Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-03 / 28. szám
Tervek és lehetőségek Merre tart a téglaipar? Mezőberény, 2. sz. téglagyár... Lakatos Antal barna bőrű, a baja, a szeme is koromfekete. — Amikor idejöttem, Ada- mikhoz kerültem, a berakáshoz. Ot-hatszáz mázsa téglát kell ott megmozgatni egy műszak alatt, i — Nagyon szorgalmas, jó | munkás — mondja róla a bri- 1 gádvezető. A többiek bólogatnak. Modern üzem, munkaerőgondjai nincsenek. így a fegyelmezés i sem okoz gondot a gyár veze- | tőinek. Megkövetelhetik é6 meg ! is követelik a rendet. A rakodóbrigád, amelynek i Lakatos Antal is tagja, összeszokott csapat. A népmesék hét- fejű sárkánya jut eszembe róluk. Igaz, itt csak öt fej van. Négy már beszélt, megnyilatkozott, Az ötödik ma feltűnően hallgatag... >— A focit szereti — mondja egyikük az ötödikről. — Az a kedvenc sportja — így egy másik. — Meg az üveg- harangozás... — Meg a súlyemelés! — tó- dítja egy harmadik nevetve. — Az a baj, hogy nem hallgat ránk,. Rajta csak egyvalami segítene: az erős akarat, no meg a házasság. 37 éves. Ha megnősülne, megváltozna., * Gyulán más a helyzet. A jó minőségű agyag fogyóban, a munkáskéz kevés. A gépjavító műhelyben be- j szélgetünk. Sebestyén Tibor a legcsöndesebb, pedig ő az egyik j legjobb dolgozó. Berakó. A legnehezebb munka az'övé. Nehe- ' zen árulja el, mennyi a fizetése; más mondja helyette: — Négyezren felül van az átlaga. Az üzemvezető hozzáteszi: — Nyáron volt az ötezer is.. Megmondhatja nyugodtan, nem veszi el senki, Tibor! Csató László hozzáteszi: — Sokat érne, ha volna 1íz ilyen fickónk! Vajon mi történik az itteniekkel, ha leáll az üzem? A legrégibbek, leghűségesebbek talán vállalják majd a bejárást Csabára, de a többség?.. A Békés és Csongrád megyei téglagyárak fejlődésének — mi több: a létének is — két kulcskérdése van. Az egyik: a műszaki fejlesztés. A másik: minél több szakmunkás, képzett emberfő. A téglaipar munkaerőt leadó ágazatként szerepel a tervekben, de korántsem mindegy, | mikor, milyen ütemben adja le ! a munkaerőt. Jelenleg az a helyzet, hogy az elvándorlás erősebb \ náluk a kelleténél. — Előfordul, hogy felsőbb szerveink visszafogják a műszaki fejlesztés tempóját — részletezi Berki László igazgató. — Néha tovább tart az elbírálás, mint a kidolgozás. Pénzt a fejlesztésre többet kapunk ugyan, mint amennyit a közös alapba hozzá adunk, mivel az összeget államunk kiegészíti. Kérdéses azonban, nem lesz-e idő előtt olyan ütemű az elvándorlás, amely majd a műszaki fejlesztést is meggátolja? Azzal is akadályozhatja, ha a fejlesztéshez nem képződik idejében elég nyereség, és azzal is, hogy nem lesz elegendő munkaerő, akiket kiképezhetünk a modem gépsorok kezelésére. Már most is számos példa van rá — folytatja —. hogy a jobb munka- körülményekkel bíró üzemek — Csabán a kötöttárugyár, Batto- nyán a MOM-üzem. Orosházán az üveggyár — azonos, esetleg kevéssel alacsonyabb fizetésért is elvonja tőlünk a munkaerőt. * A téglaipar mai gondjait az okozza, hogy a gyárak műszaki fejlesztésében korábban csaknem 20 évig nem volt komoly előrelépés. A tröszt vezetői ma sem tudják garantálni, hogy megmaradjon a kellő mennyiségű képzett munkás. Az azonban bizonyos, hogy a gyáraknak 1990-ben is kétmilliárd téglát'kell megtermelniük. Kevesebb helyen építkeznek majd téglával, összességében mégis többet használnak fel, főleg a magánerőből építkezők. —- Hogy az ipar korszerűsítéBékésszentandráson az eddigi legjobb évet zárták se mit jelent — fejtegeti Bodó ' Imre, a vezérigazgató műszaki helyettese —, jól mutatja, hogy egyetlen tégla előállításához, modern üzemet véve, 6-7 forint beruházás kell. Az országos irányítás az iparágat a lehetőségekhez mérten eddig is segítette, de a jelek szerint ezután még jobban fogja támogatni. Jelzi ezt az. hogy ebben az ötéves tervben a műszaki fejlesztési előirányzatunk több mint hárommilliárd forint. — A 15 éves távlati fejlesztés azt tűzte célul — folytatja —. hogy a tégla- és cserépgyártás 1990-ig teljesen korszerűsödjön, és mindenütt szűnjön meg a hagyományos termelés! A fejlesztésekből jelentősen részesedik majd a Csaba—2-es gyár, a 3-asban pedig a még meglevő fizikai munkát, a kocsirakást is rövidesen gépesítik. A következő ' ötéves tervben mód nyílik árrá is. hogy — ha az építőipar igényei megkívánjál# — a Békés megyei gyárak egy-egy új termék — például a hasított burkolólapok — tömeges gyártására is átálljanak. A tröszt határozott törekvése az is, hogy javítsa a béreket. A Békés—Csongrád megyei vállalat idei bérkerete átlagosan és egy főre 35 373 forint. Ez — ismét átlagosan — havi 3003 fö- rint körüli bérekre ad lehetőséget. S azért is érdemes jobban dolgozni, mert ha a vállalat jobb eredményeket ér el, a központi elhatározású fejlesztésekre történő elvonás is kisebb lesz. *Meggyőzőnek tűnik, hogy a tröszt elegendőnek látja a fejlesztéshez szükséges erőket. Hadd jegyezzünk meg mégis valamit. Időnként elhangzik itt is, ott is: terveztünk, láttuk a nehézségek egy részét, ám ezzel és ezzel nem számoltunk. Kérdés: 10-20 év múlva el tudják-e mondani a téglaipariak is, hogy mindent megtettek? Tetteiknek biztató, valós jelei vannak. De nem kellene-e már most niég több energiát latbavetni a még sikeresebb fejlesztésért? Nincs- e már most szükség arra, hogy a tröszt nemcsak a műszaki fejlesztés. hanem a képzések, továbbképzések hatékonysága terén is még fokozottabban segít. A megye kisebb termelőszövetkezetei közé tartozik a be- késszentandrasi Zalka Mate Tsz. A 2329 hektáron gazdálkodó üzem a növénytermesztési ágazatában, hasonlóan az ország i többi mezőgazdasági egységéhez, ! a 76-os évben az aszályos időszak miatt néhány növénynél i gyengébb termelési eredményt , ért el. Búzából viszonylag jó j termést takaríthattak be, hek- j táronként 49.1 mázsát. A csapadék hiánya főként a kukoricát sújtotta, az előző évhez képest 24,8 mázsával kevesebbet törhettek. le. A napraforgó ter- • mesztése hagyományos Békes- " szentandráson, jó technológiával 20,3 mázsa átlagtermést értek el. A 34 hektáros paradicsom- és paprikakertészet a tervezett ár- j bevétel kétszeresét, 2 millió forintot hozott. -így a növényter- J mesztési ágazatuk az időjárás es az előre nem látott akadályok ellenére eddigi legeredmé- j nyesebb évét zárta. Ezt mutat- ja, hogy ez az ágazat összes bevétele 28 millió 700 ezer forint volt. a tervezettnél több mint 2 millióval több. Állattenyésztésük árbevétele jó közepesnek mondható. 13,6 millió forint, a szarvasmarha- állomány tehenenkénti terméshozama 3264 liter. Sertéstenyésztésük eredménye, hogy egy , kilogramm sertéshús előállításához csupán 3,76 kilogramm ke- 1 veréktakarmánvt használtak fel. [ Terveik szerint 1977-ben egy J 152 férőhelyes tehenészettel gya- | rapodik a szövetkezet. A Zalka Máté Termelőszövetkezet nyere- i sége az elmúlt évben 5 millió I forint volt. melyből szociális és ; kulturális alapra közéi 600 ezer ! forintot fordítottak. 1 se a vállalatot? A téglagyári munkások minden gondoskodást, törődést megérdemelnek, Még a mostaninál is többet. Varga János >.vwwvw\wvw\xvw»v»wvvvwwvww»wwvv»\vvwvwvww*ws Női cipődivat — 1978 Az Endrődi Cipész Szövetkezet ebben az évben egymillió 200 ezer pár női cipőt gyárt. Ebből 906 ezer párat exportálnak szocialista, illetve tőkés országokba. A tervezők már a .jövő évi modelleket készítik. Képünkön Polányi Imre ^.műszaki vezető. Sehöl'f László modellőr és Horányiné Sáfár Éva iparművész arról tanácskoznak, vajon melyik cipőmodell lesz a legnépszerűbb 1978-ban? (Dcmcny Gyula felvétele) Túl az ötvenezren Az elmúlt tizenöt esztendőben csaknem 120 ezer lakos költözött korszerűbb, új lakásba megyénkben — A most kezdődött tizenöt évben legalább ennyien kapnak új otthont Számok, melyék kifejezésre juttatják azt a törekvést — ha kemény küzdelmek árán is —, hogy minuen dolgozó család be- látnató időn belül megfelelő otthonhoz jusson. Az élet rendje, és természetes, hogy növekszik ' a lakásigény lök száma. Még napjainkban is mintegy 34 ezer lakásban lakik több személy, mint a lakás férőhelyeinek száma. Jóllehet, hogy az első 15 éves lakásépítési program részeként megyénkben 37 ezer 5tX) lakást építettek. Joggal kérdezheti valaki: akkor miért kevés a lakás? Erre is a tényekkel válaszolhatunk. Közismert megyénk lakásállományának avultsága — a földből vert és a vályogból épített házak sokasága. Az ismétlődő belvíz és árvíz tovább csökkentette a lakások számat, így adódott, hogy az elmúlt 15 év alatt az új lakások 43 százaléka csak a megszűnt, vagy a lakhatatlanná