Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-06 / 31. szám
B kiállítás nagy sikere újabb munkára inspirál... „4* ifjútág nagyon sserel/e ói hallgatni...” Beszélgetés Ruzicskay György érdemes művésszel „Felejthetetlen élmény volt számomra ez a tárlat. Ügy erzem, itt nyertem vissza a művészet iránti hitemet. Megragadott az emberi lélek mélysége és a társadalmi problémák művészi feldolgozása.” A fenti idézetet egy vendégkönyvben olvastuk, amelyet Ruzicskay György érdemes művész kiállításán a Magyar Nemzeti Galériában írta be Mavrice Blezeau, a Francia—Magyar Társaság főtitkára és Luise Mamiac elnök. Hasonló elismerő szavakat olvashatunk magyar, angol, osztrák, nemet, olasz, szovjet, bolgár, román, jugoszláv és más nemzetiségű látogatók tollából. — A kiállítás ilyen nagy sikerére magam sem számítottam — vallja Ruzicskay György. — Ma is a fülemben cseng a svájci nagykövet feleségének elismerő nyilatkozata. a híres bolgár karnagy gratulációja. Legjobban mégis annak örülök, hogy ezrével jöttek az ország minden tájáról — elsősorban szűkebb hazámból, Békés megyéből — a szocialista brigádok, az általános és középiskolások, munkások, termelőszövetkezeti parasztok. Róluk, nekik iparkodtam több évtizeden át i maradandót alkotni. Szarva-1 son születtem, nevelkedtem. ! Itt ismertem meg az emberi J értelem, érzelem mélységét. Láttam hallatlan erőfeszílé-1 seiket. szorgalmukat, ahogy nap mint nap megküzdöttek1 az életért. Legnehezebb napjaimban mindig rájuk gon-1 doltam, s az ő példájuk adott erőt az újabb alkotásra. Hazánk különböző tájairól és külföldről érkeznek leve-l lek, sokan hívják telefonon az érdemes művészt. Gratulálnak. további jó munkát kívánnak számára. A Magyar Nemzeti Galériában Ruzicskay kiállítását közkívánatra meghosszabbítottak, s így hat I hét alatt több. tízezren nézhették meg rajzait, festményeit. — Nincs nagyobb boldogság egy művész számiba, mint amikor látja: nem dolgozott hiába, szükség van a munkájára. Ez a kiállítás több mint : fél évszázados munkásságom- . ról adott keresztmetszetet. A siker újabb munkára, alkotásra inspirál. Oly korban éltem. amelyben igen nagyot változott a világ. Az emberek életéről, alkotó munkájáról, j a hétköznapi gondokról és a sikerekről sok még a monda- | ni valóm- A Szerelemkereső rajzsorozátomról készült zenés ■ vetítést igen sokan megnézték. A társadalmi eposz sikere, az új képzőművészeti szándék befogadása arra ösztönöz: újabb rajzsorozatokkal | lepjem meg a közönséget. A j nemzeti kultúra szolgálatában j állni felemelő érzés, de nagy j felelősség. Szeretném, ha j Galambos Tamása Tízekben Egy hét sem múlt még azóta, hogy Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban kiállították Galambos Tamás festőművész képeit. A megnyitón dr. Szíj Rezső művészettörténész beszélt a festő i életéről, majd tárlatvezetésen ismerkedtek a fiatalok a festő ! alkotásaival. Több százan látták j már a 15 kiállított művet. Sokan J emlékeznek még Galambos 1 a- más megnyitó utáni közvetlen • hangú vallomására. Egyedülálló jelenség a mai magyar képzőművészetben, igazi egyéniség tükröződik ecsetvonásaiban — így jellemezte őt a művészettörténész. Képfelületei bővelkednek alakokban, mégsem áttekinthetetlenek. Tudatosan szerkesztett, életteli festészet az övé. Műveit szerte a világon ismerik, nemrégiben állított ki Itáliában, Japánban, Nyugat-Né- metországban. A békéscsabaiak február 16-ig láthatják képeit a Tízek Klubjában. munkásságom ezután se okozna csalódást. Amikor a tervekről, a további programról faggatjuk Ruzicskay György festőművészt, mélyen elgondolkodik. Lélekben már szeretett szülővárosában. Szarvason jár, s hangosan így folytatja gondolatait: — Amint kitavaszodik, feleségemmel együtt leköltözünk Szarvasra. Az erzsébetligeti alkotóházban igen jól érezzük magunkat. A csend, nyugalom, a gyönyörű környezet jó alkalom az elmélyült munkára. Csakhogy az utóbbi években igen sok a látogató, gyakran kell félbeszakítani az alkotómunkát. Hetenként általában 400-450-en keresik fel a házat. Jönnek külföldről és az ország