Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
Hatszáztizenkét nő szocialista brigádokban Tanácskozott az SZMT nőbizottsága A kosárfonó Fotó: Veress Erzsi ; Február 25-én Békéscsabán kihelyezett tanácskozást tartott a Békés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalatnál az SZMT nőbizottsága. Részt vett Takács Fe_ rencné, a SZOT nőbizottságának tagja, Bocskai Mihályné SZMT- titkár és Hursán Györgyné, az SZMT nőfelelőse. A bizottság tagjainak Berki László, a vállalat igazgatója adott tájékoztatást az üzemben dolgozó nők helyzetéről, az 1013- as réndelet végrehajtásáról. Többek között elmondotta, hogy a vállalat 3O40-es állományi létszámán 964 a nődolgozó. Szép számmal vesznek részt a vezetésben is, többek, között a vállalat szb-titkára nő. Szakszervezeti funkciókban egyébként összesen '200 asszony és lány j tevékenykedik. A termelésben j példát mutatnak a vállalat üő- dolgozói, ezt bizonyítja az is, hogy 612-en vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban, közülük 50 brigádvezető. Beszélt a munkafeltételekről, a szociális intézkedésekről. Elmondotta, hogy elkészült az öt évre szóló szociálpolitikai intézkedési terv. Az elmúlt öt évben 132 dolgozónak adtak lakásépítési kölcsönt, köztük nem egy nagycsaládos asszonynak, és egyedül álló nődolgozónak. Az egészségügyi és szociális helyzet javítására, öt év alatt közel hétmillió forintot fordítottak saját fejlesztési alapból. Az üzemben négy gyermekintézmény működik és egy. korszerű orvosi rendelő. A tájékoztató után sok kérdés hangzott el a gyes-en levők helyzetéről, a bérezés alakulásáról. a több gyermekesek üdültetéséről, a munkafegyelemről. A bizottság tagjai megtekintették a szociális intézményeket és részt vettek üzemlátogatáson is. SZ-11 ÍJj paprika fajta Kondoros, Egyesült Tsz, Szarvasi—11. Ez a furcsaság nem szórejtvény, hanem információ. egy 1976-ban elismert növényről, a Szarvasi—11. paradicsom alakú paprikafajtáról. Kondoroson, az Egyesült Tsz- ben a múlt évben 30 hektáron termesztették ezt a fajtát, azóta C6ak jókat mondanak róla. Az almapaprikához hasonlóan gerezd nélküli kúpos termésű növénynek egyik legnagyobb előnye a betegségekkel szembeni ellenállása. A bogyó fejlődésénél egyenletesebben, és több vizet kíván, minta többi paprikafajta. A paradicsompaprikához hasonló ízű termés súlya 70 g. Az új paprikafajtát a konzervgyár az eddigieknél jobban fel tudja használni, ezenkívül zölden az úgynevezett zakuszka gyártásához is alkalmas. Ez évben a gazdaságban ugyancsak 30 hektáron termesztik majd az Sz—11-et. Magvetése március 20-ig történik fóliák alatt, a palánta-kiülteté- sek május első hetétől kezdődnek. J3 fajta érése augusztus végére, szeptember elejére esik. Pirosodása gyorsabb, mint a paradicsompaprikáé. Kísérleti jelleggel egy hektáron a magot helybe vetik, eredményeként nagyobb hozamot, kevesebb költséget várnak, hiszen ugyanarra a területre nagyobb tőszám kerül és a palántázás nem töri meg a fiatal növényeket. Megvizsgálják majd azt is. a hagyományos módszerrel kiültetett növények termése hogyan viszonyul a kontroll növény hozamához. A munkásművelődés eredményei, gondjai Közművelődéspolitikai törekvéseink középpontjában a munkások művelődése áll. Létszámuk megyénkben is jelentősen növekedett. A termeléssel, a munkájűkkal összefüggő ismereteik, általános műveltségük, a közügyek iránti érdeklődésük, demokratikus jogaikkal való okos élni tudásuk évről évre magasabb szinten gyarapodik. A társadalomban elfoglalt helyük és szerepük döntően meghatározza a magyar társadalom egészének arculatát. Csaknem három éve, hogy pártunk Központi Bizottsága határozatban rögzítette azokat a feladatokat, amelyek megoldása révén a szocialista építés ütemének megfelelően emelhetjük népünk és ezen belül különösképpen a munkásosztály műveltségi színvonalát. Alapvetően nem külső ráhatásokkal, hanem az érdekeltek öntevékeny részvételével, a kultúra elsajátításában való alkotó közreműködésükkel. Egy éve sincs, hogy az országgyűlés megalkotta — népünk történelmében első ízben — a közművelődésről szóló törvényt. Nem előzmények nélkül álló döntés volt ez. Már a felszabadulástól kezdődően átgondolt és soha el nem feledett folyamatos tevékenységről van szó. Mégis, ami a párthatározatot és a törvényt indokolja, az az a szándék és eltökéltség, hogy magasabb szinten. a fejlett szocializmus igényeihez mérten és az egész társadalomra kiterjedően, szervezettebben és hatékonyabban folyjék ez a munka. Tanuló, olvasó munkások A Szakszervezetek Megyei Tanácsának számvetése alapján a párt megyei végrehajtó bizottsága értékelte az elmúlt esztendők közművelődési munkáját és fogalmazta meg a soron levő legfontosabb feladatokat. Százhúszezer szervezett dolgozó művelődési helyzete és lehetősége volt a vizsgálat tárgya. Ezen belül kiemelten a megyénkben élő hetvenezer ipari munkásé. A műveltségbeli gyarapodást, a gondolkodásmód előnyös változásait, a magatartás szocialista jellegű formálódását számszerűen kifejezni egyszerűen lehetetlen. A számok csak jelezhetnek tendenciákat, de a mozgás belső tartalmát, vagy legalábbis annak lényeges jegyeit vissza nem tükrözhetik. Lemondani mégsem lehet róluk, mert csakis ezáltal lehet érzékeltetni a sikereket és a gondokat. Csak néhány jellemző számadat álljon itt. 1970 óta hatezer-négyszáz dolgozó végezte el felnőtt fejjel az általános iskolát. Az elmúlt évben ezerhatszázan vettek részt szakmunkásképzésben és továbbképzésben. A gazdasági területeken egyre jobban felismerik a kvalifikált munkások fontosságát: ezt jelzi az említett adat. Csaknem húszezren vesznek részt az idén is szakszervezeti politikai oktatásban. A szakszervezeti könyvtárak hatókörében a fizikai dolgozók negyvennégy százaléka rendszeres könyvkölcsönző és olvasó. Több mint hatszáz szocialista brigád nevezett be ez évben a közművelődési vetélkedőkre. Kereken háromezer szocialista brigád dolgozik a termelésben, vagy ahhoz közvetlen kapcsolódó területeken: példát mutatva a többieknek a közösségi életre, a köz- ügyek iránti fogékonyságra az üzemben végzett becsületes munkán túlmenően. Mindezek és a számokkal ki nem fejezhető tények egyértelműen mutatják, hogy az elmúlt esztendők figyelemre méltó sikereket hoztak. Nemcsak a szak- szervezetek hatáskörébe tartozó nagy területen, hanem azon kívül is. Jól tudjuk, hogy a sikerek, ha nagyobb hangsúlyt kapnak, mint amit ténylegesen érdemelnek, nemcsak a meglevő gondokat szorítják háttérbe, de csökkenthetik a szükséges erőfeszítéseket Is a további eredményekért. A párt megyei végrehajtó bizottsága ezért mutatott rá erőteljesen néhány olyan körülményre, amelyek leronthatják, de mindenképpen lassíthatják a közművelődési tevékenység eredményességét, ha nem változtatunk rajta. Van ugyanis olyan szemlélet, amely külön akarja választani a közművelődést a közoktatástól. Független, egymással nem érintkező pályát szeretnének kijelölni mindkét tevékenységnek. Márpedig a tudatformálásnak, mindenfajta művelődésnek az alapját az általános iskolai ismeretek, a politikai, a szakmai műveltség képezi. Magasabb szintre lépni csak ezek által és ezeken keresztül lehet. Könnyű belátni a közművelődés és a közoktatás szét nem választható kapcsolatát, ha ismerjük, hogy a megyénkben dolgozó munkásoknak még negyven százaléka sem rendelkezik szak. munkásképesítéssel, hogy még mindig évről évre „újratermeljük” az. általános iskolát időben el nem végzettek jelentős számát. Ugyanakkor pedig jogos társadalmi igény és szükséglet a termelést mind magasabb szinten megújítani, ennek érdekében egyre bonyolultabb gépeket üzemeltetni, komplikáltabb technológiai folyamatokat meghbnosí- tani. Erre csak nagyobb szakértelemmel és szélesebb alapokon nyugvó műveltséggel, látókörrel rendelkező emberek, munkások képesek. Mit várjunk a brigádoktól? A szocialista brigádok általában a termelés, a társadalmi munka, a rgűvelődés motorjai. Szervezett, összeszokott közösségek, amelyeknek a mozgósítása valamilyen feladat megoldására lényegesen könnyebb, mint a brigádokon kívül levőké. Erre vezethető vissza két olyan körülmény is, amelyről szintén szólni kell. Az egyik az, hogy a közművelődéssel foglalkozók nagyrészt a szocialista brigádokra korlátozzák tevékenységüket. Megkülönböztetett figyelemmel törődni velük, segíteni törekvéseiket természetesen helyes, jó ügyeit szolgáló törekvés, de az már nem, hogy eközben kiesik figyelmükből a csaknem azonos létszámú szocialista brigádokon kívüliek népes tábora. Tudjuk jól, hogy ezek körében nehezebb a munka, mert több közöttük a bejáró munkás, a művelődés szempontjából is hátrányos helyzetű, a „nehezebben megmozdítható ember. De éppen ezért kell a figyelmet az eddigieknél jobban reájuk irányítani. A közöttük elért eredmény összhatásában is nagyon értékes. A másik körülmény az, hogy gyakran maximális követelményeket támasztanak a közművelődéssel foglalkozók a szocialista brigádokkal szemben, de az egyes emberrel is. Elvárják, hogy iskolába járjon, részt vegyen politikai oktatáson, de ne maradjon el a színháztól, mozitól sem, sőt ott üljön az ismeretterjesztő előadássorozatokon is. A brigádok még úgy ahogy beosztják maguk között, hogy ki hová, mikor menjen, hiszen ,az értékelésnél leginkább csak ázt nézik, hogy hány színházlátogatásuk volt, mennyi könyvet kölcsönöztek és így tovább. Mindenképpen felszínes, látszateredményt teremt az ilyen túlzó törekvés. Nem arra kell törekedni, hogy mindenből egy keveset, hanem arra, hogy a megteremtett és rendelkezésre álló sok lehetőségből a neki leginkább tetszőt válassza és ehhez s ebben nyújtson segítséget minden népművelő. Súlyos hiba feledni, hogy a köz- művelődés legnagyobb ellensége a formalizmus. Ide egyértelműen érvényes Lenin megállapítása: a kevesebb ez esetben több, ha az alapos és elmélyült tudást eredményez. Jobban élni a lehetőségekkel Gyakori panaszként, nemegyszer magyarázatként hangzik el, hogy nem rendelkezünk megfelelő tárgyi feltételekkel az eredményes közművelődési munkához. Hol a pénz kevés, hol alkalmas helyiség nincs, de leginkább ez is, az is hiányzik a véleményt nyilvánítók szerint. Vannak, akik többet meditálnak ezen a megoldás reménye nélkül, mintsem hogy ezt az időt és energiát gondot oldó ötletekre váltanák. Nem arról van szó, hogy tagadni akarjuk a gondokat, azt, hogy igényeink kielégítéséhez nagyon sok minden indokoltan kellene; mégis azt kell; mondanunk a tapasztalatok kiapján, hogy a közművelődés tárgyi feltételei ma is jobbak, mint ahogy kihasználjuk és felhasználjuk azokat. Nemegyszer a kényelmesség az oka ennek vagy az ctletszegénység. de a presztízskérdésből fakadó szervezetlenség is jelentős tényezője. Nem az igények leszállítására akarunk utalni ezzel', de a túlzott igények feltámasztása ellen igen. Harminc éve József Attila költeményeit lócákon ülve is áhítattal hallgattuk. Ma ezt senki nem akarja még szóba hozni sem, de azt igen, hogy az irodalmi est sikere nem a fotelek minőségétől függ. Néhány községünkben egészséges munkamegosztás ala_- kult ki, másutt a rivalizálás él, vagy lappang, amelynek a közösség látja kárát. Legtöbb helyen délutánig kong a művelődési ház, délutántól pedig az iskolák számos terme, de a panaszéi: kis csoportos foglalkozásokra nincs helyiség. Gondok ezek és az ehhez hasonlók, amelyek megoldása elsősorban a szemléletben gyökereznek és amelyeket az elért jó eredmények semmiképpen nem takarhatnak el. A munkásmű Elődeiben elért tagadhatatlanul szép eredmények egyebek között azt is mutatják, hogy az üzemekben dolgozó pártszervezetek és szak- szervezeti bizottságok munkájának már szerves részét, mindennapi gyakorlatát képezi évek óta a politikai, a szorosan vett érdekvédelmi tevékenységgel együtt a közművelődési határozat következetes végrehajtása. A helyi körülmények, a sikerek és kudarcok körültekintő, tárgyilagos mérlegelése nélkülözhetetlen a megalapozott továbbhaladáshoz. Ezt így elvégezni mindenütt: a közművelődés ügyét jól szolgáló, további sikereket megalapozó feladat. Enyedi G. Sándor 3 békés uccuijs^r 1977. FEBRUÁR ?7.
