Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
KISZ-es termelési nagyaktíva Békéscsabán (Folytatás az 1 oldalról) .szeriparban működő KlSZ-alap- szervezetek kapcsolatát. Az állattenyésztés terén továbbra is fontos feladatnak tekintjük a szakosított telepekben rejlő lehetőségek jobb kihasználását. A húsprogram sikeres végrehajtása érdekében kiemelt feladatnak tekintjük a Gyulái Húskombinát építése felett vállalt megyei í KISZ-védnökséget. Ezt a célt j szolgálja az idén április 1-vel j kezdődő V. ifjúmunkás építőtábor, amelynek keretében 45 fiatal dolgozik majd a beruházáson. A feladatok számba vétele j után az egyéni é.s kollektív mun- kaverseny-mozgalmakról, társadalmi munkákról, kommunista műszakokról beszélt Szabó Miklós, é.s előadását a következőkkel fejezte be: — A KISZ Békés megyei bi- ; zottsága mozgalmat hirdet ■ HKISZ-szervezetek az V. ötéves I terv teljesítéséért” címmel. Javasoljuk, hogy az említett népgazdasági célok érdekében, mindazok segítésére és előmoz- j dítására a KISZ kollektív és egyéni kitüntetéseinek odaítélésénél, a KISZ-szervezetek mun- I kájának értékelésénél első szem. pontként az szerepeljen, miként vettek részt a termelésben. A KISZ Békés megyei Bizottsága azzal a kéréssel fordul a párt- és állami vezetőkhöz, hogy az 1977. évi gazdasági tervek végrehajtásához kapcsolódra adja- j nak konkrét feladatokat. írjanak ki minden ágazatban Alkotó If-I júság pályázatot, és nyújtsanak j segítséget az egyéni és kollektív verseny mozgalmak lebonyolításához. Javaslom, hogy a munkahelyén valamennyi KISZ-szer-} vezet, ifjúsági kollektíva csatlakozzon a csepeli felhíváshoz. Az 1977. évi népgazdasági terv a mi programunk ts! Felszólalások Pásztor Gabriella és Szabó I Miklós előadása után, hozzászólásában öt' fiatal — Faludi Janos, Kozák Ferenc, Orosz Viktória, Barna Imre és Hunyadi György — mondta el vélemé-1 nyét az elhangzottakkal kapcsolatban, illetve beszélt sajat j KISZ-szervezete eredményeiről, akcióprogramjáról, a termelés-1 ben. a gazdasági építömunkában részt vállalt feladatairól. Ezé- j Az aktíván résztvevő fiatalok egy csoportja Fotó: Dcrnény Gyula greneének. Patyomkinnak. ezen az estén mégsem csak a Duma ülésezett: megalakult a Munkás- és Katonaküldöttek Tanácsa. Kerenszkij, az Ideiglenes Kormány későbbi elnöke ezt írta erről az estéről: „A palota két különböző szárnyában két különböző Oroszország tanácskozott: az uralkodó osztályoké, akik elvesztették a játszmát, bár erre még nem döbbentek rá, és a dolgozóké, akik a hatalom felé meneteltek, bár ők sem tudták ezt.” Február 28-án, szerdán a francia nagykövet ezt írta naplójába: „A Tauriai-palota, a Duma székhelye felé tökéletes rendben, zenekarukkal az élen meneteltek a cári birodalom leghíresebb ezredéi. A régi zászlók mellett vörös lobogókat lengetett a szél. Amikor a Kozák Kíséret és a Testőrgárda tisztjeinek gomblyukában megpillantottam a vörös kokárdát, megértettem, hogy a régi Oroszország nincs többé.” Az új hatalom magja A régi Pétervár sem létezett többé. Oroszország központja a Tauriai-palota lett, amelynek egyik szárnyában már dolgozott a jövendő hatalom magja: a Szovjet. 1917. április 3-án este 11 órakor a FVinlandi-pályaudvarra érkezett egy zömök, szakállas férfi, aki hosszú éveket töltött száműzetésben, mégis oroszlán- része volt kz ébredésben. Személyesen még kevesen ismerték, de nevét és tevékenységét már sokan. Még néhány hónap és nemcsak egész Oroszország, hanem az egész világ megismeri — immár nemcsak őt, nemcsak a nevét, hanem mindazt, amit ez a hatalmas, homlok, ez a név jelent. Még néhány hónap és öt kontinensen ismerik fel — az elnyomók riadtan, az elnyomottak mámoros örömmel —, hogy a Föld egyhatodán valami más, valami sohasem volt van születőben: hogy a februárban meglazult eresztékek helyén nemcsak a régi Oroszországon, hanem a régi világon támadt végleges és betömhetetlen rés. Még néhány hónap és a nagyszerű Februárt a Nagy Október követi. Az a hónap, amikor a Néván lassan, kérlelhetetlenül a Téli Palota felé fordítja ágyúit az Auróra. ... Vlagyimir Iljics Lenint lelkes tömeg kísérte a bolsevikok székhazához, a Ksesinszkaja-pa- lotához. A palota tulajdonosa és névadója a híres primabalerina, II. Miklós szeretője volt. A Svájc, bői hazatért száműzött az elegáns kegyencnő budoárja mellett mondta el, még megérkezése estéjén, áprilisi