vált lakásokat pótolta. Ez csaknem duplája az országos 22 százaléknak. Ennek ellenére, amikor azt mondjuk: a másfél évtizedes lakásépítési program berejeztével jelentős fejlődésről adunk számot — és ez elsősorban a számszerűség növekedését jelenti —, sajnos ma is megvannak még a feszítő gondok. Megyénkben is elsőrangú törekvés, hogy a három vagy több családosok a kérelem benyújtását követően a legrövidebb időn belül lakáshoz jussanak. Hasonló az intézkedés a fiatal házasok lakáshelyzetének javításával is. A tanácsok a lakásjuttatásnál figyelembe veszik. Természetesen ehhez több és több lakásra van szükség. A megyei tanács a legutóbbi ülésén hagyta jóvá a hosszútávú lakásépítési koncepciót. Ez a vázlatos, nem részletes és nem végleges célkitűzés csupán a várható építési lakásszámokat villantja fel. 15 évre előre. Ügy számol, hogy a lakott lakások és a családszámváltozás különbségéből adódó lakáshiány, továbbá a megszűnő lakások pótlása alapján 1970—1990 időszakában 5«—52 ezer lakást kell építeni. Ez megközelítően egy- harmada a megye jelenlegi lakásállományának. Kétségtelenül nagy horderejű célkitűzés az is, hogy a megye területfejlesztési irányelvei alapján az állami lakásépítést a városokba és a városiasodó nagyközségekre koncentrálja. A magánépítéseknél is indokolt segíteni, hogy az említett, településeken többszintes lakások épüljenek. A családi ház építését pedig a kisközségekben szorgalmazzák. Az említett irányzat már az V. ötéves tervben érvényesül úgy, hogy a többszintes építési formákat a kiemelt szerepkörű településekre és főként városokra koncentrálja. 1981-től pedig arra törekszik, hogy Szeghalom. Mezőkovácsháza, Gyo- ma, Endröd lakásellátottsógát növelje úgy. hogy egyre alkalmasabbá váljanak ipari üzemek fogadására. Az ilyen és hasonló elgondolások megvalósulása hozzájárulhat a mennyiségi lakáshiány 1990-ig való megszüntetéséhez. A számítás eredményeként várható, hogy elősegíti a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatának végrehajtását, mely szerint: „Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ipari központokban élő nagyüzemi munkásság, a fiatalok helyzetének további javítására és minden három, vagy több gyermekes családot néhány éven beiül önálló lakáshoz kell juttatni.” Ez esetben ez már eredményes folyamat megyénkben. Nagy jelentőségű a- célkitűzésnek az a kitétele is, hegy az 1981—1990-ig terjedő időszakban a mennyiségi számok mellett a fejlődésnek megfelelően a minőségi lakásépítés előtérbe kerül. A lakások nagyságánál és felszereltségénél lényeges elmaradást kell pótolni ahhoz, hogy az országos átlagot elérjük. Végre azonban eljutottunk odáig, hogy a lakások minőségét is számításba, lehet maid venni az elosztásnál. Köztudott, hogy 6ok család él még egyszobás régi vagy új lakásban, rosszabb körülmények között, mint ahogy azt igényei és a család létszáma (egy-két személy) indokolná. Éppen ezért a jövő gyorsabban megoldhatja a minőségi lakáscsere-kérelmeket is. Erre a célra több lakást lehet majd fordítani. Így nemcsak megyénk statisztikája jelzi majd a lakásszám fejlődését, de a lakások valóban igazi otthonokká válnak. És ha most visszapillantunk a jelzett lakásszámokra, amely túl van az 50 ezren, felmerül a kérdés, vajon az építőipar lépést tud-e tartani ezzel a dinamikával? Itt feszített gond a kapacitáshiány. Ez lassítja és fékezi ma is az építkezést. Az építőiparra nagyobb figyelmet kell fordítani. A célkitűzés ezt így fogalmazza: „Meg kell teremteni a lakásépítés és egyéb beruházások ipari hátterét. Ennek elengedhetetlen feltétele az építőanyag és kivitelezői kapacitás továbbfejlesztése, elsősorban a központi telep megvalósítása.' Az elkövetkezendő 15 évben e tekintetben legfontosabb feladat az építőipar további észszerű koncentrációja területileg és szervezetileg egyaránt. Felszólalások, megfontolt javaslatok, kiigazítások hangzottak el a tanácsülésen. Itt-ott egy kis aggályoskodás, végül mégis általános derűlátás; megvalósulhat a célkitűzés, ha mindany- nyian úgy akarjuk ... Rocskár János A Hódgép székkutasi gyáregysége felvételre keres szakközépiskolai vagy technikusi végzettséggel Rendelkezőket anyagáru-forgalmi előadói és technikusi munkakörbe Jelentkezés: Székkutason, a munkaügyi vezetőnél.
