Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

A párthatározat nyomán; Az úttörőmozgalom eredményei, tennivalói megyénkben Az ifjúsággal való fokozott tő-1 rődés következtében az utóbbi j években kedvezően változtak az j úttörőszövetség tevékenységének j politikai-társadalmi feltételei is. j Kialakulóban van az a közszem- lélet, amely az ifjúság, és ezen | belül az úttörők ügyét társadal-! mi ügynek tekinti. Békés megyé­ben 36 ezer 400 tagja van pár- j tunk gyermekszervezetének, a Magyar Üttörők Szövetségének. Az MSZMP Békés megyei Vég­rehajtó Bizottsága 1975 májusá­ban értékelte a megye úttörő- munkáját. A vb-ülésen mégha- j tározták a pártszervek és szer­vezetek. az állami, társadalmi és 1 ömegszervezetekben dolgozó kommunisták, a KtSZ-megyebi- zottság és a megyei úttörőelnök­ség feladatait. A testület a leg­fontosabb teendők sorában a kö­vetkezőket emelte ki. Fokozódjék az úttörőmozgalomban a KISZ politikai irányítása, a megyei út­törőelnökség segítse elő a gyer­mekszervezetek politikai jellegé­nek erősítését. Fontos továbbá a csapatok társadalmi kapcsolatai­nak bővítése, a hatékonyabb ne­velőmunka. a szintkülönbségek megszüntetése, a vezető szervek tervszerűbb, hatékonyabb mun­kája. a vezetőképzés feilesztése, a tárgyi, technikai feltételek ja­vítása. Hatékonyabb politikai nevelés A megyei párt végrehajtó bi­zottsági ülés után sorra napi­rendre tűzték a testületi ülése­ken, titkári tájékoztatókon, mun­kaértekezleteken az úttörőmun­kát a járási, városi pártszervek! is. Intézkedési tervek születtek,, az úttörőelnökségek számot ad- j tak az illető pártszerveknek j munkájukról, s így tervszerűb­bé, rendszeressé vált az úttörő- elnökségek és a pártbizottságok kapcsolata. Hatékonyabbá vált j a KISZ politikai irányítása; me- gyénkben már a tervezés idő- . szakában sok helyen egyeztetik a KISZ-akcióprogramot az úttö- | rö-munkatervekkel: elsősorban a! dolgozó fiatalok KISZ-alapszer- j vezeteiben vált elismertté a' KISZ-es ifjúvezetők munkája. Nemcsak a gyermekek, hanem I mind több szülő, felnőtt szarná- j ra is jól ismert már az úttörő- j mozgalmak elnevezése: „Nem; térkép e táj”, az „őrizzük a ián- | got” és most az „Együtt—egy- [ másért”-mozgalom. Ezek, vala­mint a mozgalmakon belül az ak­ciók programjai jól szolgáliák a politikai nevelést. Nemes tettek­re, mai életünk és a jövő felada­tainak megismerésére mozgósí­tották a pajtásokat. A programok szorosabban kötődtek a minden­napi élethez, s jól érvényeidül ezekben a játékosság is Tudato­sabb, szervezettebb lett a mun-1 kára. a tanulásra nevelés. A! „Bukásmenles őrs” és a „Végez­zük el együtt a 8 osztályt” akció is erre ösztönzi a tanulókat — i s magúk a gyermekek fogalmaz- i ták meg az úttörőparlamenfeken a képesség szerinti legjobb tanú- í lás szükségességét. A munkára j nevelésben azonban még számos jó lehetőség kihasználatlan, ép­pen ezért szükség van az üze­mekkel, társszervekkel együtt- j működve még átfogóbb, szerve- ( zettebb nevelőmunkára e téren. Az úttörőcsapatok többsége jól kihasználta a jubileumi év adta lehetőségeket. Reflektor- j fénybe került a hagyományok ápolása, az úttörőszövetség meg- ! alakulása óta eltelt harminc év i eseményeinek, eredményeinek i összegzése. A gyermekek felku- ' tatták úttörő elődeiket, tárgyi i emlékeket, dokumentumokat I gyűjtöttek, minden csapat meg- j írta saját történetét. Levelezések, cseretáborozások révén erősödött a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő barátság. Aj gyermekek személyiségének for­málását. a közösségek erősítését j jól szolgálják a hagyományos szemlék, versenyek, túrák, tábo­rozások. Több képzett úttörővezetőt És most következzék néhánv fontosabb adat: megyénk 119 út­törőcsapata összesen 36 ezer 400 tagot számlál, közülük 19 ezer 700 az úttörő és 16 ezer 700 a kisdobos. A csapatokban összesen mintegy 3350 őrsvezető tényke­dik, a rajvezetők száma megkö­zelíti az 1450-et. Az őrsvezetők­nek 64.5, a rajvezetőknek 53,4 százaléka vett részt vezetőkép­zésen. a 119 csapatvezető közül pedig 98 végzett tan folyamot. Sürgető feladat tehát növelni a vezetőképzésen részesülők alá - nyát, kialakítani az egymásra épülő képzést, tervszerűen