Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

A tavass hírnöke

A napfényes, szép idő hatására a szokásosnál korábban köszöntött be a tavasz megyénkben. Képünkön Sztancsik György békéscsabai lakos udvarában kinyílt barka látható

Fotó: Gál Edit

Áz élet nem tűri a túlszabályozottságot

A katlan p kondérral az eresz alatt áll. Csak a füstcső végét éri így az eső. Az ázott föld, a gomolygó füst szaga furcsán keveredik a Totyogó birkapörkölt illatával. A községi művelődési ház udvarra nyíló ajtaján egymás nyomában ketten lépnek ki. Az egyiken kalap, a másik kucsmát gyűröget a kezében. A szakács fehér kötőben, öinyi aprított fával kerül elő a mellék- épületek mögül.

— Csak nincs már vége? Még alig-alig rottyant egyet a lé?

— Főzzed csak nyugodtan, Tónikám — szólal meg a kalapos egy cigaretta végét nyálazva. Közben a kucsma is a helyére biggven, gazdája meg a kalapos példáját követi, aki így fejezi be a megkezdett mondatot:

— Már az új elnök mondja a magáét.

— No és az titeket nem érdekel?

— Nem a fenét. De ő úgyis csak azt mondja: mi mindent kell csinálnunk ebben az évben, arról meg még hallunk eleget. Az a lényeg, hogy a cívódásnak vége.

— Megyünk is a szomszédba,

ment erre inni kell.

***

A presszó kong az ürességtől Ezek ketten — a kucsmás meg a kalapos — egy-egy féldecivel a sarokba húzódnak az ablak mellé. Innen látni majd azt is, amikor kitódul a tömeg és asztalhoz lehet ülni.

— Odaát van mindenki — bök az utca túloldala felé a csapos.

— Eső, februárban, ilyen is régen volt — mondja most a kucsmás.

— De, hogy végre béke van nálunk, az se mindennapos dolog.

— Hagyd el. Nem is volt az

jó senkinek.

— Legfeljebb nekik kettőjüknek.

— Kikre gondolsz?

— Hát a két elnökre. A miénkre meg a tiétekre.

— Nézd komám, én megmondom neke'd úgy, ahogy van. Mi nem nagyon ismertük korábbról az elnökünket. Tudod te is, hogy úgy küldték hozzánk: rendet tenni. Mert, ami igaz, az igaz,

í Birka- \

m ■

| pörkölt I

■ ■

■■■■■■■■

hiába volt olyan fene nagy ész az elődje, a pénz meg a főkönyvelőnő jobban izgatta, mint a közös.

— De ti, ellene voltatok az újnak is.

— Ellene, ellene. Egyszerűen nem is ismertük. Ült benn. az irodán, azután onnan akart kormányozni. Nálunk, a marhaistállóban egy év alatt egyszer se fordult meg.

— Azt mondták, jó szakember.

— Az kevés, attól még nem szeretnek meg senkit.

— Mi jól megvoltunk az elnökünkkel

— Persze, mert az emberek szájíze szerint csinált mindent.

— Reggeltől estig a határt járta. Mindenkivel kezet fogott. Meghallgatta a panaszukat. Nagyon sok jót tett az öregekkel is. A háztáji is hogy fellendült.

— A közös árbevétel meg a felire csökkent, az újság is meg. irta.

— Csak jót akart.

— Az kevés, attól még fel lehet fordulni.

***

Ülnek szótla'nul. Szívva a füstöt. Egymás szavait rágva. Homlokukon versenyt ráncolódik a bőr. Sört kérnek. Megint a kucsmás szól hamarább.

— Csak igazad van komám. Majd háborúba sodortak bennünket.

— Vedd azt. hogy mi egymás mellett lakunk, mégse beszéltünk.

— Már három éve.

— Mondják, hogy a ti elnökötök a szavazás előtti éjszakán végigjárta az embereket. Azt ígérte: kap egy zsák búzát, aki az egyesülés ellen szavaz.

— Mesebeszéd.

Szerdán este

Közgyűlést tart Budapesten a BattonyaiaL

J

Baráti Köre

Követendő kezdeményezésről kaptunk hírt a fővárosból. A közelmúltban sok. Battonyáról elszármazott javaslatára és kezdeményezésére Budapesten megalakították a Battonyaiak1 Baráti Körét. A megalakításkor a baráti kör szerepét és feladatai abban, jelölték meg a résztvevők. hogy a Budapesten élő battonyaiak felelevenítsék, erősítsék és ápolják kapcsolataikat a szülőfölddel. Ugyanakkor az alakuló gyűlésen megjelentek kifejezték azt a közös óhajukat is. hogy. valamennyi, a fővárosban élő battonyai aktívan vegyen részt a kör munkájában, s a maga lehetőségei szerint támogassa a célkitűzések valóra váltását.

Ezért is határozta el az intéző bizottság, hogy a feladatok megtárgyalásának céljából február 23-án, szerdán este fél 6 órakor a Hazafias Népfront budapesti bizottságának tanácstermében közgyűlést rendez, amelyre mintegy 160 Battonyáról elszármazottat hívott meg. A közgyűlésen Púja Frigyes külügyminiszter ismerteti maid előadásában a baráti kör működésének célját és feladatát. Ezután Battonva nagyközség politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, valamint terveiről Palkó Lajos, a nagyközség pártbizottságának titkára és Borka Sándor, a nagyközségi tanács elnöke tart tájékoztatót. (A közgyűlés ismertetésére lapunkban visszatérünk.)

— Mégis leszavaznátok.

— Elterjedt, hogy kevesebb lesz a pénzünk, ha egyesülünk, mert titeket évről évre szanálni kellett.

— Ej komám, itt nem ez a lényeg. Gondolj bele. a két tsz még együtt is a kisebbek közé tartozik majd a megyében. Már egy rendes gépet sem tudtatok egyedül megvenni. Látod, a nagy terményszárítót is kilenc tsz fog. ja felépíteni. Ezt volt olyan nehéz megérteni?

— Hisz ezt is magyarázta nekünk az elnökünk, de azt mondta, korai még az egyesülés. Előbb tegyétek rendbe a szénátokat, utána jöhet a házasság.

— Utána, utána, amikor már ti is majdnem tönkrementetek. És ha most már mi nem fogadunk benneteket? Mehettetek volna szélnek.

— De csúnyán mondod, komám. Emlékezzél csak: annak idején én győzködtelek, hogy lépj be a tsz-be.

— Most másról van szó.

— De bizony, hogy ugyanarról van szó. Arról, hogy hogyan tovább?'

— Ezt már eldöntöttük.

***

Nézik egymást. Nyíltan .Für- készőn. Egyszerre lendül kezük, ben a pohár koccintásra. Átel- lenben is megélénkül a kép. A kalapos kezefejével törli meg a száját.

— Ügy látom, a Pista gyerek befejezte — mutat a művelődési ház udvara felé.- Annyi szent, jól megfogtuk a gyereket. Megijedt, amikor ö lett a jelölt. De jól is mondta a Tóni: ha már annyira egyesíteni akarja a két tsz-t, csinálja ő.

— Nézd komám, ahogy neki lendült, abban nem sok hiba van.,Akkora árbevételt akar elérni már az idén, amennyit a két téesz együtt hozott össze még a fénykorában.

— Hallottad mit mondtak: a terv az szent előtte. Már párttitkárnak is ilyen volt.

— No májd meglátjuk. De most már menjünk, mert elhűl a birkapörkölt.

— Pedig az csak melegen jó.

Kováry E. Péter

a közvéleményt egyaránt foglalkoztatja a. szükségeset és az indokoltat meghaladó adminisztráció. Az MSZMP Központi Bizottsága már 1971-ben határozatot hozott a -helyzet javítására és azóta számos kedvező döntés született. Ennek ellenére pártunk XI, kongresszusa szükségesnek tartotta határozatban megállapítani: „A következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése.” Továbbá: „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát Államigazgatási szerveink szüntessék meg, hogy munkájuk helyenként tapasztalható bürokratizmusa. nehézsége rontsa az állampolgárokkal való kapcsolatot. A párt-, az állami és gazdasági intézmények határozottabban szálljanak szembe ezekkel a jelenségekkel.”

Teljesen érthető, hogy a párt és a kormány felfigyelt a jelenségekre, és jelentőségének megfelelően foglalkozott ’ a kérdéssel. Így csökkent a központilag intézett ügyek száma és az államapparátus létszáma. Politikailag is fontos, hogy visszaszoruljon a gyakran bosszúságot okozó túlzott adminisztráció. A bürokratikus kinövések rontják a közhangulatot, a munkakedvet, a munkafegyelmet. Hasonlóképpen a felesleges bürokrácia károsítja a társadalmat; szükségtelenül drágítja a termelést és fékezi a fejlődést — lehetővé teszi az adminisztráció felesleges elburjánzását.

Az is megfigyelhető -— és ez elég általános —, hogy nem, vugy csak alig csökken az adminisztratív dolgozók száma, sőt bizonyos esetekben növekszik A háttérben rendszerint az húzódik meg: új tevékenységet szerveztek anélkül, hogy megszüntették volna a feleslegessé válókat. vagy összevonták volna a párhuzamosan kialakítottakat. Pedig az irodai gépesítésben is léotünk valamit élőre, ha lehetőségeinket még távolról sem használtuk ki, Az adminisztratív munka túlszervezettsége lépten- nyomon megfigyelhető. A vezé- tési láncok elnyújtottak, sok az alá- és fölérendeltség.

M

indenképpen különösnek mondható, hogy hazánkban osztályokat és főosztályokat minden kötöttség nélkül létre lehet hozni. Így aztán a megye kereskedelmében és másutt is működhetnek főosztályok 4-5 beosztottal, de ha úgy tetszik működhetnének 50 emberrel is. Más helyen három igazgatóval és ugyanannyi igazgatóhelyettessel és legalább 10 további vezetővel gyarapodott egyetlen vállalatnál a vezetők száma. Olyan eset is előfordult — más megyében —. hogv egy főosztály nyolc osztályból állt éc ez három főosztállyá alakult és annak megfelelő osztályok képződtek. Gyakori a különböző tanácsadói beosztás szervezése is. Jóllehet a vállalatok termelékenysége, a termelés bővítése egyáltalán nem teszi ezt indokolttá.

A másik visszatérő jelenség a túlszabályozottság, a sok jogszaA kémiá, a biológia és a zeneművészetek titkainak világába vezeti a hallgatót a TIT néhány hét eleji előadása. Hétfőn, február 21-en este 7 órától a békéscsabai Értelmiségi Klubban dr. Torkos Kornél egyetemi adjunktus, tart előadást A növényi és állati eredetű élelmiszerek tartósítása címmel.

Kedden, február 22-én a TIT. az ifjúsági és úttörőház közös rendezésű természettudományi szabadegyetemének előadása lesz

bály. A jogszabályok közötti eligazodás nehézségei az állampolgár számára akadályozzák a központi elgondolás valóságos megismerését. Ilyen értelemben a szocialista demokrácia teljesebb kibontakoztatása is nehezebbé válik. Egyébként is a túl - zott adminisztráció feleslegesen tart lekötve munkaerőt — holott munkaerőgondokkal küzdünk. Ennél még több gondot okoz, hogy a túlszabályozottság esetén a dolgozó ember kezdeményező és alkotó készsége könnyen háttérbe szorul és egy-egy ügy elintézésének bonyodalmai az egész közszellemet hátrányosan befolyásolják. A felesleges papírtömeg és a gyakran túlzottan differenciált sokféle fórum, az ellentmondó közlések és követelmények nehezítik az ügy intézését. Az élet pedig nem tűri a túlzott szabályozottságot. Az élet annyira sokrétű és sokarcú, hogy azt nem lehet aprólékosan szabályokba szorítani. A hibák elkerülése általában rugalmasságot követel, ami azonban természetesen nem mehet a törvényesség rovására. Sajnos előfordul, hogy egy-egy esztendőben több száz jogszabályt is adnak ki a minisztériumok, amelyek között a szakemberek is nehezen igazodnak el.

A túlszabályozás ellentétben van gazdaságirányítási rendszerünkkel is, amely a központi irányítás mellett az intézmények és vállalatok önálló kezdeményezését és gazdálkodását igyekszik erősíteni. Intő jelenség, hogy a túlzottan sok jogszabály mellett nem csökkent, hanem növekedett a kivételes és az egyedi beavatkozások száma. Ez éppen azért történt, mert csökkent a rugalmasság. Természetes, hogy az elevenebb, élőbb — nem túlszabályozott. — rugalmasabb rendszerben naavo.bb a személyi felelősség a döntéseknél. A törekvés éppen az. hogy minden területen növeljék az intézkedésekért a felelősséget. A túlzott adminisztrációnak pedig sarkalatos hibája, hogy elmossa a felelősséget, mert megosztja azt. Ismeretes mindenki előtt milyen nehéz ma valamilyen hiba felelősségét megállapítani. Ezen szükséges változtatni, ha a munka megjavításának fontos feltételét meg akarjuk teremteni.

a

z elmondottakból következik, hogy a kormány által már kiadott több intézkedés sokkal nagyobb eredményekre törekszik, mint kizárólag az adminisztráció egyszerűsítése. Cél az, hogy az egyszerűsítéssel együtt járjon az ésszerűsítés is. Ez kevésbé merev, kevésbé szabályozott és pontosabban állapítja meg a hatásköröket, egyértelművé téve a felelősséget is. Ez egvik feltétele a hatékonyság javításának. Hogy előbbre léphessünk, nagyon fontos a politikai és társadalmi érdek, az ellenőrzés javítása. Ez alatt azt értjük, hogy az ellenőrzésnek nem szabad arra szorítkoznia csupán, megtartottak-e valamilyen részletes szabályt, hanem azt is vizsgálnia kell, hogy a döntósek hogyan befolyásolták politikai és társadalmi fejlődésünket.

Rocskár János

a békéscsabai egészségügyi szak. középiskolában. Dr. Erdélyi Lajos egyetemi adjunktus beszél a vegetatív idegrendszerről délután 3 órától.

Február 23-án. szerdán este 7 órakor a TIT Értelmiségi Klubjában diafilmes előadást rendeznek, témája Liszt Ferenc nyomában Párizsba vezeti a hallga. tót, az előadó pedig Sárhelyi Jenő. a zeneiskola nyugdíjas igazgatója lesz.

TIT-előadások

Békéscsabán