Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-22 / 44. szám
Bosszantó apróságok Apróságokról szólni talán nem is érdemes, sőt bizonyos esetben viszonyítás kérdése az is, hogy mi a nagy dolog és tulajdonkeppen mi nevezhető apróságnak. Magam is úgy vagyok c dolgokkal, hogy ameny- nyiben csak igen kevés embert érint, amennyiben nem válik valamely jelenség valójában közüggyé, addig csak apró, mondhatnám inkább jelentéktelen ügynek számít. Ez utóbbival nem is való a nyilvánosság elé lépni. Orosházán immár évek óta, mondhatnám talán úgy is, hogy szinte a vasút születésével azonos idő óta igen sok szó esik a sorompóról. Min. denki előtt ismert tény az is, hogy egy felüljáró meg építése, amely a vasúttal kettészelt város közlekedési gondját megoldaná, igen sok pénzbe kerül, saját erőből megvalósítani nem is lehet. S amíg ez megoldódik, addig a pillanatnyi helyzettel kell számolni és azt olyanná tenni, hogy mindenki elégedettebb legyen. Nemrégen mesélte egyik Ismerősöm, hogy miután több mint egy fel órát várakozott, hogy átengedjék, telefonon érdeklődött az állomás egyik illetékesénél, aki ugyancsak morcosán felelt, mondván, hogy nem ő építette oda a vasútat. Ezen pedig, hogy ki építette, fölösleges vitatkozni, de valamilyen megoldást minden bizonnyal lehet találni. Mert nem ritka a naponta több alkalommal is lezárt sorompó előtti hosszas várakozás, ami néha 15 —20 perc is, s ami tetézi az egészet, nem is mindig tolatásról van szó, hanem érkező vagy induló vonatról. Az ilyenfajta várakozás pedig érthetetlen. Nemrégiben egy vasutas ismerős mondta a kedélyek megnyugtatására talán: „Ha a sorompó zárva van, abból soha nem lehet baj.” És mennyire igaza van, csupán nézőpont kérdése az egész. Bár, hogy nem történhet haj, azt kénytelen vagyok esetleg megkérdőjelezni, mert. aki siet, az gyakorta átmászik a sorompón, s az ilyen átmászás esetén nem biztos, hogy kellően körül is néz. Talán a holt idő csökkentését kellene megvizsgálni, no meg azt, hogy az arra kijelölt személy valóban ellássa munkáját és ne kényszerűen tegye azt. A sorompószerű apróság után egy telefontéma. Köztudott, hogy nálunk a telefon „kincs”. Én magam is már jó néhány éve kérvényeztem, de nem is reménykedem, hogy megkapom, hiszen fontos közintézmények, orvosok is várnak reá, így hát ezen nem is bosz- szankodom. Annál is inkább nem ezért szóltam a telefonügyről, mivel a televízióban nemrég láttam egy francia filmet, amelyben az ifjú pár Párizsban is, csak bizony szenátor közbenjárására kapott telefont. Szóval nem is ilyen összefüggésben említem a telefont, hanem abban, ahogy kezdtem, hogy nálunk a telefon kincs. Valójában úgy is kellene kezelnünk, nem pedig úgy, amint nemrég láttam egy középkorú tisztes úriembert, aki nem átal- lotta ütni ököllel a készüléket, mivel az nem engedelmeskedett azonnal kívánságának. De, hogyan is engedelmeskedne, amikor nyilvános telefonjaink gyakorta vannak kitéve ilyen vagy még nagyobb üflegeknek. S az illetők, ha szólni mer valaki, akkor sürgősen kioktatják, hogy mivel foglalkozzon. Vagy idézzem ismét egyik ismerősömet, aki ilyen, kor egy közmondást vesz elő a tarsolyból: „Ne szólj szám, nem fáj a fejem”. Valójában ez is csak nézőpont kérdése. De bosz- szantóan rossz az ilyen nézőpont. Ä belkereskedelemben dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentje Vasárnap a Kereskedelmi Kamara székhazában rendezték meg a belkereskedelemben dolgozó fiatalok ifjúsági parla- [ mentjét. A tanácskozáson dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi -miniszter elnökölt. Ott volt Mát- j Tat Lajos, az MSZMP Központi j Bizottságának munkatársa, j Benczlcó Béla, a KISZ KB inté- ' ző bizottságának tagja, és Ju- I húsz Ottó, a SZOT titkára. Dr. Selmeczi Lajosné be'ke_ i reskedelmi miniszterhelyettes, a ! belkereskedelmi ifjúsági bizottság elnöke tájékoztatta a fiata- i lókat a tárca ifjúságpolitikai 1 munkájáról és az 1977. évi tér- [ vekről. Mint elmondta, a belke- j reskedelmi ágazatban 1524 mun- ! kahelyi parlamentet tartottak | meg, amelyeken 83 ezer fiatal .vett részt, az ágazat összes 30 éven aluli dolgozójának mintegy I 60 százaléka. Az ifjúsági parla- 1 | mentek összességében megfele- 1 lő fórumot teremtettek a fiatalok számára, hogy megismerjék munkahelyük, szakterületük és az egész ágazat feladatait és a további teendőket. Az ágazat elmúlt évi eredményeihez a fiatalok munkája jelentősen hozzájárult. Mindamellett az. V. ötéves tervidőszak feladatait csak az eddigieknél hatékonyabb, fegyelmezettebb, szervezettebb, korszerűbb munkával lehet megoldani — szögezte le a továbbiakban dr. Selmeczi Lajosné. A munkaver- senyből, az ifjúsági brigádmozgalmakból ki kell küszöbölni a formális elemeket. A beszámolót követő vitában a felszólaló fiatalok közül többen is felhívták a figyelmet a belső munkaerőképzés és -továbbképzés fontosságára. (MTI) Első visszhangok 1200 kilométeres körben Ismeretes: szerda dél óta az új solti, 2 ezer kilowattos adó sugározza a Kossuth rádió műsorát. A kísérleti adás azonban hetekkel ezelőtt kezdődött, s azóta figyelik a posta szakemberei, hogy itthon és külföldön miképpen változott a vételi lehetőség. A hazai mérésekből és megfijavuli a solti adó vétele az első visszhangok. A lényeg: az új solti adó 1200 kilométer sugarú körben az eddigieknél sokkal jobban hallható. ) Kötöttárugyár Mezőkovácsházi ÁFÉSZ Több mini1 hétszázezer forint termelési előleg a kisállattenyésztőknek A Mezökovácsháza és Vidéke . ÁFÉSZ községeiben 1975-höz képest megkétszereződött a kisgazdaságokban a galambtenyésztés, Ennek ellenére ingadozó képet mutatott a kisállat és állati termékek felvásárlása 1976-ban. így az ÁFÉSZ nyúl- felvásárlási terve is csak megközelítőleg teljesült. A lemaradás fő oka az állományt megtizedelő járványos betegség volt. Hasonló okok miatt csökkent a hízott liba a háztáji portákon. Ugyanakkor a zárttartásos technológia elterjesztése sokat javíthat a helyzeten. Az 1976-ban először kifizetett libamáj-prémium, melynek összege 14<> ezer forint volt, remélhetőleg tovább növeli a tenyésztési kedvet. A kövérkacsa-felvásárlás 1975-höz viszonyítva, 37 százalékkal csökkent. Ez a termeltetők véleménye szerint a kedvezőtlen árakra vezethető vissza. A gazdák ugyanis szerződésen kívüli , szabadpiacokon magasabb áron tudják értékesíteni. Csökkent a tojástermelés is, A felsoroltak egyben a soron következő feladatokra utalnak. | Ezek pedig a kedvezőtlen ten- [ denciák megállítása, a jól be- j vált módszer továbbfejlesztése. A kisállattartás növelése népgazdasági érdek is egyben. Az ÁFÉSZ 1971-ben 4,2 millió dollár értékű terméket értékesített a nyugati piacokon. A devizáért szállított áru túlnyomó többsége kis állat: nyúl, galamb, májliba. Kedvező termelési feltételeket biztosítanak a takarmányellátással és előlegek folyósításával. Erre a célra 1973-ban csak a kisállat-tartóknak 700 ezer forintot fizettek ki. Az ÁFÉSZ keretében működő szakcsoportok — a társult termelésnek ez a formája — sok segitséget nyújt a kisállattartóknak. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ-hez tartozó 10 községben 9 kisállattenyésztő szakcsoport működik. Az 1977-es célkitűzések megvalósulását segíti az 1976 decemberében Almáskamaráson alakult libahizlaló szakcsoport is. Az idei tervek teljesítése Me- zőkovács házán és vidékén is csak közösen, a termelők és termeltetők az,, eddigihez hasonló összefogásával lehetséges. Ezt szolgálják a kedvezmények és ösztönzők is. Széles körű összefogással a tcrvteljesítéscrt, a még jobb minőségért gyelésekből egyértelműen kiderült. hogy nappal az egész ország területén kifogástalanul lehet középhullámon fogni a solti adást. Este és éjszaka — amikor az ionoszférikus terjedés miatt megnövekszik a távoli adók zavaró hatása — örvendetesen javult a vétel, csupán az ország északkeleti és nyugati csücskén gyengébb, illetőleg rossz a vételi lehetőség. Ugyanakkor kellemes hírek érkeztek a solti adóról külföldről, elsősorban Jugoszláviából, Csehszlovákiából, Romániából és Ausztriából. Angliában nappal rosszul, este viszont jól hallható a Kossuth-adó hangja. Közepes vételi lehetőségről számoltak be az NSZK-ból és javulásról Norvégiából. Törökországból az egyik IBUSZ-cso- port jelentette, hogy az esti órákban sikerült fogni az első műsort, a Szovjetunió területéről pedig Rigából érkezett hasonló jelentés. Mindezek persze csak A tavalyi mennyiség negyedrészével lesz több a tőkés export az idén a csabai kötöttáru- gyárban, a szocialista országokba irányuló kivitel pedig 45 millió forintot tesz ki, s ez is több a tavalyinál — tájékoztat Pataki József gyárrészlegvezető. 1. — A gyár dolgozói az utóbbi években sokat tettek a minőség javításáért. Az úgynevezett önminősítési rendszer és az újfajta minőségi bérezés hatására tavaly 4 százalékkal lett jobb a termékek minősége, s ezt az idén tovább fogják javítani. Az sem mellékes szempont, hogy a kötöttáru könnyebb le- j gyen. Nemcsak termelési érté- I kük növelését tervezik, s nemcsak a kötött-tonna termelést kívánják 103 százalékra teljesíteni, hanem a darabszám szerinti tervet is 104 százalékra, s ezt úgy érik el, ha a termékek súlya csökken. Mindezek megvalósulásának fontos feltétele, hogy megnyerjék a dolgozók támogatását. Ezt szolgálják a tudatosítás különféle formái az üzemi rádiótól a röpgyűlésekig, termelési tanácskozásokig. 2. A gyár ütőképes, fejlett szó- j cialista brigádmozgalma adja | ezek megvalósulásához a leg- I több segítséget — folytatja a tájékoztatást Knyihár Jánosné, az szb munkatársa. — összesen 17 brigád versenyez jelenleg a szocialista címért, amelyet i»3 kollektíva ért el eddig, köztük olyanok, mint „A könnyűipar kiváló brigádja” címmel és a kongresszusi oklevéllel kitüntetett Dózsa-brigád vagy a Kovács Jánosné vezette November 7. exportbrigád, amely tavaly, május elsején nyerte el „A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja” címet. A brigádok azzal tesznek többet, hogy vállalásaikat 100 százalék lelett teljesítik, s a többieknél nagyobb gondot fordítanak az anyagtakarékosságra és a minőség javítására. Évek óta 120 százalékra teljesíti tervét például az imént említett November 7. brigád. Az sem közömbös, hogy a minőséget oly nagymérkben javító minőségi bérrendszert maguk a brigádok segítették kialakítani. A brigádok tagjai személy szerint vállalnak védnökséget egy-egy feladat megoldására, és több gépén is megtanulnak dolgozni. Mindezek jegyében, a szocialista brigádok tavasszal sorra kerülő országos tanácskozása alkalmából a Dózsa-brigád nemrég versenyfelhívást adott közre, amelyhez azóta a. kollektívák többsége csatlakozott. 3. Versenyt hirdettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából is; ennek keretében vállalták például, hogy november végéig teljesítik a szovjet exportot. Amellett, hogy részt vesznek a szocialista brigádok megyei vetélkedőjén, gyáron belüli vetélkedőt is kezdeményeztek, sőt, a KISZ „A Szovjetunió 60 éve” címmel is indított versenysorozatot gazdasági, politikai és művészeti témákból — mondotta befejezésül Knyihár Jánosné. S ha ehhez még hozzávesszük azt a sok kiállítást, előadás- sorozatot, találkozót és egyéb eseményt, amit az idén az évforduló tiszteletére rendeznek — telephelyeiken is — valóban elmondható, hogy a gyárban példamutató mozgalmi élet folyik. WWWVVMVVWVWTOWtWVWWWWWWWUWW^WWVWWWVWUWWVVWWV Almafametssés géppel Szabolcs-Szatmar megy tuen, a Szamos menti Állami Gazdaság tangazdaságában az iuen először önjáró, levegővel működő metsző grp segíti a nehéz fizikai munkát, az almafák metszését, A gazdaság almáskert,lében kétszázezernél több gyümölcsfát már ezzel a könnyebb módszerrel metszenek íMTf Fotó. Balogh P. László felvétele — KS) fölön V. J.