téziseit. A programot, amely felvázolta a lerombolt régire építendő új világ körvonalait. Harmat Endre két követően hangzott el Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárának felszólalása, aki a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a nagyaktíva résztvevőit, és elismerését fejezte ki a megye ifjúságának az eddig végzett eredményes munkájáért. Ezután a megye gazdaságpolitikai tennivalóiról beszélt. Mindenekelőtt hangsúlyozta: „Létünk alapja a munka, mégpedig a fegyelmezett, hozzáértéssel végzett eredményes munka!” A soron következő tennivalók közül két lényegeset emelt ki; a népgazdaság egyensúlyának megszilárdítását, és a munka hatékonyságának javítását — amely lényegében feltétele az előbbi cél elérésének. A megyei pártbizottság titkára ezután kiemelt néhány jellemző adatot a megye múlt évi gazdasági eredményeiről, s kritikusan szólt arról is, hol, miben történt lemaradás. Az idei tervekkel kapcsolatosan megemlítette, hogy az ipari termelés 6-7 százalékos, a mező- gazdaságban pedig a bruttó termelési érték 7-8 százalékos növelése 1977-ben a cél. Felszólalt a nagyaktíván Dö- mény Ferenc, az SZMT osztályvezetője, aki a szakszervezeti és a KISZ-alapszervezetek még szorosabb együttműködésére, valamint az üzemi, munkahelyi demokrácia további szélesítésére hívta fel a figyelmet. A KISZ- es termelési nagvaktíva Szabó Miklós összefoglalójával ért véget. T. I. ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Néplröztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az általános társadalmi-gazdasági fejlődés — ezen belül a szövetkezetek nagyarányú fejlődése — szükségessé tette az egységes szövetkezeti törvény és ezzel összefüggésben az egyes szövetkezeti típusokat szabályozó törvényszintű jogszabályok kor_ szerűsítését Ezért az Elnöki Tanács módosította és kiegészítette a szövetkezetekről szóló 1971. évi III törvényt, a mezőgazda- sági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt, az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. sz. törvényerejű rendeletet, továbbá a fogyasztási, az értékesítő és beszerző szövetkezetekről szoló 1971. évi 35. sz. törvényerejű rendeletet. A módosítás es korszerűsítés — az alapvető jogszabályokban tükröződő változatlan és a gyakorlatban helyesnek bizonyult szövetkezetpolitikai elvek megerősítése mellett — az eddigieknél nagyobb lehetőséget biztosít a társadalmi érdekek érvényesítésére, az ellenőrzés hatékonyságának javítására, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére. Figyelembeveszi a fokozódó szakosodás és a gazdasági együttműködés új lehetőségeit és követelményeit, intézményesíti a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknek az új követelményekhez igazodó, de jogilag még nem szabályozott gyakorlatát. Az új jogi rendezés összhangba hozza a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokat az elmúlt időszak nagy jelentőségű és az egész társadalmat átfogó jogalkotásaival, így a módosított alkotmánnyal, a népgazdasági tervezésről és az if júságról szóló törvényekkel. Az új jogszabályok 1977. május 1-én lépnek hatályba, végrehajtásukról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg. maid egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) ♦ Napirenden: A jóléH alapok felhasználása és az üzemi balesetek számának alakulása Ülésezett az SZMT elnöksége Tegnap, pénteken Békéscsabán ülést tartott, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa1 elnöksége. Az ülésen elsőként megtárgyalták a vállalati jóléti és kulturális alapok 1976. évi felhasználásának tapasztalatait a HVDSZ-hez és a KPVDSZ-hez tartozó területeken. A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetéhez, megyénkben 34 alapszervezet tartozik, de ebből csak 13 működik vállalati keretek között. Ezek a vállalatok rendeletben ■ előírt módon képezik jóléti, kulturális és sportalapjukat, melynek felhasználására is tervet készítenek. Ez az alap a szabályzórendszer megváltozása következtében nem egyformán alakult az ipari és a kommunális válla- i latoknál. Az iparvállalatoknál általában csökkent a jóléti alap 1972-höz | képest, míg a szolgáltatással foglalkozó vállalatoknál valamelyest növekedett. Ennek az alapnak egy részét} segélyekre fordítják a szakszer- j vezeti bizottságok, melyekkel' elsősorban a nagycsaládosokat, az egyedülálló nődolgozókat