Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
A zárszámadás e«y nagy tükör Közgyűlés a békéscsabai Leninben Az emberi cselekvést, a különböző gazdasági folyamatokkal járó gyötrődést csupán jelezheti, villanásnyira érzékelheti egy évi zárszámadó közgyűlés beszá- , mólója. Mégpedig azért, mert a vezetőségnek az egész gazdálkodásról számot kell adni a tagságnak, melyben a termelés, az anyagi eszközök tényeit, adatait fel kell sorakoztatni, De ha csak villanásnyira is jelennek meg a fáradságos munkát végző emberek a beszámolóban, közgyűlési jelenlétükkel érzékeltetik, hogy a mázsák, a milliók mögött ők vannak. Ök a létrehozói, ter- remtői minden értéknek. S a beszámoló egy nagy tükör, melybe mindenki belenéz, s kirajzolódnak abban a végzett munka körvonalai. Egy ilyen nagy tükröt mutatott fel a napokban Hank.) Mihály is, a békéscsabai Lenin elnöke a szövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Ebben a tükörben láthatóvá vált, hogy a 3636 hektáron gazdálkodó szövetkezetben tavaly többet kellett dolgozni és több költséget kellett ráfordítani a termelésre. Oka ennek az előző őszön elkésett talajmun- kák, a kései tavaszodás, majd a nagy szárazság. Legnagyobb veszteséget a júniusi és júliusi szárazság okozta. S a veszteségek pótlására már júniusban intézkedéseket tettek, egyebek közt, ahol tehették, csökkentették a költségeket. S az elhatározott feladatokat a termelési egységekben végrehajtották, nagyobb részük túlteljesítést ért el. Különösen a szállítók és a lucernaüzemiek. Mivel tenyészideje alatt a búzának elégséges, talajnedvessége volt, eddigi legnagyobb hozamot értek el: 52,7 mázsa átlagter- , mést. A lucernatermés is kiemelkedő volt: hektáronként átlag 77.4 mázsát fizetett, s a lucernaüzem 1976. évi termelése meghaladta az 500 vagont. A többi szántóföldi növénynél gyengébb eredményt értek el. s a felsorolt okokhoz tartozik még. hogy a növényvédelem sem volt elégséges. A nagy szárazság az őszi beta- karítású növényeknél okozott nagyobb veszteséget. Cukorrépából a tervezettnél 500 vagonnal, a szójából 18 vagonnal termett kevesebb. A kukoricánál a veszteség olyan volt. hogy ebben az esztendőben 300 vagon takarmányt kell vásárolniuk. mert csak így érhetik el tervcéljaikat. (A növénytermesztés hibáiból okulva, az új gazdasági évre készülve, a talajmunkákat időben és jobb minőségben végezték el; 445 hektárt istállótrágyával szórtak meg, melynél először alkalmazták a robbantásos módszert — és sikerrel.) Az új nagy teljesítményű, s az egyes munkafolyamatokat segítő gépekkel és a szállítási gép- kocsipark növekedésével az ott dolgozó emberek a feladatokat végrehajtották, A műhely dolgozói biztosították, hogy a gépek folyamatosan üzemképesek legyenek. Mindennek ellenére a növény- termesztésnél 5 millió a veszteségük. Az állattenyésztés árbevételét 5 és fél millióval túlteljesítették, s így az meghaladta a 70 milliót, melyből 52 és fél millió a baromfitelep árbevétele. A baromfitelep kiegészítő ágazatában, a trágyaszárítóban 152 vagon takarmánylisztet készítettek, s abból 82 vagonnal saját állatállományukkal etettek fel, a felesleget pedig értékesítették. Az eredményességet növelte, hogy 300 literrel növekedett tehenenként az évi tejhozam. 4 BÉKÉS MEGYE!. 