Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Sok kicsi sokra megy Javuló eredmények a háztáji állattartásban Lakatesmiely - hátai az udvarban Ahógy Mezőberényben csinálják Békés megyében 1976-ban 10.3 milliárd forint értékű zöldséget, gyümölcsöt, állatot értékesítettek a háztáji és ki­segítő gazdaságok, amely az összes mezőgazdasági termelés ogynarmadát teszi ki. A múlt év elején hozott part- és kor­mányhatározat óta összehangol­tabb lett1 a mezőgazdasági nagy­üzemek. fogyasztási szövetkeze­tek. tanácsok erőfeszítése. Igye­keznek érdemben hozzájárulni a kisgazdaságok minél jobb hasznosításához. Nincs ez más­képpen Mezőberényben sem, ahol felismerték a sok kicsi sokra megy elv igazságát, és többféle módon segítik, szerve­zik a háztáji állattartást. o A Petőfi és az Aranykalász Termelőszövetkezetben egya­ránt megvitatták, hogyan le­het: fokozni a háztáji gazdasá­gokban a termelést, mit kell tenni a zavartalan takarmány- ellátásért, és az értékesítés za­vartalan lebonyolításáért. A Petőfi Tsz 1976-ban Mezőbe- rényben takarmányboltot nyi­tott. amelynek nagy forgalma bizonyítja a kezdemenyezes he­lyességét. A közös gazdaságnak Csárdaszálláson is van .üzlete, ahol baromfi és tojás felvásár­lásával, értékesítésével foglal­koznak. Tavaly például több mint 14 ezer naposbaromfit ad­tak el a termelőknek. Ugyan­akkor nyolcezer élő baromfit, 23 ezer tojást értékesítettek.' A háztájiból pedig 81 ezer liter tejet vásároltak fel. A terme­lőszövetkezet az elmúlt év ta­vaszán számos vemhes kocasül­dőt adott ki tagjainak, s ez az igény az idén tov ább nő. Az Aranykalász Termelőszö-1 vetkezet az elmúlt, esztendőben UK) hektár kaszálót, 12 hektár I lucernát mért ki a háztáji és ) kisegítő gazdaságoknak. Hasz- : nos kezdeményezésnek bizo­nyult. hogy az állatforgalmi és húsipari vállalat a háztáji álla­tok szerződéskötését, az értéke­sítést átadta a termelőszövet­kezeteknek. Ez a termelés növe­kedésében érezteti kedvező ha­tását. Érdemes itt arra utalni, hogy a két közös gazdasag 1976- ban 1300 hízott sertéssel vásá­rolt fel többet tagjaitól, mint í egy évvel korábban, összessé­gében tavaly csaknem 15 ezer mázsa sertéshús került ki a mezöberénvi es csardaszállási kisgazdaságokból. Ha ehhez j hozzávesszük, hogy a Hidashó- I ti Állami Gazdaság muronyi és j csárdaszállási üzemegysége 160 I anyakocát adott ki továbbtar- | tásra. és 750 bízott sertést vett át dolgozóitól, a kép még ked­vezőbb. © A Mezőberény és Vidéké ÁFÉSZ a kisállattenyésztök munkáját irányítja. Jelenleg hét szakcsoport működik 396 1 tag­gal. A galamb- és baromfite­nyésztő szakcsoport tavaly 340 mázsa nyulat és baromfit érté­kesített, de a törzsállomány felfrissítése most már elenged­hetetlen. A méhész szakcsoport termelése 20 százalékkal növe­kedett egy év alatt. A további előrelépést biztosítja a kamat­mentes előleg, amelyet kaptá- rak beszerzésére és egyéb esz­közök vásárlására ad a szak­csoport. A fogyasztási szövetkezet körzeteheá tartózó települések húsellátásának javítását szol­gálja a sertéshizlaló szakcso­port. Tagjai az 1975. évi 830- cal szemben, 1976-ban 880 ser­tés átadására kötöttek szerző­dést, Persze az eredmények mellett azt is látni kell, hogy van még mit tenni, különösen a szarvasmarhatartás terüle­tén. Ugyanis az a helyzet, hogy tíz év alatt Mezőberény­ben 49.2, Csárdaszálláson 43.9 százalékkal csökkent a háztáji szarvasmarha-állomány. Ennek több oka van. Ilyen a tanyák fokozatos felszámolása, a/, ur­banizáció. A fiatalok közül ke­vesen vállalják, az idősebbek pedig nem bírják ezt a nehéz fizikai munkát. Hozzájárult még ehhez az elmúlt években a rossz takarmány- és alom- szalma-ellátás is. Q Ezeken a gondokon igyeke­zett segíteni a kormány, amikor határozatot hozott, hogy ez év január 1-től az állattartók egy tehén után 2500. a második es minden további állat után öl­ezer forint támogatást kapnak. A tanács végrehajtó bizottsága látva, hol szorít a cipő, meg­határozta a további tennivaló­kat. Ezek szerint növelni kell a tenyésztésre alkalmas kocák számát a háztájiban, bővíteni