Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Hatszáztizenkét nő szocialista brigádokban Tanácskozott az SZMT nőbizottsága A kosárfonó Fotó: Veress Erzsi ; Február 25-én Békéscsabán ki­helyezett tanácskozást tartott a Békés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalatnál az SZMT nő­bizottsága. Részt vett Takács Fe_ rencné, a SZOT nőbizottságának tagja, Bocskai Mihályné SZMT- titkár és Hursán Györgyné, az SZMT nőfelelőse. A bizottság tagjainak Berki László, a vállalat igazgatója adott tájékoztatást az üzemben dolgozó nők helyzetéről, az 1013- as réndelet végrehajtásáról. Többek között elmondotta, hogy a vállalat 3O40-es állományi lét­számán 964 a nődolgozó. Szép számmal vesznek részt a veze­tésben is, többek, között a vál­lalat szb-titkára nő. Szakszer­vezeti funkciókban egyébként összesen '200 asszony és lány j tevékenykedik. A termelésben j példát mutatnak a vállalat üő- dolgozói, ezt bizonyítja az is, hogy 612-en vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban, közülük 50 brigádvezető. Be­szélt a munkafeltételekről, a szociális intézkedésekről. El­mondotta, hogy elkészült az öt évre szóló szociálpolitikai in­tézkedési terv. Az elmúlt öt évben 132 dol­gozónak adtak lakásépítési köl­csönt, köztük nem egy nagycsa­ládos asszonynak, és egyedül álló nődolgozónak. Az egészségügyi és szociális helyzet javítására, öt év alatt közel hétmillió forintot fordítottak saját fejlesztési alap­ból. Az üzemben négy gyer­mekintézmény működik és egy. korszerű orvosi rendelő. A tájékoztató után sok kér­dés hangzott el a gyes-en le­vők helyzetéről, a bérezés ala­kulásáról. a több gyermekesek üdültetéséről, a munkafegye­lemről. A bizottság tagjai meg­tekintették a szociális intézmé­nyeket és részt vettek üzemlá­togatáson is. SZ-11 ÍJj paprika fajta Kondoros, Egyesült Tsz, Szarvasi—11. Ez a furcsaság nem szórejtvény, hanem infor­máció. egy 1976-ban elismert növényről, a Szarvasi—11. pa­radicsom alakú paprikafajtáról. Kondoroson, az Egyesült Tsz- ben a múlt évben 30 hektáron termesztették ezt a fajtát, az­óta C6ak jókat mondanak róla. Az almapaprikához hason­lóan gerezd nélküli kúpos ter­mésű növénynek egyik legna­gyobb előnye a betegségekkel szembeni ellenállása. A bogyó fejlődésénél egyenletesebben, és több vizet kíván, minta többi paprikafajta. A paradicsompap­rikához hasonló ízű termés sú­lya 70 g. Az új paprikafajtát a konzervgyár az eddigieknél jobban fel tudja használni, ezen­kívül zölden az úgynevezett za­kuszka gyártásához is alkalmas. Ez évben a gazdaságban ugyancsak 30 hektáron termesz­tik majd az Sz—11-et. Magve­tése március 20-ig történik fó­liák alatt, a palánta-kiülteté- sek május első hetétől kezdőd­nek. J3 fajta érése augusztus vé­gére, szeptember elejére esik. Pirosodása gyorsabb, mint a pa­radicsompaprikáé. Kísérleti jelleggel egy hek­táron a magot helybe vetik, eredményeként nagyobb hoza­mot, kevesebb költséget vár­nak, hiszen ugyanarra a terü­letre nagyobb tőszám kerül és a palántázás nem töri meg a fia­tal növényeket. Megvizsgálják majd azt is. a hagyományos módszerrel kiültetett növények termése hogyan viszonyul a kontroll növény hozamához. A munkásművelődés eredményei, gondjai Közművelődéspolitikai törek­véseink középpontjában a mun­kások művelődése áll. Létszá­muk megyénkben is jelentősen növekedett. A termeléssel, a munkájűkkal összefüggő isme­reteik, általános műveltségük, a közügyek iránti érdeklődésük, demokratikus jogaikkal való okos élni tudásuk évről évre magasabb szinten gyarapodik. A társadalomban elfoglalt helyük és szerepük döntően meghatá­rozza a magyar társadalom egé­szének arculatát. Csaknem három éve, hogy pár­tunk Központi Bizottsága határo­zatban rögzítette azokat a felada­tokat, amelyek megoldása révén a szocialista építés ütemének megfelelően emelhetjük népünk és ezen belül különösképpen a munkásosztály műveltségi szín­vonalát. Alapvetően nem külső ráhatásokkal, hanem az érdekel­tek öntevékeny részvételével, a kultúra elsajátításában való al­kotó közreműködésükkel. Egy éve sincs, hogy az országgyűlés megalkotta — népünk történel­mében első ízben — a közmű­velődésről szóló törvényt. Nem előzmények nélkül álló döntés volt ez. Már a felszabadulástól kezdődően átgondolt és soha el nem feledett folyamatos tevé­kenységről van szó. Mégis, ami a párthatározatot és a törvényt indokolja, az az a szándék és el­tökéltség, hogy magasabb szin­ten. a fejlett szocializmus igé­nyeihez mérten és az egész tár­sadalomra kiterjedően, szerve­zettebben és hatékonyabban folyjék ez a munka. Tanuló, olvasó munkások A Szakszervezetek Megyei Tanácsának számvetése alapján a párt megyei végrehajtó bizott­sága értékelte az elmúlt eszten­dők közművelődési munkáját és fogalmazta meg a soron levő leg­fontosabb feladatokat. Százhúsz­ezer szervezett dolgozó művelő­dési helyzete és lehetősége volt a vizsgálat tárgya. Ezen belül kiemelten a megyénkben élő hetvenezer ipari munkásé. A műveltségbeli gyarapodást, a gondolkodásmód előnyös vál­tozásait, a magatartás szocialis­ta jellegű formálódását számsze­rűen kifejezni egyszerűen lehe­tetlen. A számok csak jelezhet­nek tendenciákat, de a mozgás belső tartalmát, vagy legalábbis annak lényeges jegyeit vissza nem tükrözhetik. Lemondani mégsem lehet róluk, mert csak­is ezáltal lehet érzékeltetni a sikereket és a gondokat. Csak néhány jellemző számadat álljon itt. 1970 óta hatezer-négyszáz dolgozó végezte el felnőtt fejjel az általános iskolát. Az elmúlt évben ezerhatszázan vettek részt szakmunkásképzésben és tovább­képzésben. A gazdasági területe­ken egyre jobban felismerik a kvalifikált munkások fontossá­gát: ezt jelzi az említett adat. Csaknem húszezren vesznek részt az idén is szakszervezeti politikai oktatásban. A szakszer­vezeti könyvtárak hatókörében a fizikai dolgozók negyvennégy százaléka rendszeres könyvköl­csönző és olvasó. Több mint hatszáz szocialista brigád neve­zett be ez évben a közművelő­dési vetélkedőkre. Kereken há­romezer szocialista brigád dol­gozik a termelésben, vagy ah­hoz közvetlen kapcsolódó terü­leteken: példát mutatva a többi­eknek a közösségi életre, a köz- ügyek iránti fogékonyságra az üzemben végzett becsületes munkán túlmenően. Mindezek és a számokkal ki nem fejezhető tények egyértel­műen mutatják, hogy az elmúlt esztendők figyelemre méltó si­kereket hoztak. Nemcsak a szak- szervezetek hatáskörébe tartozó nagy területen, hanem azon kí­vül is. Jól tudjuk, hogy a sikerek, ha nagyobb hangsúlyt kapnak, mint amit ténylegesen érdemel­nek, nemcsak a meglevő gondo­kat szorítják háttérbe, de csök­kenthetik a szükséges erőfeszí­téseket Is a további eredménye­kért. A párt megyei végrehajtó bizottsága ezért mutatott rá erő­teljesen néhány olyan körül­ményre, amelyek leronthatják, de mindenképpen lassíthatják a közművelődési tevékenység eredményességét, ha nem vál­toztatunk rajta. Van ugyanis olyan szemlélet, amely külön akarja választani a közművelődést a közoktatás­tól. Független, egymással nem érintkező pályát szeretnének kijelölni mindkét tevékenység­nek. Márpedig a tudatformálás­nak, mindenfajta művelődésnek az alapját az általános iskolai ismeretek, a politikai, a szak­mai műveltség képezi. Maga­sabb szintre lépni csak ezek ál­tal és ezeken keresztül lehet. Könnyű belátni a közművelődés és a közoktatás szét nem vá­lasztható kapcsolatát, ha ismer­jük, hogy a megyénkben dolgo­zó munkásoknak még negyven százaléka sem rendelkezik szak. munkásképesítéssel, hogy még mindig évről évre „újratermel­jük” az. általános iskolát időben el nem végzettek jelentős szá­mát. Ugyanakkor pedig jogos társadalmi igény és szükséglet a termelést mind magasabb szin­ten megújítani, ennek érdekében egyre bonyolultabb gépeket üze­meltetni, komplikáltabb techno­lógiai folyamatokat meghbnosí- tani. Erre csak nagyobb szakér­telemmel és szélesebb alapokon nyugvó műveltséggel, látókörrel rendelkező emberek, munkások képesek. Mit várjunk a brigádoktól? A szocialista brigádok általá­ban a termelés, a társadalmi munka, a rgűvelődés motorjai. Szervezett, összeszokott közös­ségek, amelyeknek a mozgósítá­sa valamilyen feladat megoldá­sára lényegesen könnyebb, mint a brigádokon kívül levőké. Erre vezethető vissza két olyan kö­rülmény is, amelyről szintén szólni kell. Az egyik az, hogy a közművelődéssel foglalkozók nagyrészt a szocialista brigádok­ra korlátozzák tevékenységüket. Megkülönböztetett figyelemmel törődni velük, segíteni törekvé­seiket természetesen helyes, jó ügyeit szolgáló törekvés, de az már nem, hogy eközben kiesik figyelmükből a csaknem azonos létszámú szocialista brigádokon kívüliek népes tábora. Tudjuk jól, hogy ezek körében nehezebb a munka, mert több közöttük a bejáró munkás, a művelődés szempontjából is hátrányos hely­zetű, a „nehezebben megmozdít­ható ember. De éppen ezért kell a figyelmet az eddigieknél job­ban reájuk irányítani. A közöt­tük elért eredmény összhatásá­ban is nagyon értékes. A másik körülmény az, hogy gyakran maximális követelményeket tá­masztanak a közművelődéssel foglalkozók a szocialista brigá­dokkal szemben, de az egyes em­berrel is. Elvárják, hogy iskolá­ba járjon, részt vegyen politi­kai oktatáson, de ne maradjon el a színháztól, mozitól sem, sőt ott üljön az ismeretterjesztő előadássorozatokon is. A brigádok még úgy ahogy beosztják ma­guk között, hogy ki hová, mikor menjen, hiszen ,az értékelésnél leginkább csak ázt nézik, hogy hány színházlátogatásuk volt, mennyi könyvet kölcsönöztek és így tovább. Mindenképpen fel­színes, látszateredményt teremt az ilyen túlzó törekvés. Nem ar­ra kell törekedni, hogy minden­ből egy keveset, hanem arra, hogy a megteremtett és rendel­kezésre álló sok lehetőségből a neki leginkább tetszőt válassza és ehhez s ebben nyújtson se­gítséget minden népművelő. Sú­lyos hiba feledni, hogy a köz- művelődés legnagyobb ellensé­ge a formalizmus. Ide egyértel­műen érvényes Lenin megálla­pítása: a kevesebb ez esetben több, ha az alapos és elmélyült tudást eredményez. Jobban élni a lehetőségekkel Gyakori panaszként, nemegy­szer magyarázatként hangzik el, hogy nem rendelkezünk megfe­lelő tárgyi feltételekkel az ered­ményes közművelődési munká­hoz. Hol a pénz kevés, hol al­kalmas helyiség nincs, de leg­inkább ez is, az is hiányzik a véleményt nyilvánítók szerint. Vannak, akik többet meditálnak ezen a megoldás reménye nél­kül, mintsem hogy ezt az időt és energiát gondot oldó ötle­tekre váltanák. Nem arról van szó, hogy tagadni akarjuk a gondokat, azt, hogy igényeink kielégítéséhez nagyon sok min­den indokoltan kellene; mégis azt kell; mondanunk a tapasz­talatok kiapján, hogy a közmű­velődés tárgyi feltételei ma is jobbak, mint ahogy kihasználjuk és felhasználjuk azokat. Nem­egyszer a kényelmesség az oka ennek vagy az ctletszegénység. de a presztízskérdésből fakadó szervezetlenség is jelentős té­nyezője. Nem az igények le­szállítására akarunk utalni ez­zel', de a túlzott igények feltá­masztása ellen igen. Harminc éve József Attila költeményeit lócákon ülve is áhítattal hall­gattuk. Ma ezt senki nem akar­ja még szóba hozni sem, de azt igen, hogy az irodalmi est si­kere nem a fotelek minőségétől függ. Néhány községünkben egészséges munkamegosztás ala_- kult ki, másutt a rivalizálás él, vagy lappang, amelynek a kö­zösség látja kárát. Legtöbb he­lyen délutánig kong a műve­lődési ház, délutántól pedig az iskolák számos terme, de a pa­naszéi: kis csoportos foglalkozá­sokra nincs helyiség. Gondok ezek és az ehhez hasonlók, ame­lyek megoldása elsősorban a szemléletben gyökereznek és amelyeket az elért jó eredmé­nyek semmiképpen nem takar­hatnak el. A munkásmű Elődeiben el­ért tagadhatatlanul szép ered­mények egyebek között azt is mutatják, hogy az üzemekben dolgozó pártszervezetek és szak- szervezeti bizottságok munká­jának már szerves részét, min­dennapi gyakorlatát képezi évek óta a politikai, a szorosan vett érdekvédelmi tevékenységgel együtt a közművelődési határo­zat következetes végrehajtása. A helyi körülmények, a sikerek és kudarcok körültekintő, tár­gyilagos mérlegelése nélkülözhe­tetlen a megalapozott tovább­haladáshoz. Ezt így elvégezni mindenütt: a közművelődés ügyét jól szolgáló, további sike­reket megalapozó feladat. Enyedi G. Sándor 3 békés uccuijs^r 1977. FEBRUÁR ?7.

Next

/
Thumbnails
Contents