Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

Egy házzal odébb Tavaly 2600 állást- Hirdetek Békéscsabán A művezető mérgesen csap a levegőbe: — Én nem tudom, mi lesz en­nek a vége! Tavaly tíz szakmun­kás ment el tőlem, s csak hat jött. Mondja, lehet így teljesíte­ni a tervet? — Miért léptek ki? — Miért, miért? A több pénz­ért. meg egyebekért. A héten köszönt el tőlüpk egy tehetséges gyerek. Itt volt tanuló, itt lett belőle ember, mégis „elcsábítot­ták". Felelőtlenül Törékeny, fiatal lány lép be az ajtón. Tétován körülnéz, majd halkan megszólal: — Tessék mondani, itt lehet munkahelyet keresni? Kutich Józsefné, a békéscsabai Városi Tanács munkaerőgazdál­kodási hivatalának főelőadója igennel válaszol és kéri a mun­kakönyvét. — Az nincs nálam — mondja a lány, miközben a táskáját babrálja. — A Kner Nyomdába szeretnék menni a könyvköté­szetbe, a barátnőm is ott dolgo­zik. Közelebb lennék az üzem­hez, itt lakunk a Berényi úton. — Eddig hol dolgozott? — A kötöttárugyárban voltam varrónő. Ott kezdtem, ’72-ben kaptam meg a szakmunkásbizo­nyítványt. — De hát a nyomda nem hir­det állást. — Jó, akkor átmegyek, hátha sikerül — vonja meg a vállát és kedvetlenül távozik. — Látja, ez a felelőtlenség. Ennek a lánynak talán még sen­ki sem magyarázta meg, hogy rossz úton jár — jegyzi meg Ku- tichné. — S ez már nemcsak a hivatal dolga. Szakmunkás kerestetik — Évente négyezer ügyfél for­dul meg nálunk — tájékoztat dr. Lagzi György terv- és munka­erő-gazdálkodási osztályvezető. — Az elmúlt évben 2800-an ke­restek munkahelyet, közülük 1600-an el is helyezkedtek. A többieknek viszont nem tudtunk megfelelő állást nyújtani. Egy­szerűen azért, mert amelyik vállalat mondjuk esztergályost keres, annak nem felel meg a hat osztállyal rendelkező segéd­munkás. így állt elő az a fura helyzet, hogy a 2600 meghirde­tett munkahelyből 044-et nem tudtunk betölteni. Ez azt jelenti, ha a jelentkezettek mindegyike elhelyezkedett volna, akkor is 682 munkahelyen emberhiányra panaszkodnának. Jelenleg 430 szakképzett munkást tudnának alkalmazni a megyeszékhely vállalatai, szövetkezetei. De hol van ennyi szakmunkás? Vékony, fekete fiatalember nyújtja át általános iskolai bi­zonyítványát az ügyintézőnek. — Munkakönyvét szeretnék csináltatni — mondja, s helyet foglal a széken. Tetszik tudni, júliusban töltöm be a 16 évet, eddig az apám mellett fuvaro­zással foglalkoztam. Az unoka- testvérem a Kazinczy utcai fel­vonógyárban rakodó, én is ott szeretnék elhelyezkedni. Békéscsabai költségvetési intézmény pályázatot hir­det gazdasági csoportvezetői munkakör betöltésére. Jelentkezés „Költségvetési gyakorlattal rendelkezők előnyben" jeligére a bé­késcsabai hirdetőbe. — Bizony itt baj van — csó­válja a fejét Kutichné. — Ugyanis a második osztályt sem fejezte be. Munkakönyvét csak akkor kaphat, ha az iskola igaz­gatója felmentést ad az iskolába- járás alól. — Van ilyen papírom — kap a szón a fiú. — Ott van az or­vosnál. majd elhozom tőle. So­káig beteg voltam, ezért nem jártam iskolába..' I — Vannak fiatalok, akik ab- | bahagyják a tanulást, akár a szakmunkásképzőt, vagy a kö­zépiskolát. A lányok férjhez mennek, gyereket szülnek, s vé­gül ott állnak szakma, foglalko­zás nélkül — véli a főelőadó. Az