és I a nyugdíjasokat segítik, de eb- j bői adják a beiskolázási segé-j lyeket is. A jóléti alapból támo- I gatja a vállalati szakszervezeti I bizottság a dolgozók étkeztetését j is. Szociális és kulturális célokra | jelentős összegeket fordítanak a 1 HVDSZ-hez tartozó vállalatok, de ez sem fedezi az igényeket A különböző ünnepségek, vetélkedők, tanfolyamok költségei általában meghaladják a szakszervezeti bizottságok lehetőségeit és ez nehezíti az előrelépést. Sportcélokra rendszeresen adnak támogatást a szakszervezeti- bizottságok. Előbbrelépés történt a téli teremsportok terén, a vállalatok tavaly színvonalas háziversenyt rendeztek. A megyei spornapon 21 alapszervezet vett részt, az előző éveket meghaladó létszámmal. A HVDSZ megyei bizottsága elsősorban a tömegsportot támogatja. nem feledkezik meg a minőségi sportról sem. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kézilabdacsapata bejutott az NB I-be, és ezért a csapatot a HVDSZ megyei bizottsága jelentős összeggel segíti. Kevésnek bizonyult az üdültetésre fordítható összeg. A vállalatok többsége saiát üdülővel nem rendelkezik, a hé-; relt üdülök pedig elég drágák. Nehezíti a helyzetet, hogy ' ebből a keretből fizetik a ! különböző nőnapi, ifjúsági, ba- ; rátsági különvonatok költségeit. Hasonló gondokkal küzdenek a kereskedelmi, pénzügyi és' vendéglátóipari dolgozókat tömörítő szakszervezeti alapszervezetek is. Náluk is problémát okozott, hogy a vállalatoknál, ÁFÉSZ-eknél erősen eltérő a jóléti és kulturális' alap képzése. Van ahol 250, más helyen 500 forint az egy főre jutó összeg, így természetesen erősen eltérő kerettel gazdálkodhattak az egyes szakszervezeti bizottságok. A megyei adatok összegezéséből megállapítható, hogy általában a tervek alatt maradtak a felhasználások. A legkirívóbb eltérések a gyermekjóléti intézmények ellátásánál és a sportcélú kiadások területén találhatók, ahol a rendelkezésre álló összeg kétharmadát költötték csak cl. Nem megfelelően használlak fel a segélyekre szánt pénzt sem. Mindez figyelmeztető a jövőre nézve, hogy a KPVDSZ vezetőségének gyakrabban kell ellenőriznie és segí- tenie az egyes alapszervezeteket, annál is .inkább, mert az idén az ú.j képzési lehetőségek dolgozónként mintegy 100 forintos emelkedést tesznek lehetővé. Jelentést hallgatott meg az SZMT .elnöksége az üzemi balesetek számának tavalyi alakulásáról is. Az elmúlt évben csökkent az üzemi balesetek száma. 1970- ban 14, 1975-ben 18 halálos baleset történt a megyében. Emelkedett sajnos a csonkulásos balesetek száma és nőtt valamelyest az egy üzemi balesetre jutó kiesett munkanapok száma is. Mindez azt igazolja, hogy az abszolút szám csökkenése mellett több volt a súlyos. hosszabb gyógyulást igénylő üzemi baleset. Az elmúlt évben éleá különbség volt az egyes szakmák baleseti statisztikái között. Nem ad reális képet a MEDOSZ, illetve a vasas szakma baleseti statisztikája. mert 1976. július 1-vel a MEZŐGÉP Vállalat vasasüzem lett. így a második félévben történő balesetek már az ottani statisztikában szerepelnek. Ennek ellenére nyugtalanító a 'vasasszakma területén a balesetek és a kiesett munkanapok magas száma. Jelentősen emelkedett a HVDSZ-hez tartozó vállalatoknál az üzemi balesetek száma. Elgondolkoztató, hogy a költség- vetési üzem valamelyikében minden évben van halálos kimenetelű baleset. Az SZMT munkavédelmi osztálya ezért hathatós intézkedéseket kíván tenni a súlvos balesetek'megelő- zése érdekében. Munka- és egészségvédelmi v vizsgálaf ÁFÉSZ-eknél A Békés megyei főügyészség,! a járási és városi ügyészségek, együttműködve az SZMT munkavédelmi osztályával, két hónapos vizsgálatot tartottak a megye 13 ÁFÉSZ-énél. Ellenőrizték a munka- és egészségvédelmi előírások megtartását, az , üzemi balesetekkel, valamint a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos kártérítési igények el- I bírálását. Március 4-én az SZMT szék- ] házában tanácskozás lesz, me- j Ivén részt vesznek az ÁFÉSZ- I ek elnökei, a biztonsági megbí- 1 zottak, a MÉSZÖV, a megyei tanács kereskedelmi osztályának és a KPVDSZ megyei bizottságának a képviselői. A tájékoztatót dr. Nyíri Béla, a megyei főügyészség csoportvezető ügyésze tartja, a munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseket Valenti- nvi Márton munkavédelmi felügyelő ismerteti. BÉKÉS HfCrCiJSvr 1977. FEBRUÁR 26.