1977. FEBRUAR 20. NFPtJJSAC m A részvevők egy csoportja Most már nyilvánvalóvá vált, hogy a korábban nagy áldozatokkal járó beruházások beváltották a reményeket. S az 1976 évi nehézségek ellenére eredményes évet zártak. A halmozott termelési érték meghaladta a 191 milliót, ez egy hektárra vetítve 67 000 forint. Ez a termelékenység növekedéséből ered, amely 18 százalékos. A részesedési alap 2,8 százalékkal növekedett, s ennek megfelelően a szövetkezeti tagok munkadíja 8,79 százalékkal. Ez tette lehetővé a 100 százalék részesedés kifizetését. Mivel a szövetkezet vezetőségét 4 évre választották meg, s most lejárt annak a megbízása, Hankó Mihály utalt ennek az időszaknak a fejlődésére is, miszerint azóta a halmozatlan termelési 'érték 102 millióról 141 millió fölé emelkedett, a halmozott pedig 194 millió lett. Olyarj beruházásokat valósítottak meg, melyek még biztonságosabbá tették a gazdálkodást. Egyebek közt új gépeket, gépsorokat állítottak a termelésbe. A közös vagyon 40 millióval növekedett, a részesedési alap pedig csaknem 4 millióval, miközben a rendszeresen dolgozó tagok létszáma csökkent. Mivel a zárszámadó közgyűlésen az 1977. évi gazdasági terv is szerepelt, ezután a főmezőgazdász, Veres András azt ismertette. Ezek szerint búzából 808 hektáron átlag 46 mázsa hozamot akarnak elérni, kukoricából 592 hektáron 68 (tavaly 49,5 mázsa termett), cukorrépából 392 hektáron átlag 400 (tavaly 262,4 mázsa termett), szójából 225 hektáron átlag 19 (tavaly 10,6 mázsa termett), lucernából pedig 383 hektáron 68_má- zsa átlagtermést. A halmozatlan termelési értéket 144 millió 957 000 foiintra akarják növelni, ami csaknem 4 millió növekedés. A nyereséget 12 millió 246 000 forintban jelölték meg, a részesedési alapot pedig 24 millió 800 000 forintban. Szántóföldi árbevételből csaknem 31 milliót tűztek ki célul, állati termékekből 51 milliót, állatok értékesítéséből 22 milliót. Melléktevékenységből (lucerna- liszt, trágyaliszt stb.) 22 és fél milliót. Dányahomök értékesítéséből, s más vállalatoknak végzett műhelyszolgáltatásokból és szállításokból 6 milliót. S a különböző gépek, berendezések vásárlására 7 és fél milliót fordítanak. Üzemi építkezésekre pedig 11 milliót. (Fotó: Veress Erzsi) A közgyűlésen jelen volt dr Fekete Antal, az MSZMP városi bizottságának első titkára, aki fel. szólalásában hangoztatta, hogy az 1977-es esztendő a szövetkezet gazdálkodásában is döntő év, miként az egész népgazdaság 5 ötéves tervének teljesítésében. A zárszámadás és az 1977-es év gazdasági tervének jóváhagyása után a szövetkezet tagsága megválasztotta az új vezetőséget. A szövetkezet elnökének ismét Hankó Mihályt választották meg. Cserei Pál Műszaki és forgalmi konferencia a Szegedi Postaigazgatóságon (Folytatás az 1. oldalról) ellenére megállapítható, hogy általában javult a gépesítés, a nyugdíjkézbesités. az előszállítás. a külterületi, hírlap- és a soron kívüli kézbesítés színvonala. A postai szolgáltatások közül legjobban a vezetékes távközlés j túlterhelt. A helyi beszédforgalom területén már évek óta j nincs lényeges változás, mert a j központok maximális kihasz- j náltsággal üzemelnek. A helykö- zi forgalomnál mintegy 2,4 százalékkal nőtt a beszédpercek j száma. Az elmúlt évben a Szegedi Postaigazgatóság területén mindössze 312 új állomást kapcsoltak. miközben a telefonra j várakozók száma csaknem 1200-! zal nőtt. A feszültség enyhítése céljából több nyilvános telefon- j