Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

Vásárlói kalauz: A jótállásról ..A jótállás a termék minősé­géért vállalt fokozott helytállás. Azt jelenti: az eladó felelősséget vállal azért, hogy az eladott ter­mék a jótállás teljes ideje alatt hibátlanul fog működni. Ha pe­dig mégsem, úgy annak javításá­ról, az alkatrészek, vagy ha szük­séges, az egész készülék cseréjé­ről ingyen gondoskodik, sőt, megtéríti a vevőnek (a tulajdo- nosna' ) a termék hibája folytán jelentkező kárát és költségét.” Így fogalmazta meg a jótállás lényegét a Belkereskedelmi Mi­nisztérium jogi osztályának ve­zetője. A dolog egyszerűnek tűnik, mégis igen bonyolult és sok vi­tára ad alkalmat. Köztudott, hogy a jótállással eladott termé­kek javításáról a szervizek há­lózata gondoskodik: ezek címét a jótállási jegyen feltüntetik. De például: mikor jön a lakásunkra a műszerész, mikor kell nekünk a szervizbe vinni a hibás tár­gyat? S ha nekünk kell. ki vi­seli a szállítás költségeit? Általában a lakásunkon kell megjavítani a rögzített be- kötésű termékeket (példá­ul csillár, bojler), a 10 kilónál súlyosabb árukat, s azo­kat, amelyeket a tömegközleke­dési eszközökön nem tudunk ma­gunk szállítani. Más termékeket nekünk kell a szervizbe vagy a begyújtőhelyre eljuttatnunk. A postaköltséget, vagy a leggazda­ságosabban igénybe vehető tá­volsági szállítás költségét a szer­viz köteles megtéríteni. Meddig tarthat a javítás? A rendelet szerint 8 napig. Ám a szervizek alkatrészhiánnyal és egyéb gondokkal küzdenek, ezért a javítás gyakran elhúzó­dik. A hiba bejelentésétől szá­mított 15 napon belül a szerviz­nek már kölcsönkészüléket kell adnia, 60 napnál is tovább hú- zódó javítás esetén — vagy 30 nap elmúltával akkor, ha nem adtak kölcsönkészüléket,— kér­hetjük a hibás termék kicserélé­sét. Csereigénnyel léphetünk fel akkor is, ha a termék nem ja­vítható, vagy a javítás után sem lehet használni, ha már ötször javították és hatodszor is elrom­lott, és abban az esetben is, ha az üzembe helyezés után 3 na­pon belül romlott el. A cserére jogosító utalványt a szerviz ad­ja ki, az új készülékért pedig ott kell jelentkeznünk, ahol az eredetit vásároltuk. (Ha három napon belül romlott el a készü­lék, nem kell a szervizhez for­dulnunk: a cserét közvetlenül a boltban intézhetjük el.) Tudnunk kell még, hogy a jót­állás időtartama javítás esetén meghosszabbodik annyi nappal, ahány napig a terméket nem tudtuk használni: tehát a hiba közlésétől a javítás elvégzéséig eltelt idővel. Ha a készülék je­lentősebb részét hiba miatt ki kell cserélni, akkor a jótállás időtartama a kicserélt részre vo­natkozóan újra kezdődik. Ka a jótállással vett terméket eladjuk, a garanciális jog az új tulajdo­nosra átszáll; a jótállási igény érvénvesítésére az jogosult, aki a jótállási jegyet bemutatja. fl Kner Nyomda felvesz nőket betanított munka­körbe és férfi segéd­munkásokat. Jelentkezni lehet; Békéscsaba, Lenin u. 9—21. Terv- és munka­ügyi osztály. BÉKÉI MIM, NWUJSACi 13; 7. FEBRUÁR 13. Fűtés — talajvízzel Kern önmagukért szóltak Lakóbizottsági elnökök tanácskozása A Kertészeti Egyetem tangazdaságában már a negyedik télen al­kalmazzák sikeresen a talajvízzel Iütött, kettősfalú fóliasátort. A 10 méter mélységből felszivattyúzott és két fólialemez