Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

Lesz elegendő gép, műtrágya és növényvédő szer Bács, Békés, és Csongrád mezőgazdaságának ellátásáról tanácskoztak Szegeden Ismeretes, hogy mezőgazdasá­gunknak ebben az esztendőben 1975-höz képest 7-8 százalékkal kell növelni termelését, ahhoz, hogy az ötödik ötéves tervi elő­irányzatok teljesítését megala­pozza. Ehhez a mezőgazdaság­ban dolgozók jó munkája mel­lett szükség van az üzemek megfelelően szervezett anyagi- műszaki ellátására is. Ennek feladatairól tárgyaltak kedden, február 22-én délelőtt Szege­den, a megyei tanács székhazá­ban három alföldi megye AG- ROKEK vállalatainak igazgatói, az AGROTRÖSZT képviselői, termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakemberei. A ta­nácskozásba bekapcsolódtak a megyei pártbizottságok titkárai is. l)r. Kopácsi Ernő, az AGRO­TRÖSZT vezérigazgatója vitain­dítójában elmondta, hogy a tröszt február közepéig 6 ezer 300 traktor beszerzésére kötött szerződést. Legtöbbet az MTZ—80-as tí­pusból vásárolnak, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár a tavalyinál több Rába-Steiger traktort gyárt a szerződések alapján és megkezdi a nem­rég kifejlesztett 180 lóerős univerzális traktorok sorozat- gyártását is. A nagyon keresett T—150K traktorok szállítása is megkez­dődik. A nagyüzemek eszközellátott­ságának fejlesztése mellett az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap a kisgazdaságok gép- és eszközellátása. Hatféle perme­tezőből összesen 50 ezer kerül a forgalomba, és megkezdődik a háztáji fejőgépek, motoros ka­pák és a kískerti traktorok szállítása. Nagyon fontos, hogy a megyei AGROKER vállalatok megta­lálják a legjobb módját an. nak, hogy ezek a gépek és eszközök a legrövidebb úton, fennakadás nélkül el is jus­sanak a háztájiba, a kisker­tekbe. A vezérigazgató tájékoztató­ját a műtrágya- és növényvédő szer ellátás feladatainak, lehe­tőségeinek elemzésével fejezte be, majd a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei AGROKER vállalatok igazgatói számoltak be körzetük mezőgazdaságának 1977-es anyagi-műszaki ellátá­sáról. A Békés megyei AGROKER Vállalat igazgatója, Kiss Sándor többek között szólt arról, hogy megyénkben ebben az évben mostanáig 185 millió forint értékű megrendelést adtak gépekre a mezőgazdasági üze­mek. Ezekben a megrende­lésekben több mint 440 trak­tor szerepel, kombájnból pe- dik 130-at tud a vállalat a tsz-ek és állami gazdaságok rendelkezésére bocsátani, zömében SZK—6-osokat. Utób­biak egyben megteremtik *a le­hetőségét annak, hogy az üze­mek megkezdjék az évről évre elhalasztott kombájnselejtezése­ket. fokozva ezzel is az aratás biztonságát, illetve a szárító­kapacitás folyamatos kihaszná­lását. Békés megyében ugyanis időközben — néhány hiányos­ságtól eltekintve — megfelelő­en kiépült a szárítóüzemi háló­zat. Külön igényként szerepel a megrendelések között az, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság. a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz, a Szeghalmi Állami Gazdaság és a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz E—512-es kombájnokat szeretne vásárolni, mivel a nagy tömegű lucerna­mag, illetve aprómag-betakarí- táshoz ez'ek a legalkalmasab­bak. Ehhez kapcsolódik még az, hogy a korábbiakhoz képest újabb három gazdaság jelentet­te be igényét burgonyavető gépre. A műtrágya- és növényvédő- szer-ellátást