állomást szerelt föl a posta. Gondos előkészítő munka előzte meg á Szegedi Postaigazgatóság 1977. évi tervének kidolgozását. A terv készítésénél alapvető szempont volt a postai szolgáltatások iránt megnyilvánuló igény mind teljesebb kielégítése. oly módon, hogy a meny-! nyiségi emelkedés mellett javuljon a minőségi színvonal is. E követelmények teljesítése meny- nviségi oldalról általában bizto-; sított, a minőség azonban — a; fejlesztések és erőfeszítések el-, lenére — még nem megfelelő. Ebben az évben tovább emelkedik a levélpostai küldemények, | az utalványok, a hírlapok és a csekkek . darabszáma, javul a postaszolgálat működési feltétele is, új kisposlaházak épülnek az idén, 7 helyen, többek közti Orosházán és Szentetornyán is. I Tovább folytatódik a külterüle | ti levélszekrényes kézbesítési j rendszer szervezése, javul a! pénztárszolgálat és a feldolgo-1 zás gépellátása. Tovább bővül azon kézbesítő járások száma, ahová előre kiszállítják a hírlapokat. A vezetékes távközlés terén a távbeszélő-állomások iránti í igény a népgazdaság fejlesztésével és az életszínvonal emelkedésével áll szoros kapcsolatban. A Szegedi Postaigazgatóság — a posta egészéhez hasonlóan t— nem tudott lépést tartani az igények növekedésével, ezért nagy a feszültség az igényelt és a biztosított színvonalak között. Feltehetően ebben az évben sem tudják az igényeket oly mértékben kielégíteni, amennyire ez kívánatos lenne, ezért várható a várakozók számának emelkedése. ÍVhndettől elválaszthatatlan a forgalmi igények kérdése. Jelenleg az a helyzet, hogy a központok és hálózatok túlzsúfoltsága a Szegedi Postaigazgatóság területén is akadályozza az állomások forgalmi igényének zavartalan lebonyolítását. Ennek javítására jelentős műszaki, üzemfejlesztési és forgalomfejlesztési feladatokat kell még megoldani. A helyzeten — Szeged város területén — sokat javít és javított a jelenleg próbaüzemelő 12 800 állomásos Crossbar-központ. Ennek üzembe helyezéséről el kell mondani, hogy teljesen zavartalan volt és a bekapcsolás pillanatától jól szolgálja a forgalmat. A távbeszélő-hálózat minőségjavítására szigorú forgalomtechnikai intézkedéseket kell bevezetni. A központok átbocsátóképességének javítása céljából mérsékelni kell az állomásbekapcsolások ütemét. Ennek ellensúlyozására fokozni kell a nyilvános állomások üzembe helyezését. Az egységes távbeszélő-háló- zal részei az. alközpontok, g hozzájuk tartozó ágazatokkal együtt. Minthogy ezek túlnyomó többsége elavult, túlzsúfolt, a minőségjavítás elengedhetetlen feltétele, hogy a rekonstrukció ezekre a berendezésekre is kiterjedjen. Az idei év egyik fontos intézkedése. hogy teljesült a postás dolgozók régi igénye, a postai törzsgárdaszabálvzat kidolgozása és bevezetése. Ennek értelmében 1000—8000 forintig terjedő összeggel jutalmazzák azokat a dolgozókat, akik már hosszú évek óta szolgálják a postát. Ez és a többi erre az évre tervezett intézkedés mind azt szolgálja, hogy a Magyar Posta régi jó hírnevéhez méltóan tevékenykedjen a jövőben is. Lónyai László Korunk fő forradalmi erői Oz imperialistaellenes nemzeti felszabadító mozgalom o Napjaink világforradalmi folyamatának egyik jellemzője, hogy a gyarmati iga alól nemrég felszabadult ún. fejlődő országok jelentősége növekszik. A szocialista világrendszer országaival az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon döntő többséget alkotnak. A csaknem száz fejlődő ország a Föld területének mintegy felét foglalja el, bennük él a világ lakosságának 70 százaléka. Birtokukban tartják a nyersanyagkincsek és energiatartalékok többségét. Mégis ezek az országok a legszegényebbek, a legelmaradottabbak. Gazdaságuk ugyanis még ma is igen nagy részben az ipari hatalmak piaci expanziójának és tőkebefektetéseinek területe. A tőkés világot sújtó, mély gazdasági válság pedig még tovább fokozta elnyo- morodásukat. A nemzeti felszabadító és a szociális harc Ázsia. Afrika és Latin-Amerika országaiban különböző szinteken tart. s a legkülönfélébb formákban és a legkülönbözőbb körülmények között folyik. Különféle, nemegyszer ellentétes politikai erők vesznek részt benne a barikád azonos oldalán. Sokfélék az országok és hagyományaik, tarkák az etnikai és szociális viszonyok, különböző a társadalmi-gazdasági berendezkedés, eltérő a munkásosztály és a nemzeti burzsoázia fejlettségi szintje. Mégis minden függetlenné vált ország szembe kerül az imperialista gazdasági és politikai befolyás teljes felszámolásának, az egyenjogú helyzet kivívásának és elavult társadalmi-gazdasági viszonyok felszámolásának feladatával. A soron levő feladatok közül napjainkban alapvető a gazdasági függetlenségért vívott harc. Az imperializmus ugyanis az új politikai helyzettel, a megváltozott erőviszonyokkal számolva, új típusú függőségi rendszerre törekszik. Céljai a következők: bevonni a fejlődő világban bőven rendelkezésre álló termelési tényezőket a tőke újratermelési folyamatába. vagyis újabb olcsó munkaerőforrásokhoz és egyéb előnyökhöz jutni, feltárni a fejlődő világban rejlő potenciális, gigantikus piaci lehetőségeket, ugyanakkor megőrizni a fejlett tőkés országok műszaki-tudományos monopóliumát, kiépíteni a gazdasági függőség új rendszerének megfelelő típusú politikai struktúrát, amelyben vezető szerepet a nemzeti burzsoázia képviselői és a reakciós politikai erők játszanak. A fejlődő országok gazdasági függetlenségének és társadalmi felemelkedésének legfontosabb feltétele a kulturális és strukturális elmaradottság felszámolása. Azokat a termelőágakat kell fejleszteni, amelyek megalapozhatják ezen országok önálló fejlődését. Különösen fontos a földreform végrehajtása, az éhezés, a rosszultápláltság megszüntetése. Az ipar fejlesztése kulcskérdés. Az önálló gazdasági fejlődés útja elképzelhetetlen a szocialista világrendszerrel való együttműködés nélkül. A szocialista országok egy része maga is végigjárta azt az utat, amely az imperialistaellenes nemzeti felszabadító harctól a szocialista forradalom megvívásáig vezet. A szocialista közösség országai a fejlődő világnak mindig felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a politikai függetlenségért vívott harcban, az egyenjogú gazdasági együttműködésben. Ezek a kapcsolatok a stabilitásra. a tervszerűségre, a kölcsönös előnyökre és segítségre épülnek. Ma már hazánk is képes olyan munka- megosztás kiépítésére a gazdasági függetlenségért küzdő fejlődő országokkal, amely kedvező felételeket teremt a partnerek termelőerőinek és társadalmi struktúrájának harmonikus fejlesztéséhez. Szolidaritással, elkötelezettséggel kísérjük azokat a törekvéseket, amelyek a fejlődő országok fel- emelkedését célozzák. Erőnkhöz mérten részt kívánunk venni a
