékükkel J együtt egységesen élő, működő szervezetek, bennük zajlik mindennapi életünk a szebbre, a jobbra való törekvés jegyében. Ebben foglaltatik örökségünk, a ma emberének s a jövő generációjának életét meghatározó | alkotásunk, alkotni vágyásunk egyaránt. Jelenleg a városrekonstrukci- j ónak — ezen belül a városközpontok átépítésének — az időszakát éljük. Ennek keretében olyan társadalmi elvárásoknak kell eleget tennünk, mint a lakásépítés, a közművesítés, a városi közlekedés fejlesztése, az alapellátást biztosító gyermekintézmény-hálózat. egyéb köz- és közösségi épületek kialakítása, megvalósítása. Egy-egy épület külső megjelenése mindenkor a társadalomé, abban a létrehozók lelkiismerete tükröződik vissza. r~ Hogyan gazdálkodik napjaink építészete a megelőző korok örökségeivel, műemlc keivel? — A városrekonstrukciós tevékenységben egyaránt helye van a zárt iparszerű termelést biztosító építőipari tevékenység folyamatának, s városesztétikai hagyományaink megőrzésének, tova bbf e j lesztésének. Erre jó példával szolgál Békéscsabán a Lencsési úti lakótelep típusépületeinek megvalósítási folyamata vagy a Bartók Béla—Tanácsköztársaság út közötti terület átépítése, Gyulán a Törökzugi lakótelep, vagy Orosházán a Belinszkij-lakóte- lép folyamatos megvalósulása. Városesztétikai szempontból is jelentős eredményeket értünk el ott, ahol hagyományainkhoz, adottságainkhoz szükségszerűen igazodtunk, Békéscsabán a Tanácsköztársaság útján köznyelven nevezett „sárgaház, piros- ház”, a nagyáruház, vagy a korszerű technológiával megvalósuló postafelvételi épület ezt igazolja. Ez utóbbi nagy kiterjedésével sikeresen teremti meg a kapcsolatot a városképileg védett színházoldal és Szabadság tér—István király tér épületegyüttesei között, amelyek egyaránt tartalmaznak régi és új épületeket. Ugyanilyen alapon megemlíthető Békés városközpontjában a Széchenyi tér nyugati oldalának beépítése. Orosházán kellemes hatású a Táncsics Gimnázium ellenpólusában alkotott MSZMP-. MNE-székház és lakások épületegyüttese. A felsorakoztatott — és a többi jó példával szolgáló — épületeknek egy közös sajátja van: egyedi tervezésűek. A műemlékvédelem területén gos tervpályázatok sokasága si- r etett eddig is jó megoldásokat1 adni. Azonban a pályázati eredmények gyakorlatba való átültetése még várat magára. — A megnövekedett telepszerű többszintes házgyári lakások hogyan igazodnak a/ mai városképbe? A már át- ! adott lakótelepek milyen ta- j Hiúságokkal szolgálnak a jövőre nézve? — Városépítési tevékenvsé- [ günkben mindenkor jelentős volt a lakásépítés. Jelenleg me- j g.vénkben téglaközépblokkos | technológiával építünk, az Ál- | lami Építőipari, Vállalat poli- í gonüzemének termékeiből ké- j szítjuk a „pécsi típusú” lakó- j épületeket, a DÉLÉP szegedi házgyári elemekből épít lakó- j házakat. Egyedi esetekben la- j kótelepen kívül más korszerű | technológia alkalmazásával is találkozhatunk. Lakótelepeink lakásállományának értékét az alkalmazott típustervek deter- ; minálják. Ezen tervek számé-! nak növelése, variálhatósága so- ■ kát segíthet a megfelelő város- j képek kialakulásában. A már „üzemelő” lakótelepe-1 ink számtalan problémát hor-1 doznak magukban. Ezek részben j a korábbi ismeretszinten alapuló tervezési módszereknek tudhatok be, részben pedig annak, hogy a megvalósítás során | az eredeti elhatározások módo- j sultak. E módosulások majdnem ! kivétel nélkül többletlakásszá- mot eredményeztek, járulékos — ma kapcsolódónak nevezett — létesítmények nélkül. Meglevő lakótelepeink változatlan gondja a kevés zöldterület. — Az V, ötéves terv milyen változást hozott a városrendezésben és mi várható a kő vetkező 15 évben? — A többszintes lakásépítésre kijelölt területek rendezési tervének tartalmi követelményei lényegesen megnövekedtek. Mindezek hatványozott többlet- munkát követelnek tervezőtől, beruházótól, kivitelezőtől, a hatáságainktól egyaránt. Ebben a tervidőszakban Békéscsabán és Orosházán minőségi többlet- munkát jelent az, hogy az új lakótelepeket szervezetileg a városközponthoz kell illeszteni. A városépítésben egyébként továbbra is meghatározó szerepe lösz a lakásépítésnek. A me- megye hosszú távú lakásépítési koncepciója alapján az 197í>— KHW-ig terjedő időszakban 50— 52 ezer lakást építünk. Ez azaz időszak egyben, amikor a városközpontok rekonstrukciós munkáinak zömét, jelentős közős közösségi épületek építését, a közműhálózatok továbbfejlesztését, a városon belüli közlekedés átrendezését, termelőegységeink ésszerű elhelyezését is meg kell oldanunk — mondotta befejezésül Komlódi Elek. (Szekeres) Piroska József életkedve ismét visszatért Most már minden rendben I van. Azok a mély barázdák, | amelyek hosszú hónapok gyöt- ■ rődései nyomán rajzolódtak ki! Piroska József homlokára, el-1 mosódtak. Előbb a szervezete j vívott élethalálharcot a megmaradásért. aztán az újraélőnek j kellett síkraszállnia az őt törvényesen megillető jogaiért. Ebben a küzdelemben segítőtársakra is talált. * Kora ifjúságától a Mezöhe- gyesi Cukorgyárban dolgozott Piroska József. Kezdetben idénymunkás volt, 1949-ben azonban átképzésként géplakatos lett, a legjobb szakmunkások közé tartozott, társai szakszervezeti bizalminak is megválasztották. Egyszer — 1972. július 3-án — karbantartás alatt egy állvány, amelyen nehéz gépalkatrészek voltak, összedőlt és rázuhant. Hogy mi történt azután, •arra nem emlékszik. A szegedi j klinikán tért magához 23 napi ( eszméletlen állapot után. Több I bordája és a vállcsontja eltört, I a jobb oldali tüdeje pedig rend-, kívül súlyosan megsérült. Éle- j tét a gondos orvosi kezelésnek köszönheti. Három hónap múlva került ki a klinikáról. Egy évig volt még fekvő beteg. Azt tudta, hogy soha többé nem dolgozhat. Sokat töprengett magában: vajon mi lesz vele és a családjával? És hogyan fogja elviselni az életet munka nélkül, amikor sohasem bírta a tétlenséget? zon, bár akinek dl százalékos rokkantságot állapítanak meg, az munkára nem kötelezhető. Hosszabb eljárás után, 1975. február 24-én a munkaügyi bíróság tett pontot az ügy végére. Kötelezte a gyárat 22 ezer 500 forint elmaradt kártérítés, ettől kezdve pedig a rokkantsági nyugdíj és a volt munka- I társai keresete közötti havi 800 forint különbözet kifizetésére. (A továbbiakban a dolgozók ke- | réseiének a növekedésével arányosan kell ezt az összeget emelni.) A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának a munkavédelmi osztálya, elsősorban pedig Vágréti László munkavédelmi felügyelő állt mellé, ú szállt síkra azért, hogy a vita a munkaügyi bíróság elé kerüljön és a törvényesség keretén belül intéződjék el. Társadalmunkban nem engedhető meg, hogy cserbenhagyják azt, akit önhibáján kívül üzemi baleset er. * A súlyos baleset óta csaknem öt év telt el. Már a gyárba is bejár néha, hogy találkozzon a régi munkatársaival, a barátaival. Nyugdíjas-találkozókra is meghívják. A gyár vezetői törődnek vele. Konyhát és előszobát építtettek a szolgálati lakása mellé, a régi konyhát pedig szobává alakíttatták át. A kertben virágokat nevel. A konyha melletti csöppnyi bar- kácsműhelyben deszkából virágtartókat, képkereteket készít. említeném Szarvas várost, ahol a Szárazmalom, Tessedik-ház és és szállodaépület helyreállításra került. Változatlanul gond a hagyományos családi házak esztétikus továbbfejlesztése. Orszásmmemzéz 1977. MÁRCIUS la. Minden erejét összeszedve arra törekedett, hogy talpra álljon. Eleinte csak néhány lépést tudott tenni, aztán fokozatosan mind többet. A gyár először csak a táppénz és a baleset előtti havi (nem pedig az éves átlag-) kereset közötti különbséget fizette kártérítésként. Sőt 29 hónap után még ezt is megszülj tette j és f elsüli tolla őt, hogy dolgoz-1 Néha varr is. A fájdalmai elmúltak, csak az időjárás-változás viseli meg. S örül annak, hogy a gyár vezetői felajánlották: ha az egészségi állappta tovább javul, szerszámkiadónak szívesen látják. Persze külön munkabérért mint rokkantsági nyugdíjast. Piroska József életkedve újra visszatért. Pásztor Béla Látogatóban az Endrődi Szabóipari Szövetkezetnél Franciaországi megrendelésre szeptember végéig 2» ezer női átmeneti kabátot készítenek a varroda dolgozói, a felvételünkön látható mintadarabok alapján Az NSZK-ból két évre 111 gőzelszívó vasaloasztalt béreltek a szövetkezet vezetői, a vasalónők egészségének megóvására, a megrendelők minőségi igényeinek teljesítésére Somogyi István, a szövetkezet modellezője az Üzleti tárgyalások hoz bemutatótermet alakított ki az egyik irodahelyiségből. Itt látható az a bársony női kabát is, amelyre a piackutatás eredményei alapján most a belgáktól várnak nagyobb megrendelést. (Foto: Veres*, Erzsi)