vizsgálva megálla­pítható, hogy az idén 13 százalékkal több műtrágyát tud a vállalat a gazdaságoknak adni. mint egy évvel korábban. Egy két kivé­tellel növényvédő szerből is megfelelő lesz 1977-ben a kí­nálat. Említést kell tenni arról is, hogy tavalyhoz hasonlóan né­hány gazdaság most is lemond­ta korábbi műtrágyarendelését, veszélyeztetve ezzel a hozam­tervek teljesítését. A Békés megyei AGROKER Vállalat igazgatója felszólalása befejezéséül ismertette azt a kezdeményezést, amely szerint megyénkben a kisüzemeket te­rületi tranzitraktárakon keresz­tül látják el gépekkel, kiskert i felszerelésekkel, műtrágyával és növényvédő szerrel. Putyilov-művekben sztrájk fe­nyegetett, a munkások éheztek. Mit tett erre Putyilov, a gyáros? Kölcsön kért Putyilovtól, a ban­kártól, az Orosz—Ázsiai Bank igazgatójától, aki — ugyancsak ő volt. Erre Putyilov, a bankár értesítette Pufyilovot, a gyárost, hogy levelét megkapta, de kéré­sének, legnagyobb sajnálatára, nem tud eleget tenni. Tudjuk, hihetetlen, mégis igaz: ezt. az önlevelezést lobogtatva kért Pu- fyilov 36 millió rubel segélyt —■ az államtól. Putyilov levele — önmagához Meg is kapta. Alekszandra cár- né hírhedt kegyence, Raszpu- tyin egyetlen szavára. Ez a ta­nulatlan szibériai sarlatán akko­riban már sokak számára az egész korszak egyik jelképévé vált. Nem véletlenül. Gyakorla­tilag ő nevezte ki a hatalmas birodalom legmagasabb tisztség- viselőit, beleértve a minisztere­ket. Történelmi tény például, hogy Alekszandr Nyikolajevics Hvosztov azért lehetett a föld­kerekség legnagyobb országának belügyminisztere, mert — kelle­mes baritonja volt. A kis vidé­ki tartományi kormányzó a pé- tervári „Rogye” mulatóban szó­rakozott, amikor Raszputyin or­dítva kevesellte a cigánykórus hangerejét. Körülnézett az-álldo­gálókon és pillantása megakadt a nagydarab kövér kormányzón. „Hé, te! Látom, elég dagadt vagy ahhoz, hogy kiszoríts magadból néhány erős hangot. Menj, test­vér, segíts a kórusnak!” A kor­mányzó tudta, ki az, aki szólt neki, és beállt a cigányok közé. Ilyen honoráriumért azóta is ke­vesen énekeltek: néhány napon belül hivatalos közlemény látott napvilágot arról, hogy a cár A. N. Hvosztovot Oroszország bel­ügyminiszterévé nevezte ki. ...És miniszter lett A februári forradalmat meg­előző napokban, az ország egyik leggyűlöltebb embere ennek a Hvosztovnak az utódja. Protapo- pov belügyminiszter volt. ő úgy került magas hivatalába, hogy nagy összeggel tartozott Raszpu­tyin egyik legjobb barátjának, Badmajevnek. „Testvér — mond­ta Badmajev Raszputyinnak —, ha ez miniszter lesz, talán fizet­ni tud.” Es miniszter lejt. 1916. december 16-án a péter- vári Juszupov-palota pincéjében arisztokrata összeesküvők végez­tek Raszputyinr.al. Azt hitték, megsemmisítik a bomlás okát. Pedig a kegyenc csak tünet volt — egy a sok közül. Oroszország az ő halála után is rohant to­vább — a forradalom felé. Harmat Endre Következik: „Fárasztóm Fel­ségedet?” Kommunista nevelés kommunista közösségekben Nem könnyen tudná hirtelené- | ben bárki „föltérképezni” azok- j nak a kisebb-nagyobb közössé- ] geknek a rendszerét, amelyekbe — egy időben, tartósan vagy át- i menetileg, tudatosan vagy akar- j va-akaratlanul — beletartozik. Beleszületünk a családba, nép­be, társadalmi osztályhoz, réteg­hez kötődünk, iskolai tanulócso­portban tanulunk, nagyobb mun­kahelyi kollektívában és azon belül esetleg kisebb brigádban dolgozunk; lakásszövetkezetben j lakunk; belépünk társadalmi szervezetekbe. Az ember szemé- j lyiségét — gondolkodásmódját, 1 munkáját, értékítéletét, dönté- J seit, politikai-erkölcsi magatar- j fását, még ízlését is — igen nagy ! mértékben azok a hatások for- j múlják, amelyek e szilárdabb vagy lazább közösségekben érik. | Azok a hatások, amelyek — ha- j sonlattal élve — valamiféle tár­sadalmi „erőtérré” összegződnek: ebben mozgunk, élünk, fejlő­dünk valamennyien Nem kö­zömbös hát, hogy ebben az „erő- í térben” mely közösségeknek a hatása érvényesül erősebben. . Nemcsak oktatás Társadalmunkban az élet min­den területén meghatározó poli­tikai jelentősége van a kommu­nisták — a marxizmus—leniniz- mus tanításait magukénak valló és a fejlett szocializmusért ví­vott küzdelemben az átlagosnál aktívabb szerepre vállalkozó em­berek — közösségének, a párt­nak. Mégpedig nemcsak a párt egészének vagy vezető szervei­nek; hanem a minden munka­helyen és lakóhelyen jelen levő | legkisebb közösségeinek, az alap- | szervezetnek is. Sokrétű, sok­irányú feladatot látnak el a pártalapszervezetek: irányítanak, szerveznek, ellenőriznek, vezető-1 két számoltatnak be, gondoskor!- I nak a vezetőutánpótlásról, tájé- I koztatnak „fölfelé” és „lefelé”,! mozgósítanak — és nem utolsó- j sorban: -nevelnek.. Világnézeti,! politikai, erkölcsi értelemben' egyaránt. Mint jól szervezett kö­zösségek alkalmasak is erre a nevelő szerepre, hiszen mindig minden nevelés csakis közösség- ■ ben történhetik — a családban, az iskolában is! Csakhogy az ideológiai-poüti- tikai-erkölcsi nevelés fogalmát nem szabad szűkén értelmez­nünk. s ez az. amiről itt tulaj­donképpen szólni akarunk. Be­vezetőben érintettük, hogy a ne­velés: bonyolult hatásmechaniz­mus. A pártalapszervezetek egy része viszont hajlamos leegysze­rűsíteni, egyetlen, egyirányú be­folyásolásra szűkíteni: e szót hallva néha szinte reflexszerűen csak a párttagokra gondolnak. A pártszervezetek eszmei ne­velőmunkájának természetesen része, fontos részé a pártoktatás Ismereteket nyújt, meggyőződést érlel, tágítja a látókört, megvi­lágítja a politika belső összefüg­géseit, elvi, tudományos, a mar­xizmus—leninizmusban gyökere­ző alapjait, s ezzel segíti gyor­sabb, hatékonyabb megvalósítá­sát. A helyi politikai szükségle­tek és a kollektíva képzettségé­nek. érdeklődésének megfelelően a választható tíz tömegprooa- ganda-tanfolvam közül a leg­megfelelőbbeket megszervezni és összehangolni: gondoskodni jól képzett propagandistákról, s ar­ról. hogy a tanulás folyamatos és rendszeres legyén — ezek min­den pártszervezet elemi köte­lességei. Minden íórumon De arról sem szabad megfe­ledkezni. hogy az eszmei neve­lésnek számtalan egyéb fóruma is kínálkozik. Ilyen mindenek­előtt a taggyűlés. Bármi legyen is a tárgya a beszámolónak, bármit célozzon is egy előter­jesztett határozati javaslat, ak­kor lehet csak igazán értékes, ha kibontjuk annak ideológiai, ! elvi összelüggéseit is. Aki vett már részt igazi, torié hangulatú taggyűlésen, amikor a vita he­vében szinte észrevétlenül röp­pentek el az órák, az tudja, hogy a kommunista közösségi élménynek milyen maradandó nevelő hatása van. Sok helyen, sajnos, korántsem használják azt a lehetőséget,! amely a pártcsoportokban, ezek- j ben a — pedagógiai kifejezéssel j élve — „primér. közösségekben”,; az egymást jól ismerő párttagok j kis létszámú együtteseiben rej-1 lik. Itt oldott lehet a vita. fel- I szólalások helyett beszélgetés alakulhat ki, ahol félszavakból is megérthetik egymást. Kitűnő, hatékony műhelyei lehetnek ezek egvmás kölcsönös nevelésének. Öt év alatt igen népszerűekké : váltak a politikai vitakörök. Szoros értelemben véve nem az oktatás, hanem az agitáció fóru­mai ezek: nem tanévhez és előre I megszabott tantervhez kötötten [ működnek; ill. a témákat, azj éppen aktuális, politikai kérdé- ] seket a változó élet „tűzi napi- i rendre”. De maga a vita. mint I módszer, .a gyakorlati és elméle­ti kérdések összefonódása, az ér- j velőkészség elsajátítása — mind-l ebben egyúttal óriási eszmei nevelő erő rejlik. És mindezeken túl nevei a; pártszervezet, amikor valamely j kérdésben állást foglal. Nevel, amikor dicsér, erkölcsi elisme-1 résben részesít, vagy éppen el-1 marasztal. Nevel, amikor idejé­ben figyelmeztet valamely, a j szocialista erkölcsi normákkal össze nem egyeztethető megnvil-) vánulásra. Nevel, amikor együt-1 tesen vagy egyes tagjai külön-, külön hallatják hangjukat, fel-1 lépnek egyes idegen nézetek, a kishitűség, a fégyelmezetlenség, j a tunyaság, a konzervativizmus ellen. Nevel a pártszervezet a szó legszorosabb értelmében, amikor jó politikai légkört tud teremteni működési területén. „Kohézió" és „tömegvonzás" Hogy mi lehet, mi legyen en­nek a legszélesebb értelemben felfogott eszmei-politikai-erköl­csi nevelőmunkának a tartalma, merre mutassanak ennek a po­litikai „erőtérnek” az „erővona­lai” — egy újságcikk keretében nem összegezhető. A legfonto­sabb „mondanivalót” megtalál­ni, az éppen legszükségesebb ha­tásokat kiváltani’ mindenkor és mindenütt politikai mérlegelés, döntés dolga. Mégis hadd em­lékeztessünk pártunk XI. kong­resszusának ezzel kapcsolatos út­mutatására: „Fő célunkat abban foglalhatjuk össze, hogy tovább erősítjük társadalmunkban a marxizmus—leninizmus eszméit, a szocialista világnézet befolyá­sát, a tömegek szocialista tuda­tát. a szocialista erkölcsöt... Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a íégyelrpezetlenséget, a cinizmust, a közösség megkárosítását. Arra törekszünk, hogy társadalmunk közszellemét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értéke szerint osszon er­kölcsi és anyagi elismerést.” A kongresszusi beszámoló idé­zett mondatai a tömegek szocia­lista tudatát említik. Pártunk —- a maga több mint háromnegyed­milliós taglétszámával — élcsa­pat és tömegpárt egyszerre. A szocializmus, a fejlett szocialista társadalom építése azonban nem­csak a párttagság ügye, hanem egész népünké, s azt a dolgozók túlnyomó többsége a maga prog­ramjának' is vallja. Ezért a párt- szervezetek nevelő munkája sem korlátozódhat csak a párttag­ságra. A pártoktatásban is részt vesznek érdeklődő pártonkívü- liek is. Ennél is fontosabb azon­ban az, hogy a párttagok eszmei nevelése — terjedjen, gyűrűz­zék tovább, sugározzák ki egész környezetünkre. A kommunis­ta közösségnek ne csak belső „kohézióját”, összetartását erősít­se, hanem „tömegvonzását” is. Hisz ez a kettő végeredményben együtt jár. Koncz István Szegfű a Szabadság Tsz-bői \ 3-'"7 FEBRUAR 24 A békéscsabai Szabadság 'lermelószövetkezet kertészetében ki egészítő tevékenységként szegfűt is termesztenek. A tizenhárom színárnyalatban pompázó virágok a fővárosi és a békéscsabai piacokra kerülnek-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents