Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-22 / 44. szám

Falugyűlés Kaszaperen Amit az olvasó nem lát Számtalan kötetet forgatnak évente a megyei könyvtár olvasói. Bármennyire is vigyázzon az ember a könyvekre, a lapok könnven elpiszkolódnak, széthullanak. Ű,i ruhába kell öltöztetni a verseket, tanulmányokat, regényeket. Ezt a feladatot végzik a megyei könyv, tár könyvkötészetében. Néhány éve dolgozik együtt a sokszorosító üzem lelkes fiatal nyomdászgárdája. A könyvtári formanyomtatványok, meghívók mellett Békés megye közművelődési intézményeinek módszertani kiadványait is elkészítik. A. rutinmunkát apró próbálkozásokkal színesítik: ma élő költők munkásságát bemutató füzetek kerülnek ki a kezük alól, jeles művészek illusztrációival. Közben újabb kispéldányszámú, különleges bibliofil könyvek kiadását tervezi a megyei könyvtár. Ezekben olyan verseket találnak majd a szeren­csés tulajdonosok, amelyek eddig még nem jelentek meg nyomta­tásban. Urban Ferenc könyvkötészeti vezető ellenőrzi az automata vágó­gépet. Ez a szerkezet vágja méretre a folyóiratok sokszorosításá­hoz szükséges lapokat Nagy példányszámú nyomatok előállítására képes az ofszet sokszo­rosító automata Csepregi Károly nyomdász irányításával Lipták István, a sokszorosító üzem vezetője filmet állít be a rep­rodukciós fényképezőgépen (Fotó: Gát Edit) Kétszázhúszezer forint értékű társadalmi munka — Bővítik az iskolai napközit - Jövőre avatják az új könyvtárat — Sokan érdeklődnek a háztáji hizlalás iránt Sok mindenről tájékozódhattak j s/űkebb pátriájukról azok — le­hettek vagy százhúszan a kul- j túrházban —, akik ott voltak I a Kaszaperen minap megtartott falugyűlésen. Juhász Sándor tanácselnök először arról beszélt, tavaly mit sikerült megvalósítani a tervek­ből. A tanácsi költségvetésből rendelkezésre álló 2 millió 900 ezer forintos bevételből nem j volt könnyű úgy gazdálkodni. [ hogy mindenre jusson. Mégis, sok mindent építettek, szépítet- j lek saját erőből a ka- j szaperiek. Az 1976-ban fejlesz­tésre szánt 930 ezer forintból megépítették a buszvárót, lepar- j kettázták a kul túrház nagyter­mét, elkészült 400 méter szilárd burkolatú út és 200 ezer forint j értékű járdát csináltak. Megol­dották az orvosi lakás központi fűtését, felújították ezenkívül a [ sertés- és marhavágó helyet és { 300 ezer forintot fordítottak a belvízvédelemre. Aránylag ki-! sebb összeget, ötvenezer forintot költöttek villamosításra, ahol azonban kigyulladt az utcai fény j is, ott sokat jelentett. Dicsérete-! sen alakult a társadalmi munka aránya is: a kaszaperiek 2201 ezer forint értékű munkával já- I rultak hozzá községük fejteszté- j séhez, gyarapításához. A terme­lőszövetkezet gépműhelvi szocia­lista brigádja például feltöltötte a Deák utcát, a baromfitenyész- | tőkből álló Angela Davis brigád az iskola nyári takarításánál se- gítkezett. A kardoskúti gázüzem Széchenyi brigádja az általános Iskola udvarát betonozta. Az egyéni felajánlók közül Nagy Sándor és id. Bulik György ne­ve érdemli meg a nyilvánossá­got, kutat fúrtak a községnek. Persze, nemcsak az eredmé­nyekről, a múlt évről esett szó. A holnapról is. Hogy mi foglal­koztatja jelenleg a község veze­tőit? Nem megoldott például a gázellátás, igaz Mezőkovácsházán épül egy cseretelep, de csak jö­vőre lesz kész. Ügy határoztak, ennek az építési költséaeit a kör­nyező községek közösen fedezik, így a kaszaperiek is hozzájárul­nak 15 ezer forinttal. Felvetődött az is: a községnek nagy az át­utazó forgalma, szükség lenne j védett átkelőhelyre a községet kettészelő Orosháza—Mezőko- vácsháza úton, hogy biztonságo­sabb legyen a gyalogosközleke­dés. Az elkövetkezendő időszaki legnagyobb építkezése a községi j könyvtár lesz. A Hősök terén I 1978-ban adják át az 1.9 millió forintot érő könyvtárat, ebből sa­ját hozzájárulás 600 ezer forint, a többit felsőbb szervek bizto­sítják. Az új kulturális létesít­ményt 27x8,5 méteres belterület­re tervezték — itt jó helye lesz a jelenleg szükséghelyiségben levő 5700 kötetes állománynak. Megint más téma: a lakosság egészségügyi ellátása megoldott, nem így az óvodáskorú gyerme­kek megfelelő elhelyezése. A mostani két csoportban 80 férő­hely van. ezek kihasználtsága 120 százalékos. Szeptemberig szeretnék bővíteni az iskolai napközit, hogy 50 helyett 100 gyereknek tudjanak ellátást biz­tosítani. Az építkezést a megyei tanács 200 ezer forinttal segíti. A falugyűlés másik központi témája a háztáji sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel kap­csolatos kedvezmények ismerte­tése volt. Az érvényben levő rendeletekről, a hizlalást elősegí­tő kedvezményeket Csordás Já­nos, a Békés megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség járási fel­ügyelője tájékoztatta a jelenle­vőket, akik közül örvendetesen sokan érdekeltek a háztáji hiz­lalásban. (Fábián) Kutatók és mezőgazdászok összefogása a több, jobb minőségű lucernavetőmag előállításáért A Körösök völgye ősidők óta híres a pillangóstakarmóny- termesztésről. A talaj- és az ég­hajlati adottság, a napfényórák magas száma igen alkalmas ar­ra, hogy a fehérjedús lucernából minél nagyobb területen ter­meljenek. A Körösök völgyében termelt lucernavetömúg iránt nemcsak hazánk minden táján, de külföldön is nagy az érdek­lődés. Ezért fogtak össze a Szarvasi Öntözéses Kutató In­tézet tudományos kutatói es a Szeghalmi Lucerna Vetőmag- termelési Rendszer szakemberei. A lucernavetőmag-termelési rendszer 23 parlnergazdasága az elmúlt esztendőben már hétezer hektáron termesztett lucerna­vetőmagot, s az elit magvakból 5872 mázsát adtak a népgazda­ságnak. Az átlagtermés kétsze­rese volt az országos átlagnak. A lucernamag-termelés fellen­dítése érdekében a magtermesz­tési rendszer, a szarvasi ÖKI, a Mezőgazdasági Gépkísérleti In­tézet, az Országos Vetőmagter- rftelő Vállalat és a Békés me- I gyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás háromnapos tovább­képző taníolyamot rendezett Szarvason. A partnergazdaságek szakemberei előadásokat hall­gattak és a termelést elősegítő hasznos vitákon vettek részt, A lucernavetőmag-termelő rend­szerben ugyanis a tudományos kutatók által kidolgozott tech­nológiát alkalmazzák. Az inté­zettől vetőmagot, szaktanácsot kapnak ahhoz, hogy minőség­ben. mennyiségben fellendüljön a magtermelés. A beszélgetésből kiderült: az­előtt menetközben döntötték el —- főként a 3-4 éves „öreg” lu­cernatáblákon —, hogy hányadik növedékből fognak magot. Most tudományosan előkészített terv alapján választják ki e célra a táblákat, meghatározzák a tőál­lomány sűrűségét, ennek meg­felelően adagolják a műtrágyát, és a kaszálásokkal irányítják az optimális magtermesztést. A szuper elit vetőmagot az­előtt a Szarvasi öntözési Kutató Intézet állította elő. Az idén már 300 hektáron termel szuper elit vetőmagot a szeghalmi rendszer is. Ezenkívül természe­tesen az elit vetőmag előállítá­sa a cél, hogy aztán a mező- gazdasági nagyüzemek I—II. és III. fokú szaporító anyagot mi­nél nagyobb területen termel­hessenek a szálas takarmány- termelés fellendítésére. Márk Gergely „Rózsák záeb. könyve” ismeretterjesztő szak­könyv, s ez a kettős jelleg sze­rencsés adagolásban vonul végig a közel háromszáz oldalon. A ! történeti ismertetésből megtud­juk, hogy a rózsa szinte'egyidős | az emberi kultúrák kialakulásá­val. Már időszámításunk előtt j négyezer évvel Babilonban ék- | írásos táblákon örökítették meg szépségét és Homérosz a hajnali bíbort rózsaujjúnak nevezte. Ha­zánkban már az Árpád-kori ker­tekben virított, ott volt Mátyás udvarában és kultusza folya­matosan vezetett napjainkig. A Kertészeti Kutató Intézet rózsa­kertjében 3209 fajta pompázik, melyekből évente kiállításokat rendeznek, és a nemesítés is itt folyik. A könyv részletesen ismerteti a különböző rózsafajtákat, az egyes típusok tulajdonságait és egy csomó gyakorlati tanácsot ad. Hová ültessük a kertben, milyen talaj- és tápanyagigénye van, és hogyan történik a sza­porítása, meg a gondozása? j Minderre részletes választ ka-1 punk a szerzőtől. A városi em- i Emlékünnepség, koszorúzás Dombegyházán Vasárnap, február 20-án Dombegyház községben, a dr. Weil Emil Művelődési Házban a mártír forradalmár orvos szülőfalujában születés­napján emlékünnepséget ren­deztek, amelyen részt vett dr. Weil Emil özvegye is. Az emlékbeszédet dr. Fűzi Ist­ván, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára tartotta, majd a résztvevők megkoszorúzták a művelődési ház falán elhelye­zett emléktáblát. | bér részére különösen érdekes — mert kevésbé ismert ez a lehetőség —, hogy balkonon és lakásban is nevelhetünk rózsát. A déli és délkeleti fekvésű la­kások a legalkalmasabbak erre a célra, igazán jól ugyanis itt érzik magukat ezek a fényigé­nyes virágok. A balkonszegély díszítésére a miniatűr rózsák a megfelelők, ha pedig nagyobb zöldfelületet akarunk kialakíta­ni, akkor egy nagyobb edény­be futórózsát ültessünk. Mind­két esetben arra kell nagyon vi­gyázni, hogy a kellő öntözés mindig meglegyen. Az áttelelte- téshez is megkapjuk a könyvből a szükséges ismereteket. A kötet gazdagon illusztrált. A sok színes és fekete-fehér kép a virágokkal bánni és bíbelődni szeretőknek még nagyobb ked­vet csinál, de felkelti azok ér­deklődését is, akik eddig nem kertészkedtek. Vass Márta jj tm KimJ5r.a 1977. FEBRUAR 32. Megjelent Rózsák zsebkönyve

Next

/
Thumbnails
Contents