Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-24 / 46. szám
Koordinációs tanácskozás a húskombinát vízellátásáról A kiemelt beruházással épülő Gyulai Húskombinát vízellátásán dolgozó beruházók és hat kivitelező vállalat szakemberei koordinálták ez évi tervfeladataikat szerdán délután Gyulán. A Gyulai Vízművek ebben az évben befejezi a szennyvíztisztító rendszer és a szennyvízei- öntöző berendezés építését, melyet 1975-ben kezdtek e! 80 millió forintos beruházással. A húskombinát vízigénye napi ötezer köbméterrel növeli a város vízszükségletét, és 4 ezer köbméterrel emeli a szennyvízelvezető kapacitást. A kivitelezők egyeztető ta- i nácskozásán az új víztelep, a nagy teljesítményű kutak, a tisztító- és elöntöző berendezések építési feladatait koordinálták a Budapesti Mélyépítési, a Földmérő és Talajjavító Vállalat. a Ganz Szivattyúgyár, valamint a szarvasi talajjavító, továbbá a kiskunhalasi és békéscsabai vállalatok szakemberei. A társvállalatok tanácskozásán arról tárgyaltak, hogy az eredetileg 1978 végére tervezett, majd a gyorsított ütem elhatározásakor 1977. december 31-re rövidített átadási határidőt a KISZ védnöksége és javaslata alapján két hónappal, ez év november 7-re előrehozzák. A beruházók és kivitelezők az állami tervbizottság határozatának megfelelően az előkészítés alatt levő, s Gyulán épülő korszerű biológiai tisztítómű megépítésének feladatairól is tár. gyaltak. „Recepiúra" szerint szabályozható öntözés Szarvasi tudományos kutatók védnöksége a rét-, legelőgazdálkodás felett Áru van — hely nincs €JO\« A BÉKÉSCSABAI TÜZÉP-TELEP A Szarvasi öntözési Kutató] Intézetben az utóbbi években I egyebek között kimagasló ered-' ményeket produkáltak a rét-, legelőgazdálkodásban. Tudományos j alapon dolgozták ki a 28 napos 1 forgókat — öntözéssel, műtrágyázással, legeltetéssel és pihentetéssel — olyan szakaszos le- , geltetést biztosítottak, hogy a növendékállatok, a hús- és tej- j hasznú tehenek, valamint a birkák tavasztól őszig csak zöld- j füvön éltek. A lehető legolcsóbb I takarmánnyal három hektáron j például 100 anyajuhot tartottak i igen jó kondícióban. Kidolgozták az öntözéses gyepgazdálkodás „receptúráját”, amely szerint a talaj adottságát, a műtrágya-adagolást és a növényállományt figyelembe véve optimális mennyiségű öntözővi- j zet szolgáltatnak a legelőre igen magas hatásfokkal. Számos ha- j zai és külföldi öntözőberendezést I kipróbáltak összehasonlításként, ; végül is az intézet munkacsoportja megszerkesztette a Körös —200 járvaüzemelő öntözőgépet, amely sokkal gazdaságosabbá tette az öntözést. Dr. Marjai Gyula tudományos kutató véleménye szerint a Körös—200 az öntözéses program műszaki fejlesztési summázása. Energiatakarékossági szempontból is nagyon előnyös, de szá- | mos egyéb jó tulajdonsággal ren- ] delkezik az eddig ismert ,szóró- j fejes berendezésekkel szemben, j A .korábbi gépek sárban haladtak, sok kárt okoztak a talaj j szerkezetében és a növényállományban. A Körös—200 szárazon halad. 400 méter hosszú vezetéken egyenletesen juttatja a talajba óránként a 200 köbméter öntözővizet., Említésre méltó, hogy az öntözőgép sebességének j fokozásával szabályozható a víz- J adagolás. Így az igényeknek' megfelelően 30—90 milliméter ! mesterséges csapadék kerül a rétre, legelőre és a szántóföldi növényekre. Nagy előny, hogy a gép kezelője jóformán felügyeletet . lát el. Így minden komolyabb megerőltetés nélkül egy ember egy szezonban több száz hektáron végez öntözést kifogástalan minőségben. Az ÖKI az elmúlt években j több alkalommal rendezett szak- 1 mai bemutatót, s több ezer szak- j ember előtt vizsgázott kitűnőre a berendezés. A Körös—200 sorozatgyártására a MEZŐGÉP Tröszt szekszárdi gyára vállalkozott. Az első berendezéseket 1978-ra ígérték, de külföldön máris nagy iránta az érdeklődés,- s több hazai mezőgazdasági üzem vásárolna belőle mielőbb. Kitűnő partnernek bizonyult a Füzesgyarmati Lucernatermelési Rendszer és a füzesgyarmati j Vörös Csillag Tsz. \ Vörös Csillag Tsz kooperációs szerződést I kötött s saját gépműhelyében szárnyvezetékeket gyárt a Körös—200-hoz. Ezenkívül a szarvasi tudományos kutatókkal együttműködve öntözéses programot készít az intenzív, gyepgazdálkodás és az öntözéses szálas takarmány termelésének fellendítésére. Az Öntözéses Kutató Intézet tudományos munkatársai nem elégszenek meg a szakmai bemutatókkal, tapasztalatcserékkel, az új berendezés megszerkesztésével. Amint Czabala László üzemszervezési osztályvezető elmondotta, védnökséget vállalnak a Körösök völgyében a rét-, legelőgazdálkodás felett. Az a cél. hogy a tudományos kutatás eredményei minél gyorsabban és nagyobb területen realizálódjanak. Szeretnék bebizonyítani, hogy ami jól bevált a kísérleti parcellákon, az ig^n jó hasznot hoz a mezőgazdasági üzemek nagytábláin is. A gyepre alapozott takarmányozásra a nagyüzemekben is megtalálhatók a feltételek. Elsősorban felmérik a lehetőségeket s konkrét tervet készítenek a tennivalókra- A partnergazdaságoknak messzemenő segítséget nyújtanak ahhoz, hogv juh, növendékmarha, hús- és tej- hasznú-tehenek számára dúsfüvű legelő álljon rendelkezésre. Bemutatásra alkalmas mintagazdaságokat alakítanak ki. Operatív jelleggel már ebben az esztendőben kiemelnek öt olyan mezőgazdasági üzemet, amely intenzív gyepkultúrával rendelkezik. Itt a kutatók védnökségével kialakítják a 28 napos szakaszos legeltetési forgókat. Az év különböző szakában rendeznek szakmai bemutatókat, hogy az intenzív gvepgazdálkodás módszereit. előnyeit minél több mezőgazdasági szakember elsajátítsa. Cement, ajtó és ablak a szabad Panaszkodunk az építőanyagok minőségére. A családiházépítők a megmondhatói, menynyi bosszúságot és feleslegesen kidobott pénzt jelent a felpú- posodott parketta, a vetemedő ajtó, ablak, vagy a „bedöglött” cement. Többnyire az ipart okoljuk ezekért a hibákért. Sokszor jogosan. De az ellenőrzések évekkel . ezelőtt rámuj tattak a forgalmazó kereskedelem felelősségére. Ugyanis a TÜZÉP-telepek nagy része el- i avult, korszerűtlen. A milliós ] értékű építőanyagokat a ' sza- í badban tárolják, s a minőségi kifogások jelentős hányada ebég alatt bői adódik. Nézzünk csak kö- ] rül az évente 80—100 millió fo- ] rint forgalmat lebonyolító bé- ! késcsabai 301-es számú telepen. ! Az udvaron bokáig ér a sár. A keskeny, alig 2.5 méter széles úton a kocsik éppenhogy elférnek. A fóliák alatt legalább í ezer tonna cement, több száz j ajtó, ablak, mintegy 1000 négy- | zetméter parketta hever. Ezek j értéke hozzávetőlegesen eléri a j 4 millió forintot. De nem sok- J kai jobb a helyzet a körbeépített színek alatt sem. A tetőzet elavult, a víz befolyik rajta. Még elgondolni is rossz, mi A gépek már munkába állíthatók A Békéscsabai Állami Gaz.da- ság gépműhelyében a tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépek javítása lassan befejeződik. Jelenleg az MTZ-, 1HC-. K—700-as traktorok és tehergépkocsik javítását végzik. A gépműhelyben dolgozó 35 i szakemberek kívül a gépek ál- | landó vezetői is részt vesznek a [ javításokban, hiszen saját gé- j púkét ők ismerik legjobban, az apró hibákra is jobban fel tud- I ják hívni a figyelmet. Bosszantó, sokszor a folyama, j tos munkát visszavető gond' az j alkuti'észhiánv. A már múlt év- j ben megrendelt alkatrészek I közül csak nagyon keveset kaptak, a MEp-ÉV szerint a gyártó vállalatok nem küldenek utánpótlást. Ennek egyik, igaz nem legjobb megoldása, hogy a gép- mühelvbep saját, maguk gyártanak. illetve alakítanak át megfelelő alkatrészeket. Ez azonban csak a józan ész határain belül és csak addig történhet, amíg a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetik. A gépműhelyben felkészültek a tavaszi munkákra, három mozgó-, javítószolgálatot végző gépkocsijuk és egy szociális kocsijuk áll előkészítve. A kisebb munkaigényes gépeket — mint a simítókat, gyű- rüshengereket, fogatokat, boronákat. vetőgépeket és a vegy- szerező berendezéseket — már akár munkába is lehetne állitaTessedik-önéletrajz hasonmás kiadása A közelmúltban hagyta el a MÉM Információs Központ házi nyomdáját a Mezőgazdasági Kiadó és az Információs Központ közös kiadványa. Tessedik Sá- muel 1873-ban megjelent ..önéletírásának” hasonmás kötele. Az eredeti német nyelvű kéziratból Zsilinszky Mihály által for-1 dított önéletrajz annak dején Kilián Frigyes gondozóiban., Pesten jelent meg. A gyönyörű kiállítású hasonmás kötet szerkesztője így ír az1 Utószó-ban: ..Tessedik... egyike! volt legnagyobb pedagógusainknak. Életműve minden hosszú I méltatásnál többet mond. Nem feladatunk és nem is célunk ezt az életművet itt ismertetni. Ä Mezőgazdasági Könyvkiadó és a MÉM Információs Központja most. a mezőgazdasági kultúrtörténeti ritkaságokat bemutató kiadványaiban e válogatással szeretne néhány Tessedik-emléket közkinccsé tenni”. A sorozat első számaként Jókai Mór kertészkedéssel foglalkozó írását jelentette meg a Mezőgazdasági Kiadó, mely — különösen a gyűjtök körében — szintén nagy sikert aratott. ni. A gépműhelyben azonban a közvetlen munkán kívül másra is figyelnek. Az öt szocialista brigádból három jelentkezett a megyei közművelődési vetélkedőre és a vállalati szocialista brigádvetélkedőn is sokan részt, vettek. A telepen kétszer érték el a „szocialista telep” címet és most újra pályázzák és remélhetőleg most is elnyerik. 4 1977. FEBRUÁR 24. Demény Gyula felvétele lenne, ha a sok vagonnyi mész begyulladna, s tüzet fogna. A hat mészraktár ajtaja el van torlaszolva cementeszsákokkal, meg sem lehet közelíteni. A telep 4300 négyzetméter alapterületéből csupán 16C0 van beépítve, amelyben benne van az -iroda és a szociális létesítmény is. Gyakorlatilag újabb áruk fogadására képtelenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Tanácsköztársaság útján levő 5. számú telepet szanálták, ahol 1500 mázsa meszet és 5 ezer mázsa cementet tudtak elhelyezni. f De hát, az is baj, ha van áru? — kérdezheti' bárki. Nem baj, sőt nagyon jó dolog. Tudjuk, az építőanyag-ellátás rapszodikus. Az igények szakaszosan, idényszerűen jelentkeznek, s a termelés sem egyenletes. Tavaly az I. negyedévben például 1800 tonna cementet adtak el, ez év február 15-ig pedig 287 tonnát. De ugyanezt elmondhatjuk a többi cikkről is. Tehát építőanyagra szükségünk van, csak az a kérdés, milyen áron ? Mert a népgazdaságnak sem közömbös, mennyi anyag megy tönkre a szabad ég alatt. Gondoljuk csak el: az udvaron feltornyozott cement mind importból származik. Az sem titok, hogy a TÜZÉP- vállalatoknak szűkös a beruházási keretük. Ennek ellenére mégis csak jó lenne elgondolkozni azon, hogy a szóban forgó Orosházi úti telepen tíz év alatt mindössze egv néhány méteres íélereszes színt építettek. Arról nem is beszélve, hogy az anyagmozgatás gépesítése teljesen megoldatlan. A hat fizikai dolgozó évente több tonnányi árut mozgat meg, a két karjával. Csoda-e. hogy az átlagosnál is nagyobb a fluktuáció? A kép sötétnek látszik, pedig valójában nem az. Csupán arról van szó, hogy több figyelmet érdemel a kereskedelemnek ez a fontos ága. Hiszen a fejlődést nem lehet megállítani: egyre több kislakás épül a megyeszékhelyen is. A munkáscsaládok túlnyomó része saját erőből építkezik, hogy minél előbb kényelmes otthonhoz jusson. És nem mindegy, milyen építőanyagot kap a pénzéért. A megyében Orosházán, Békésen, Gyomén. Sarkadon már korszerű, iparvágánnyal ellátott TÜZÉP-telep van. Csak éppen Békéscsabán nincs. Seres Sandac
