Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-06 / 31. szám

Kommentátornnké, Pálfy Józsefé a szó: A hét három kérdése Mindig akadnak a nemzetközi életben váratlan események. A múlt héten az etiópiai állam­csínykísérlet volt az az esemény, amely nem szerepelt a távirati irodák .előrejelzésében. Mi áll ennek a hátterében? — kérdezik világszerte. Egy politikus villámlátogatá­sokból álló körútja véget ért, egy másik ismert nemzetközi szemé, lyiség tárgyalássorozata megkez­dődött. Természetes tehát, hogy felvetődik a kérdés: mit keres a Közel-Keleten az ENSZ főtitká­ra? Ami pedig Mondale ameri­kai alelnök körútja után vár vá­laszra: hogyan áll össze a nem­zetközi tárgyalási menetrend 1977 tavaszán? O MI ALL AZ ETIÓPIÁI ALL AMCSIN YKÍSÉRLET HÁTTERÉBEN? Mindenekelőtt valljuk be, hogy zavaros és ellentmondásos Etiópia., belső helyzete éppúgy, mint helye a világban, Afriká­ban, az arab országok szomszéd­ságában... A császárság idején felgyülemlettek a társadalmi es gazdasági problémák: Hailé Sze_ lasszié igyekezett megőrizni a feudális rendet, ami az elmara­dottság, a nyomor konzerválását is jelentette. Külpolitikájában egyfelől az afrikai egység gon­dolatát akarta megvalósítani, másfelől azonban hagyta, hogy az imperializmus megvethesse lábát országában. Ajj amerikai ; nagytőke be tudott hatolni Eti­ópiába, az ország hadseregét pe­dig izraeli tisztek képezték ki. A császár hatalmát éppen a tisztikar döntötte meg. Az or­szág új uraivá lett katonák kö­zött éppúgy voltak haladó gon­dolkodásúak. mint jo amerika — izraeli kapcsolatokkal rendelke­ző tisztek... Izrael érdeklődését Etiópia iránt az indokolja, hogy Szudán és Szomália közvetlen szomszé­dai, Egyiptom, a két Jemen és Szaúd-Arábia pedig a Vörös-ten­ger partjain, úgyszólván Etiópia szomszédságában van. Persze, éppen Eritrea lenne alkalmas tá-, vol tartani Etiópiát a Vörös-ten. sertől, az az Eritrea, amelynek lakói évek óta harcolnak füg­getlenségükért. (Az egykori olasz gyarmat 1962-ben lett Etiópia tartománya.) Az arab országok — az utóbbi időben különösen Szudán és Szaud-Arabia vezetői — teljes támogatásukról bizto­sították az eritreai felszabadítási mozgalmat. Az a Teferi Benti tábornok, akt az ideiglenes kormányzó tanács ; elnökeként a puccskísérletben j életét vesztette, néhány napja j ítélte el kemény szavakkal Ni- [ meri szudán elnököt azért, hogy j nemcsak az eritreai mozgalmat j segíti, hanem összejátszik az Éti. j óp Császárság arisztokratáinak Londonba menekült csoportjá­val. Az államcsínynek, mint Ad. disz Abebában közölték, éppen az lett volna a célja, hogy hata­lomra segítse az egykori trón­örököst. a császár fiát. O MIT KERES A KÖZEL-KELETEN az ENSZ főtitkára? Az etiópiai események bizo­nyos összefüggésben állnak a közel-keleti problémákkal. Per­sze. az alapkérdés ott az arab— izraeli ellentét, amelynek felszá. j molása az 1967-ben elfoglalt arab területek kiürítése nélkül, egy új palesztin állam megalakítása nélkül nem képzelhető el. A megoldás módját békés úton, tárgyalások formájában kell megkeresni, mindenekelőtt Genf- ben, a közel-keleti békekonfe­rencián. amely egyszer már ösz- szeült. 1973 végén, de akkor eredménvtelenül. Most több lenne az esély? Ezt kérdezi-kutatja Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, aki hat kö­zel-keleti ország fővárosába lá­togat el kőrútján. Az ENSZ mindenkor felelősséget vállalt a közel-keleti kérdésekben, kezdve Izrael állam első határainak ki­jelölésén. sajnos azokat a határo­kat 1948-ban sem az izraeliek, sem az arabok nem fogadták el. akkor és miatta tört ki az első arab—izraeli háború. Tíz eszten­deje lesz az idén. hogy az 1967 júniusi háború után az ENSZ határozatot hozott az izraeliek által elfoglalt arab területek ki­ürítésére. Azóta még egy sor ENSZ-határozat bélyegezte meg Izraelt és újította meg a felszólí­tást: ki kell vonulnia a megszállt arab földről! Waldheim figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül az idén vagy jö­vőre megszervezni a közel-keleti békekonferenciát, akkor az a veszély fenyeget, hogy kitör az 1948—49-i, az 1956-i. az 1967-i és az 1973-i után az ötödik közel- keleti háború! Waldheimet követően közel- keleti körútra indul Vance, az új amerikai külügyminiszter is, utána pedig a francia diplomácia vezetője, Guiringaud szintén fel­keresi. a közel-keleti fővároso­kat. megfelelően annak, hogy Párizs a m<*ga érdekei szerint, sajátos módon próbál közvetíteni Izrael es az arab országok kö­zött. O MILYEN LESZ A TÁRGYALÁSI MENETREND 1977 TAVASZÁN? Már az imént fölsorolt diplo­máciai utazásokon is észre lehet venni, hogy megélénkül a nem­zetközi élet. Vége már annak a lefékeződésnek, amelyet az ame rikai elnökválasztási kampány magyarázott vagy indokolt. Vance külügyminiszter márciusban Moszkvába látogat, valószínűleg új javaslatokkal a táskájában: az új amerikai kormányzat na- gyobh fontosságot tulajdonít a hadászati fegyverek korlátozásá­nak és a közép-európai haderő- csökkentésnek. mint elődje. Mondale alelnök nyugat-euró­pai és japáni villámlátogatásai lehetővé tették a tavaszi tárgya­lási menetrend rögzítését: május 10-én és 11-én Londonban össze­ül a NATO a szokásos tavaszi tanácsülésre, ennek a dátumnak a közelében lehet megrendezni a nyugati nagyhatalmak gazda­sági tárgyalását, hasonlóan ah­hoz. -ahogyan egyszer Franciaor­szágban, Rambouillet-ban, más­szor pedig Puerto Rico fővárosá­ban. San Jüanban találkoztak a ,.nagyok ’, az USA, Nyugat-Euró. pa és Japán vezetői. Az infláció elleni nemzetközi erőfeszítések, az energiaválság problémái, az amerikai gazdasági fellendülés európai es japán feltételei és következményei mind ott lesznek a londoni csúcstalálkozó napi­rendjén. Carter, az új amerikai elnök akkor fogja először kifej­teni programját Giscard d'Es- taing és Schmidt, Callaghan és Fukuda előtt. Közben Párizsban folytatódni fog „az észak—déli párbeszéd ’, azaz a vezető tőkés országok és a fejlő­dő országok képviselőinek alku­dozása gazdasági gondokról: a nyersanyagok és az iparcikkek árának alakulásában mutatkozó különbségekről, a világkereske­delem pangásáról, a szegény or­szágok további eladósodásáról. A tavasz végén, a nyár ele­jén Belgrádban, június 15-én ül­nek össze 33 európai és 2 észak­amerikai ország képviselői, hogy folytassák, amit Helsinkiben évekkel ezelőtt elkezdtek. A belgrádi értekezlet előtt minden bizonnyal a szocialista országok, az el nem kötelezettek és a semlegesek, valamint az atlanti hatalmak külön-külön eszme­cseréken egyeztetik véleményü­ket a helsinki záróokmány eddi. gi megvalósításáról és összehan­golják belgrádi tárgya’ási takti­kájukat. így formálódik Európa számára a ..hogyan tovább?” kérdésre adandó történelmi fe­lelet. Megalakult a Vietnami Hazafias Front Hanoi Kékesdi Gyula, az MTI tudó­sítója jelenti: Ho Si Minh váróéban pénte­ken befejezte tanácskozásai a nemzeti egységfront kongresz- szusa és a hazafias front, a DNFF, a nemzeti demokratikus és békeszerető erők szövetsége egyesüléséből megalakult az egész vietnami népet összefogó egységes szervezet, Vietnam Ha­zafias Frontja. A kongresszus a szervezet élé­re 191 tagú központi bizottsá­got, 45 tagú elnökséget es 7 tag­ból álló titkárságot választoli. Az elnökség tiszteletbeli elnöké­vé Ton Duc Thang államelnö­köt, elnökévé Hoang Quoc Viet-et, főtitkárává Nguyen Van Tien-t választották meg. A Vietnami Hazafias Front , programjában a dolgozó társa- | dalom kollektív tulajdonosi J rendjének megteremtése, a szó- J cialista termelés fellendítése, az anyagi és kulturális javak bő­ségének megteremtése, a haza ! védelmének biztosítása, a poli-! tikai biztonság és a társadalmi | rend további erősítése szerepel. ^ A program célként jelöli meg a nemzetisegek. valamint a fér­fiak és a nők teljes egyenjogú­ságának megvalósítását, a sza­bad vallásgyakorlás biztosítását, gyümölcsöző nemzetközi együtt­működés kiépítését, a baráti kapcsolatok további kiszélesítő- j sót. Végül a szocializmust építő. ' hazafias erők szilárd, cselek\ ó j összefogását Sikeres év után, új feladatok előtt Több gabona, hús, tojás A SZOVJETUNIÓ mezőgazda­sági politikájának célja: a meg­felelő tartalékok felhalmozása révén biztosítani az ország ki­egyensúlyozott élelmiszer- és me­zőgazdasági nyersanyagellátását, fokozatosan megszüntetni a vá­ros és a falu között ma még fennálló különbségeket. E kettős cél jelenleg a mezőgazdasági ter­melés intenzívebbé tétele (komp­lex gépesítés, talajjavítás, agro­kémia) útján valósul meg. 1980- ra például csupán a műtrágya- termelés több mint kétszeresére emelkedik; egv tonna műtrágya pedig mintegy másfél tonnával nagyobb terméshozamot biztosít. A kolhozok és szovhozok elegen­dő pénzügyi és anyagi erőforrás­sal rendelkeznek ahhoz, hogy teljesítsék a mezőgazdaság inten, zív fejlesztését szolgáló terveket Az előrejelzések megalapozottsá. gát jelentős beruházások tá­masztják alá. A 9 ötéves terv során 131.5 milliárd rubelt ka­pott a mezőgazdaság. 1976—80- ban 170 milliard rubel jut me­zőgazdasági beruházásokra. A TERVIDŐSZAK végére a Szovjetunió évente 235 millió tonna gabonát, 17,3 millió tonna húst. 67 milliárd darab tojást fog termelni, hasonlóképpen nö­vekszik más mezőgazdasági ter­mékek mennyisege is. lenül az időjárás szeszélyeitől, biztosított és a jövőben is biz­tosítva les/, a jó kenyérellátás — hangsúlyozta a mezőgazdasági miniszter. — Jelenleg az ország ' mezőgazdasága előtt az állette-1 nyésztés sikeres fejlesztéséhez j elengedhetetlen takarmánykér-1 dés megoldásának feladata áll.] ! Éppen ezért központi jelentősé­get tulajdonítunk a gabonaprob-1 ' lémának. A Szovjetunió mezőgazdaságá­nak. fejlődésének fő iránya a szakosodás, valamint a termelés koncentrációja, a gazdaságok kö­zötti együttműködés átfogó fej­lesztése. A KOOPERÁCIÓ erősítése a szövetkezetek pénzügyi és anya­gi erőforrásainak egyesítését íe- lenti. meghatározott termelési feladatok eredményesebb megol­dása érdekében. Különösen fon­tos — jelentette ki a miniszter —. hogy