Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

Sikeresen zárult o felvásárlók tanfolyama Gyulán Mint lapunkban már hírt ad­tunk róla, a Herbaria Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat Gyulán ötnapos tanfo­lyamot tartott azok részére, akik az ÁFÉSZ keretén belül a gyógy­növényforgalommal, illetve át­vételével foglalkoznak. A tanfo­lyamon Békés. Csongrád és Sza­bolcs megye ÁFÉSZ-einek dol­gozói vettek részt. Bagi Pál, a Herbária Békés megyei gyógynövény-szakfel­ügyelője elmondotta, hogy a CÖOPTOURIST-tal közösen gon­doskodtak a tanfolyam hallgatói­nak elhelyezéséről, ellátásáról, a gyulai Városi Tanács pedig biztosította a nagyszerű új mű­velődési házban a célra legal­kalmasabb helyiséget. Az egyhetes továbbképzésen összesen 28-an vettek részt, s a legkiválóbb szakemberek tartot­tak előadásokat. Többek között Rápóti Jenő, a hazai gyógynövé­nyek kiváló szakértője, aki a va­don termő gyógynövényekről tar­tott előadást, s ezekből közel 60 j félét mutatott be a hallgatóknak Hajas György, a Herbária kér-1 tészmérnöke bemutatta a ter­mesztett növényeket, köztük fű­szerféléket is, s ezekről tartott előadást. Miszlayné dr. Szilágyi Zsuzsa, a Herbária központ felvásárlási és termelési osztályvezető-helyet­tese a tanfolyam céljáról elmon­dotta, hogy ismertették a leg­újabb technológiákat és termé­keket. Hasznos volt a tovább­képzés azért is, mert a szakma nem túlságosan népszerű és az utánpótlás szakemberekből ne­héz. Ezen a tanfolyamon viszont, elég szép számmal voltak fiata­lok, akik sok hasznos dolgot is­merhettek meg a régiektől. Olya­noktól, mint Szőke Gyula kon- dorosi felvásárló, aki 1948 óta foglalkozik gyógynövényekkel és ezek kiváló ismerője. Ez tulaj­donképpen tehát tapasztalatcse­re is volt. Ezenkívül a felvá­sárlók a sikeres vizsga után meg­kapták az úgynevezett beváltói engedélyt. A tanfolyamot ünnepélyes ke­retek között pénteken fejezték be. Kasnyik Judit S*áa pee nxü lelett Ady Endre Országos iskolai vers- és prózamondó versenyt rendeznek márciusban Sarkadon „Az Ady körüli szellemi moz­gás egyelőre a szőkébb szakte­rületet jellemzi, s még kevés je­le van az Adyt újra körülvevő iskolai rajongásoknak, a közér­deklődés Ady felé hullámzásá­nak. Nem hallunk forró előadói estekről, amelyeknek hőse Ady; nem értesülünk tüzes vitákról, amelyeknek középpontja Ady. Mégis: az a szellemi morajlás, amely mind hallhatóbban veszi körül a költőt az irodalomtudo­mány szűkebb területén, az egy­mást követő Ady-kiadványok, amelyeknek szerzői más és más nézőpontból, a véleménykülönb­ségeket nem takargatva, köze­lednek a Műhöz, mintha előre­jelzései lennének annak a fi­gyelemnek, amely előbb-utóbb újra és mégiscsak felszikrázik Ady Endre körül.” (Népszabad­ság, 1967.) Az újságkivágás — egvéb do­kumentumok. kiadványok tár­saságában — vitrinben ott lát­ható a Sarkadi Ady Endre Gim­názium és Szakközépiskolában. Egy óra az „Infó-ban" Jelenetek a taiutes! iigfiiutézésből Ügy látszik, korai az örömöm, amikor kedden délután 3 óra tájban Janyik Jánost, a békés­csabai Városi Tanács informá­ciós irodájának vezetőjét egye­dül találom. Éppen telefonál. Ar­ra számítottam ugyanis, hogy ilyenkor már csekély az ügyfél- forgalom, s nyugodtan beszélget­hetünk. Útbaigazítás Alighogy elkezdjük a társalgást, máris egy fiatalember lép a he­lyiségbe. Az irodavezető egy szempillantás alatt „kiszúrja” a dátumot. Enyhe dorgálás követ­kezik, mert az illetőnek csaknem egy fél év eltelte után jutott eszébe ki- és bejelentkezni. Most egy másik fiatalember érkezik. Munkakönyvét szeretne váltani. Az irodavezető megadja a szükséges felvilágosítást, és eközben pontosan végzi az ad­minisztrációs munkát. Kérdezni akarok, de ekkor szolgálatban levő rendőrök ér­keznek. Valami fontos iratot nyújtanak át az irodavezetőnek, majd egy rövid időre mindhár­man eltávoznak. Ezalatt szem­ügyre veszem a helyiséget. A fa­lakon plakátok, amelyek »az in­duló és érkező vonatokról, a mo­zi- és