közé juttatott víz még mínusz 20 fokos külső hőmérséklet esetén is megvédi a fagytól a növényeket. A tangazdaság a 4000 négyzet- méternyi növényházból március ra több mint 40 ezer fej salátát szállit a kereskedelemnek (MTI fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) Több mint 2 ezer hektáron termesztenek zöldséget az idén megyénkben A különböző szintű kormány- határozatok és helyi intézkedé­sek nyomán fellendülőben van Békés megyében is a zöldség­termesztők vállalkozó kedve. Legalábbis ez olvasható ki azokból a MÉK-dokjumentu- mokból, melyek az 1977-es szer­ződéseket tartalmazzák. A ked­vező változásokról és a szerző­déskötések állásáról Török Im­re. a MÉK igazgatója adott tá­jékoztatást : — A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium előírá­sa szerint a megyében ebben az évben 10 százalékkal kell nö­velni a zöldségtermő területet. Ezt a célkitűzést azonban már az eddig kötött szerződések is meghaladják. Míg tavaly 1506. addig az idén várhatóan 2030 hektáron termesztenek zöldsé­get a gazdaságok. — Hasonló emelkedésről ad­nak számot a mennyiségi mu­tatók; az 1976-ban felvásárolt 2515 vagonnal szemben 1977-re eddig 3891 vagon áru szerződé­ses alapon biztosított. Az elmondottakhoz tartozik, hogy a megye lakossági ellátá­sához 1300 vagon zöldség szük­séges. vagyis a 35 zöldség- és gyümölcsfajta már közepes ter­més esetén is kielégíti az igé­nyeket. A felesleg megosztva Budapest és a nagyvárosok el­látását javítja majd, egy része pedig exportra kerül. Slágerkérdés lesz az idén a burgonya? A kiegyensúlyozott ellátást számon kérő kérdésre biztató választ adnak már az 1976-os adatok is. Tavaly 340 vagont tárolt be a MÉK. Ez á szükséglétét kielégíti, sőt 60 vagon tartalék keletkezett, mely a nagyvárosokba kerül. A szer­ződéskötések szerint 950 vagon — 230-cal több. mint tavaly — termesztése várható 1977-ben. A megye éves szükséglete 600 vagon. Az év második hónapjában a szerződéskötések is befejeződ­nek. Az országos és megyei ke­reslet telítettsége miatt nem kötnek már szerződést őszi ká­posztára, sárgarépára és petre­zselyemre. A jelek szerint to­vábbra is fokozott az igény zöld- és paradicsompaprikából, méretes uborkából, korai sza­badföldi és primőr zöldségfé­lékből. 1 A nagyüzem ipari jellegű ter_ mesztését kiegészítő kisáruter- melők fontos szerepet kapnak az idén is a lakossági ellátás javításában. Az általuk megter­melt zöldség, gyümölcs meny- nyiségétől is függ a konzerv­üzemekbe és az exportra kerü­lő áruhányad. A kisáruterme- lőkre tehát nagy feladat vár többek között a nyári paprika, vöröshagyma, paradicsom és méretes uborka termesztésében. A háztáji zöldségtermesztés, valamint az áruk értékesítésé­nek megszervezése á helyi ÁFÉSZ-ek és ahol van, a MÉK- kirendeltségek feladata. Külö­nös tekintettel az önálló és he­lyi ellátásra. Január 1-én lépett életbe a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló, az Elnöki Tanácsnak 1976. évi 34-es számú törvényerejű i-en- delete. Eszerint a belterületi földek kivételével megváltás el­lenében a termelőszövetkezetek tulajdonába kerülnek a haszná­latukban levő földek. Ez vonat­kozik azokra a földekre, ame­lyeknek tulajdonosa kívülálló, azaz nem termelőszövetkezeti tag. Továbbá, amelyeket kívül­állók örökölnek, illetőleg azok, amelyek kívülálló tulajdona­ként beviteli kötelezettség alap­ján a termelőszövetkezetek hasz­nálatában vannak. Nem lesz viszont a termelő- szövetkezet tulajdona az a föld. amelyet a termelőszövetkezet tagja öröklés útján vagy más címen szerez. Ha kívülálló az . örökös, s a temelőszövetkezetbe tagként felveszik, tulajdonjogát j kérelmére vissza kell állítani. A j termelőszövetkezet által haszon- í ÜJABB BIZONYSÁGOT nyert) a napokban, hogy mennyire nö­vekszik a közéleti érdeklődés. Békéscsabán a Hazafias Nép­front II. kerületi elnöksége la­kóbizottsági elnököket hívott meg tanácskozásra, amelyen részt vettek a tanács, az Ingat­lankezelő Vállalat, a rendőrség, a Köztisztasági Vállalat képvi­selői is. S ez önmagában jelzi a tanácskozás jellegéi: az urbani­záció, a városiasodás volt a na­pirenden. Indokolttá tette ezt, hogy Békéscsaba központját fel-1 ölelő II. kerület 11 000 lakosának olyan szóvivői — a lakóbizott­ságok elnökei, tagjai — mond­ták el tapasztalataikat, akik na­ponta érzékelik: mi megy végbe a kerületben, miként veszik fi­gyelembe a különböző vállalatok, szervek a lakosok jelzéseit, mi­lyenek a szolgáltatások. Dansz- ki Jenő — az egyik lakóbizott­ság elnöke — számolt be a bi­zottságok működéséről. Kifejtet­te többek közt, hogy jó lenne, ha a tanácsnál is lenne valaki, akihez konkrét esetben fordul­hatnának. Évekkel ezelőtt meg­alakultak. de intézkedési joggal felruházott személyek a legke­vésbé tudják tolmácsolni észre­vételeiket. S éppen az adná meg működésük hatékonyságát, ha a napi kérdésekre, gondókra meg­felelő választ kapnának, hogy az Ingatlankezelő Vállalat, a Köz- tisztasági Vállalat, s a tanácsnak az az osztálya, amelyikhez a konkrét ügy tartozik, egyértel-1 műén megfogalmazná, hogy mit I tesznek és mikor. EZEN A FÓRUMON is bi­zonyságot nyert, hogy az állam- j hatalmi szerv, a tanács és az j igazgatás demokratikus módsze­rei terjednek, lehetőség van ar­ra, hogy az állampolgárok aktí­van vegyenek részt a közügyek intézésében. A politika nyíltsága I — jelen esetben a várospolitika — bátorította a résztvevőket ar­ra, hogy a hatvan jelenlevő kö­zül harmincán mondjanak véle­ményt a napirenddel kapcsolat­ban. (Legalábbis én eddig szá­moltam a hozzászólásokat.) S .társadalmunk jelen időszakában — természetesen a későbbi jö­vőben is —■ szoros összefüggés van az anyagi javak termelése, a szocialista magatartás és a fej­lődés emberi feltételei között. Többen említettek olyan ebete­ket, mint a Szabolcs vagy az Ör utcából, hogy még 1976 őszén jelezték — ki telefonon, ki írás­ban — az Ingatlankezelő Válla­latnak gondjukat és 1977. febru­ár 8-ig semmilyen választ nem kaptak. Pedig a bizalom meg­bérelt föld sem ' kerül a tér- r melőszövetkezet tulajdonába. A j kívülállók termelőszövetkezeti | használatban levő belterületi földje viszont állami tulajdon­ba kerül, mégpedig megváltás ellenében. Az ilyen föld azon­ban továbbra is a termelőszö­vetkezet ingyenes használatában marad. Magánszemély a tulaj­donában levő földet felajánlhat­ja a termelőszövetkezetnek. Bel­területi föld csak az állam tu­lajdonába ajánlható fel. Ez vo­natkozik a lermelőszövetkezéti tagok belterületi földjére is. A termelőszövetkezetek ezen­túl is adhatnak háztáji vagy il­letményföld céljára