Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-06 / 31. szám

Egy ügy in ügy

Ki a legény a gáton?

Orosháza, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 33. Kopottas, öreg ház. Az utca felőli üzlet helyiségét az orosházi ÁFÉSZ bérli. 1974 óta cipőraktárként használták, a múlt évben azonban elhatározták, húsboltot nyitnak itt. Végeredményben ez vezetett a bonyodalmakhoz és a parázs vitához. Ka, nem az elhatározás, hanem a végrehajtás.

— Ez az ügy nagyon megviselt — mondja a ház tulajdonosa, a 73 éves Benkö István né. A bérleti díjon kívül más jövedelme nincs, a lánya és a veje, Tóth László gondoskodik róla. Ok is i ott laknak, két kiskorú gyermekükkel.

— Ez év őszén felkeresett min-j két az ÁFÉSZ-től az egyik vezető, Schusztek Béla — veszi át a szót Tóth László. Elmondta, hogy a raktár helyén húsboltot akar- I nak üzemeltetni. Megállapod-1 tunk, hogy mielőtt a helyiség bő- j vitésére, valamint átalakítására sor kerülne, írásban megegyezést kötünk. Azaz a korábbi szerződést módosítjuk.

— így is történt?

— Ez az, hogy nem így történt, j A múlt év novemberében, az egyik reggelen megjelentek itt! nálunk az ÁFÉSZ emberei. Tég- j lát, cementet, sódert, homokot, j állványokat és eternitcsöveket hoztak. Lepakoltak az udvaron, meg a kertben.

— Önök erre mit tettek?

— Semmit. Arra gondoltunk, hogy a fagy beállta előtt akarják végezni a külső munkát. Reménykedtünk, hogy napokon belül hivatalosan megkeres minket az ÁFÉSZ. Ehelyett az építésvezető felszólított, hogy pakoljunk ki az előszobából, mert ott is dől- j gozni fognak. Aztán se szó. se beszéd, a kapubejáratra néző falon ablakot vágtak ki, a kertben pedig egy hatalmas emésztőgödröt ástak ki. Ez már több volt a soknál.

kor magamra maradva tüzetesen végigolvastam, hogy nem lett volna szabad aláírnom. A gye- i rekek is nehezményezték. El is i indultam az AFÉSZ-hez... Olyan borzasztó ez. A vejem azóta két levelet is írt...

— Én is bementem az irodába — veszi át a szót elkeseredett hangon Tóth László. — Az irodában nekem támadtak. Hogy mit akarok, bodzapuskával ne lövöldözzek. Bírósággal fenyegettek, mert nem vettük át a bérleti díjat.

A tekintetekből félreérthetetlenül ki lehet olvasni, hogy Tóth László nem valami szívesen látott vendég az orosházi ÁFÉSZ- nél. A kereskedelmi osztályvezető irodájában pillanatokon belül ott terem a jogásznő egy középvezető társaságában. Schusztek Béla a magas cével kezdi.

— A tulajdonos aláírta a szerződés módosítását. És ki a tulajdonos? A néni, özvegy Benkő Istvánná.

— Mielőtt aláírta volna, felolvasták előtte a módosított szerződést?

— Hogyne, egyet is értett vele. sőt mi több, még hálálkodott is érte.

— Es a meghatalmazás?

— Milyen meghatalmazás?

— Amit a veiének adott.

— Mi mindig a tulajdonossal kötjük meg a szerződést. A néni kijelentette, hogy a vejének nincs meghatalmazása, de adhat neki, és később meg is adta.

Tehát tudtak 'árról, hogy a szerződés módosításába be akarja vonni a családját. Ami érthető is, hiszen a lánya és a veje gondoskodik róla.

— A szövetkezet a szociális indokokat vette figyelembe. Azért kötöttünk szerződést az idős asz- szonnval. Segíteni akartunk a családon. Nekünk mintegy 129 bérleményünk van, s egyikkel sincs annyi problémánk mint ezzel.

Itt azonban van. A Bajcsy-Zsilinszky úti bérleménnyel kapcsolatos aktacsomó alaposan megduzzadt. A cipőraktár átalakítása mintegy 70 ezer forintba került volna. A húsbolt műszaki terve is elkészült. A kivitelezés során nyilván nagyobb körültekintéssel kellett volna eljárnia a szövetkezetnek. Tagadhatatlan, hogy az átalakításhoz a módosított szerződés aláírása előtt láttak hozzá. Vajon miért?

— A fejlesztési részlegünk a mi tudtunk nélkül látott munkához. Az ÁFÉSZ-nél 1500 ember dolgozik. A központ nem tudhat mindenről — adja meg a választ Schusztek Béla.

— Mégis, milyennek tartják az ilyen eljárást? Csak úgy. minden további nélkül bemenni egy ház udvarába. s a kertbe egy hatalmas gödröt ásni, viccnek is rossz.

— Ha kárt okoztunk, megterítjük. Azaz, áthárítjuk az építés- vezetőre, ő okozta a bajt. Nyújtsa be a tulajdonos a kárigényt. Különben birtokháborításért mi is indíthatnánk eljárást.

— Ugyan miért?

— Nem vagyok köteles mindent kijátszani — hangzik az indulatos válasz.

Különös szavak ezek. Nem valami dicséretes következtetésre adnak alkalmat. Még akkor is, ha a szövetkezet, amikor özvegy Benkő Istvánnéval bérleti szerződést kötött, messzemenően figyelembe vette a szociális indokokat. Hiszen való igaz, az idős asszonynak a bérleti díjon kívül semmiféle más jövedelme nincs. A tett elismerésre méltó. Ám a múlt év végén bekövetkezett bonyodalmakról, különösen a bérleti szerződés módosítását megelőző eljárásról egyáltalán nem lehet ezt mondani. Nagyon is rányomja a bélyegét a kivagyiság. Avagy talán a szervezetlenségből adódó melléfogásról lenne szó? Egyik sem valami felemelő a szövetkezetre nézve. De az sem elegendő magyarázat, hogy a többi bérleti szerződéssel nincs probléma. Akárhogy vesszük, egy ügy is ügy. Persze még mindig rendezni lehet. Higgadt szavakkal. józan mérlegeléssel. És csakis így, nem pedig parázs vitával.

Serédi János

A Rajkók az iskolapadban

A Ra.jkozenekar tagjaitól nemcsak azt várják el. hogy jól muzsikáljanak. hanem hogy 'ól tanuljanak is. A zenekar valamennyi tagja a korának megfelelő osztályban végzi tanulmányait a KISZ Központi Művészegyüttese budapesti, Rottenbiller utcai székházában. Délelőtt tanulnak, délutánonként muzsikálnak

(MTI-fotó- Németh Ferenc felvétele — KS)

— Hogy lehet ilyet tenni, milyen jogon? — emeli fel a tekintetét az idős asszony.

— De csak ezután jön a java — folytatja a veje. — Leállították ugyan a munkát és sor került a bérleti szerződés módosításával kapcsolatos megbeszélésre. De a bérleti díjban nem tudtunk megegyezni. Egy napon aztán a módosított szerződés példányaival felkereste anyósomat Schusztek Béla.

— Akkor jöttek, amikor a gyerekek nem voltak itthon — mondja Benkőné. — Pedig jól tudják, hogy nélkülük semmit sem teszek. Azért adtam meghatalmazást a vejemnek, hogy járjon el ebben az ügyben.

— Aláírta a módosítást?

— Mit tehettem volna, aláírtam. Csak később jöttem rá, amiVolán 8. sz. Vállalat Békéscsaba

szakmásitott gépjárművezetői tanfolyamot indít

A tanfolyam költségét a vállalat fizeti 2 éves szerződéskötés ellenében.

Jelentkezési feltétel: 18. életév, altalános iskola 8 osztálya. Jelentkezési határidő: március 5.

Jelentkezni lehet: a lakásához legközelebbi főnökségünkön (Orosháza, Szarvas. Gyula, Békés), illetve Békéscsaba,

Szarvasi út 87. Oktatási csoport.

Látogatóban Uszty-llimszkben

Borongós délutánon beszélgettünk Orosházán a Gyopár utca 3. szám alatti, I. emeleti kellemes meleg lakásban Kiss Fe- rencnével, akinek a férje Uszty- llimszkben dolgozik. Hatalmas pelyhekben hullt a hó, de néhány óra múlva elolvadt. A hóhullás egy kicsit Szibériát idézte, de csak egy kicsit, mert a nemrég hazatért Kiss Ferencné a szibériai telet, a mínusz 38 fokos hideget a végtelen erdőket, s a most alakuló, fejlődő várost nem tudja hasonlítani semmi módon a hazai tájhoz. Érthető . ..

Az Uszty-llimszkben dolgozó Kun Béla munkabrigád tagja Kiss Ferenc, aki a Kőolaj, és Földgáztermelő Vállalat kardoskúti üzeméből utazott a Szovjetunióba, s mint egy szilveszteri ajándékként látogatta meg őt felesége. Erről a látogatásról beszélgettünk.