mindez önkéntes ala­pon. valamennyi részvevő érde­keltségével, a kolhozok gazdasá­gi önállóságának fenntartásával történik. Ez az út a jövőben is elősegíti az egyenletes fejlődést mezőgazdaságunk, az ország egyik legfontosabb ágazata szá­mára. (KS) Kína: Problémák a „négyek” bírálatában Peking Aczél Endre, az MTI tudósító­ja jelenti: „Egyenetlenül fejlődik” a „né­gyek bandájának” bírálata Kí­nában — közöltek a KKP KB el­méleti folyóiratának egy friss cikkét idézve a szombati kínai lapok. Ez az „egyenetlenség” lénye­gében onnan adódik, hogy „né­hány helyen” — mint mondják — „a vezetés a tömegek és a helyzet után kullog”. Más szóval egyes vezetőknek nehezére esik homlokegyenest az ellenkezőjét hirdetni annak, amit októberig, a „négyek bandájának” bukásáig propagáltak. Az elméleti folyóirat által kö­zölt cikk azt mondja, hogy „az ellenség nem nyugodott bele a vereségbe”, továbbá, hogy ,.a né­gyek bandája és maroknyi kö­vetőjük ismét bajt fog kavarni, ha esélye lesz rá”. Ennélfogva kártékony ideológia az. hogy a „négyek" — letartóztatásukkal — tökéletesen hitelüket vesztet­ték, elszigetelődtek. „Nem szabad lebecsülnünk — hangoztatja a cikk — a négyek ártalmas befolyását”. „Teljes le­leplezésükhöz sok időre és ener­giára lesz szükség”. Megelőzve a párt elméleti fo­lyóiratát, négy Hópej tartomány­beli katona a Zsenmin Zsipao szerkesztőjéhez intézett nyílt le­velében ugyanezeket a gondola­tokat hangoztatta. Most azonban, a vörös zászló tekintélvétől tá­mogatva a „négyek bírálatát cél­zó tömegmozgalom elmélyítése” új dimenzióban jelenik meg. Kulturális küldöttség utazott Kubába Pozsgay Imre kulturális mi­niszter vezetésével küldöttség, és mintegy 100 főnyi művész­csoport, köztük a pécsi balett, utazott szombaton Kubába, ahol február 8—15 között rendezik meg a magyar kultúra napjait. A küldöttséget dr. Molnár Fe­renc kulturáhs államtitkár bú­csúztatta a Ferihegyi repülőte­rén. Ott volt Jo6e Antonio Ta- bares del Real, a Kubai Köz- tánsaság ideiglenes ügyvivője. (MTI) AZ ELMÜLT ÉV mezőgazda­sági szempontból nem volt köny- nyű. A nehézségek ellenére még­is sikerült rekordtermést — 224 millió tonna gabonát, 8,3 millió tonna gyapotot. 85 millió tonna cukorrépát — betakarítani. Az ország mezőgazdasági szövetke­zetei és állami gazdaságai telje­sítették a zöldség- és gyümölcs­termelésre, valamint az egyéb kultúrákra előírt tervíeladatokat is. Hangsúlyozni kell. hogy a szovjet mezőgazdaság dolgozói­nak munkafeltételei nehezebbek, mint bármely fejlett nyugati or­szágban: az ország művelés alatt álló területének háromnegyed része szélsőséges időjárási zóná­ban fekszik. 6 a legelőknek mindössze 1—1.5 százaléka kapja meg az optimális csapadékmeny- nyieéget. Az elmúlt évi jó ter­mést elsősorban az magyarázza, hogv a Szovjetunióban már lé­tezik olyan anyagi-műszaki bá­zis. amely egvre inkább lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott, folyamatos nö vekedését — függetlenül az idő­járás okozta váratlan meglepeté­sektől. Ez az SZKP komnlex mezőgazdaság-feilesztési noli Il­kája következetes megvalósítá­sának az eredménve. A Szovjet­unió lakossága számára, függet­békés Mccrt/ü^ 1977. FEBRUÁR 6. Amerikai energiahelyzet Amikor a mozdony megáll (International Herald Tribune karikatúrája — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents