Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-06 / 31. szám
Zárszámadás Csabacsűdön Ülésezett a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének Országos Választmánya (Folytatás az 1. oldalról) együttműködésének jegyében háromtagú aradi delegáció látogatott megyénkbe és a szövetséghez. A megbeszélések során további biztosítékot kaptak, két Arad megyei kulturális szakembernek a nemzetiségi együtteseknél végzendő instruktori tevékenységhez. A szomszédos Arad i megyében vendégszerepeit a ■ sarkad! Pavakör és egy hatnapos | magvarofsrzagi vendégszereplé- i sen láttak vendégül egy .‘ifi ta- | gú máramarosl folklóregyüttest. Szeretnék ezt a kört tovább bővíteni és kiterjeszteni kapcsolataikat Temex és Bihar megyékre is. A két ország delegációinak j találkozásait, beszélgetéseit az az óhaj és szándék hatotta át, hogy j bizonyítsák pártunk következetes . marxista-leninista nemzetiségi j politikáját. hangot adva ezen ke- ! resztül is a román nemzetiségű dolgozók teljes megelégedettségének, és azon óhajának, hogy i szüntelenül erősödjék a baráti kapcsolat és együttműködés az j anyanyelv országának kulturális szerveivel. A szövetség titkárságának idei munkatervében jelentős hangsúllyal szerepel, hogy a nemzetiségpolitikai feladatok végrehajtása során még szorosabb munkakapcsolat és együttműködés valósuljon meg az érintett területi párt-, állami és társadalmi szervekkel. nepf iont bizottságok kai. A szövetség folytatni kívánja az internacionalista elvek alapján a népek közötti bar.tság elmélyítését. elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialista ország elért eredményeinek megismertetésére. népszerűsítésére törekszenek. Az országos választmány tagjai a jövőben is közreműködnek a párt es kormány általános és nemzetiségi politikájának közvetítésében. elősegítik a kongres/ ] szusi határozatok, szövetségi cél- i kitűzések megvalósítását. A választmány megállapította, hogy az elmúlt évi tevékenységük eseményekben igen gazdag, tartalommal telített időszak volt. Munkatervük felölelt minden olyan területet, ahol kifejezésre juttathatták a nemzetiségi politika általános, sajátos törekvéseit. Tevékenységük sikeres volt, megvalósításához kellő támogatást kaptak a társadalmi aktíváktól is. Eredményesen közvetítették és erősítették a román nemzetiségű magyar állampolgárok között a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes marxista—leninista politikáját. A beszámolókat az országos választmány, több hozzászólás után, javaslatokkal kiegészítve elfogadta. A résztvevők este riszt vettek a román nemzetiségiek bálján á Komló étteremben, ahol Arad megyei szólisták és zenekar adott nagy sikerű műsort. — B. Ó. — Felkészülés — emberi oldalról Akik a Gyűlni Húskombinátban dolgoxnak nmjd Amikor működésbe lép a „gé- j pezet", a sertések ezrei és a vá-1 gómarhák százai kezdenek majd I áramlani a Gyulai Húskombinát felé. Ma a felvásárlástól a feldolgozás befejezéséig fartó folyamatban bárhol is „dugó'’ képződnék, ott egyszeriben óriási torló-j ,dás állna elő, amiből viszont igen nagy károk származnának. A méretekre következtetne- i tünk, ha tudjuk, hogy a húskom- I binát egynapi termelése értékben ötmillió forint lesz. Ezt a teljesítményt folyamatosan 1978 közepéig, tehát az üzembe helyezést követően fél év múlva érik el, amikor a terv szerint már két műszakra térnek át. Addig még rengeteg a tenni-! való. Szerencsére azonban az or- j szágban másutt Is létesült hasonló húsipari kombinát, mód van arra tehát, hogy azoknak fő- j ként az építkezésben, a gépek szerelésében, a technológia kialakításában. a munkaszervezésben szerzett tapasztalatait hasznosítsák. így' elkerülhetők azok a hibák, amelyek csak nagv költséggel lennének helyrehozhatók. Röviden: „Más kárán tanul az okos”. o A társvállalatok készséggel adtak és adják át most is a tapasz- talataikal. Ezek persze inaabb nagyobb, átfogóbb kérdéseket ölelnek fel, amelyeket Gyulán a: termelésszervezési osztály hasznosít. De van más feladata is az osztálynak. Tapasztalalszer-; zésre munkacsoportokat szervez.! Eddig a — főként a felső- és középfokú képzettségű — technoló- j gusok, telepvezetők, gyártásvezetők és művezetők közül húszán ] látogattak el egy-két hétre vagy j egy hónapra a Miskolci Húskombinátba, a Szegedi Szalámigyárba és a Pápai Húsüzembe. Nemcsak a termelés folyamatát ismerték meg, hanem a dolgozóknak egy-egy munkahely kialakításáról alkotott véleményét is. Tehát azt, hogy mi jó, és min i kellene változtatni. Török Antal, a termelésszerve-) z.esl osztály vezetője egy sor olyan tervmódosítási javaslatot mutat, amely a más helyeken szerzett tapasztalatok alapján vált szükségessé. Van azonban Olyan változtatás is, ami a technika időközbeni fejlődésének (például egy új géptípusnak) a velejárója. S elismeréssel nyilatkozik a tervezőkről, akik az igényeknek megfelelően hajtják végre a megbízatást. Márciusban kezdődik az oktatás. ami lényegében azt jelenti, hógy 150-en — húszas turnusokban — főként a Miskolci Húskombinátba mennek. Ott néhány hét alatt elsajátítják azokat a tudnivalókat, amelyek a munka-1 körük ellátásához szükségesek , Ök egyébként a legjobban kép- j zett szakmunkások közé tartozói törzsgárdatagok, akik különböző | munkaterületeken — a sertés- i és marhavágó, a bél- és szalonnafeldolgozó vonalon, a hentes- | áru-keverő és más üzemrészekben — közreműködnek majd a dolgozók termelésre való felkészítésében. Márciustól elkezdődik a húskombinátba való munkaerő-felvétel is, ami folyamatosan decemberig tart, illetve még a jövő év elejére Is áthúzódik. Szakmunkáshiány nincs, mert ; a vállalat már jó előre gondosko- j dött a kellő számú fiatalok kép-1 zéséről. Most is 130 tanuló van, j akik közül többen az idén lesznek szakmunkások. Tavaly két I első osztály indult, hogy a jövő! igényei is kielégíthetők legyenek, j Segédmunkásra viszont jócs-1 kán szükség van. Növelni kell a karbantartó szakmunkások (villanyszerelők. lakatosok stb.) számát is. Török Antal véleménye szerint a kilátás jó, lesz elegendő szak- és segédmunkás is. (Az utóbbiak 50 százaléka nő.) Év végéig mintegy 300-zal, a jövő év elején pedig 250-nel gyarapodik a létszám. A legtöbben várhatóan Gyuláról és tizenkét környékbeli községből jelentkeznek majd. A dolgozók szállítását megoldja a vállalat. Mi leszi vonzóvá a Gyulai Húskombinátot? Egyebek között az, hogy igen kedvezők a munka- és szociális körülmények, és mód van arra, hogy a dolgozók szak- képzettséget szerezzenek, továbbtanuljanak, és idővel vezető beosztásba kerül jenek. Ennek a hatalmas üzemnek számos lehetősége nyílik majd arra, hogy gondoskodjon a dolgozók szórakozásáról, pihenésről, művelődésről is. Természetesen mindennek a feltétele az eredményes munka, a gazdaságos termelés, amire már most készül a húskombinát. Nemcsak az építéssel és a gépek berendezésének szerelésével, hanem azzal is, hogy a munkahelyek kialakításánál