földet tag­jaiknak és állandó alkalmazot­taiknak használatába. A haszná­lati jog átengedése ingyenes. Ám térítés ellenében is adható . használatba a föld tagoknak és j állandó alkalmazottaknak. Szo­cialista szervezetek részére vi­szont csak térítés ellenében en. i Mit mond a jogszabály? A f‘öE<Itulajclo szerzése és megtartása döntő bármilyen szerv, vállalat mun­kájában. Csak így lehet a gon­dokat megosztani, csak így le­het jól szolgálni a közügyet. Ez lassan már két évtizede gyakor­lattá vált a mi társadalmunk­ban, s akiknek ez még nem vált vérükké, rá kell bírni' őket. Hi­szen a közösségi javak védelme csendült ki, amikor az egyik fel­szólaló azt kifogásolta, hogy 2 kötöttárugyár szenét a tehergép­kocsik a nem régen épített jár­dán keresztül hordták be. Töb­ben elítélték az olyan magatar­tást. mint amikor egyes házfel­ügyelők úgy viselkednek, mintha valamiféle régi háziurak lenné­nek. miközben hanyagul végzik el azt, ami feladatkörükbe tar­tozik. Ugyanakkor elismeréssel szóltak azokról, akik szorgalma­san. lelkiismeretesen végzik munkájukat. MIVEL a lakóbizottságoK tag­jai, elnökei társadalmi munká­sok, természetesen hangot ka­pott a társadalmi munka na­gyobb megbecsülése is. Nem ön­magukért szóltak, hanem azokért az aktív résztvevőkért, akik az átlagosnál többet tesznek a kö­zért. Ezzel kapcsolatban Babák György tanácselnök-helyettes ki­fejtette. hogy ennek semmi aka­dálya, maguk a lakóbizottságok is kifejezhetik elismerésüket. Talán hasznos lenne erre a cél­ra társadalmi munkát elismerő okleveleket, jelvényeket alapíta­ni (?) A tanácskozáson részt vett szer­vek, vállalatok képviselői vála­szaikban kitértek arra, hogy va­lamennyi konkrét észrevételt megvizsgálnak és a szükséges in­tézkedéseket megteszik. Miként Babák György tanácselnök-he­lyettes, reagálva arra az észre­vételre, hogy a tetőkazános épü­leteknél konstrukciós hiba miatt túl sokba kerül a fűtés — el­mondta, hogy javaslatot készíte­nek a nehézipari miniszter elé, melyben kérik, hogy olyan üzetpi kedvezményben részesüljenek az ilyen épületek lakói, mint azok, akik a fővárosban a távlűtésű házakban laknak. A felszólalók elmondták ezzel kapcsolatban, hogy különösen a nagycsaládo­sok nehezen bírják az évi 6—■' 8000 forint fűtési kiadást. AZ ELNÖKLŐ Fodré Ferenc, a népfront x,árospolitikai bízott-. Ságénak elnöke zárszavában han­goztatta a háromórás tanácsko­zás hasznosságát, s hogy min­denki gazdagabban tér vissza munkájához. Cserei Pál 111*01 gedhetik át ezt a jogot. Az er­re vonatkozó megállapodás ér­vényességéhez hatósági jóváha­gyás szükséges. . A tanácsi kezelésben levő zárt kerti és zárt kertté kijelöl­hető külterületi állami földek­ről is rendelkezik az új jogsza­bály. Az ilyen földeket magán- személyek kertszerű műve­lés céljára tartós használatba vehetik. A zárt kert rendezési határozat jogerőre emelkedése és a csereterületek birtokba adása után a zárt kert határát módosítani és a zárt kertben földrendezést végrehajtani nem szabad. A tilalom nem vonat­kozik azokra a zárt kertekre, amelyeknek jellege a rendezési határozat meghozatala után je­lentős mértékben megváltozott.. Végezetül a jogszabály ki­mondja, hogy a földmegváltási árral kapcsolatos viták eldön­tése a bíróságokra tartozik. —di

Next

/
Thumbnails
Contents