— Azzal kezdem — mondotta Kiss Ferencné —, hogy talán nem is nyílt volna lehetőségem erre az útra, ha édesanyám nem segít, és nem vállalja a két gyermek gondozását. A látogatásról igen nehéz beszélni. Az élmény | maga olyan nagy és hihetetlen, amit szavakba foglalni aligha lehet. Csodálatos volt a repülőút, majd több száz kilométert a Taj- gán keresztül autóbusszal tettünk meg. A havas táj és az erdő látványa lenyűgöző volt. A : mínusz 38 fokos hideget azonban i inkább érezni lehetett, de meg ! is szoktuk. Persze Szibériában mások a viszonyítási alapok. Uszty-Ilimszk látványos város a maga nemében. Most alakul. Építészmérnök- egyetemisták tervezték, s a hepehupás táj különös arcot mutat a hatalmas emeletes házakkal. Ami megragadott e város- j rendezésből, hogy a tajga egy- j egy facsoportját érintetlenül J hagyva, úgy tervezték a házakat | is, hogy a természet ősi arca, és az új valami egységet alkosson. A kilencemeletes szálló, ahol a magyarok laknak a maguk ízlése szerint alakul napról napra.

Megismerkedtünk a munkahellyel is. Elmondták, hogy a magyar fiatalok munkájával elégedettek. Mert a munkának itt nagy erkölcsi értéke van, ez a legfontosabb mérce!

* * *

— Neked. Marika, ez a mínusz 16 fok kellemes tavaszi idő! '■— tréfálkoztak a januári hideg napokon Barócs Lászlóné- val a munkatársai. Marika ugyanis szintén a Szovjetunióban, Uszty-llimszkben járt, a férjét látogatta meg. Békés megyéből ketten utazhattak az első 30 tagú látogatócsoporttal hozzátartozójukhoz; Kiss Ferencné és ő. Munkahelyén. Békéscsabán a KISZÖV—székház egyik 111. emeleti irodájában szívesen mesél a ..nagy vállalkozásról'’, — láthatóan örül az alkalomnak, hogy a férjéről, és Uszty- Ilimszkről beszélhet. A távoli szovjet város neve számára sokkal több. mint egy helységnév; a gondolatai immár otthon vannak a több ezer kilométerre levő szibériai városban is. hiszen a cellulózkombinátot építő' sok száz nrunkás között ott dolgozik a fér je, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fiatal vasbetonszerelője..

— Annak idején nerp volt könnyű rászánni magunkat a döntésre, jelentkezzen. vagy sem. Végül is a számunkra isme. | rétién világ iránti kíváncsiság. I és az izgalmas szakmai feladat győzött — emlékszik vissza a csinos sötét hajú fiatalasszony az előzményekre. — Bár beleegyeztem, titokban kicsit reménykedtem. hátha mégsem lesz, semmi a dologbol. De sikerült, Laci minden tekintetben megfelelt, így egyszerre örültem és bánkódtam is. Ötéves házasok vagyunk, ] és nemhogy 24. de egy hónapig sem voltunk egymástól távol.

Természetes hogy amikor a KlSZ-nregyebizottság munkatár- sa megkérdezte a feleséget, jelentkezne-e az Express Ifjúsági és Biákutazási Iroda által szer- I

Vezeti látogatásra, gondolkodás nélkül igent mondott.

— Számomra szokatlan az a világ, egészen más, mint amilyennek itthon elképzeltem — folytatta Barócsné. A várost nyírfa és fenyőerdő öleli körül, és a fák most hótól roskadoznak. Voltunk városnéző sétán, és megmutatták nekünk az építkezést is. Az ember csak ámul és csodálkozik a hatalmas gépeken, épületeken, lenyűgözőek a roppant méretek! A nagy munkálatok vezetőjével is alkalmunk volt találkozni, aki nagyon dicsérte a magyar fiatalokat.

A nappalokat kitölti a munka, de jut azért idő kikapcsolódásra is.

— Nagyon kíváncsi voltam, mivel töltik az idejüket a fiúk a munka és a/ alvás között. A szobákat, szállodájuk helyiségeit látva azután ezt kérdezni sem kellett. A férjem — és meg sokan mások —, aki nagyon szeret barkácsolni, itt is folytatja a fúrást faragást. Nagyon otthonossá, egyénivé formálta társaival a szobát, aminek a tálát a családtagok hozzátartozók fotoi díszítik. Lacinak egyébként a fotózás az elsőszámú hobbija, úgyhogy az aiándékaim közül az új fényképezőgépnek és vaku_ nak örült a legjobban.

Öt gyorsan szaladó napot töltöttek a látogatók Uszty- Ilimszk- be,n a hozzátartozóikkal, akiket erre az időre szabadságoltak. Így naponta nagy sétákat tett Marika is a férjével. Ehhez a har- minc-egynéhány fokos hidegben ugyancsak szüksége volt az ottani időjáráshoz szabott kölcsön, bundára is, de a látnivalók bőven kárpótolták a szokatlan klímáért. Most pedig, egymástól újra távol a nyarat várják — akkor ugyanis Barócs László érkezik haza egyhónapi szabadsagá- ra. Aztán kipihenten folytatja, amit vállalt, az izgalmasan szép munkát a messzi Uszty-llimszkben. — ami immár csak kilométerekkel mérve van távol •. .

Fülöp — Tóth