Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

A SPANYOL KP A LEGALITÁS A spanyolországi helyzet kü­lönlegességét drámai erővel jel­lemzi, hogy Santiago Carrilló- nak, a kommunista párt főtit­kárának kiszabadítása után — a párt és vele a tényleges balol­dal kedvezőbb helyzetben van, mint volt a letartóztatás előtt. Mielőtt Carrillót letartóztatták volna, a Spanyol Kommunista Párt vezetői gyakorlatilag a tel­jes és félillegalitás közötti ..szürke sávban” mozogtak. Jo­gilag illegalitásban voltak és maga Carrillo is csak illegáli­san tartózkodhatott Spanyolor­szágban. Különleges kormánymagatartás A Suarez-kormány ingadozó és mérlegelő magatartását eb­ben a szakaszban mutatta, 'hogy közvetlenül a népszavazás előtt Carrillo ötven spanyol és kül­földi újságíró jelenlétében saj­tóértekezletet tarthatott Mad­ridban. de a népszavazás után letartóztatták. A kétarcú kormány magatar­tásának részben az volt a ma­gyarázata. hogy a Suarez-kabi- net a különféle politikai áram­latok állandó nyomása alatt áll és pillanatnyi magatartását úgy kell megszabnia, hogy a hol bal­ról, hol a polgári centrumból, hol a legszélső jobboldalibb ult­rák oldaláról érkező nyomást ki­védje. Abban, hogy Carrillót a nép­szavazás után letartóztatták, nyilvánvalóan szerepe volt a népszavazás eredményének. Em­lékezetes ugyanis, hogy a Fran­córa felesküdött szélsőjobboldal I a ,.nem” szavazatot ajánlotta a j .politikai reformról megtartott | népszavazáson. Ennek ellenére; alig 2,6 százalék szavazott j „nem''-mel, csaknem 23 száza- • lék pedig — a baloldal kívánsá­gának megfelelően — tartózko­dott. A „nem” szavazatok kis ará­nya természetesen nem tükrözi a pillanatnyi politikai erőviszo­nyokat. Ennél a szélsőjobboldal ma még jóval erősebb! A szavazatarány csak úgy jö­hetett létre, hogy a szélsőjobb- oldal többsége is a reformra sza­vazott. E különös sodródás kö­vetkeztében a kormánynak szá­molnia kellett azzal, hogy a mögötte álló tábor ideiglenesen felduzzadt a szélsőjobboldal erő­ivel. Ez felfokozta az ultrák nyo­mását. Carrillo és hét másik j kommunista vezető letartóztatá­sa a kormány ideiglenes hátrá- ; lását jelentette e nyomás elől. Fejlett taktikai érzék A Suarez-kormánv, amely a hallatlanul bonyolult spanyol helyzetben eddig viszonylag ügyesen manőverezett, úgy gon­dolta: megvárja e lépés hazai és nemzetközi visszhangját és attól teszi függővé további magatar­tását. Az elítélő visszhang Spanyol- országban és külföldön egyaránt rendkívül erős volt. Madridban. Barcelonában és más spanyol nagyvárosokban nagyszabású tö­megtüntetések követelték a le-i tartóztatott kommunista vezetők j szabadon bocsátását. A szocia- j lista országok természetes szoli­daritásán túlmenően nemcsak j Nvugat-Európa kommunista ! pártjai, hanem gyakorlatilag va- j lamennyi szociáldemokrata párt. j sőt (például Olaszország eseté- j ben) állami szinten, keresztény- i demokrata kormányok is bírál- ! fák a lépést. Ennek a politikai nyomásnak j az eredménye-' volt Carrillo és I társai óvadék ellenében történő j szabadlábra helyezése. Maga a főtitkár is világosan megmon­dotta: „Szabadon bocsátásom nagy győzelem, amely elsősor­ban a spanyolországi tömegtün­tetéseknek és a nagyszabású nemzetközi szolidaritási akciók­nak tulajdonítható”. A Suarez-kormány minden­esetre újabb bizonyságot tett fej­lett taktikai érzékéről, amikor a balról megerősödött nyomás elől hátrálva, felhasználta azt a szélsőjobboldal pozícióinak gyen­gítésére. Carrillo és társai sza­badon bocsátásával egyidőben feloszlatta a politikai ügyekben ítélkező „közrendvédelmi bíró­ságokat”. s az ilyen ügyeket a rendes bíróságok hatáskörébe utalta. A „közrendvédelmi bíróság” intézménye tipikusán fasiszta képződmény volt, egyike a Fran- co-féle „jogrendszer” maradvá­nyainak, Carrillo maga is „a kor­mány jelentős lépéseként” üd­vözölte e-bíróságok megszünte­tését. Ily módon Carrillo és tár­sainak letartóztatása, illetve a letartóztatás elleni tiltakozás egyik végső eredménye az. hogy Spanyolország megszabadult e különleges politikai bíróságok­tól ! Van azonban más eredmény is, ami ugyancsak-jelzi a spanyol rezsim különleges helyzetét és az egész politikai légkör rendkí­vüli változékonyságát. Eddig Carrillo, a Spanyol KP főtitkára jogiJag illegálisan tartózkodott Spanyolországban. Most. miután óvadék ellenében szabadlábra helyezték, első ízben öltötte tar­tózkodása jogilag is a legalitás jel. legét. Ezt Carrillo így fejezte ki: „Mától fogva olyan spanyol va­gyok, mint a többi”. Rámutatott arra, hogy jelenléte a jelenlegi helyzetben nyíltan felveti a Spa­nyol Kommunista Párt legalizá­lásának kérdését is. Ezért mond. ható. hogy a helyzet a baloldal követeléseinek szempontjából ma kedvezőbb, mint december harmincadika, Carrillo és társai szabadon bocsátása előtt. A Kiiencek Bizottsága A Suarez-kormány helyzete ugyanakkor nem kevésbé bo­nyolult, mint eddig. Tárgyalnia kell a cselekvési egységben levő ellenzék képviselőivel. Az ellen­zék e tárgyalásokra kilenctagú bizottságot hozott létre, amely-: nek két kommunista tagja van: j Carrillo és a párt egy másik ki- j emelkedő vezetője, Simon San- i chez Montero. A „kilencekkel” | való tárgyalások persze szóba j sem kerülhettek mindaddig, j amíg Carrillo és társai börtön-1 ben sínylődtek. Most viszont új dilemma tornyosul a Süarez-kor- j mány elé: ha az egyre sürgetőbb; tárgyalásokat végre meg akarja j kezdeni, számolnia kell a kom-1 munista vezetők részvételével és azzal, hogy a Spanyol KP lega­lizálásának ügye (amelyet per­sze a kabinet szívesen elkerül­ne) tovább halad előre. —i. —e. Magyar—mongol parlamenti tárgyalás Apró Antal fogadta a mongol képviselőket yk mongol parlamenti küldött­ség — amely C. Dügerszürennek, a nagy népi hurál elnöksége el­nökhelyettesének vezetésével hi. valalos baráti látogatáson tartóz­kodik hazánkban — hétfőn a Hő­sök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök emlékművét. A ko­szorúzást követően az Országház Gobelin-termében hivatalos tár­gyalást folytatott az országgyű­lés Péter János alelnök vezette küldöttsége és a mongol parla­menti delegáció. Ezt követően Apró Antal, az | országgyűlés elnöke hivatalában fogadta a nagy népi hurál kül­döttségét. majd ebédet adott tiszteletére az Országház Va­dász-termében. A vendégek programjában részt vett B. Dü- gerszüren, a Mongol Népköztár. saság budapesti nagykövete is. A mongol parlamenti küldött­ség az elmúlt hét végén Somogy megyében tett látogatást. A me- gveszékhelyen találkozott Varga Péterrel, a Somogy megyei párt- bizottság első titkárával, Bőhm Józseffel, a megyei tanács elnö­kével, s a megye és Kaposvár más vezetőivel. A találkozót kö­vetően megtekintették a kapos­vári lakásépítkezéseket, s ellá­togattak a ruhagyárba. A nagy népi hurál küldöttsége felkereste a Kaposvári Húskombinátot, s annak sántosi juhhizlaló telepét, majd megtekintette a Kutasi Ál­lami Gazdaság nagybajomi hízó­marhatelepét, valamint a So- mogvsárdi versenvlótenvésztő. ’telepet, s megismerkedett a ka­posvári tanítóképző főiskola munkájával is. Somogyi tartóz­kodásuk végén Siófokon jártak a mongol vendégek. (MTI) Megholt Pljesovszki Pál Pljcsovszkl Pál, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa január 9-én, 88 éves korában elhunyt. Temetése január 12-én, délután 1 órakor a szarvasi Ö-temctöben lesz. AZ MSZMP SZARVASI VÁROSI BIZOTTSÁGA Púja Frigyes Törökországba utazott Megkezdődlek a hivatalos tárgyalások Púja Frigyes külügyminiszter, p Ihsan Sabri Caglayangil töröki külügyminiszter meghíváséra! hétfőn délelőtt hivatalos látoga­tásra Törökországba utazott. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Tálát 1 Bénién, a Török Köztársaság bu- ! dapesti nagykövete. Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere hétfőn különrepülőgépen Anka­rába érkezett. Or. Faluvégi Lajos Rómában T>r. Falu végi Lajos pénzügy- miniszter hivatalos látogatásra hétfőn Rómába érkezett. A re­pülőtéren Gaetano Stammati olasz kincstárügyi miniszter fo­gadta. akivel a magyar minisz­ter a két ország közötti gazdasá­gi és pénzügyi kapcsolatokról folytat megbeszélést. (MTI) Általános amnesztiát követelnek Spanyolországban Madrid Spanyolország demokratikus közvéleménye sikraszáll a poli- ! tikai pártok és a szakszervezetek ! legalizálásáért, általános am-1 nesztiát követel az összes poli—. tikai bebörtönzött számára. Hétfőn valamennyi újság köz- ' zétette a Baszk Nacionalista Párt; képviselője nek nyilatkozatát, amelyben a politikus hangsú­lyozta: a demokratikus szabad­ságjogok visszaállítása közvetle- , niil függ olyan alapvető problé­mák megoldásától, mint a poli- ] tikai foglyok szabadon bocsátása és a nemzetiségi kisebbségek au­tonómiájának biztosítása. Fegyveres incidens történt hétfőn reggel a madridi Casa re­pülőgépgyárban. Nyugati hír­ügynökségek jelentései szerint a szélsőséges Grapo elnevezésű szervezethez közel álló szemé- Ivek általános sztrájkra íelszólí-j tó röpiratokat osztottak szét a I gyár munkásai között. • Amikor az őrök igazoltatni akarták őket, tüzet nyitottak. A lövöldözésben három személy megsebesült. * * * Bilbao legnagyobb ipari léte­sítményeinek munkásai, hétfőn nem álltak munkába. Gyűléseket tartottak, amelyeken megvitat­ták a még mindig börtönben sínylődő 200 politikai elítélt sza­badon bocsátására vonatkozó követelésüket. (MTI) Ankara Esenbogai repülőté­ren. amelyet a két ország állami zászlaival díszítettek fel, Cag­layangil és a török külügymi­nisztérium magas rangú tisztség- viselői köszöntötték a magyar vendéget és kíséretének tagjait. Jelen volt Kapcsos Károly, a Magyar Népköztársaság ankarai nagykövete és a követség számos munkatársa is. Púja Frigyes a repülőtérről gépkocsival szálláshelyére, a Büyük Ankara Hotelba hajta­tott. Púja Frigyes ankarai hivata­los programja Kemal Atatürk mauzóleumának meglátogatásá­val kezdődött. A külügyminisz­ter koszorút helyezett el a Tö­rök Köztársaság megalakítójá- nak és első elnökének mauzóleu­mánál. majd megtekintette a „törökök atyjának” személyes tárgyait őrző múzeumot fs be­írta nevét a múzeum emlékköny­vébe. Hétfőn délután megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalásoki amelyeken Púja Frigyes és Ihsan Sabri Caglayangil oldalán mind­két részről számos szakértő vesz részt. A miniszterek a késő es­tig tartott megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és egyes időszerű nemzetközi kérdéseket tekintették át. „Biztos vagyok benne, hogy a török kollégámmal folytatandó tárgyalások hasznosak és ered­ményesek lesznek. Megítélésem szerint mindkét kormány arra törekszik. -hogv bővülienek a két ország kapcsolatai. Ami a nem­zetközi kérdésekre vonatkozói eszmecserét illeti, ettől azt