különböző tájairól egyaránt. Hadd mondjam el, számomra rendkívül jóleső érzés ez a nagyfokú érdeklődés. de kellene egy olyan helyiség, ahol akkor is festhetnék, amikor a legtöbb látogató nézi alkotásaimat, illetve a néprajzi gyűjteményt. — Ha a mesebeli tündér megkérdezné, mi a kívánságom. egyetlen mondattal válaszolnék: mielőbb váljék valóra az alkotóház eredeti terve. A tágas műterem máris kicsinek bizonyul. Ha a tervek szerint hozzáépülne »még egy szárny, akkor lehetne ál- | landó kiállítást rendezni, s jómagam is zavartalanul dolgozhatnék. Ehhez csak annyit: a távlati tervek szerint Szarvas fürdőváros lesz, az idegenforgalom évről évre növekszik. Nemzeti érdek, hogy a Ruzicskay- alkotóház mielőbb kibővüljön. Ary Róza Gyoma—Szeghalom között átépítik a vasúti pályát Több helyen fénysorompó! lélesít a MÁV Az idén átépítik, felújítják, továbbfejlesztik Békés megye néhány fontosabb vasútvonalát. Tasi Gábornak, a MÁV békéscsabai Pályafenntartási Főnökség vezetőjének tajékoztatása szerint tavasszal folytatják Kiscsá- kó és Kisszénás között, valamint Nagyszénásnál egy tavaly befejezetlen szakaszon a pálya átépítését, megerősítését. Egy-két év alatt jutnak el Szarvasig, amikor majd a vonalok sebes, sége növelhető lesz. A munkák alatt — a tavalyihoz hasonlóan — az utasok időnként csak átszállással közlekedhetnek. Várhatóan tavasszal kezdik meg a Gyoma—Dévaványa közötti szakaszon a pályaátépítést, és mintegy 8 kilométer készül el ebben az évben. Jövőre Szeghalomig folytatják a munkát. Ezen a vonalon főként az a cél, hogy nagyobb tengelynyomású tehervagonok is közlekedhessenek. Már 1976-ban 'elkezdték a Mezőtúr—Békéscsaba és az idén folytatják a Békéscsaba—Lökös- háza közötti vonalszakaszon a pályafelújítást, ami lehetővé teszi majd, hogy a pálya egész hosszában 100 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedjenek a vonatok és ne legyen szükség sehol sebességkorlátozásra'. Hetven éve született Szeghalmon Simon Ferenc, a magyar munkásmozgalom mártírja Simon Ferencről szeretnék úgy emlékezni, hogy forradalmár személyét. varázsát, szimpatikus emberi vonásait a mához mind közelebb hozzam. Emberközelből szeretném bemutatni őt. úgy, ahogyan a visszaemlékezők, az élvtársai es barátai vallottak róla. Tragikus halála valahol Németországban, a fasizmus utolsó napjaiban a mártírok sorába emelte. Oda. ahová a korábbi években már oly sok harcostársa eljutott, pedig a demokráciáért és a szocializmusért folyó harc nem mártíromságra és nem dicső halálra, hanem az életre helytállásra nevelte őket. Pár évvel ezelőtt megtekintettem a Mező Imre úti temetőben a Nemzeti Panteont, ahol a munkásmozgalom magyar harcosainak emléke előtt tiszteleghetünk. A szeghalmi születésű Sebestestvérek emléktáblája után ott olvasható Simon Ferenc neve is. Megdöbbenve olvastam nevét és két évszámot: 1907—1945, ennyit és semmi többet. Pedig ezek a betűk és számok egy nagyszerű ember életútját takarják! Aztán ott állva önkéntelenül számtani műveletet végeztem: élt harmincnyolc évet. Bizony fiata-1 Ion halt meg. élete derekán, a | legszebb férfikorban! Vajon milyen élet jutott ősz-1 tályrészül ennek a szerény szeg- halmi iparosnak, cipészmunkás- nak? Gyermekévei, tanoncideje! és ifjúsága hogyan telt el? Mi-1 ként robban be a mozgalmi élet-! be. az illegális kommunista párt- i ba? Hogyan lett belőle vezetői egyéniség? Hogyan szerezte meg | azt a szellemi, tudásbeli szintet, I amely kiemelte személyiségét j osztályos társai közül? Ezek a] kérdések tolullak gondolataimba] ott az emléktábla előtt toporogva azon a decemberi délelőtt, amikor tisztelegni szándékoztam a hősök, a mi hőseink előtt. Amit feleségétől és életben maradt elvtársaitól megtudott a krónikás, abból kitárul egy olyan életút, rpely nem tartalmaz sablonokat, mely meredeken ível telteié a magyar munkásmozgalom nagyszerű vezetői sorába, melyet a lebukások, az árulások, a terror oly sokszor megtizedelt. Ha festő lennék, róla mintáznám meg a pártagitátor típusát, amint a fiataloknak szemináriumot tart. Nagyon szeretett a fiataloknak előadást tartani és ők is szívesen hallgatták. A visszaemlékezők így jellemzik: „Beszéde tudományos és tiszta magyarsággal volt felépítve, nyugodt és nagyon vonzó volt. Ügy tudta előadni a dolgozó nép osztályharcát, hogy amiket mondott, ugyanazokért más elvtársakat már kivezette a rendőr, öt nem merte megzavarni a rendőrtiszt sem.” (Sz. Nagy István) „Szívesen foglalkozott a fiatalokkal. 1936—1937-ben többször tartott a szakszervezetben előadásokat. Előadásai érdekesek, színvonalasak voltak, az ifjúság nagyon szerette őt hallgatni.” (Horváth Mihály) Igen fontosnak és jelentősnek tartom azt a kitételt, mely Simon Ferenc tiszta magyar beszédére, nyelvezetéi-e emlékezik. Nemcsak a magyar nyelv szabályainak és használatának szépségét akarta kiemelni az emlékező, inkább azt, hogy Simon Ferenc nem a Budapesten elterjedt mozgalmi zsargont, a szoc. dem. pártban kialakult nyelvezetet használta. Ízes tiszántúli magyarsággal adta elő mondanivalóját, népi hasonlatok, szólásmondások és hangulatos szófordulatok tették lenyűgözővé előadásait. Szeghalmon többször fellépett énekes népszínművekben, kitűnő orgánuma, szép bariton hangja mindig nagy tetszést aratott és ez ió előiskola volt a későbbi idők szónoki szerepéhez. Emlékezői szerint kiváló emlékezettel rendelkezett: „...ha elolvasott egy nagy könyvet, úgyszólván szó szerint el tutfta mondani”. Sokat olvasott, képezte magát, hogy jó vezető legyen. Egyetlen könyve, a Munkásmozgalmi Lexikon maradt meg, mely a szeghalmi hely- történeti gyűjtemény tulajdona. Ha kellett illegálisan élt, ha a pártvezetés úgy döntött, legálisan is vállalta a feladatok elvégzését. Magánéletében családját féltőn szerette, értük mindent megtett. Az 1942-es nagy lebukások során illegalitásban élt, de féltette feleségét a kínzásoktól, hazament, ahol már várták a detektívek. A Margit körúti fegy- házban a II. emeleti 80-as zárka foglya volt a tárgyalásig. A Schönherz-féle per vádlottja volt. A védőügyvédé szerint másokkal ellentétben Simon Ferenc egy óra hosszat beszélt a magyarság történetéről, a magyar nép áldozatos küzdelméről. A bírák, az ügyvédek végig csodálattal hallgatták. Nem azt, amit mondott, hanem ahogyan előadta mondanivalóját. Csodálatuk tárgya a művelt cipészmunkás nagyszerű helytállása volt. A perben hét évre ítélték. 1949- ben szabadult volna. A történelem azonban közbeszólt. 1944 őszén a szovjet csapatok gyors előrenyomulása miatt a váci fegyház rabjait nyugatra szállították. Az első állomás a komáromi vár volt. Itt még idős magyar katonák őrizték a foglyokat. Sokaknak sikerült is különböző úton-módon megszökniük. de a hosszabb időre elítélt politikaiakra nagyon vigyázlak. Komáromból aztán már németek vitték Simon Ferencéket Dachau- ba. Részleteiben nem ismerjük sorsát. Annyi maradt fenn. hogy Lenin születésnapján, április 10- én (vagy 22-én) ő emlékezett meg a nagy forradalmárról. Ezt követően a legveszélyesebbnek ítélt politikai foglyokat vagonba raktak. Hogy mi lett a sorsuk, nem tudjuk. Bombatalálat érte a vonatot, 'vagy kivégezték őket? Örökre titok marad. Senki sem élte túl, senki sem jelentkezett közülük, így halálának helye is ismeretlen. Simon Ferenc halála nagy veszteség a magyar munkásmozgalomnak. Szeghalom népének, mely emlékét őrzi. A községi KISZ-alapszervezet 1976-ban vette fel nevét és ápolja a forradalmár! életútját. Életrajzának jelentősebb állomásai: 1907. január 26-án Szeghalmon született, édesapja cipész. 1922-ben segédlevelet szerez. 1.924-től kisebb-nagyobb megszakításokkal Budapesten dolgozik. 1926-ban a szeghalmi iparoskor színjátszóival szerepel. 1927-től véglegesen Budapestre költözik. 1928-ban sztrájkot szervez és irányít. 1929-ben az illegális kommunista párt bőrös szervezetének vezetőségi tagja. 1934-ben a Rá- só-féle perben előállították, majd szabadon bocsátása után illegalitásba vonul. Az év végén a Bőrösök Szakszervezetének egyik vezetője. 1941-töl a bőrösök főtitkára. 1942-ben letartóztatják, többé nem szabadul. 1969-ben szeghalmi szülőházán emléktáblát állított a község vezetősége. Miklya Jenő
