Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

Kommentátorunké, Pftlfy Józsefé a szó: II hét 3 kérdése Az a ténv, hogy a szocialista országok felvették a diplomá­ciai kapcsolatot Spanyolország­gal, ismét ráirányította a figyel­met ae Ibériai-félszigetre, sokan kérdezik hát. hogyan alakul a politikai fejlődés Madridban és Lisszabon ban ? A Közel-Kelet továbbra is élénk diplomáciai tevékenység színhelye, hiszen Waldheim mel­lett Genscher, az NSZK kül­ügyminisztere is feltűnt egyik- másik fővárosban, jelezve, hogy a nyugatnémet tőkének sem kö­zömbös, hogyan alakul a hely­zet ebben a térségben. A jövő héten Vance amerikai külügy- miniszer körútja kezdődik. Ugyanekkor népszavazás zajlott le Egyiptomban, s ezzel kap­csolatban jogos a kérdés, mit akart elérni Szadát elnök? Érdekes módon a Földközi­tenger térsége szolgáltathatta a héten a harmadik kérdést is, hi- Rzen a ciprusi probléma — úgy látszik — elmozdul a holtpont­ról. Miért is kerül sor újból ciprusi görög—török párbeszéd­re? HOGYAN ALAKÚT, A POLITIKAI FEJLŐ­DÉS SPANYOLORSZÁG­BAN ÉS PORTUGÁLIÁ­BAN? Az Ibériai-félszigeten a fasiz­mus uralma a múlté. Utóvéd­harcokat a „bunker”-bői még folytathatnak — milyen kifeje­ző is ez a szó a spanyol fasisz­ták ama csoportjára, akik még befolyásos helyeken vannak, s akik ahol lehet, még fokozni próbálják a demokratizálási fo­lyamatot —, de sem Madrid­ban, sem Lisszabonban nincs már döntő hatásuk az esemé­nyek menetére. A két volt fasiszta állam mai belpolitikai helyzete természete­sen különbségeket mutat: Por­tugália haladó erői annak ide­jén forradalmi lendülettel zúz­ták szét a gyűlölt rendszer pil­léreit. A NATO és a nemzetkö­zi monopol töke akkor meg is riadt és mindent megtett, hogy lefékezze ezt a fejlődést, majd vissza is szorítsa a demokrati­kus folyamatokat a földreform­ban. államosításokban kifejezés­re jutott népi törekvéseket. Ha hasonlatot keresünk, azt mond­hatnék: Portugália három nagy lépést tett előre, aztán egyet- kettőt vissza . ., Spanyolországban előbb a Franco-rendszer haszonélvezői maguk próbálkoztak helyzetük megteremtése céljából e látszat- reformokkal, aztán a roppant társadalmi feszültség nyomásá­ra az új királynak és új mi­niszterelnökének már tényleges engedményeket kellett tennie. Hadd említsük meg a sorban az utolsót: amely a héten született Madridban, a politikai pártok működésének engedélyezéséről ezután már nem a kormány dönt.. . Elég, ha egy párt bizo­nyos nyilvántartásba vételét ké­ri, és ugyanakkor letétbe helye­zi működési, szervezeti szabály­zatát. A madridi legfelsőbb bí­róság hatáskörébe utalták, hogy esetleg kifogást emeljen, sőt el is utasíthatja a párt nyilván­tartásba vételét. Ha viszont tíz nap elteltével a bíróság nem nyilatkozik, a párt automatiku­san törvényesen elismert szer­vezetnek számít. A Spanyol Kommunista Párt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt és Libe­rális Párt éltek a lehetőséggel és máris kérték nyilvántartás­ba vételüket, vagyis legalizálá­sukat. Spanyolország tehát — hogy az előbbi hasonlatot folytassuk — negyed- és féllépésekkel bár, de egyre távolodik a francoiz- muslól. MIRE KÉRT IGENT SZÁDAT ELNÖK A NÉPSZAVAZÁSSAL? Tízmillió egyiptomi választó- polgárt szólítottak hirtelen az urnákhoz, három héttel azután, hogy az ország történetében szinte páratlan méretű zavar­gásokban, tüntetésekben, rend­bontásokban jutott kifejezésre az elegtelenség. A tömegeket : I nyugtalanította a „nyitott ka­puk” gazdaságpolitikája: Szadat j kormánya megnyitotta a kapu- I kát a külföldi töke előtt, ezzel ázonban együttjart az a nyugati követelés, hogy fel kell számol­ni a nasszerj idők haladó intéz­kedéseit, szabaddá kell tenni a profitszerzési lehetőségeket, még ha az áremelkedések még súlyosabb