Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

M A

Világ proletárjai.

1977 FEBRUAR 13„ VASÁRNAP

Ara: 1,70 forint

XXXII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM

LAKÖB1ZOTTSÁGI ELNÖKÖK TANÁCSKOZÁSA (4. oldal)

MIT MOND A JOGSZABÁLY A FÖLDTULAJDONRÓL (4. oldal)

JELENETEK A TANÁCSI ÜGYINTÉZÉSRŐL (5. oldal)

Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki a szarvasi Klucsjár Mihály munkásőrzászlóaljt

„Orenburgért" emlékérem a Balassi táncegyüttesnek

Megyénk munkásőregységei az elmúlt hetekben sorra megemlékezlek a testület meg alakulásának 20. évfordulójáról. Tegnap, február 12- én a szarvasi művelődési házban a szarvasi városi-járási, Klucsjár Mihály nevét viselő mun- kásőrzászlóalj rendezte meg ünnepélyes állománygyűlését, amelyet megelőzően Medvegy András, az MSZMP járási titkára, Sebő János, az MSZMP városi titkára és Sonkoly Mihály egységparancsnok megkoszorúzta a város felszabadulási emlékművét. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt megyei bizottságának első titkára, Krajnyák Tibor, az MSZMP KB Békés megyei instruktora, Kőris György, az MSZMP szarvasi járási bizottságá- nakt első titkára.

A megye legjobb önálló egysé- t ge címet hatszor elnyert szarvasi munkásörök gyűlésén elnöki meg nyitót Vrbovszki György, az MSZMP szarvasi városi bizottságának első titkára tartott, köszöntötte a párt-, az állami, a társadalmi és gazdasági szervek képviselőit, valamint a jelenlevő munkásőrök családtagjait, majd felkérte Tóth Pál megyei mun- kásörparancsnokot ünnepi beszédének megtartására. Tóth Pál beszéde végén bejelentette.: a

Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szarvasi járási-városi Klucsjár Mihály munkásőrzász- lóaljnak a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta a harci kiképzésben, a honvédelmi nevelőmunkában, valamint a társadalmi megmozdulásokban tanúsított példamutató tevékenysége elismeréséül. A magas kitüntePapp flrpád

Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Papp elvtárs üdvözölte a gyűlés résztvevőit, majd így folytatta:

— Fogadják őszinte jókívánságaimat, elismerésemet kitüntetésükhöz, kívánom, hogy további munkájukban is érjenek el kiemelkedő sikereket hazánk, népünk javára. Önöknek ez a nap kettős ünnep, hiszen e magas kitüntetést testületünk fennállásának 20. évfordulója alkalmából vehették át. A két évtized alatt mélyreható, a társadalmi tevékenység minden területét érintő fejlődés ment végbe hazánkban. Olyan intézményes rendet teremtettünk, amely egyszer s mindenkorra kizárja a korábbi hibák megismétlődését. A párt lenini normáinak szigorú

lést az MSZMP Központi Bizottsága nevében Papp Árpád tűzte a csapatzászlóra.

Ezután került sor a munkásőrség országos parancsnoka által adományozott Szolgálati Er- demérmek átadására. E kitüntetést a 20, tő, illetve 10 éve szolgálatot teljesítő munkásőröknek Papp Árpád és Frank Ferenc nyújtotta át. Kedves színfoltja volt a rendezvénynek, hogy a kitüntetteket a város kisdobosai és úttörői köszöntötték, s 21 éves emblémával díszített úttörőnyakkendőket ajándékoztak nekik. Az acélszürke egyenruhát viselő munkásőrjelöltek eskütétele után Kokavecz János leszerelő munkásőr jelképesen átadta fegyverét az újonnan esküt tett Varga Jánosnak. Ezt követően Papp Árpád emelkedett szólásra.

felszólalása

megtartása, a kollektív vezetés elvének következetes érvényesítése, a szocialista demokrácia fejlesztése, a szövetségi politika széles körű kibontakoztatása, a törvényesség megszilárdítása — mindezek olyan politika megvalósítását biztosították, amelyben mindinkább megerősíjdött a párt és a nép összeforrottsága, a párt vezető szerepe és a szocialista nemzeti egység. Ezeket ápolni és fejleszteni továbbra is feladatunk, el nem múló kötelességünk.

Papp elvtárs ezután visszaemlékezett az 1956 végi, 1957 eleji napokra, amikor a törvényes magyar kormány a szovjet hadsereg internacionalista segítségével már megtörte az ellenforradalom katonai erejét.

de még sok fegyver volt illetéktelen kezekben, amelyeknek birtokosai igyekeztek meggátolni a békés építőmunka kibontakoztatását. A munkáshatalom sorsáért felelős marxista párt, nem szemlélhette tétlenül ezt az állapotot, különösen akkor, amikor a munkásosztályban, a nép legjobbjaiban megvolt a harci elszántság a szocialista vívmányok védelmére.

— Megkezdődött a magyar fegyveres erők és testületek újjászervezése is, de a történelmi szükségszerűség azt követelte, hogy ezek erejét a munkások, a nép tízezrei közvetlen felfegyverzésével erősítsük meg — mondotta Papp Árpád, majd így folytatta;

— Pártunk felismerte ezt a szükségszerűséget, bölcsen tudta kötelességét, bízott a munkásosztályban; bízott abban, hogy a felfegyverzett munkásság és dolgozó parasztság képes lesz szembeszállni mindén ellenforradalmi kísérlettel. Az 1956. december 5-i párthatározat történelmi jelentőségű volt. s az Elnöki Tanács által 1957. február 18-án a munkásőrség megalakításáról kiadott törvény- erejű rendeletet már tettre készen várták a haladást, fél1ő erők. Néhány hét alatt a legjobb és legöntudatosabb dolgozók ezrei tömörültek szervezetten a munkásőrség soraiba. Elsősorban nagyüzemi munkások, a tsz-ekért küzdő parasztok, s az értelmiségiek legjobbjai fogtak fegyvert. Ott voltak nagy számban az osztályharcban megedzödött veteránok és az ő példájukat követő fiatalabbak is. Ez azt jelentette: nemcsak a párt bízott a munkásosztályban, hanem a munkásosztály és a

dolgozó parasztság is bízott a

pártban.

Történelmi visszatekintéskor mindig számon tartják az elsőket — mondotta Papp elvtárs. — Ügy illene talán, hogy mi is megmondjuk: melyik munkás- őregység volt az országban az első. Nem tudjuk! Nem azért, mert restek lennénk kutatni utána, hanem mert valójában nincs első, 'második vagy további sorrend. Egyszerre mozdult az ország, egyszerre nyúlt fegyver után Csepel, Angyalföld, a dunántúli szénmedencék, a borsodi iparvidék munkássága, a Viharsarok, az Alföld parasztsága. Amikor a csepeli munkások kezükbe vették a dobtáras géppisztolyt, talán ugyanabban az órában Gyomán, Endrődön, Békésszentandráson, Csabacsűdön, a kondorosi Dolgozók Tsz-ben is ezt tették: Glózik Judit, Somogyi Pál, Bő- gyík György, Petri Márton, Szűos László, Megyeri József és az egység más alapító munkásőrei.

A munkásőrség országos parancsnoka ezután arról beszélt, hogy a munkásmilicia hagyománya szinte egyidős a műn.

(Folytatás a 3. oldalon)

Tegnap délelőtt bensőséges

házi ünnepséget tartottak Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban: ekkor nyújtották át a Balassi táncegyüttesnek az „Orenburgért” emlékérmet.

A csabai néptáncosok december 31-én Guszjatyinban, január

2-án pedig Bogorodcsaniban adtak nagy sikerű műsort a

KGST kiemelt beruházásaként megvalósuló orenburgi gázvezeték építkezésén dolgozó magyar munkásoknak. Ennek elismerése az első ízben adományozott, díszes emlékérem, melyet Nagy Dénes, a Petrolkémiai Beruházási Vállalat osztályvezetője adott át Litauszky Tibornak, a Megyei Művelődési Központ igazgatójának. „Együttesük sok szép trófeát, díjat őriz már, a most kapott plakett azonban a legkedvesebb emlékek között szerepel majd, hiszen a 40 tagú békéscsabai kulturális delegáció különlegesen megtisztelő meghívásnak tett eleget” — mondta az igazgató. Ezután Szeljük Györgjf, a megyei pártbizottság osztálwezető- helyettese köszöntötte a Balassi együttes tagjait, akik művészetükkel, emberi magatartásukkal egyaránt sok hívet szereztek vendégszereplésük során.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése

az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság íejlődéséről

1976-ban a népgazdaság fejlődése, bár a gazdasági növekedés üteme nem érte el a tervezettet, alapvetően a kijelölt irányban haladt. Megkezdődött a népgazdasági egyensúly javításának, a termelés hatékonysága erőteljesebb növelésének folyamata. Tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya az előző évihez képest számottevően csökkent, a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben nőtt. Az állami költségvetés hiánya a tervezettet is meghaladó mértékben csökkent.

A népgazdaság állóeszközállománya bővült, műszaki színvonala korszerűsödött. A termelők jobban alkalmazkodtak az értékesítési lehetőségekhez, javult a termelés szerkezete. Á termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott.

A gazdasági növekedés üteméi több tényező kedvezőtlenül befolyásolta. A szélsőséges időjárás miatt a mezőgazdaság termelése elmaradt az előző évitől, ami fékezte az élelmiszeripari és azon keresztül az egész ipari termelés emelkedését is. A termelés növekedését több ipari ágazatban befolyásolta a belső .kereslet mérséklődése és a kínálat nem mindenben megfelelő összetétele is. A fejlődést, a j gazdaság növekedését továbbra is nehezítette a világgazdaság-1 ban korábban kibontakozott kedvezőtlen folyamatok hatása.

1976-ban a nemzeti jövedelem

kb. 3 százalékkal nőtt, mérsékeltebben az előző éveknél és a

terv előirányzatánál. Az év folyamán megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 440 milliárd forint volt. Fogyasztásra és felhalmozásra ennél többet használtak fel, amit a behozatali többlet fedezett. A lakosság összes fogyasztása 1,5—2 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző években, és mint ahogy a terv előírta. Beruházásokra a tervnek megfelelő összeget fordítottak. Az összes felhalmozás, az állóeszközök és a készletek változása együttvéve, csaknem azonos volt az előző évivel. A belföldi felhasználásnak 75 százaléka jutott fogyasztásra, 25 százaléka felhalmozásra.

(A KSH Békés megyei igazgatóságának tájékoztatóját lapunk keddi számában közöljük.)

Árhullám várható a Dunán

Elrendelték az elsőfokú árvíz- védelmi készültséget a Duna Rajka és Vének között, valamint a Mosoni-Duna bal parti védvonalain. A magyar oldalon a szigetközi, a csehszlovák oldalon pedig a csallóközi széles árterületet is víz borítja.

Az újabb árhullám eleie szombaton már elérte a szigetközi szakaszt. A szombati bécsi előrejelzés szerint vasárnap az osztrák szakaszon már megkezdődik az apadás, i