figyelembe veszi a szakemberek (munkások, műszakiak) véleményét, javasla- tát. Hogy miképoen, arról talán beszéljenek a dolgozók. o A Miskolci Húskombinát vágóhídja mintájára készül az itteni is. Amikor Szabó András, a vágóhíd vezetője ott járt. a vágóvonal több hiányosságát állapította meg. s hazatérve javasolta néhány berendezés módosítását. Kővári József művezető, aki egyben a pártalapszervezet titkára Is. arról tájékoztat, hogy a vezérigazgató utasítást adott: hetenként nézzenek szét az épülő új vágóhídon, és észrevételüket a termelésszervezési osztálynak jelentsék be. Helyesen- állapítja meg: — A kombinát viszonylag rövid idő alatt megépül, mi azonban 20—30 évig dolgozunk majd itt. S vagy szenvedjük azt, amit rosszul csináltunk, vagy élvezzük az előnyeit. A mi érdekünk nagyon is egybevág a vállalatéval. Hajdú József művezető, aki a szakszervezeti műhely bizottság titkára is, így nyilatkozik: — Arra törekszünk, hogy a dolgozókkal jó előre megismertessük a gépeket, berendezéseket, amelyeknél majd dolgozni fognak. Ehhez segítséget nyújt Bujdosó Mihály mérnök, a beruházási szocialista brigád vezetője, a szakszervezeti műhelybizottság elnöke. Itt, a régi vágóhídon több év alatt nagy gyakorlatra tettünk szert, nem lesz nehéz megtanulni az újat. Már azért sem, mert valamennyien szakmunkások vagyunk, és mindnyájunkat a vállalathoz köt a sorsunk. o Legutóbb a műszaki bejárás alkalmával a a termelésszervezési osztály arra a véleményre jutott, hogy a Miskolci Húskombináthoz hasonlóan nem megfelelő a marhakábító box elrendezése. Az ott dolgozók biztonsága sem megfelelő, amit Vógréti László, az SZMT munkavédelmi felügyelője állapított meg. — Változtatni kell tehát a box elhelyezésén. Meg kell csinálni, hogy jó legyen. Nem egyszerű dolog, de a kivitelező monori MEZŐGÉP Vállalat — mint eddig — igyekszik vita nélkül végrehajtani a tervtől ugvan eltérő, de alaposan átgondolt kívánságokat — mondja Szabó László gépészmérnök, a létesítményért felelős műszaki ellenőr. Ha egyszer elindul a „gépezet”, akkor már nem lehet egykönnyen megállítani, hogy itt vagy ott változtassanak még valamit. Addig kell elrendezni a dolgokat, hogy a termelésben ne legyen fennakadás, és mindenki képességeinek megfelelően a legjobb eredményt érhesse el. Ezt segíti elő a szakemberek sok hasznos véleménye, javaslata a munkahelyek kialakításéra. Ezt a vállalat nemcsak lehetővé teszi, hanem el is várja tőlük. így válnak a dolgozók e nagy munka részeseivé, a Gyulai Húskombinát igazi tulajdonosaivá. Pásztor Bcla A tervek teljesítése teljes összhangot kíván A szerény számok éve... Aszályos esztendő... Növénytermesztés: utolsó helyen a járásban... Munkafegyelmi kihágások... El- j lentétek a vezetésben.. Először ■jövedelmező az állattenyésztés... j Állami dotáció... Mégis meglesz a j 20 százalék... Az időjárás is, az agrotechnika is A mondat!jezlányok a csaba- csűdi Lenin Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén hangzót- ■ tak el. Felszínre került ellentmondások. vagy szándékosait ki- I élezett valóság? Idézet Varga Mihály elnök zár- I számadási beszámolójából: „Őszi | kalászosokból és különösen őszi búzából gyenge termést takarí- j tottunk be. Harminc mázsás hek- ! táronként! átlagtermésünkkel J megyei szinten az utolsó helvet foglaljuk el... A nem megfelelően alkalmazott agrotechnikai eljárások is hátrányosan befolyásolták a búza átlagtermését...” A keserű valóság folytatása: Kőris Györgytől, á szarvasi járási pártbizottság első titkárától hallottuk az alábbiakat: „A föld minőségét tekintve a c sabaceűdi Lenin Termelőszövetkezet a járás 11 gazdasága közül az ötödik helyen áll. Terméseredményei! alapján az utolsó. . A szomszédos I. gazdaságokban is 10—13 mázsával több búza termett hektáron- j ként.” Az időjárás... Az időjárás... Az, időjárás... Az indokok között is az első helyen. És valóban, Csa- bacsűdre és környékére a megyei átlagnál is kevesebb csapadék hullott: 1975 szeptemberétől 1976 március 1-ig, vagyis hat hónap alatt 85 milliméter. Figyelemre méltóak a szövet- [ kezet elnökének kritikus szavai:! ..Mindent az időjárás rovtodra' sem írhatunk”. Vagyis második! helyre a modern agrotechnikát irányító, a gépeket kezelő szövetkezeti vezetők, tsz-tagok mulasztásai kerültek. Háromezer lifer felett Érdemes meghallgatni a szövetkezeti ragokat. Szakács György: ..A nármas üzemegység tehenészetépek körülkerítéséhez megvolt már az oszlop, a drót, a gödröket is kiástuk. Azután leállították a munkát. Később eltűntek az oszlopok... így nem lehet gazdálkodni... Ne dotációkból éljünk!” Gombár János’ ..Minden munkahelyen vezessünk be normát... Egyenlő munkáért — egyenlő bért... Növénytermesztési eredményeinkkel alapozzuk: meg az állattenyésztés további fejlesztését. A február hónapot használjuk ki a gazdálkodás jobb megszervezésére.” Igazságtalanok lennénk akkor is. ha nem tennénk említést eredményeikről. A szövetkezet tehenészete a legjobb a járásban. Az egy tehénre eső tejtermelés 3100 liter. 800 literrel több a tavalyinál. Ennek is köszönhető, hogy az állattenyésztés árbevétele meghaladta a tervezettet. A szövetkezet fennállása óta ez az. ágazat először lett nyereséges. Az előrelátó gondos tervezés sikere, hogy a lucemaszárító izemet idő előtt termetesbe tudták állítani. Ez sokat segített a termelőszövetkezet nehéz pénzügyi helyzetén. A rizstermesztés állami támogatásával pedig veszteség nélkül zárta az évet. A vezetők tanulhatnak a tsz tagjaitól A növénytermesztésben tehát az utolsó, a tejtermelésben az első helyről kell rajtolnia a úsznék 1977-ben a járás gazdaságai közül. Biztató, h'ogv e föld korábban jóval magasabb termést is adott művelő gazdáinak. A csabacsűdi Lenin és a szarvasi Bem Termelőszövetkezet tavalyi egyesülését követően a múlt évi nehéz időszak után megmaradt az együttműködés óhaja. Gombár János felhívását követően pedig — a Vörös Csepel és a Viharsarok dolgozói egyet akarnak — egymás után jelentették be csatlakozásukat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára szervezett munka- verseny-akcióhoz. Ebből az egységből tanulhat a termelőszövetkezet vezetősége is. Az elnök és a főagronómus ellentéte ugyanis a zárszámadó közgyűlésén tovább éleződött. A civódás kárát már eddig is a kö- ! zösség viselte. Nagy Gyula: „A I fiatal középvezetők felülről is és I alulról is alaptalan támadásoknak, meg nem értésnek vannak kitéve.” Nem csoda, ha mindez kedvetlenséget. feszültséget, a munkában felületességet szül. Ugyanakkor a tervekben megfogalmazott feladatok teljesítése lelje* egységet, összhangot kíván a Osztagok és vezetők körében egv- aránt. M ár pedig ezek az ellentétek a fejlődés akadályozói. Kcpenyes János Készülnek az irhnbundák Békéscsabán, a Méretes Szabók és Szűcsök Ktsz-nél mérték után készülnek a szebbnél szebb irhabundák. Képünkön Cselovszki Györgyné szűcs az utolsó simításokat végzi egy elkészült darabon (Fotó: Veress Erzsébet)