nyomorba is taszítják a munkájukból élő embereket A népszavazási „igen” feled­tetni próbálta a három héttel ezelőtti „nem’-et, és új felha­talmazást kívánt adni az átala­kított kormánynak a korábbi politika folytatására. Ugyanak­kor a hatóságok kezébe a nép­szavazási „igen” könyörtelen fegyvert ad. hiszen életfogytig­lani kényszermunkával lehet ez­után büntetni azokat, akikre titkos szervezetek alakításának bűnét lehet fogni, akinek sza­botázst varrnak a nyakába. Ter­mészetesen a népszavazáson el- i fogadtatott intézkedések között vajinak olyanok is, amelyek a spekulánsok, a bűnös eszközök­kel vagyonokat összeharácsolok ellen felhasználhatók, ezután az adócsalók például az eddigiek­nél súlyosabb büntetést kaphat­nak ... Szadatmak szüksége van — különösen most. a jelenlegi kö­zel-keleti helyzetben szükséges­sé es esedékessé vált fontos nemzetközi tárgyalások előtt — valamilyen népi támogatásra, legalábbis az arra való hivat­kozásra, MIÉRT KERCL SOR ÜJABB CIPRUSI GÖRÖG—TÖRÖK PÁRBESZÉDRE? A napokban lesz a híres lon­doni értekezlet évfordulója: Görög- és Törökország, vala­mint Nagy-Britannia képviselői­nek értekezlete 1959. február 19-én szuverén köztársasággá nyilvánította Ciprust. Négy ev sem telt el, s mar megtörténtek az első véres összecsapások a görög és a török lakosság kö­zött, aztán 1964 elején megje­lentek az ENSZ békefenntartó \erői, de ezek sem tudták meg­akadályozni, hogy 1974-ben is­mét ki ne törjön a háborúság, ezúttal már a tölök hadsereg szabály'os partraszállási hudmű- I veleteivel súlyosbítva. Ma is vagy 25 000 török katona tar­tózkodik a sziget északi felén. A görög—török dientet azóta is feszegeti a NATO kereteit. Kissinger hiába próbált közve­títeni, legfeljebb csak az Egei- tenger olajlelőhelyeinek dolgá­ban tudott valamelyes görög— török közeledést elérni, Ciprus kérdéseben nem, most viszont az új amerikai kormányzat nagy jelentőséget tulajdonít az ügy­nek. Sok oka van erre: kezdve azon. hogy Vance, az új kül­ügyminiszter, ismerősen mozog- 1 hat e területen, hiszen még a j Johnson-kormányzat államtitka-1 raként fellépett már itt közve- j títőként. Aztán: ha sikerülne az Egyesült Államoknak a ciprusi rendezés nyomán kibékíteni 1 Görög- és Törökországot, ez len- j ne az első diplomáciai sikere a , NATO-ban. Mi lehetne a kompromisz- j szum Ciprus dolgában, mik len­nének a kölcsönös engedmé­nyek? Állítólag az, hogy a tö­rökök kivonulnának az általuk elfoglalt terület egy kisebb ré­széről. viszont a ciprusi török közösség a rendelkezése alatt megmaradó területen, a köz­ponti kormány fő hatalmának elismerésével teljes önkormány­zatot kapna, s a sziget föderatív köztársasággá alakulna át. A fájdalmas konfliktus rende­zésének ilyen alapon való meg­közelítését a legutóbb’ hírek szerint Makariosz elnök bizo­nyos feltételek teljesülése esetén lehetségesnek tartja. Telex Kairó Kurt Waldheim, az ENSZ Kai- ! róban tartózkodó főtitkára és Iszmail Fahmí egyiptomi minisz­terelnök. külügyminiszter szom­baton délelőtt 45 perces eszme­cserét folytatott az egyiptomi 1 külügyminisztériumban. A MENA hírügynökség tudó- j sítása szerint a tárgyalások fé- i nyében, amelyeket Waldheim a I közel-keleti útja során felkere- j sett országok vezetőivel folyta- | tott, megvitattak a genfi konfe­rencia felújításával összefüggő kérdéseket. Gyenes András moszkvai megbeszélései Az SZKP Központi Bizottsá-I gának meghívására február 10— 12 között Moszkvában tartózko­dott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Moszkvai tartózkodása során Gyenes András találkozott Bo­risz Ponomariovval. az SZKP KB PB póttagjával, az SZKP. KB titkárával, valamint Konsz- taníyin Katuservel, az SZKP KB titkárával és látogatást tett az! SZKP Központi Bizottságának osztályainál. A teljes nézetazonosság légkö­rében lezajlott megbeszéléseken a felek megvitatták az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti együttműködés továbbfejleszté­sének kérdéseit, a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseit, valamint a nemzetközi élet né­hány kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó aktuális problémáját. A tárgyalásokon részt vettek V. Zaglagyin, O. Rahmanyin, G. Kiszeljov, az. SZKP KB osztály­vezető-helyettesei, valamint Marjai József, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagyköve­te és Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. Gyenes András szombaton ha­zaérkezett Moszkvából. Mofnrkva A tavközté*! rendszer tovább­fejlesztési programjának megfe­lelően mesterséges holdak segít­ségével február 11-én a Szov­jetunióból elliptikus pályára bo­csátották a Molnyija—2. távköz­lési műholdat A műhold fedél- j zetén olyan közvetítőrendszert helyeztek el, amely biztosítja a, tájékoztatást a hullámok centi- méteres sávjában. A Molnyija—2. távközlési mű- j hold azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a nagy távolságú tele- \ fon- és távirórádió-kapcsolatok j rendszerének kihasználását, a ; Szovjetunió központi televíziós j adásának továbbsugárzását a' „körpálya” különböző pontjaira j és elősegítse a nemzetközi együttműködést. Belgrad Jugoszlávia a leghatározottab­ban utasítja vissza a nyugati saj­tónak az utóbbi időben „az em­beri jogok és a szabadság vé­delme” címszó alatt folytatott jugoszlávellenes propaganda- 1 kampányát, az ország belügyeibe való beavatkozást. A jól szerve­zett uszító kampányhoz — ha­sonlóan a más szocialista orszá­gok elleni hadjárathoz — az ala- j pót egy „petíció” képezte, ame­lyet jugoszláv állampolgárok egy csoportja nyújtott be az ország alkotmánybíróságához „az útle­velek kiadásával és jugoszláv ál­lampolgárok külföldre utazásá­nak jogával”, illetve annak „fe­lülvizsgálásával” kapcsolatban. A „petíciót” (amelyre egyébként a jugoszláv hatóságok az alkot­mány előírásainak és a törvé­nyeknek a szellemében választ adnak) a nvugati sajtó ..kiegé­szítette” hírhedt jugoszláv- ellenes elemek ..nyilatkozatai­val”. amelyek rágalmazzák az ország társadalmi rendiét, a szo­cialista önigazgatást és Jugo­szlávia el nem kötelezett külpo­litikáját. A nyugati sajtó állításait ha­tározott hangú nyilatkozatban utasította vissza a jugoszláv kül­ügyminisztérium szóvivője és a Tan.jug hírügynökség által köz­zétett és a szombati lapokban j megjelent közlemény". □ Madrid A spanyol belügyminiszter pénteken a késő esti órákban sajtóértekezleten ismertette’ a korábban elrabolt Antonio Maria de Orioinak, az államtanács el­nökének és Villaescusa altábor- nagynak a legfelsőbb katonai bíróság elnökének kiszabadításá­ról szóló hivatalos közleményt. A két hónappal ezelőtt elra­bolt Oriolt Madrid egyik külvá­rosában, a 18 napja fogva tartott altábornagyot pedig a spanyol főváros külső kerületében levő egyik magánlakásból szabadítot­ták ki, Rodolfo Martin Villa bel­ügyminiszter szerint a rajtaütés- szerű rendőrségi akció során senki nem sérült meg és a tú­szokat is épségben találták. Az akciót követően az emberrablás­ban részes Grapo nevű szélső­séges szervezet több tagját le­tartóztatták. Andrew Young londoni tárgyalásai Andrew Young, az Egyesült Ál- | lamok ENSZ-nagykövete pénte­ken este és szombaton reggel Londonban tárgyalt Ivor Ri- charddal a kudarcba fulladt gen­fi Rhodesia-értekezlet brit elnö­kével és más angol külügyi tisztviselőkkel afrikai körútjá­ról. A megbeszéléseken jelen j volt William Schaufele, az afri­kai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár, angol rész- , ről azonban furcsán hiányzott Anthony Crosland külügyminisz­ter, jóllehet eredetileg ő kérte You ngot, hogy hazautazóban is­mét álljon meg Londonban és tájékoztassa tapasztalatairól az angol kormányt. Ivor Richard, mint ismeretes előzőleg Wa­shingtonban tárgyalt az ang^— amerikai együttműködés leheiő- ségéiről Cyrus Vance külügymi­niszterrel. Halálos áldozatokat követelt a bejrúti összetűzés A Bejrut környéki palesztin táborok körzetében csütörtökön es pénteken lezajlott. halálos áldozatokat és sebesülteket kö­vetelő fegyveres összetűzések­kel, foglalkozott pénteki ülésén a palesztin ellenállási egyesített parancsnokság. Az ülésről kiadott közlemény szerint a parancsnokság több döntést és intézkedést hagyott jóvá a helyzet rendezésére. A döntések értelmében megalakult az ellenállási mozgalom külön­böző csoportjait egyesítő közös , erő, s megerősítették a Paleszti­nái Fegyveres Harc Parancsnok­sága (CLAP) állásait és járőre­it, hogy „ellenőrzésük alá von­ják a helyzetet és véget vesse­nek a robbanékony helyzet elő­idézésén mesterkedő elemek üzelmeinek”. A közlemény végül rámuta­tott: a CLAP kötelékei — csak­úgy. mint csütörtökön — pén­teken is közbeléptek a fegyveres összetűzések beszüntetése és .a biztonságot veszélyeztető elemek őrizetbe vétele” érdekében. Izrael állásfoglalása világos Jigal AUon izraeli külüeymi-1 niszter pénteken a jeruzsalemi I repülőtéren — ahol a Kairóba! továbbutazó Kurt Waldheim j ENSZ-főtitkárt búcsúztatta — j nyilatkozott az újságíróknak „Az ENSZ főtitkára meghall­gatta több arab vezető állás­pontját, s tárgyalásairól tájékoz-! tatta az izraeli vezetőket — mondotta Állón. — Tájékoztató- j ja hozzájárulhat ahhoz, hogy I Izrael jobban megértse a hely­zetet. . A külügyminiszter továbbá ki­fejtette, hogy miután meghall­gatta Waidheimet, a változatla­nul fennálló nehézségek ellenére hiszi, hogy „van kilátás a tár­gyalási folyamat 1877. évi fel­újítására”. Nyomban hozzáfűzte azonban: „Álláspontunk világos: a pa­lesztinoknak igent mondunk, a PFSZ-nek nem-et”. (AFP) Nem tűrik a végtelenségig a kommunistaellenességet A Rudé Právo szombaton ter­jedelmes cikkben foglalkozik a jelenlegi kommunistaellenesség- gel szemben folytatandó kon­centrált harc szükségességével. Az antikommunizmus mostani taktikája arra irányul — álla­pítja meg a csehszlovák lap—, hogy dezintegrálja a • szocialista országok közösségét, megbontsa a szocialista világnak és a ka­pitalista országok munkásmoz­galmának egysegét, elválassza a szocialista országokat az im- perialistaellenes felszabadító harctól. Rámutat, hogy a mai antikommunizmusnak is a szov- jetellenesség a magja, és hogy a Szovjetunió ellen vezetett tá­madások végső soron a haladás, a forradalmi erők ellen irányul­nak. A kapitalizmus válságával — folytatja a cikk — a kommu- nistaellenesség a tőkés országok 9 1977. FEBRUÁR 13. életszínvonalának propagálásá­ról áttért a „kommunista ve­szély"’ hangoztatására és an­nak hirdetésére, hogy bár a szocialista országokban javul­nak az életviszonyok, de azért a lakosságnak le kell mondania a demokráciáról, az emberi jo­gok gyakorlásáról. E hazug pro­pagandát a szocialista országok­ban elszigetelődött, megvert el­lenség maroknyi maradékával próbálják „hitelesíteni”. A Charta—77 akció ennek a takti­kának nem első kísérlete volt, ezúttal azonban az volt az új, hogy a szakadárok együttesen léptek fel a szocializmus ellen. Ismeretes, hogy ez a próbálko­zás . milyen kudarccal végző­dött. A mai csehszlovák társa­dalom rendelkezik annyi erő­vel, hogy ezt az ellenforradal­mi fellépést politikai eszközök­kel küzdje le. Ez azonban egy­általán nem jelenti azt, hogy bizonyos állampolgárokra nem vonatkoznak a törvények és a végtelenségig eltűrik majd kom- munistaellenes önmutogatásu- kat —■ írja a Rudé Právo. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents