Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Hűvösvölgyi Ildikó irodalmi előadása ,üásóm, hatóm, íe mindenem!" Nyolcadszor hangzik fel • • áprilisban az EDU zenei szignálja Gyulán Nem pontos a cím, szó sem volt hagyományos értelemben vett „előadásról”. Inkább cseve­gést, kellemes, okos csivitelést, dallal és muzsikával fűszerezett szellemi élménybeszámolót hal­lott a közönség, amikor Hűvös­völgyi Ildikó kalauzolásával a XX. századi dél-amerikai iroda­lom dzsungelrengetegében tettek közös kirándulást. A békéscsabai 635. sz. Szakmunkásképző Inté­zet kékköpenyes diákjai egy órán át távoli tájak egzotikus világában voltak látogatóban. Pergő ritmusú zenével kezdő­dött a rendhagyó irodalomóra, aztán Hűvösvölgyi Ildikó lépett a katedrára. Csöppet sem taná­ros komolysággal, inkább mint a diákok lelkes idegenvezetője in­dult a közös felfedező útra, s együtt örült a fiatal hallgatóság­gal, amikor az irodalmi értékek kápráztató csillogását sikerült érzékeltetnie. Egyetlen irodalomtörténész sem vállalkozhatna a siker re­ményében arra, hogy 45 percen át valamiféle ’képet adjon I.atin- Amerika bensőségesen termő irodalmának még a legértéke­sebb kincseiből is. Szerencsére Hűvösvölgyi Ildikó sem igyeke­zett tudományoskodó előadással zsongítani a hallgatókat, helyet­te életre keltette és élni hagyta a pampák és trópusi dzsunge­lek fiainak üzenetét. Első pillanatban talán szokat­lannak tűnik számunkra az a költészet, amelyben békésen ke­veredik a materializmus, és a mágia, ám ha végighallgatjuk például Cesar Vallejos költemé­nyét — „Párizsban halok meg, lucskos csatákban” — hamar ki­derül, hogy ezek a gondolatok milyen közéi állnak Ady Endre világához. Az ősi inka dal pa­nasza búgott a teremben: „Az ember földhöz kötve él De lelke kék eget remél” Eljutottunk a chilei Pablo Ne­ruda költészetéig, s a legmoder­nebb irányzatokig is. Mint ahogy a kellemes társa­ságban lenni szokott, itt is ha­mar elröpül az egy óra, de a fi­atalok sokáig kedves emlékeik közt gondolnak majd Hűvösvöl­gyi Ildikó vendégszereplésére. (A. T.) „1977-ben nyolcadszor hang- i zik fel Erkel Ferenc szülőváro­sában a diákünnepeket meg- I nyitó szignál. Kigyullad az Er- kel-láng. felkúszik rúdjara az EDÉ-zászló.” Az előbbi sorok a Gyulai Er- j kel-diákünnepek felhívó füzeté-! ben szólítják nemes versengésre Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye, Szeged város és Buda­pest középiskolás, ipari és me­zőgazdasági szakmunkástanuló ifjúságát. Április 29-től május 2-ig tart a fiatalok gyulai fesz­tiválja. A diákünnepek titkár- ! sága már hosszú hónapok óta a négy tavaszi nap sikeréért dol­gozik. Tóth Jolán, a Békés me­gyei KISZ-bizottság munkatár­sa alig győzi sorolni a felkészü­lés mozzanatait. — Körülbelül kétezer fiatalra számítunk az ide EDÜ-n. A kö- i zönség vers- és prózamondást, j diákszínpadi bemutatót, szóló­ének- és hangszer, folk- és pol- beat előadókat, hangszeres ka­maraegyütteseket, népi zeneka­rokat, énekkarokat, népi tánco­sokat, bábjáték-bemutatókat lót i majd. Iskolai, területi és me- gyei diáknapok előzik meg a 1 gyulai fesztivált, ahová csak a legjobbak kapnak meghívást. Most még nem tudjuk, kik lesz­nek a vendégeink, mert javá­ban zajlanak a megyei vetélke­dők. A Békés megyei március 21-én, Orosházán lesz. Érdeke­sen alakult nálunk a jelentkezők száma. Szomorú, hogy bábjáté­kos jelentkező nincs, a pol-beat énekesek kedve is megcsappant: csupán eev vállalkozó akadt. A népzene, nevéhez méltóan egyre népszerűbb a fiatalok között. Citerások, furulyások vetélked­nek. Legtöbb a versenyző a vers és prózamondók kategóriájában, 40-en vannak. Diákszínpad tíz helyről jelentkezett a megyé­ben. Egyre többen vannak kö-1 zöttük szakmunkástanulók. A szólóénekesek száma meghalad­ja a 30-at, a hangszeres kate­góriában félszáznál is többen vetélkednek Orosházán. Nem lesz könnyű dolga a zsűrinek, rangos a mezőny. Nagy kórusok nem versenyeznek a megyei bemutatókon,, a rádió „Éneklő ifjúság” című versenyműsorá­nak eredményei döntik el a gyu­lai részvételt. Különben a fiata­lok maguk- alakítják az EDU eseményeit. A városi tanácsban székelő saját önkormányzatuk lesz. A jövendő „kormányzat” tagjai a tavaszi szünetben is­merkednek Gyulával, felkészül­nek a feladatokra. — Egy kis ízelítő az EDÜ-na- pok programjából: rádiófelvé­tellel startolunk, április 29-én, délután 14 órakor a gyulai ta­nács termében szalagra rögzítik a fesztiválkórusok énekét az „Éneklő ifjúság” következő mű­sora számára. A „Te színpadod” elnevezésű esti események sza­bad teret nyújtanak a versmon­dáshoz, nótázáshoz, kacagáshoz. Pódiumszínpadot állítunk fel a Várfürdőben és a vár előtt, a vár mögötti téren táncházas esteken ropják a csárdást a fesztiválosok. Sportol is az EDU: klubokat alakítanak fiúk, lá­nyok, majd színpompás felvo­nulást rendeznek a munka ün­nepén. A gálaesten, május 1-én, a fesztiváldíjasok műsorral bú­csúznak társaiktól. Különleges zenei élményt ígér a budapesti I. István Gimnázium 235 tagú kórusa, zenekara, mely operaházi szólisták közreműkö­désével ad koncertet az EDÜ tiszteletére. Május 2-án a 2000 fiatal íarmertarisznyával a vállán és sok kedves emlékkel tér majd haza Szegedre, Pestre, Kecskemétre, Kalocsára, az ott­honába. Bedé Zsóka Nem voltak tárolók, szárítók, nem voltak istállók, nem voltak gépek. És nem volt miből fi­zetni. Mintha csak ebben a pil­lanatban mérte volna fel azt a hatalmas változást, amely .át­formálta a tarajosi világot. Lel­ke megtelt, erővel és bizakodás­sal. Hiszen mindezt ő tette, kö­zösen ezekkel az emberekkel, akik itt ülnek, ebben a terem­ben. Ezt a 16 évet nem lehet elfelejteni. Ez maga a történe­lem ! Tizenhat éven keresztül nem volt egy szabad napja, egy szabad' éjszakája sem. És most mégis szemére vetik egyesek, hogy az utóbbi években nagyon megváltozott. Mi az, hogy meg­változott? És az eredmények! Még egy éve van a nyugdíjhoz. Még egy évig vezetni akarja a szövetkezetét, Egy-két dolgot szeretne megvalósítani. Érezte, hogy képes rá. Ahogy kinézett az ablakon, a tavaszi tenniva­lóra gondolt. Észre sem vette, amikor a jogtanácsos, aki a szavazatszámláló bizottság el­nöke volt, feljött a pódiumra. Csak arra figyelt föl, amikor másodszorra is megismételte, hogy Égető Mihály 520 szavaza­tot kapott. Nem akart, hinni, a fülének. — Mennyit? — nézett föl a jogtanácsosra. A kis kopaszodó emberke, aki máskor mindig valami tün­tető alázatossággal viselkedett Gonda Pállal szemben. ^ mos; kihúzta magát, s lekezelő ajk- biggyesztéssel válaszolt. — ötszázlhúszat. Gonda Pál elsápadt Lassan. felemelkedett, s acélszürke te­kintetével végignézett a ter­men. — Szóval mindenki ellenem szavazott. — No nem, maga 40 szava­zatot kapott, — válaszolta a jogtanácsos. Gonda Pál a szemeket keres­te. Látni akarta azoknak a sze­mét, akik 16 évvel ezelőtt, s azóta annyiszor újra meg újra megválasztották elnöknek. De az emberek sorra lehajtották a fejüket. Ékkor lement az emel­vényről. Az első sorban ott ült a sógora. Kun Zsiga. Jó gazda volt, az emberek sokat adtak a szavára. Gonda Pál vállára tet­te a kezét. — Te is ellenem szavaztál? — Igen — bólintott Kun Zsi­ga. de nem nézett föl. És ekkoY valaki onnan há­tulról, ahol a gépes brigád tag­jai ültek, elkiáltotta magát. — Most már nem maga az elnök. Most már maga ne be­széljen. Mintha egv hatalmas kéz a nyakára fonódott volna, szeme vakon dülledt ki az üregekből és hang nem jött ki a torkán. Lassan, botladozva indul ki a teremből. Csend volt. egy moccanást se lehetett hallani. Az irodájába ment. Ott reme­gő újakkal végigtapogatta az íróasztalát, aztán felvette kalap­ját, magára öltötte bekecset, s kezébe vette botját. Ritkán használta, de most úgy érezte, enélkül nem tudna hazamenni. Hirtelen kipattant az ajtó. A küszöbön Zsuzsa állt. — Leszavaztak. Ügy hiszem, te is ellenem voltál — mondta a lányának minden harag nél­kül. Zsuzsának földbe gyökerezett a lába. Alig ismert rá az ap­jára. Egy megtört öregember állt előtte. És ez az öregember botjával férletolta útjából és a szántáson .keresztül a tanyája felé indult. Zsuzsa, ahogy az ablakból nézte, hogyan botla­dozik a barázdákon, szívébe be­lehasított a fájdalom. — Nézd, ott megy apám — mondta Égető Mihálynak, mi­kor a* bejött, hogy birtokba ve­gye az elnöki irodát. y Égető Mihály odament az ablakhoz. Mellén összefonta a kezét, arca moccanatlan volt — Hát igen — szólalt meg jókora idő múlva. — Kemény ember volt. okosan gazdálko­dott. Meg kellett volna köszön­nünk a munkáját,'ahogy az il­lő. — Azt hittem, gyűlölöd apá­mat. — Ugyan — legyintett Égető Mihály — amikor ágazatvezető voltam, néha összevitatkoztunk ennyi volt az egész. Zsuzsa megfogta a férfi ke­zét. Megszorította, de olyan erő­vel. hogy a körme belehasitott a húsába. Sercdi János Tóth-Máté Miklós: Két nap az akácosban Magyarországi bemutatót tar- J tott pénteken este a Békés me -1 gyei Jókai Színház, Tóth-Máté i Miklós: Két nap az akácosban | című színművét láttuk. Sikeres, j befutott ember csak úgy lehet j valaki, ha az emberségét fel­adja? Az író figuráinak sorsával j ad választ a kérdésre. Három együtt induló barát, a filmren-' dező, a színész és a kultúrház­igazgató hosszú évek sikerei és kudarcai után újra találkozik. Ellentétesen alakuló életük, egyéniségük drámai összecsapá­sának lehetünk tanúi ezen a színházi esten. Ez az új magyar dráma érettségi tételként is sze­repel a békéscsabai gimnazis­ták tananyagában. Talán újra lehetne kezdeni az életet a tiszta lelkű tanárnő, Vér­tes Erzsébet oldalán? Áts Gyula és Bajka Bea a színész és a ta­nárnő szerepében Balogh filmrendezőnek sikerült úgy helyezkednie az életben, amit „csak” a tehetségével Török István sohasem érhetett cl. Kováca Lajos (Török István) és Cscrcnyi Béla (Balogh filmrendező) (Fotó: Dcmény) 3ól szerepeltek a tantárgyi és szakmai versenyen A napokban fejezték be a Szakma Kiváló Tanulója tantár­gyi és szakmai versenyeket a békéscsabai 611. sz. Szakmunkás­képző Intézet tanulói. A vasipa­ri tanulók versenyében nemcsak a megyei helyezések sorsa dőlt el. hanem az is, hogy kik képvi­selik megyénk szakmunkástanu­lóit az országos versenyben. Itt kell majd bizonyítaniuk, fejlő­dött-e szaktudásuk és az okta* j tás színvonala az elmúlt évben. Nyolc tantárgyban versenyez­tek a 611-es iskola tanulói, s az) eredmények Szegedi Pál, az is­kola igazgatóhelyettese szerint j gondos és alanos felkészülésről 1 tanúskodnak. Ez azoknak a ta-j nároknak a munkáját is dicséri,! akik a versenyzők munkáját, felkészülését segítették. Megyénk szakmunkástanulóit víz-, gázveze­ték- és készülékszerelő szakmá­ban Kruchió János, a villanysze­relők között Farkas László, a mechanikai műszerészek sorában Hricsovinyi Károly, munkavéde-« lemben Priskin László, villamos­ipari rajzolyasásban pedig Sza­kái Károly képviseli majd az országos versenyen. Számukra az ottani jó szereplés egyúttal a szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzését is jelentheti. A megyei versenyén egyébként összesen 92 tanuló vett részt; tízen első. kilencen második és szintén kilencen harmadik he­lyezést értek el.

Next

/
Thumbnails
Contents