színházműsorokról, az1 il­letékekről tájékoztatnak. Az egyik asztalon hatalmas iktató­könyv feleszik. Az aitótól jobb­ra Békéscsaba felsőfokú város térképe látható. Az ablakoknál 5—6 élénk színű piros szövettel behúzott szék sorakozik. Né­hány új íróasztal árválkodik üresen. dolgoznak az iro­Segítenek Éppen a szekrényt nézegetem, amikor Janyik János megérke­zik. Szinte kitalálja gondolato­mat: — Ebben a szekrényben há­rom-négy féle cjsekket is táro­lunk. Nagy pechemre — teszi hozzá tréfásan — 12.5 évig adó­ügyes voltam. Rengeteg az isme­rősöm. Amikor sorba állnak itt előttem az ügyfelek, gyakran hallom. különösen az idősebb emberektől: „Na, majd a Jani kitölti!” — Ez jócskán megnöveli a. munkát. — Valóban. De mégis szívesen seftítünk nekik. — Hányán dában? — Rajtam kívül egy admi­nisztrátor kislány és egy nyug­díjas dolgozik itt. Molnár Béla bácsi „régi bútordarab”, ő csak délelőttönként jár ide. — Mi okozza a legtöbb nehéz­séget? — Az építőipari hatósági bizo­nyítványok. Egyes munkahelye­ken olyanok is hozzájutnak a nyomtatványhoz, akiket nem il­let meg a különélési pótlék. Nekünk résen kell lennünk, hogy a szabálytalanságokat megakadályozzuk. Fiatal házaspár lakásigénylési adatlapot hoz. Amint mondják, albérletben laknak és szövetke­zeti lakást szeretnének vásárol­ni. Megtudják, mivel keresetük együttes összege meghaladja az ötezer forintot, csakis' OTP-la- kást igényelhetnek. Közben az ifjú férj elmegy, az asszonyka az irodavezető valamennyi kér­désére adott válaszát azzal kez­di: „majd ha visszajön a fér­jem...” Nem is csoda, hiszen az igénylőlapon ilyen rovatok nin­csenek kitöltve: mennyi kész­pénzzel rendelkeznek, hány gye­reket vállalnak. Talált tárgyak Az „Infó” a talált tárgyak visszaszolgáltatásával is foglal­kozik. Egy fiú kék vászontáska és egy bukósisak után érdeklő­dik. — Sajnos — mondja Janyik János — raktárunkban jelenleg csak bőr aktatáska van, két „friss” pogácsával... Közben visz- szajön a fér-j, megbeszélik az alapösszeget én beírják a lakás­igénylő lapra, hogy két gyerme­ket vállalnak. Az irodavezető hatalmas köny­vet vesz elő, lapozgatni kezd benne. — A 40—45 talált kerékpár között vadonatújtól a roncsig, mindenféle megtalálható. Vala­ki az egyik üzletben elvesztette a pénztárcáját 1709 forinttal. Még mindig nem kereste. Be­hoztak a múltkor egy 40 ezer forintos betétkönyvet is. A gaz­dáin később jelentkezett. Bejön egy Hölgv kerékoár- ügvben. Janyik János, miután közli vele: „Sajnos csak hétfőn és csütörtökön van raktárlátoga­tás” — a nő kicsit csalódottan távozik. Ez a munkakör univerzális — mondja — és felsorolja azokat az ügyeket, amelyekkel az iroda foglalkozik. Néhány esetet is megemlít. Előfordul, hogy vesze­kedő, verekedő embereket is le kell csillapítani. A múltkorában bejött ide egy férfi, magával hozta a szükséges holmijait. Két;* te, azonnal intézzük el neki, hogy bevonulhasson elvonókú­rára. hiszen ő már „menetkész állapotban” van. Az egyórás beszélgetés és a „jelenetek” meggyőztek arról, hogy ez a nagy tapasztalatokkal és kitűnő emberismeretekkel ren­delkező irodavezető sokat tud segíteni az ügyfeleknek. Híg-! gadtsága és jó humorérzéke ré-1 vén gyorsan képes közvetlen em­beri kapcsolatot teremteni azok­kal, akik ügves-bajos cfolgaikat szeretnék mihamarabb elintézni a tanácsnál. Bukovinszky István Az iskola nagy eseményre ké_ j szül: nemsokára országos vers- J és prózamondó versenyt rendez- nek középiskolák, szakmunkás- J képző intézetek fiataljai száma- | ra. Erről beszélgettünk Csausz : Vilmossal, az iskola igazgatója-.! val. — Hassan két éve. 1975. ápri­lisában, a balatonszárszói József: Attila szavalóverseny országos { döntőjén hozta szóba az azóta ejhunyt Simon István, hogy a többi nagy költőnk tiszteletére ! is hasznos lenne ilyen nagysza- ! bású vagy legalábbis hasonló : rendezvénnyel emlékezni, tiszte- 1 legni. Iskolánk Ady nevét vise- j li. Gondoltunk egyet és levelet | fogalmaztunk a' Művelődési Mi­nisztériumnak. így kezdődött, i Ezzel eg.yidőben, ugyancsak kö­zépiskolások részére irodalmi | pályázatot is hirdettünk, a kö­vetkező témákban: Az én Adym j ifjú szívekben él; Ady forradal- j miságának, hazaszeretetének ta­nulságai és a mai fiatalok teltei, j érzelmei, feladatai: Én hogyan,| fogom tanítani Adyt? És hogy ne csak diákok számára teremt­sünk pályázati lehetőséget, ezenkívül meghirdettük Ady Endre tanításának módszertani pályázatát magyar irodalmat ta­nító középiskolai pedagógusok részére. Tettük ezt azzal a nem titkolt céllal, hogy elősegítsük a költő megszerettetését és az if­júság nevelésének összhangját, a pedagógusok tapasztalatainak bemutatását, egyáltalán hozzájá­ruljunk Ady költészetének mél­tó és színvonalas tanításához. — Milyen visszhangra ta­lált a kezdeményezés? — Nagyon kedvezőre. A me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya, majd az Oktatási Minisz­térium, a KISZ KB első. pilla- mattól kezdve támogatta, segí­tette a pályázatot, a versenyt.-r- Kik lesznek a március 18—21 között, a községi mű­velődési házban sorra kerülő verseny■ résztvevői? — Az országos döntőt megyei­ek előzték meg, ezek első és má­sodik helyezettjei indulhatnak. Budapestet 12-en képviselik, ezenkívül külön is küldhetnek versenyzőt az Ady nevét viselő j középfokú iskolák és kollégiu- j mok. Összesen 71 versenyző all majd a zsűri elé. Egv-egy Ady- | vers, illetve prózarészlet, to- j vábbá egy mai magyar költő i versének elmondása kötelező. Szép számmal érkeztek pálya­munkák a pályázatokra is, a napokban továbbítjuk őket a zsűrihez, összesen mintegy 150 vendéget várunk Sarkadra, . a négynapos rendezvényre. — Mindez komoly gondot jelent, nyilván nemcsak az is­kola számára. — Feltétlenül így van, es örömmel mondhatom, hogy a nagyközség allami és társadalmi szervei, az üzemek és más in­tézmények teljes támogatásuk­kal az ügy mellé álltak, hiszen ritkán adódik alkalom, hogy ná­lunk ilyen nagyszabású rendez­vényre kerül sor. Szeretnénk, ha vendégeink szép emlékekkel, szellemileg gazdagodva távozná, nak. — A program fontosabb ese­ményei? — Március 18-án. pénteken délután lesz a nyitóünnepség, majd a verseny első fordulója. Másnap délelőtt ünnepi megem­lékezést tartunk < a költő szüle­tésének 100. évfordulója tiszte­letére, amit ifjúsági és felnőtt tanácskozás, a pályázatok érté- kelése követ. Délután lesz a verseny második fordulója. Va­sárnap délután tartjuk az ered­mény hií'detést, megkoszorúzzuk a költő szobrát, végül a záró- nap programjában szerepel az az ifjúsági nagygyűlés, melyet a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezünk, valamint az 1919-es emlékmű és a KISZ megalakulása emléktáblájának a megkoszorúzása. — Ön fiatalabb korában a budapesti egyetemen munka­társa volt Földessy Gyulának, a neves irudalomtudósnak, szenvedélyes Ady-kutatónak. Ily módon tanárként is köze­lebb került a halhatatlan köl­tőhöz, iránta érzett szeretete, tisztelete egy kicsit több, mint az irodalombaráté, pedagógu­sé. — Igaz. De ha már erre tere­lődött a szó, nem is ez a legfon­tosabb ebben, hanem az, hogy Ady költészetében már akkor több sarkadi vonatkozású él­ményt, momentumot fedeztem fel, mely kétségtelenül nagyon messze van, mondjuk Párizstól, azt hiszem azonban, most még­is érdemes szót ejteni róla, külö­nösen az évforduló és a sarkadi rendezvény kapcsán. Dénes Zsófia írja Adyról szó­ló könyvében: „Ady elbírja az igazságot. Mert az ő világa és emberi jelentkezése, sok meg­próbáltatásával együtt, úgy, ahogy elénk 1 állt. minden sab­lonmértéknél nagyobb szeretetet erdemel. Fábián István A kulturális szemle csapatdöntője Mezőberényben a 2. sz. általános iskola 3969. sz Felöli Sándor úttörőcsapata is benevezeti a kultu­rális szemle vetélkedőire. \ csapat versmondói a közelmúltban adtak számot tudásukról tanaraik és csapallársaik előtt. Képünkön a vetélkedő egyik résztvevője, Mórocz Mónika szaval (Foto: Gal Edit)

Next

/
Thumbnails
Contents