szükséges a takarmánybeszer­zés lehetőségeit. A helyi fo­gyasztási szövetkezet nagyobb gondot fordítson a kisállattar­tás propagálására. Szervezzen úgynevezett bemutató kisgaz­daságokat, nyújtson megfelelő anyagi, technikai segítséget ezek létesítéséhez, fenntartásá­hoz. így lehetőség nyílik arra, hogy Mezőberény és Csárda- szállás lakossága a termelőszö­vetkezetek. állami gazdaságok mellett minél több hússal, tej­jel járuljon hozzá a mezőgaz­daság idei, nem könnyű fel­adatainak teljesítéséhez. Seres Sándor — Nézze, alig néhány hónap­ja művezető lettem. Azoknak a Ionoké, akik között eddig dolgoz­tam... Nagyobbrészt barátok. Ko­rábban velük beszéltem meg. ha egv-egy vezető magatartásában kivetnivalót találtunk. Ismerem a véleményüket... Most sokat segítenek. Ha látják, valamin té- pelődöm, hát addig nem hagy­nak nyugton, míg ki nem sze­dik belőlem. Sokszor az az ér­zésem. ők még jobban akarják bizonyítani, alkalmas vagyok ér­re a beosztásra.. ., csak dolgoz­zam bátran... — magyarázza Winkler Janos művezető, XISZ- alapszervezeti titkár. *** A Békés megyei Vegyesipari Vállalat békéscsabai, ballai úti telepén a hátsó udvarban iaka- tosműhely áll. Itt dolgozik a la­katos szocialista brigád. Most az enyhe tél végén az odavezető úton sár- és apró víztócsák nehe­zítik a járást. Márpedig az itt dolgozók nap' mint nap megteszik ezt az utat; őrömmel. No nem azért, mintha I a víztócsákat kedr'elnék... — Ezek a fiúk szeretik a mun­kájukat. Megszerettették velük az idősebbek. így azután senki sem húzódozik. Persze ők sem voltak valamennyien egyformák, de tudja, beleszoktak. Olyan is volt, akivel nem bírtunk, az az­után elment — mondja Hankó Pál, a 18 tagú szocialista brigád vezetője. A fegyelem és a rend. Talán a szokásostól is eltérően egy­mástól kérik számon, ök mond­ják, így jobb. Az igyekezetnek azonban más okai is vannak. — Korábban sok apró. kis- sorozatú terméket gyártottunk. Ez csak azért volt jó. mert így szakmunkásaink sokféle fogóst, ismeretet sajátíthattak el. Most az utóbbi egv évben egészen más irányt vettünk; aminek végső célja a komplett kazángyártás. Ehhez korábbi belső munkaszer­vezésünkön is sokat kellett vál­toztatnunk — tájékoztat Zsíros János csoportvezető. Felkészülni tehát, alkalmassá tenni a kis kollektívát a szak­mailag is nagyobb tudást igénylő kazángyártásra. Profiltisztítás. Ez a közvetlen cél. Az átmenet fokozatos, de új megoldásokat követel. Erre valók többek közt az újítások. Hankó Pál, a „kicsípő -szer­számot mutatja, amellyel leg­alább ötször annyi terméket tud-, nak előállítani, mint korábban. Ennek és a többi újításnak is köszönhető, hogy még 1976-ban daruszékből 200 darabot gyártot­tak, addig az idén már 2200 a terv. Kazántestből 300-at, vagyis ötször többet készítenek a ta­valyinál. Üjítások. Jó. jó, de ez sem minden, önmagában még egyéb­ként is kevés egy-egy új szerke­zet. Lennie kell tehát még vala­minek. amire a vállalat gazda­sági vezetése bátran építhet. — Elsőként csatlakoztunk a csepeli munkások felhívásához. Kedvező visszhangra talált kez­deményezésünk. Majd a többi szocialista brigád is követte pél­dánkat — mondja Fábián László, amint egy daruszék háttámláját hegeszti. Csak rövid időre áll meg. azután éles fénnyel újra szétcsap körülötte a hegesztő­olvadék. A brigád vezetőjétől tudom meg. hogy az elmúlt évben 250 társadalmi munkaórát- teljesítet­tek. hogy csatlakoztak az iskola- építési akcióhoz, hogy részt vet­tek a HV.DSZ-sportnapokon. Mindebben nem a mennyiség, hanem a tartalmi részt tartják elsődlegesnek. Leszkó György szakmunkás így fogalmazott: — Megtaláltam a számításo­mat. Kíváncsian várom a fej­lesztést. Részese akarok lenni itt ennél a vállalatnál, ebben1 a kol­lektívában. Mielőtt eltávoznánk, még egy­szer találkozunk Winkler János­sal. Most ő kérdez: — Most már jobban érti. ugye, azt. amit az elején mondottam? *** A lakatosbrigádból a közel­múltban két művezetőt nevez­tek ki. Kiss János, a vegyesipari vállalat igazgatója elismerően szólt munkájukról. Az elmúlt gazdasági évben 25 százalékkal több terméket állított elő a vál­lalat 200 dolgozója, mint tavaly. Az elmúlt öt évben kétszer érték el a Kiváló Vállalat címet. E sikerekben oroszlánrészt vállalt az ezüstkoszorús lakatos szocia­lista brigád. Kepenyes János ....................................................................... Z öldségfélék a laboratóriumban Marad-e növényvédő szer a fogyasztásra kerülő zöldségfélékben? Ezt ellenőrzik a Növényvédő Állomáson a modern gázkroma­tográfia! (Foló: Verese Erzsi) Elnökválasztás Az iskolát, mely éveken ke­resztül üresen állt, a termelő- szövetkezet vásárolta meg a ta- náostól, s kultűrotthonná ala­kította át. Itt, a nagyteremben tartották meg az elnökválasztó közgyűlést. Fent az emelvényen, a vörös drapériával borított asztal jobb szélén ült az egyik jelölt. Gon- da Pál. Összekulcsolt kézzel, egykedvűen nézett ki az abla­kon. Február vége volt. enyhült már a határ. Csak itt-ott fehér­lett egy-egy hófolt a szántáso­kon. Az idén korábban lehet megkezdeni a tavaszi munkát, mint tavaly, gondolta magá­ban. Aztán visszasiklott a te­kintete. A terem úgy zömrnö- gött, mint egy méhkas. Az em­berek ismét elfoglalták a szék­sorokat. egymáshoz hajolva be­szélgettek. A szavazatszedő bi­zottság lezárta az urnát, s át­adta egy másik bizottságnak, amely ezután a nagyterem mel­lett levő kisebb helyiségbe tá­vozott vele, hogy {negszámlál- ják a szavazatokat. Mindez túl hangos ceremóniával ment vég­be. A szövetkezet jogtanácsosa volt a soron következő esemé­nyek hivatalos kikiáltója. Re­kedtes hangja egy elhasznált mikrofonra emlékeztette Gonda Pált. Nem is figyelt oda. Az asztal túlsó végé felé sandított. Ott ült a fiatal Égető Mihály. Ö volt a másik jelölt. Lehajtott fejjel ült. Nem nézett fel, sem jobbra, sem balra.. — Gyáva — gondolta magá­ban Gonda Pál. — Gyáva és alamuszi, mint az apja volt. Ismét feléledtek benne azok az évek, amikor perlekedett az öreg Égetővel a nádalóháti sző­lő miatt. Egy kétholdas örök­ség! A múlt azonban csak egy suhanó árnyék volt. Egy kis lű- szúrás. semmi más. A másik dolog viszont belemarkolt az elevenjébe. A terem széliben, a középső ablaknál megpillantot­ta Zsuzsát. Rögtön észrevette, hogy lánya Égető Mihályt né­zi. Szinte megdermedt a döb­benettől, pedig már bizonysága volt róla. hogy nem pletyka többé, ami a tanyákat járja. Égető Mihály szemet vetett Zsu­zsára. A gyűlölet forró vér­árammá futott át a testén. Egy pillanatig tartott, de belereme­gett. Aztán a terem yége felé fordította tekintetét, hogy el­hessegesse magától ezt az ön­emésztő gondolatot. Azt az em­bert kereste, aki javaslatot tett Égető Mihály jelölésére. Akkor éppen mással volt elfoglalva, s nem figyelt a felszólalásra. Csak az vésődött bele, hogy va­laki a hátsó sorokból emelke­dett fel. A hangját próbálta fel­idézni. Egyszeriben úgy rémlett, neki, hogy az a valaki nem le­het más, csak az a fiatal trak­toros, aki ősszel fegyelmit ka­pott. mert munka közben le- ittasodott. Ettől kissé megnyu­godott. Ismerte jól a szövet­kezet tagságát. A makacs, meg­fontolt tarajosi gazdákat. Tud­ják, ezek. mikor honnan fúj a szél. Az ám! Nem hallgatnak akárkire. Csak az nyugtalaní­totta. hogy Égető Mihály mégis felkerült a szavazólistára. De ekkor eszébe jutott az a nap. amikor 16 évvel ezelőtt először megválasztották elnök­nek. Akkor is február volt, csak akkor havazott, A nagy pajtába befújta a havat a szél. Ott tar­tották a közgyűlést. Közfelkiál­tással szavaztak rá. A nevét kiabálták. Nem akarta elvállal­ni az elnökséget, csak hosszas rábeszéléssel szánta rá magát. Élt benne akkoriban valami sej­telmes vágj', hogy ismét a saját földjén gazdálkodik majd. Meg- aztán tele volt adóssággal a termelőszövekezet. Elnökök jöt­tek, mentek. Nagy hanggal lát­tak hozzá a munkához, s nem egy közülük már a gazdasági év közepén beadta a kulcsot. Nem tudták szót érteni a tanyai emberekkel. Olyan volt az iro­da, mint az átjáróház. Ősszel szántatlanul maradtak a földek. A kukorica termését belepte a hó. Nem volt, aki behordja. De nem is volt hova behordani.

Next

/
Thumbnails
Contents