eltűnt munkakönyv Egy munkakönyvben 21 mun­kahely bejegyzésére van lehető­ség. Sajnos, elég gyakori a pél­da arra, hogy ezek a rublikák hamar betelnek. Ha nem válik be az egyik munkahely, elmen­nek egy házzal odébb. Ök a munkaközvetítő törzsvendégei. | Tavaly július 1-én lépett életbe j az a rendelet, miszerint csak; közvetítés útján alkalmazható az] átdolgozó, aki „kilépett” mun­kakönyvi bejegyzéssel, vagy egy I éven belül harmadszor, felmon-1 dással szünteti meg munkavi-' szonyát. — Ez nem büntetés — bizony­gatja az osztályvezető. — Az a célja, hogy megkösse a vándor­madarakat, és némtkéop befo­lyásolja a munkaerő ésszerűbb elosztását. Az elmúlt évben 948 embert helyeztünk el kötelező közvetítés útján, a második fél évben 150-nel többet, éppen az intézkedés hatására. Közben egy középkorú, gumi­csizmás férfi érkezik. Vasutas- sapkáját idegesen gyűrögeti a markában. — Három nappal ezelőtt el­vesztettem a munkakönyvemet. A bátyámnál voltam Mezőtúron. A vonaton egy kicsit beszeszel- tünk, ott eshetett ki a zsebem­ből — tárja szét a karját ta­nácstalanul. Kutich Józseínének egyre szi­gorúbb lesz a p.llantása, ahogy végigiut a személyi igazolvány munkahelyi bejegyzésem. Kide­rül, hogy legtovább — két évig — a vasútnál dolgozott. Tavaly augusztus óta megfordult a ba­romfifeldolgozónál, a téglagyár­ban, a cserépgyárban és most is­mét „kilépett” bejegyzés van a munkakönyvében, ami eltűnt. — Miért hagyta ott az utolsó munkahelyét? — Kényes história az kérem — legyint. — Volt egy gépkocsi- vezető, aki fekefuvarokat csi­nált, amikor szóvá tettem, én voltam a rossz. Aztán meg be is csaptak. Elősz-ör 11 forint óra­bért ígértek, és csak kilencet adtak. Nagyon kellene a mun­kahely, mert így nem kapok csa­ládi pótlékot sem. Mennyibe kerül? Születtek ugyan felmérések, hogy mennyibe kerül egyetlen munkahely-változtatás. Van, aki hatezer forintra becsüli ezt az összeget, van aki tízre esküszik. Nehéz ezt megállapítani, de egy biztos: amíg az új ember a he­lyi körülményeket megismeri, megszokja a gépet, sok idő telik el. A január 1-től érvényes ren­delet megyénkben is érezteti majd hatását. Az állami szervek most rangsorolják a vállalato­kat, szövetkezeteket. Melyek ve­hetnek fel új munkaerőt minden megkötöttség nélkül, melyek csak közvetítés útján, és lesznek üzemek, ahol fokozatosan csök­kenteni kell a létszámot. — Nagyon fontos intézkedés ez — hangsúlyozza dr. Lagzi György. — Az állam, a népgaz­daság érdekei kerülnek előtérbe. A szabad munkaerőt tervsze­rűen, tudjuk irányítani oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Valóban, mert van munkaerő, csak sokszor nem ott, ahol kel­lene! Seres Sándor Szorgalmas munka a német nyelv klubjában Nem rendezvényre, sem meg­hívó alapján, valamilyen ünnep, ségre látogattunk el a minap az orosházi művelődési központba. Ez a csütörtök ugyanolyan hét­köznapi volt, mint az egy hét­tel korábbi, vagy a most követ­kező. Mielőtt benyitottunk né­hány próbaterembe, Ablonczy Lászlóné, a ház főelőadója el­mondta, hogy jelenleg 47 szak­kör, klub és művészeti csoport működik a Petőfi Sándorról el­nevezett művelődési centrum­ban. A házon kívül Szentetor- nyán, Rákóczifalváo, Puszta- szentetornyán és a városi zene­iskolában van kihelyezett szak­kör. csoport. A zeneiskolában a kamarazenekar próbák Szente- tornyán a rádiószakkör működik. Ezen a csütörtök estén tartott próbát a tűzoltózenekar is, de ők később kezdték, a balettis­kola már hatkor befejeződött, a társastáncosok viszont javában tréningeztek. A 28 tagú Madrigál kórus két­szer találkozik hetente, már majd mindenki elfoglalta a he­lyét a próbahelyiségben, csak Szokolay Bálint karnagyot vár­Akadémiai díjas könyv 39. ábra A fontosabb mezőpazdasági üzemek Békéscsaba területén 1974-ben ták, aki hamarosan meg is ér­kezett. A szomszédos teremben a szabásrajztan folyam résztvevőit találtuk. Az ötödik foglalkozás­nál tartottak. Szabó Ferencné, a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Szövetkezet helyi tele­pének vezetőbe, a tanfolyam irányítója éppen az ujjaszabást rajzolta fel a táblára. A Belinsz- kij-teremben a német nyelvklub működik. Földényi Sándomé tanfolyamvezető segítségével ép­pen újságból fordítottak' a hall­gatók. Sokrétű, pezsgő az élet az orosházi művelődési központban, ezt ez a hétköznapi csütörtök es­te is bizonyította. (Kép, szöveg: Fábián István) A Magyar Tudományos Akadémia évente minden Contosabb kutatási területen jutalmazza & leg­jobb műveket. Díjat kapott a Békéscsaba földrajza című munka is, amelyet az MTA Földrajztu- dományi Kutatóintézet alföldi csoportjának munkatársai írtak: Baukó Tamás, dr. Dövényi Zol­tán, dr. Hajnal Lajos, dr. Möso lygó László, dr. Rakonczai János, dr. Simon Imre, dr. Tánczos- Szabó László, a szerkesztő dr. Tóth József és — külső munkatársként — dr. Becsei József. A könyv sok jól sikerült, szemléletes ábrája, grafikonja közijl a fenti a fontosabb csabai mezőgaz­dasági üzemeket ábrázolja TIT-közgyűlés Gyomén A közelmúltban tartotta meg közgyűlését a TIT gyomai alap­szervezete. A helyi párt- és ta­nácsi vezetők, valamint a szer­vezet vezetősége és tagsága mel­lett részt vett a közgyűlésen Vollmuíh Frigyesné, a TIT Bé­kés megyei szervezetének politi­kai munkatársa is. Herzberger Tibor titkár öt év eredményes munkájáról számolt be. Részletesen elemezte az alapszervezet 1972-től 1976-ig terjedő tevékenységét. Az élő­adások, valamint a kiállítások anyagának 75 százaléka a fizikai dolgozókhoz jut el, ami a mun­kásművelődés szempontjából igen jelentős. Az alapszervezet­nek minden fontos helyi ipari és mezőgazdasági üzemmel, ok­tatási intézménnyel szerződése van, a szarvasi járás előadásai­nak . 45—50 százaléka esik évek óta a gyomai alapszervezetre. Az ismeretterjesztő munkát Gl-en végzik Gyomán, az előadók túl­nyomó többsége felsőfokú vég­zettséggel rendelkezik. A kétség­kívül látványos és eredményes munka mellett a közgyűlés már a jövőre is gondolt, amikor ha­tározati javaslatokat fogadott el. 1977-től az előadók részére mód­szertani előadásokat szerveznek, növelni akarják a természettu­dományos előadások számát, és erősíteni a kapcsolatot a helyi vállalatok szocialista brigádjai­val. A közgyűlés ezután jó munká­jának elismeréséül öt előadót ré­szesített oklevélben, majd meg­választotta az új vezetőséget és a járási küldöttértekezlet részt­vevőit. M. G. 6 BÉKÉS 1977. FEBRUÁR 26. Ügyfelek a munkaközvetítőben Este az orosházi művelődési központban

Next

/
Thumbnails
Contents