Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
Iparszerű termelés ágazati rendszerben Ssámvetéa az oroaliáxi Kéke Tax-hen termelése 1973-tól zárt rendszerben folyt. Az ebben rejlő lehetőségek jobb kihasználásával ebben az esztendőben a főágazat-1 nak több mint 59 millió forin- j tos termelési értéket kell előállítania a tervek szerint. Az árbevételek döntő hányadát az előirányzatok szerint a bűz», 50 mázsa hektáronkénti átlagterméssel, a kukorica 70 mázsás átlagterméssel, valamint a cukorrépa, a zöldborsó, a kender és a magtermesztés adja majd. Az állattenyésztési íőágazat munkáját értékelve a beszámoló megállapította, hogy az évek óta fokozatosan javul. Nem régen még ebben a termelőszövetkezetben a tejtermelés csődjéről beszéltek, de megfelelő intézkedésekkel a Béke Tsz tehenészetében ma már megközelíti a 3 ezer litert az egy tehénre jutó éves tejtermelés átlaga. Mindezt abból a szempontból kell megítélni, hogy a szövetkezetben a legnagyobb bevételt korábban is, továbbra is a sertéstartás adta és adja. Ebben az ágazatban a legfőbb cél a hatékonyság növelése. *** Az állattenyésztésről szólva feltétlenül meg kell említeni az V. ötéves terv végére tervezett pulykatelep megépítését, amelynek üzembe lépése után az orosházi Béke Tsz több mint egymillió kilogramm pulykahússal járul majd hozzá évente nép- gazdasági céljaink teljesítéséhez. A számsor lezárásaként álljon még itt a tagok éves személyes jövedelmének átlaga, amely 1976-ban meghaladta a 39 ezer forintot. Kézzel fogható bizonyítékát adva annak, hogy a közös célok teljesítésével egyidőben minden egyes tag külön-külön is megtalálja számítását a közös termelőmunkában. Fülöp Béla ló évet zárt az állattenyésztés Harmadik helyen áll megyénk a tejfelvásárlásban Az országos felmérések szerint Békés megye múlt évi 98,1 millió literes tejfelvásárlásával a megyék közt a 3. hefyet érte el. Ez azért is figyelemre méltó, mivel két évvel ezelőtt még a 16. helyen álltunk. Ezt az eredményt a Jobb szarvasmarhafajták. a korszerűbb tartástechnológia beül- litásával érték el a gazdaságokban. A szarvasmarha-ágazatban az elmúlt év végén a ■ megyében 118 ezer szarvasmarhát tartottak a mezőgazdasági üzemekben és a kisüzemekben. Elgondolkoztató a megyei szarvasmarha-férőhely kihasználtsága, ami 80 százalékos. A fennmaradó 20 százalék betelepítésével még jobb eredményt érhetnénk el a hús-, de a tejtermelésben is. A tehenenként! átlagos évi tejtermelés tervét az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági tsz-ekben is túlteljesítették, a megyei átlag 2920 liter. Az állami gazdaságokban és a kisüzemekben az átlagnál több, míg a termelőszövetkezetekben — 2710 litert — a megyei átlagnál kevesebb tejet adtak a tehenek. 1970-től számítva minden harmadik kisüzemben felhagytak a •tehéntartással, így a háztájiban 9,2 százalékkal csökkent a tehenek száma. Az új ártámogatásról szóló rendelkezések remélhetőleg javulást hoznak majd. A megyében 27 szakosított tehenészeti telepen a férőhely kihasználtsága valamivel jobb. mint a megyei átlag, pedig a gümőkórmentesilés miatt a telepek közül háromban csökkent az állomány. A szarvasmarha-ágazat szálas- és tömegtakarmány-ellá- tottsága az időjárási viszonyok ellenére is megfelelő. A legeltetés adta lehetőségeket egyre több üzem. használja ki. A tejes hústermelést nagymértékben segítették a beltartalmi vizsgálatok után okszerűen összeállított takarmányozással. A megyében a sertéságazat eredményét legjobban a hústermelésen lehet lemérni: ösz- szesen 660 ezer 700 vágósertést adtak át a múlt évben a gazdaságok a felvásárlóknak. A szakosított sertéstelepeken a rácspadozatos tartástechnológi; egyre' inkább meghonosodik. A jó tartási módnak köszönhető a szopósmalac-elhullás csökkenése. A férőhelyek kihasználtsága s telepeken 85 százalékos, am: gyakorlatilag a legmagasabb elérhető érték. Ezt a telepek igen költséges korszerűsítésével, rekonstrukciójával lehetne csal< növelni. Oka, hogy a megleve sertésállomány rotációja a telepek felépülése óta meggyorsult. mivel a hízókat kisebt súllyal adhatják le az üzemek ' mint eddig. A gazdaságok tehá a .tenyészalapanyagok megvá lasztásával, a jobb technológú felhasználásával az iparszert sertéstartás kialakításával te remtenek kedvezőbb feltételeke a termelésükhöz. *Az adottságaink és eszközeink jobb kihasználásával, a vetésszerkezet megfelelő módosításával, s ha az időjárás is engedi 1977-ben 11,5 millió forinttal, azaz 10 százalékkal többet termelhetünk, mint 1976-ban” — állapította meg Arató József, az orosházi Béke Termelőszövetkezet elnöke, a tsz elmúlt hét végén megtartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésén, • ** Ezen a zárszámadáson a tsz tagjaival együtt hallgatták meg az elnöki beszámolót dr. Soós Gabor MÉM-államtitkár, Baukő Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Murányi Miklós, a megyei tanács osztályvezetője, Horváth Pál, a tsz-szövetség titkára, valamint a város párt-, állami és társadalmi vezetői. Mit tudhattunk meg ebből a beszámolóból? A teljesség igénye nélkül érdemes néhány szót ejteni a legfontosabb dolgokról. Az orosházi Béke Tsz tagsága most a 24. alkalommal ült ösz- sze évet zárni. Ez azt jelenti, hogy jubileumi esztendő az idei. Az eltelt negyed század alatt, háromszor nyerte el a Kiváló Termelőszövetkezet címet az orosházi Béke Tsz, ami bizonyítja azt is, hogy ez a kollektíva következetesen és folyamatosan tárja fel azokat a belső tartalékokat, aminek minden bizonnyal nagy szerepe van abban, hogy a szövetkezet csaknem ezer tagja évről évre hatékonyabban veszi ki részét a közös munkából. „Terveink teljesítésére legfőbb biztosíték a tagok szorgalma mellett az irányítás fejlesztése, az ágazati rendszer bevezetése és megszilárdítása” — hangsúlyozta beszámolójában az elnök. Más termelőszövetkezetek ta pasztalatai alapján valóban nen túlzás azt állítani, hogy az ágazati rendszernek döntő jelentő sége van a termelési célok el érésében. *** , Részleteiben vizsgáivá megállapítható, hogy a növénytermesztés fejlődési ütemét is csak így lehet növelni, függetlenül attól, hogy az az utóbbi három év alatt 39,5 millió forintról csaknem 52 millió forintra növelte éves árbevételét. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy a növénytermesztés ágazatainak Minőségvizsgálat. A békéscsabai Növényvédő Állomáson a kistermelőket is segítik szaktanácsadással. Képünkön egy vírusfertőzés-gyanús paprikát ▼Izsffál tesztnövényekkel Regele Pcter labortechnikus Veress Erzsébet felv. A „két íuggi íílés” időszaka A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti életében nagy jelentőségű az az áprilisi határozatként közismertté vált dokumentum, amelyet 1974. április 17-i ülésén hozott a KISZ Központi Bizottsága, s amely a KISZ kommunista, politikai jellegét hivatott erősíteni. E cél érdekében a határozat feladatul jelölte meg a KISZ-tagság cselekvési lehetőségei, a velük szemben támasztott követelmények növelését, az alapszervezetek fegyelmének és aktivitásának javítását. Ennek érdekében több változás történt. Megszüntették az ifjúsági szövetségben a tagsági könyvek ér-" vényesítésének gyakorlatát, helyette 1975 tavaszától évenként cserélik az igazolványokat. A KISZ-be belépni szándékozó fiatalok számára .bevezették a Kil- lián-próbát, illetve a patronálási rendszert. A KISZ-tagokat öntevékeny és rendszeres mozgalmi munkára, politikai felelősségre, a KISZ-tagsággal járó kötelességek teljesítésére ösztönző az egyéni feladatvállalások, megbízatások rendszere. Mindezek az 1974. áprilisi határozat legjelentősebb momentumai — a mozgalmi év új szervezésKrendszerével együtt, amely lényegében megszabja a szervezet^ élet kereteit. V alamennyi KISZ-szervezet tagjai és vezetői évenként egyszer kötelesek számot adni egymásnak a szövetségben végzett tevékenységükről; a választási rendszer további egyszerűsítésével újjáválasztani a vezetőséget, kicserélni a tagsági igazolványokat; a tagok vállalásai, KlSZ-megbízatá- sai alapján összeállítani éves akcióprogramjukat. Ezzel kialakul a mozgalmi év egységes periódusa, a tervezés, a számadás és a számonkérés kötelező módszere. Mindez hét taggyűlésen történjen: februártól május -közepéig. Az elsőn beszámolnak egymásnak. megállapítják: kik kaphatnak új tagsági igazolványt, és megválasztják a vezetőséget. A másodikon kiosztják az új tagsági igazolványokat, „megvitatják az új vezetőség által előterjesztett éves akcióprogramot, a KISZ-megbízatásokat — olvasható a KISZ-mozaalmi év szervezési rendszeréről az ifiú'ági szövetség Központi Bizottságának határozatában. Ezekben a hetekben kezdődik tehát megyénkben is a „két taggyűlés” időszaka, amikor megtörténik az egyéni és a közösségi munka értékelése, a választás, az újabb‘feladatok vállalása és a szervezés. Egymással /osszefüg-; gö. egymásból következő mozzanatok ezek. éppen ezért vált szükségessé a szervezési rendszer módosítása, a teljes egységet alkotó mozgalmi év kialakítására. Az első taggyűlést megelőzően a vezetőség minden taggal személyesen elbeszélget. A taggyűlésen ezután elhangzik a vezetőségi beszámoló, majd külön- külön értékelik minden fiatal munkáját. Érdemes e témánál kissé hosszabban elidőzni: a közösségi program végrehajtásának értékelése csak akkor méltó a meghallgatásra, ha feltárja a valós tényeket,' . konkrétumokat, nyíltan minősíti a munkát. A közös akciók, megmozdulások puszta felsorolása önmagában még nem tükrözi a lényeget; az egész évi munka tartalmas, avagy kevésbé tartalmas voltát, nem ad a jövőre nézve is hasznos elemzést. Az egyéni értékelésekre — a személyes beszélgetések után — ugyancsak az első taggyűlésen kerül sor. Itt a következő az alanelv: a kollektíva bírálja el minden tag munkáját. Mi is kerül ilyenkor a mérlegre? M indenekelőtt: eleget tett-e a fiatal az alapvető kötelességének, amely a legjobb képessége szerinti munka, illetve tanulás. Ezt követi a közösség életében — beleértve mindenféle közéleti tevékenységet — és az önképzés terén kifejtett tevékenység értékelése. Az egyéni vállalások tervezésénél az egyik követelmény konkrét feladatok, megbízatások megjelölése. Most, az értékeléskor viszont nem lenne helyes csupán az elvégzett, vagy el nem végzett feladatok tételes ellenőrzésével minősíteni az alapszervezet tagjait. Ilyenkor a fia- tál egész tevékenysége, visslke- dése, politikai, közéleti aktivitása épp úgy mérvadó, mint egy- egy konkrét megbízás teljesítése. Mindezek együttes, reális mérlegelésével döntheti el a közösség, hogy KISZ-tag méltó-e a következő ■ mozgalmi évben is tagsági igazolványra. Az új vezetőségek választásáról csupán annyit: a helyes alapelv, ha a vezetőségek összetétele minden szinten tükrözi a KISZ-tagság összetételét. A második taggyűlésen tárgyalja és hagyja jóvá a közösség az éves akcióprogramot, emeli megbízatássá az egyéni vállalásokat. s itt vehetik kézbe az arra érdemes- tagok az új igazolványt. Az új, 1977—78-as mozgalmi évben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint azt akcióprogramja tükrözi, a XI. pártkongresszus és a IX. KTSZ- kongresszus határozatainak valóra váltásáért tevékenykedik. S miként a társadalom valamennyi tagjának, ezen belül természetesen a fiataloknak, s az ifjúkommunistáknak is elsőrangú feladata tudásuk, tehetségük legjavát adva szorgalmasan dolgozni, helytállni a munkahelyen, az iskolapadban. I ~n fre a nehéz, s egyben a magyar ifjúsághoz méltó feladatokat tartalmazó akcióprogramhoz kapcsolódva tervezhetik jól az alapszeryeze- tek tevékenységüket, amelyben már természetesen szerepelnek a helyi, sajátos tennivalók is. Négy és fél milliárd forint értékű fogyasztási cikk belkereskedelmi választékcserében Az idén a kereskedelem mintegy 30 milliárd forint értékű fogyasztási cikket importál a szocialista országokból. Ebből 4,5 milliárd forint értékű áru a belkereskedelem — az állami és I a szövetkezeti kereskedelem és j a kishatármenti forgalom — választékcseréje útján kerül a hazai üzletekbe Ez a választékcsere jól kiegészíti a külkereskedelmi importot, így részben a hazai terme-1 lés hiányát pótolja, részben az üzletek választékát, bővíti különféle textíliákkal, korszerű 3 békés mutass 1977. FEBRUÁR 12. műszaki cikkekkel és élelmiszt rekkél. A választékcserében egyre több azonos rendeltetésű terméket szállítanak . egymásnak. Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból és Romániából 2.5 millió pár lábbeli érkezik, s hasonló minőségű magyar cipőket vásárolhatnak majd a cserében résztvevő országok üzleteiben. A választékcserében az idén a legtöbb, 20,3 millió rubel értékű áru Csehszlovákiából jön. A Szovjetunióból 19,7 millió, az NDK-ból 15.2 millió, Romániából 13,2 millió, Lengyelországból 9,5 millió, Bulgáriából 4.6 millió rubel értékű fogyasztási cikket vásárol, s ugyanannyit ad cserébe belkereskedelmünk.