vár­juk, hogy jobban megismerjük egymás véleményét”— mondot­ta Púi a Frigyes ^ közelmúltban a Milliyet című törőV lapnak adott interjújában. (MTI) Hz integráció ötéves tervidőszaka a Szovjetunióban Nyikolaj Amelevszkij nyilatkozata az APN-nek Csou-portrés koszorúk Teng legyen a miniszterelnök 2 BftíS MlCYÍi, 1977 <rrnjsAC i JANUÁR 11. Peking Aczél Endre, az MTI tudósító­ja jelenti: Az egv évvel ezelőtt elhunyt Csou En-laj miniszterelnök ün­neplése hétfőn sem szakadt meg | a pekingi Tienanmen téren. Akárha munkaszüneti nap lett ; volna, hullámzott a tömeg, újabb j és újabb Csou-portrés koszorúk] érkeztek a Mennyei Béke Kapu­jához kétfelől csatlakozó dísztri­bünökre. Sokgn a gólyalábakra állított koszorúk mellett fényképeztették ] magukat, még többen a tarkálló j plakátokat olvasták, amelyek : most már----a. korábbi napok 1 c élozgatásain túllépve — egye­nesen Teng Hsziao-ping minisz­terelnökké való kinevezését, vagy legalábbis valamennyi ! funkciójába való visszahelyezé­sét követelték. Teng. amikor 1976 áprilisában eltávolították a hatalomból. a ] Központi Bizottság alelnöke, mi- ’ nisztereliiök-helyettes volt. Szaporodnak az olyan tace- j paok is, amelyek Kína vezető j politikusainak a Teng Hsztao- | ping ügyben játszott szerepét ! kommentálják. Ezeknek fő cél­pontja Vu Te — egyik plakát megfogalmazása szerint a „né­gyek kengyelhordozója” —, aki Tenget ország-világ előtt ..bűn- bánatot nem tanúsító, kapitalis­ta úton járó személyként” bé­lyegezte meg, ámbár föltehetően nem a saját kezdeménvezésére. (MTI) V . Moszkva Nyikolaj Afnelevszkij, a Szov­jetunió Állami Tervhivatalának felelős munkatársa az alábbi nyi­latkozatot adta az APN tudósí­tójának: A tizedik szovjet ötéves tervbe először iktattak be olyan külön fejezetet, amely a Szovjetunió és a KGST-országok közötti szo­cialista gazdasági integráció fej­lesztésével kapcsolatos intézke­dések komplexumát tartalmazza. Ez a fejezet magában foglalja a közös építkezésekkel, a termelés szakosítása és kooperálása fej­lesztésével. a tudomány, a tech­nika és a szabványosítás terén kifejtendő együttműködéssel kapcsolatos feladatokat. A KGST-országok részvételével a tervidőszak alatt, a Szovjetunió területén végrehajtandó integrá­ciós beruházások értéke több mint nyolcmilliárd rubel. A szovjet közgazdász a többi közölt elmondotta hogy a múlt év végéig jó eredményeket ér­tek el a Vinnyica—Albertirsa távvezeték építői. A kollektíva a beruházások, valamint á szere­lőmunkálatok terén túlteljesítet­te a terveket. A tizedik ötéves tervidőszak­ban szilárdulnak a kooperációs kapcsolatok a szocialista orszá­gok népgazdaságai, között, A „Zsiguli-program” mellett már tető alá került a Kamaz típusú teherautók gyártásában történő kooperációs megállapodás is. A Szovjetunió és a KGST-országok ötéves kooperációs szállításainak értéke megközelíti a 4,6 milliárd rubelt. A KGST-országok nemzeti öt­éves tervei összesen 17 jelentős tudományos és műszaki beruhá­zást irányoznak elő, amelyek realizálására a partnerek körül­belül 60 millió . transzferábilis rubelt fordítanak. A tervek szerint az érdekelt KGST-országok kiszélesítik együttműködésüket a szilárd tü­zelő és a földgáz hatékonyabb kiaknázásában. Itt óriási tarta­lékok állnak rendelkezésre. Ele­gendő csupán annvit magiegyez­ni. hogy a KGST-országok az újfajta gázégő« berendezések al­kalmazásával máris 3-5 százalé­kos megtakarítást értek el a földgáz felhasználásában. A KGST keretében jelenté­keny munka fólvik az egységes szabványok kidolgozása érdeké­ben is.

Next

/
Thumbnails
Contents