Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
\ Szakmák Békés megyében Géplakatos A géplakatos szakmunkásokat találóan a gepek „orvosaiként” is emlegetik. A legkeresettebb szakmák egyike, hiszen a gépszerelő alapszakmához tartozó rokonszakmákkal együtt országosan a szakmunkások mintegy 15 százalékát foglalkoztatja. Megyénkben is igen kedvezőek a géplakatos szakmunkások munkavállalási le hét ősegei. Évente több mint százötven szakmunkástanuló beiskolázására van lehetőség. Az üzemi igények ennél is nagyobbak. A MEZŐGÉP Vállalat, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat, az Orosházi Üveggyár, s megyénk itt fel nem sorolható számos üzeme várja a jól felkészült géplakatos szakembereket. A géplakatosok iránti fokozott kereslet, s a valóban sokszínű és változatos szakmai tevékenység kevéssé ismertsége miatt, ma még sok pályaválasztó fiatal nem „fedezte fel’ magának ezt a szép szakmát. MIT CSINÁL A GÉPLAKATOS? Az egyébként is igen széles munkatevékenységi kör tovább .bővült a géplakatos és az általános lakatos szakmák összevonásával. Az így kialakult szakmai tevékenység központjában a legkülönbözőbb gépek szerelése, beállítása, javítása és karbantartása áll. A géplakatos munkájának tárgyai lehetnek az erő- és munkagépek, a megmunkáló "épek (eszterga-, fúrógép. hajlítógép stb.), a rakodó- és szállítógépek, de a bőripari, textilipari és az élelmiszeripari gépek is. Nem kevés joggal mondják a szakmában, hogy ahol gép van, ott géplakatosra is szükség van. Végül is, hogy milyen, gépek szerelésére és javítására specializálja magát a szakmunkás, az a munkaadó üzem. sőt üzemrész jellegétől is függ. A szerelő és javító munkafeladatokból adódóan: fel kell ismerni a hibát, új alkatrészeket kell beépíteni, illetve esetenként különböző alkatrészeket és géptartozékokat is készíteni kell hideg- vagy melegalakítással. Az üzemek a géplakatos szakmunkásokat azért is alkalmazzák szívesen, mert a vasipari technológia valamennyi részműveletében jártasak. Széles körű és valóban sokoldalú szakmai felkészültségük alapján tudnak eleget tenni a rájuk váró feladatoknak. MILYEN KÉPESSÉGEKET IGÉNYEL A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG? E szakma eredményes gyakorlása igényli talán a legkéz- zelíoghatóbban a mi*szaki-gya- korlati munkához szükséges képességeket. Nagyon tömören ezek a következők: 1. Jó rajzelcmző, rajzolvasó képesség. Ezzel összefüggésben pedig a jó tér- és arányérzék, s a szerkezetek működési elvének felismerésére való fogékonyság. 2. Az előbbieket is magába foglaló tág műszaki látókör, találékonyság és kombinatív készség. 3. Megfelelő mozgásos képességek. A munkavégzéshez átlagos fizikai fejlettség kívánatos. A szakmai tevékenység közepesen nehéz fizikai munkának minősül, ezért hangsúlyoznunk kell, hogy a géplakatosnak ..meg kell fogni” a munkát. Szükséges a jó kézügyesség, amely a szakképzés során alakuló gyakorlati érzékkel gazdagodik. A pályaválasztó általános iskolások a számtan-mértan, fizika és kémia fokozottabb tanulásával, a tantárgyi és fémipari szakkörökben, üzemlátogatással és megfelelő nyári munka vállalásával készülhetnek fel jól e szakma választására. S aki megtalálja, ki tudja teljesíteni önmagát e szép szakmában, a költő szavaival vallhatja : „Ízlelem, milyen ősi-jó teremtő lenni, alkotó”. Bőké Gyula Irodalmi est Körösúifaluban Február 21-én este 6 órakor Körösújfaluban irodalmi estet rendezett a Sárréti Honismereti és Közművelődési Társaság irodalmi szakosztálya. Ezt abból az alkalomból is rendezték, hogy a kis sárréti községben a közeli jövőben alakul meg a honismereti klub. Az irodalmi estet megelőzően megnyílt az a kiállítás, melyen a szeghalmi helytörténeti gyűjtemény anyagából bemutatót rendeztek a honismereti tárgyi gyűjtőmunka segítésére. Kiállításon Kováesovics Imre grafikus díjazott plakátjait és Vígh György fotóit mutatták be. Az irodalmi esten dr. Hras- kó Féter jogász sárréti témájú és néprajzi jellegű verBgtsjacmszr. 1977. FEBRUÁR 26. ses feldolgozásait ismertette, majd Papp Klára és Soós Imre előadásában a Csökmői sárkányhúzás és a Ványai juhbehajtás cimű népi komédiákat fogadta nagy tetszés. Hegyesi János parasztköltő verseiből Dán Katalin adott elő, majd a füzesgyarmati költő beszélt életútjáról, költői és publicisztikai írásainak, s azok megjelenéseinek körülményeiről. A Sárrét népi irodalmáról Miklya Jenő tartott előadást, s ennek kapcsán mutatta be az est irodalmi vendégeit. Az est házigazdája, Kovács Zoltán általános iskolai igazgató, a község Hazafias Népfront titkára volt. Megjelent a Sárréti Honismereti és Közművelődési Társaság elnöke, dr. Esztergály Szörény ny. főorvos is, ak^ a honismereti mozgalom jelentőségéről beszélt bevezetőjében. Miklya Jenő ŐSBEMUTATÓ A CSABAIGYEREKEKNEK Február 21., délután 3 óra. Békéscsabán az ifjúsági és úttörő- házban nagy eseményre készülődnek: a televízió bemutató előtti vetítést rendez a színházteremben. A filmmel érkeznek az alkotók, Kát kies Ilona rendező és Békés József dramaturg, azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy vetítés után megkérdezzék a gyerekektől, hogy tetszett a film? * Három óra előtt öt perccel már több százan ülnek a teremben, a technikusok indításra készen állnak. Gyors bemutatkozás, és a gyerekek közül sókan megígérik: utána ott lesznek az ankéton is, hogyne, nagyon szívesen! Aztán felberreg a négykerekű, különleges vetítőgép, a vásznon feltűnik a film címe: „Csutak a mikrofon előtt”, Mándy Iván regényét álmodták át filmre a televízió munkatársai, és j most látják először azok, akik- j nek készült: az alig tizenéves gyerekek. — Ez az igazi ősbemutató — mondja a rendező —. a film első szembesítése a közönséggel, nem éppen izgalommentes. Már az első jelenetek megragadják a gyereksereget, és tíz perc múlva kétségtelen. hogy Csutak, ez az aranyos, okos, és főleg igazságszerető srác belop-1 ta magát a szívekbe. A mese sok-sok tanulsággal szolgál. Erről beszélget vetítés után a rendező és a dramaturg talán harminc gyerekkel. Úgy beszélgetnek, úgy nevetnek nagyokat és komolykodnak is okosan, mintha száz éve ismernék egymást. A titok persze egyértelmű: Katkics Ilona ét Békés József pompásan ért a gyerekek nyelvén, s ahogy végigvezetik újra a figyelmes hallgatóságot a film cselekményén, mondaniva- [ lóját újra kibontják, megindul J a csevegés,*és újra átélik a meg-1 előző élményt. Kucsera Ildi szerint mindent azonnal megérteitek, és végigszurkolták a filmet Csutakért. Bordás Andrea így ’ folytatja: „Csutak igazi mai gyerek, olyan, mint mi, és megmutatta, hogy nem fél a hatalmaskodóktól, akik pedig meg is verték, és ki akarták dobatni a rádióból '. — Mit gondoltok, a felnőttek világában förténhet-e Ilyesmi? — kérdezi Katkics Ilona. Mindenki felelni szeretne. — Igen! Hogyne! De mennyire! Csak a felnőttek nem mutatják úgy ki a gonoszságukat, és nem is harcolnak olyan nyíltan az igazságtalanság ellen, mint a gyerekek... Pillanatnyi csend. Ez telitalálat. Hiába telik az idő, a kis társaság egyre jobban belemeleg- j szik. A rendező és a dramaturg | arcán látni: elégedett, a csabai gyerekek értik. és. jól értik a filmet, a film üzeneteit: az igazságért mindent vállalni kell! Bár a Csutakhoz hasonló gyerekek élete nem könnyű, ezernyi akadály áll elébük, sokszor kedvüket is szegi az értetlenség, a közöny, az erőszakosság, mégsem adják fel, küzdenek tovább. — Ügy, mint Színes Géza' — kiált közbe Kiss Bandi, és felugrik izgalmában. Csutak eszményképe! De tessék mondani, ez a Szines Géza miért nem szerepelt a filmben? Csak beszélnek róla, csak emlegetik... — Igaz —, hangzik a válasz, — De ugye, azért sok mindent megtudunk Színes Gézáról? Hogy miért akar Csutak olyan lenni, mint ő? ...Hét óra. A gyerekek akár kilencig maradnának, annyira megszerették a kedves mosolyú rendező nénit, és a pipázó dramaturg bácsit, akiktől még gyorsan egy-egy autogramot is kérnek — örök emlékül. Sass Ervin „M't gondoltok, a felnőttek világában történhet-e ilyesmi?” — kérdezi Katkics Ilona, a rendező Autogramvadaszat, Örök emlékül... (Gál Edit felvételei)
