Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
Hűvösvölgyi Ildikó irodalmi előadása ,üásóm, hatóm, íe mindenem!" Nyolcadszor hangzik fel • • áprilisban az EDU zenei szignálja Gyulán Nem pontos a cím, szó sem volt hagyományos értelemben vett „előadásról”. Inkább csevegést, kellemes, okos csivitelést, dallal és muzsikával fűszerezett szellemi élménybeszámolót hallott a közönség, amikor Hűvösvölgyi Ildikó kalauzolásával a XX. századi dél-amerikai irodalom dzsungelrengetegében tettek közös kirándulást. A békéscsabai 635. sz. Szakmunkásképző Intézet kékköpenyes diákjai egy órán át távoli tájak egzotikus világában voltak látogatóban. Pergő ritmusú zenével kezdődött a rendhagyó irodalomóra, aztán Hűvösvölgyi Ildikó lépett a katedrára. Csöppet sem tanáros komolysággal, inkább mint a diákok lelkes idegenvezetője indult a közös felfedező útra, s együtt örült a fiatal hallgatósággal, amikor az irodalmi értékek kápráztató csillogását sikerült érzékeltetnie. Egyetlen irodalomtörténész sem vállalkozhatna a siker reményében arra, hogy 45 percen át valamiféle ’képet adjon I.atin- Amerika bensőségesen termő irodalmának még a legértékesebb kincseiből is. Szerencsére Hűvösvölgyi Ildikó sem igyekezett tudományoskodó előadással zsongítani a hallgatókat, helyette életre keltette és élni hagyta a pampák és trópusi dzsungelek fiainak üzenetét. Első pillanatban talán szokatlannak tűnik számunkra az a költészet, amelyben békésen keveredik a materializmus, és a mágia, ám ha végighallgatjuk például Cesar Vallejos költeményét — „Párizsban halok meg, lucskos csatákban” — hamar kiderül, hogy ezek a gondolatok milyen közéi állnak Ady Endre világához. Az ősi inka dal panasza búgott a teremben: „Az ember földhöz kötve él De lelke kék eget remél” Eljutottunk a chilei Pablo Neruda költészetéig, s a legmodernebb irányzatokig is. Mint ahogy a kellemes társaságban lenni szokott, itt is hamar elröpül az egy óra, de a fiatalok sokáig kedves emlékeik közt gondolnak majd Hűvösvölgyi Ildikó vendégszereplésére. (A. T.) „1977-ben nyolcadszor hang- i zik fel Erkel Ferenc szülővárosában a diákünnepeket meg- I nyitó szignál. Kigyullad az Er- kel-láng. felkúszik rúdjara az EDÉ-zászló.” Az előbbi sorok a Gyulai Er- j kel-diákünnepek felhívó füzeté-! ben szólítják nemes versengésre Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye, Szeged város és Budapest középiskolás, ipari és mezőgazdasági szakmunkástanuló ifjúságát. Április 29-től május 2-ig tart a fiatalok gyulai fesztiválja. A diákünnepek titkár- ! sága már hosszú hónapok óta a négy tavaszi nap sikeréért dolgozik. Tóth Jolán, a Békés megyei KISZ-bizottság munkatársa alig győzi sorolni a felkészülés mozzanatait. — Körülbelül kétezer fiatalra számítunk az ide EDÜ-n. A kö- i zönség vers- és prózamondást, j diákszínpadi bemutatót, szólóének- és hangszer, folk- és pol- beat előadókat, hangszeres kamaraegyütteseket, népi zenekarokat, énekkarokat, népi táncosokat, bábjáték-bemutatókat lót i majd. Iskolai, területi és me- gyei diáknapok előzik meg a 1 gyulai fesztivált, ahová csak a legjobbak kapnak meghívást. Most még nem tudjuk, kik lesznek a vendégeink, mert javában zajlanak a megyei vetélkedők. A Békés megyei március 21-én, Orosházán lesz. Érdekesen alakult nálunk a jelentkezők száma. Szomorú, hogy bábjátékos jelentkező nincs, a pol-beat énekesek kedve is megcsappant: csupán eev vállalkozó akadt. A népzene, nevéhez méltóan egyre népszerűbb a fiatalok között. Citerások, furulyások vetélkednek. Legtöbb a versenyző a vers és prózamondók kategóriájában, 40-en vannak. Diákszínpad tíz helyről jelentkezett a megyében. Egyre többen vannak kö-1 zöttük szakmunkástanulók. A szólóénekesek száma meghaladja a 30-at, a hangszeres kategóriában félszáznál is többen vetélkednek Orosházán. Nem lesz könnyű dolga a zsűrinek, rangos a mezőny. Nagy kórusok nem versenyeznek a megyei bemutatókon,, a rádió „Éneklő ifjúság” című versenyműsorának eredményei döntik el a gyulai részvételt. Különben a fiatalok maguk- alakítják az EDU eseményeit. A városi tanácsban székelő saját önkormányzatuk lesz. A jövendő „kormányzat” tagjai a tavaszi szünetben ismerkednek Gyulával, felkészülnek a feladatokra. — Egy kis ízelítő az EDÜ-na- pok programjából: rádiófelvétellel startolunk, április 29-én, délután 14 órakor a gyulai tanács termében szalagra rögzítik a fesztiválkórusok énekét az „Éneklő ifjúság” következő műsora számára. A „Te színpadod” elnevezésű esti események szabad teret nyújtanak a versmondáshoz, nótázáshoz, kacagáshoz. Pódiumszínpadot állítunk fel a Várfürdőben és a vár előtt, a vár mögötti téren táncházas esteken ropják a csárdást a fesztiválosok. Sportol is az EDU: klubokat alakítanak fiúk, lányok, majd színpompás felvonulást rendeznek a munka ünnepén. A gálaesten, május 1-én, a fesztiváldíjasok műsorral búcsúznak társaiktól. Különleges zenei élményt ígér a budapesti I. István Gimnázium 235 tagú kórusa, zenekara, mely operaházi szólisták közreműködésével ad koncertet az EDÜ tiszteletére. Május 2-án a 2000 fiatal íarmertarisznyával a vállán és sok kedves emlékkel tér majd haza Szegedre, Pestre, Kecskemétre, Kalocsára, az otthonába. Bedé Zsóka Nem voltak tárolók, szárítók, nem voltak istállók, nem voltak gépek. És nem volt miből fizetni. Mintha csak ebben a pillanatban mérte volna fel azt a hatalmas változást, amely .átformálta a tarajosi világot. Lelke megtelt, erővel és bizakodással. Hiszen mindezt ő tette, közösen ezekkel az emberekkel, akik itt ülnek, ebben a teremben. Ezt a 16 évet nem lehet elfelejteni. Ez maga a történelem ! Tizenhat éven keresztül nem volt egy szabad napja, egy szabad' éjszakája sem. És most mégis szemére vetik egyesek, hogy az utóbbi években nagyon megváltozott. Mi az, hogy megváltozott? És az eredmények! Még egy éve van a nyugdíjhoz. Még egy évig vezetni akarja a szövetkezetét, Egy-két dolgot szeretne megvalósítani. Érezte, hogy képes rá. Ahogy kinézett az ablakon, a tavaszi tennivalóra gondolt. Észre sem vette, amikor a jogtanácsos, aki a szavazatszámláló bizottság elnöke volt, feljött a pódiumra. Csak arra figyelt föl, amikor másodszorra is megismételte, hogy Égető Mihály 520 szavazatot kapott. Nem akart, hinni, a fülének. — Mennyit? — nézett föl a jogtanácsosra. A kis kopaszodó emberke, aki máskor mindig valami tüntető alázatossággal viselkedett Gonda Pállal szemben. ^ mos; kihúzta magát, s lekezelő ajk- biggyesztéssel válaszolt. — ötszázlhúszat. Gonda Pál elsápadt Lassan. felemelkedett, s acélszürke tekintetével végignézett a termen. — Szóval mindenki ellenem szavazott. — No nem, maga 40 szavazatot kapott, — válaszolta a jogtanácsos. Gonda Pál a szemeket kereste. Látni akarta azoknak a szemét, akik 16 évvel ezelőtt, s azóta annyiszor újra meg újra megválasztották elnöknek. De az emberek sorra lehajtották a fejüket. Ékkor lement az emelvényről. Az első sorban ott ült a sógora. Kun Zsiga. Jó gazda volt, az emberek sokat adtak a szavára. Gonda Pál vállára tette a kezét. — Te is ellenem szavaztál? — Igen — bólintott Kun Zsiga. de nem nézett föl. És ekkoY valaki onnan hátulról, ahol a gépes brigád tagjai ültek, elkiáltotta magát. — Most már nem maga az elnök. Most már maga ne beszéljen. Mintha egv hatalmas kéz a nyakára fonódott volna, szeme vakon dülledt ki az üregekből és hang nem jött ki a torkán. Lassan, botladozva indul ki a teremből. Csend volt. egy moccanást se lehetett hallani. Az irodájába ment. Ott remegő újakkal végigtapogatta az íróasztalát, aztán felvette kalapját, magára öltötte bekecset, s kezébe vette botját. Ritkán használta, de most úgy érezte, enélkül nem tudna hazamenni. Hirtelen kipattant az ajtó. A küszöbön Zsuzsa állt. — Leszavaztak. Ügy hiszem, te is ellenem voltál — mondta a lányának minden harag nélkül. Zsuzsának földbe gyökerezett a lába. Alig ismert rá az apjára. Egy megtört öregember állt előtte. És ez az öregember botjával férletolta útjából és a szántáson .keresztül a tanyája felé indult. Zsuzsa, ahogy az ablakból nézte, hogyan botladozik a barázdákon, szívébe belehasított a fájdalom. — Nézd, ott megy apám — mondta Égető Mihálynak, mikor a* bejött, hogy birtokba vegye az elnöki irodát. y Égető Mihály odament az ablakhoz. Mellén összefonta a kezét, arca moccanatlan volt — Hát igen — szólalt meg jókora idő múlva. — Kemény ember volt. okosan gazdálkodott. Meg kellett volna köszönnünk a munkáját,'ahogy az illő. — Azt hittem, gyűlölöd apámat. — Ugyan — legyintett Égető Mihály — amikor ágazatvezető voltam, néha összevitatkoztunk ennyi volt az egész. Zsuzsa megfogta a férfi kezét. Megszorította, de olyan erővel. hogy a körme belehasitott a húsába. Sercdi János Tóth-Máté Miklós: Két nap az akácosban Magyarországi bemutatót tar- J tott pénteken este a Békés me -1 gyei Jókai Színház, Tóth-Máté i Miklós: Két nap az akácosban | című színművét láttuk. Sikeres, j befutott ember csak úgy lehet j valaki, ha az emberségét feladja? Az író figuráinak sorsával j ad választ a kérdésre. Három együtt induló barát, a filmren-' dező, a színész és a kultúrházigazgató hosszú évek sikerei és kudarcai után újra találkozik. Ellentétesen alakuló életük, egyéniségük drámai összecsapásának lehetünk tanúi ezen a színházi esten. Ez az új magyar dráma érettségi tételként is szerepel a békéscsabai gimnazisták tananyagában. Talán újra lehetne kezdeni az életet a tiszta lelkű tanárnő, Vértes Erzsébet oldalán? Áts Gyula és Bajka Bea a színész és a tanárnő szerepében Balogh filmrendezőnek sikerült úgy helyezkednie az életben, amit „csak” a tehetségével Török István sohasem érhetett cl. Kováca Lajos (Török István) és Cscrcnyi Béla (Balogh filmrendező) (Fotó: Dcmény) 3ól szerepeltek a tantárgyi és szakmai versenyen A napokban fejezték be a Szakma Kiváló Tanulója tantárgyi és szakmai versenyeket a békéscsabai 611. sz. Szakmunkásképző Intézet tanulói. A vasipari tanulók versenyében nemcsak a megyei helyezések sorsa dőlt el. hanem az is, hogy kik képviselik megyénk szakmunkástanulóit az országos versenyben. Itt kell majd bizonyítaniuk, fejlődött-e szaktudásuk és az okta* j tás színvonala az elmúlt évben. Nyolc tantárgyban versenyeztek a 611-es iskola tanulói, s az) eredmények Szegedi Pál, az iskola igazgatóhelyettese szerint j gondos és alanos felkészülésről 1 tanúskodnak. Ez azoknak a ta-j nároknak a munkáját is dicséri,! akik a versenyzők munkáját, felkészülését segítették. Megyénk szakmunkástanulóit víz-, gázvezeték- és készülékszerelő szakmában Kruchió János, a villanyszerelők között Farkas László, a mechanikai műszerészek sorában Hricsovinyi Károly, munkavéde-« lemben Priskin László, villamosipari rajzolyasásban pedig Szakái Károly képviseli majd az országos versenyen. Számukra az ottani jó szereplés egyúttal a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését is jelentheti. A megyei versenyén egyébként összesen 92 tanuló vett részt; tízen első. kilencen második és szintén kilencen harmadik helyezést értek el.