beis­kolázni a vezetőket. Hiába adott ugyanis egy-egv csapatban, vá­rosban, sót járásban a szükséges úttörővezetői. ifivezetői létszám, ha nincs kellő képzettségük. Sok csapat nem tartja fontosnak a helyi vezetőképzést, megeléged- I nek az őrsvezető tanfolyammal,_ a továbbképzésre, reszortfelelő­sök képzésére már- nem fordíta­nak gondot. Ahol a helyi körül­mények indokolják, szükséges gyermek- és felnőtt vezetőképző bázisok létrehozása. Az úttörőcsapatokat a válasz­tott csapatvezetöségek és az út­törőtanácsok együtt irányítják. Munkájukban meghatározó, irányt szabó fórumok voltak az úttörővezetői konferenciák, illet­ve úttörőparlamentek. A tavaly­id j halfeldolgozó Gyomán A gyomai Halászati Termelő- j szövetkezetben alaptevékenysé- j gükön — tógazdasági és termé­szetes vízi halászaton — kívül ! halfeldolgozással, -értékesítés- j sei és kiegészítő ipari tevékeny- séggel, azaz fémtömegcikk gyár. j tusával is foglalkoznak. Az ^ 1976-os évet jó eredménnyel j zárták. 4,8 millió forintos nye­reséggel. Halászatuk 6321 má­zsás tervét mintegy 1300 má­zsával teljesítették túl. A fel­dolgozás 21.5 millió forint ár­bevételt hozott, ezt 6530 mázsa hal feldolgozásával érték el, A múlt évben országosan kiemelt halfeldolgozó lett a HTSZ. A jelenleg 90 embert foglalkoztató 4 BÉKÉS HÉMÜ mnusu i 1977. FEBRUÁR részlegben főként növényevő ha­lakból 10—11-féle készterméket állítanak elő. 1976-ban a HTSZ által fenntarttot halászcsárdá­kat III. osztályúból II. osztály­ba soroltakra várt visszaesés el­lenére ez a tevékenységük is nyereséges. • 1977-ben kezdik meg állami támogatással, mintegy 45 millió forint beruházással az ezer ton­na kapacitásúra tervezett új halfeldolgozó építését. Kiszol­gálásához a halászat fejlesztése szükséges, ezért gépparkjuk 15 százalékát már lecserélték kor­szerűbb. nagyobb teljesítményű gépekre. Sajnos az 1977-es év kedvezőtlenül indult, január vé­gén 3,5 millió forint értékű 21.5 vagon hal pusztult el- így a HTSZ eleve alaphiánnyal kezd. A körülmények ellenére azt tervezik, hogy az új feldolgozó 1978 végén már termelni fog. előtti úttörővezetői értekezlete­ken kedvezően változott az újra­választott csapatvezetöségek ösz. szetétele. A legtöbb helyen a ve­zetőségbe került a szülői munka- közösség elnöke, a patronáló szervek, testületek képviselői, így a \*ezetőségek összetétele ál­talában tükrözi a csapat társadal­mi kapcsolatait. Jól sikerültek, s tartalmasak voltak az úttörőpar­lamentek, melyeken elsősorban a csapat belső életével foglalkoz­tak a gyermekek. „Egy raj — egy szocialista brigád" A megyei párt végrehajtó bi­zottság határozata után minde­nütt növekedett az úttörőmunkát segítő pártmegbizatások száma. Eredménnyel járt, az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom. Az üzemek Segítsége nélkül elképzel­hetetlen lett volna a gyors előre­lépés. főként a tárgyi feltételek javításában. A kapcsolatok to­vábbfejlesztésének útja az ..Egy raj — egy szocialista brigád” mozgalom szélesítése. Olyan együttműködési szerződésekre van szükség, amelyek a kapcso­latok elmélyítésében az eszmei pólitikai tartalmat hangsúlyoz­zák. S hogy miként lehet a célt szolgálni? Többek között a rend­szeres üzemlátogatásokon a mun­kásélet megismertetésével, a pá­lyaválasztás segítésével, üzemi szakkörök működtetésével. Feltétlenül szólnunk kell az úttörőcsapat és a szülői ház kap­csolatáról is. Az utóbbi időben a kettő közelebb került egymás­hoz. Az „Egy család — egy őrs" mozgalom még nem általános ugyan, de több helyen. így Gyu­lán, Békéscsabán. Orosházán van már erre jó példa. A csapatok felénél rendszeresek az úttörői szülőértekezletek, valamint a szülők parlamentje. A KISZ IX. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójá­ban hangzott el, hogy „Az ifjú­ságpolitikai párthatározat végre­hajtása nem befejezett, hanem kibontakozó, állandó folyamat. E feladatból és felelősségből méltó részt vállal megyénkben az úttörőmozgalom. T. I. Felvilágosítás — tanácsadás — érdekképviselet Beszélgetés a jogsegélyszolgálat céljáról, feladatairól A szakszervezeti jogsegély- szolgálat hazánkban 1974-ben létesült és először a kijelölt 50 vállalatnál és egy ipari szövetkezetnél működött. Ezek egyéves tapasztalata alapján tavaly a SZOT elnök-) sége további vállalatok bevo- j nását látta jónak, és ezért a jogsegélyszolgálat kiterjesz­tését határozta el. így ez év január 1-évéi megyénkben is 43 helyen lépett életbe az az j újszerű politikai . intézmény, j melynek létrejöttéről, céljá-1 ról és feladatairól beszélget- | tünk dr. Pikó Adriennel, a SZOT közgazdasági és mun­kajogi alosztályának politikai munkatársával. — Mi a közvetlen célja a jogsegélyszolgálatnak? — Röviden: a dolgozók ér­dekeinek jogi védelme, tájé­koztatás, tanácsadás, segítség- nyújtás és a jogi képviselet biztosítása. Vagyis _ ellátni minden ügyet a dolgozók he­lyett, mentesíteni őket a sze­mélyes utánjárástól, — Ebben a sorrendben első helyen van a jogpro­paganda, a felvilágosítás. Bizonyára az esetek legna­gyobb részében erről van szó. — A munka tetemes részét valóban a tájékoztatás teszi ki és a tanácsadás. Ennek azért is van nagy jelentősége,, mert nem ismerhetünk min­den jogszabályt, amely élet­ben van. A felvilágosítás munkaügyi kérdésekben is j eredményes, ha kellő időben j történik. A tapasztalat ugyan- I .is azt mutatja, hogy ahol már J működik a jogsegélyszolgálat.! ott csökkent a munkaügyi vi- I Iák száma, mert a vállalatok nem egy esetben visszavon­ták a helytelen intézkedése- I két. A gépesített szabász Hol van már az az idő, amikor a Gyulai Szabó Szövetkezetben az olló volt az egyik legfontosabb munkaeszköz — mondja Krl- zsán György, aki S3 éve dolgozik a szövetkezetnél. Egy nagymé­ret ű futószalagos asztalnál géppel végzi a szabász teendőit. Am ez a munka ma is nagy figyelmet igényel Fotó: Gál Edit — Ha mégsem történne ilyen szerencsés megoldás a munkaügyi vitás kérdések­ben, akkor milyen segítsé­get lehet nyújtani? — A jogsegélyszolgálat munkaügyi és társadalombiz­tosítási ügyekben a felvilágo­sításon és jogi tanácson kivül az ügyfél jogi képviseletét is köteles ellátni törvénysértés, súlyos méltánytalanság, vagy a szocialista erkölcsöt sértő intézkedés esetében, ha ezt a dolgozó igényli. Az egyen igazságának védelme alapvető közösségi érdek is. — Milyen esetben lehet még segítséget kérni? » — A dolgozók munkaviszo­nyát és a társadalombiztosítá­si kérdéseket érintő ügyeken túl a családi élettel összefüg­gő valamennyi területen. Te­hát a családjogban, mint pél­dául a gyermektartás, gyer­mekelhelyezés. szülőtartás, há­zassági bontóperek, örökbe­fogadás stb. Továbbá különö­sen indokolt a jogsegélyszol­gálat eljárása lakásügyekben, építési engedélyek, bölcsődei­óvodai felvételek és gyámha­tósági ügyek esetén. — Nemcsak a jogi képvi­selet, de a tanácsadás, sőt a felvilágosítás kérésekor is a körülmények alapos is­merete szükséges. Ehhez milyen segítséget tudnak nyújtani maguk a jogse­gélyszolgálathoz fordulók? — Talán a legfontosabb az, hogy mindent őszintén, reáli­san és szépítés nélkül mond­janak el, még a legkényesebb kérdéseket is. Tehát a való­ságot, mert csak így lehet jó tanácsot adni. Az ügyről il­letéktelen személyek nem sze­rezhetnek tudomást, a közre­működőket pedig köti a hi­vatásbeli titoktartás. Ugyan­ilyen fontos, hogy a kérdés­re vonatkozó valamennyi ira­tot hozzák el. Ez egyébként akkor nagyon lényeges, ha olyan vitás ügyről van szó, amelyben már történt intéz­kedés, vagy határozathozatal. Kell még a személyi igazol­vány, mert a hivatalos ira­tokat enélkül nem lehet ki­tölteni. Az őszinteségre visz- szatérve el kell mondanom, hogy a jogsegélyszolgálat munkatársai nemcsak elvár­ják azt, de maguk is nyílt és őszinte választ adnak a fel­merült problémákra, és ha vélt igazsággal állnak szem­ben. ezt kötelesek megmon­dani. Ez nyilván - a tanácsot kérők érdekében történik és sok későbbi kellemetlenségtől kiméi meg. — A jogsegélyszolgálat a szakszervezeti érdekképvi­selet szerve, s mint ilyen csak a szervezett dolgozók rendelkezésére áll? — Nem. A vállalat minden dolgozója igénybe veheti, füg­getlenül attól, hogy szakszer­vezeti tag-e vagy sem. * A nyugdíjasok és a szakmun­kástanulók szintén. Sőt, az összes előbbiek eltartott hoz­zátartozója, özvegye vagy ár­vája is kérheti az ingyenes jogsegélyszolgálat 'segítségét. Vass Maria

Next

/
Thumbnails
Contents