Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-11 / 8. szám
Effv ^EB-iizüifálaí tanulságba: Tervek és lehetőségek A kör lezárult, de van kiút Ne csak vásároljanak A közelmúltban a békéscsa- i bai Népi Ellenőrzési Bizottság | vizsgálatot tartott a városi kertészeti és köztisztasági vállalatnál. A népi ellenőrök elsősorban arra kerestek választ, hogy a vállalat miként gazdálkodik, s hogyan látja el a megyeszékhely köztisztasági feladatait. A múlt evben az útépítésből szármázott a vállalat árbevételének 50 százaléka. Noha munkásainak csupán 25 százaléka I dolgozott ezen a területen. A I köztisztasági, kertészeti teendő- | két, valamint a parkgondozást a dolgozók 60 százaléka látta el. Am ebből a tevékenységből az árbevételnek csupán 25 százaléka fakadt. Ezek a számok sokat I megmagyaráznak. Még arra is fényt derítenek, j hogy a vállalat miért nem ] tudta teljes mértékben ellátni a megyeszékhely köz- tisztasági feladatait. A népi ellenőrök megállapítása szerint ehhez többek között a belső szervezetlenség is hozzájárult. A következmény sem ! maradt el. Csökkent a termelékenység. romlott a vállalat gazdasági eredménye. Mindez az alapvető tevékenységben is megmutatkozott. A legtöbb panasz ugyanis a szemétszállításra vo- ' natkozott. A vállalat mintegy száz közü- lettel kötött szerződést a szemétszállításra. Ugyanakkor mintegy 9500 lakástól 'hordták el a szemetet. A szállítás azon- [ ban rendszertelen volt. Megfe- lelelő tervet sem kpszített a j vállalat. Sajnos a gépek mű- J szaki állapota sem volt kielégítő. A-vállalatnak csupán három kukás szemétszállító gépjárműve van. Ha valamelyik meghibásodik, már nem tudják időben elszállítani a szemetet. A korábbi évekhez képest viszont tisztábbak az utak Ez utóbbi I valóban eredmény. A város úthálózata 150 kilométer, ám csak 51 kilométer útnak van szilárd útburkolata. Ez a tény kihat a vállalat munkájára, s csökkenti a gépesítés hatásfokát.- gazdálkodjanak is kát és a különböző dísznövényeket a vállalat nagyrészt saját terméséből biztosítja. A népi ellenőrök szerint a kertészeti ágazat — melynek több mint 60 dolgozója van — alkalmas lenne a város parkosítási teendőinek ellátására. De a gazdaságos munkavégzést a tervezési és szervezési hiányosságok akadályozzák. Ez persze nem újdoaság. Hiszen hasonló megállapítást tett már korábban a városi tanács pénzügyi osztálya is. A vállalat gazdálkodásában 1975-ben is sok probléma mutatkozott. Ám a pénzügyi vizsgálatból a vállalat nem okult. 1976-ban sem készítették el a tervezési, az újítási, az önköltségszámítási szabályzatot, a takarékossági intézkedési tervet. A munkaköri leírások sem teljesek. A gazdálkodásokban mutatkozó hiányosságokat tetézi, hogy a belső ellenőrzés is foghíjas. Sok a bizonylati fegyelmet sértő szabálytalanság. A kérdés most már csak az, hogy a népi ellenőrzési vizsgálatból okul-e a vállalat? A közelmúltban ’ foganatosított intézkedések azt igazolják, hogy igen. Messzemenő következtetést levonni azonban elhamarkodott dolog lenne. Végső soron az új esztendő gazdálkodásának eredménye adja meg a teljes választ. Jól lehet a vállalat célkitűzései elismerésre méltóak. A mostani tervidőszakban nagyobb gondot fordítanak a város köztisztaságára. A tevékenység gépesítésére több mint ötmillió forintot költenek. Többek között seprőgépeket, locsolókocsikat és konténeres szemétszállító gépkocsikat vásárolnak. Ám nemcsak vásárolni, hanem gazdálkodni is tudni kell. ami elsősorban a mainál sokkal hatékonyabb üzéfn- és munkaszervezésen múlik. lényegét tekintve. ez a megszívlelendő tanulsága a NEB-vizsgálatnak (Serédi) A Gyomai Háziipari Szövetke- | zet vezetői 1976 elején 10 száza- | lékos létszámnövelést határoztak 1 el. Közben eltelt az év és az ] üzem háza táján sok minden | megváltozott. Nem lett semmi a i tervezett munkásfelvételből. Sőt, ! ma kevesebben dolgoznak a sző- I vetkezetben, mint 1975 év végén. | S hogy ez milyen következményekkel járt? Termelésük 13 szá. 1 zalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. — Nem gyomai sajátosságról I van szó, amikor munkaerőhiány, ról beszélünk, mi csepp vagyunk j a tengerben, igaz ugyan, erősít- j hetünk is és gyengíthetünk is | egy-egy folyamatot. Községi üze- ! meink a következő évekre 5 százalékos létszámnövekedést ter- I veztek. Ez azonban mint kidé- j riilt, irreális. Figyelmeztettük tehát a vezetőket, hogy a d.olgo- J zók számának emelésére helyi ! forrásból, egy-két százaléknál i nem lesz nagyobb lehetőségűk — emlékszik vissza Jenei Bálint, ! a gyomai községi pártbizottság j titkára. Mii- mond a p árititkár? — A községben a foglalkozta- | tottság közel 50 százalékos. Szín. J ,te teljesen kimerültek a hagyó- mányos munkaerőforrások. Rá- j adásul Gyomán a termelésben az [ ipar részaránya meghaladja a mezőgazdaságét. Igaz ez évente ! 40—50 embert vonz ide a környező községekből, de erre építeni mégsem lehet. Nagyon is időszerű tehát újra és újra szót ejteni arról, hogyan növeljék termelésüket a vállalatok. Gyomán az iparban 1975- : hoz képest 99.7 százalék volt a foglalkoztatottak száma, mégis 18 százalékkal több terméket állítottak elő. mint korábban. Hogyan? Nos, itt sem varázsszavak döntöttek, hanem nagvbn is reális intézkedések. Mindenesetre a községben a 11 kiemelt üzem ka, púi előtt nem állnak sorban a munkára jelentkezők, s ez minőségileg' új követelményeket tá- I A múlt évben három IFA .seprűgépkocsit vásároltak. A seprőgépek munkáját azonban akadályozza Békéscsaba rossz úthálózata. Kézierővel azokat az Tej adagoló automata újakat,, járdákat takarítják, amelyeken gépekkel nem lehet. Rendszerint mintegy 38 kilométernyi utat tartanak tisztán. Az alapvető feladat közé tartozik a parkosítás és a parkok gondozása. A parkterület igen jelentős, több mint egymillió négyzetméter. A virágoÁz ÁB gyulai fiókjának tavalyi mérlege Az Állami Biztosító" gyulai városi-járási fiókjában az elmúlt évben is tovább nőtt a kárfizetések száma és összege. A lakosság részére személyi es vagyonkárokra összesen több mint 7 millió forintot utaltak ki 5500 biztosítottnak. Legnagyobb összegű kártérítésben ezúttal is a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek részesültek. Számukra csaknem 25,5 millió forintot fizettek ki. A káresetek közül az úgynevezett mű. szakiak vezetnek, hiszen ezen a címen 17,5 millió forint volt a kifizetett összeg. Jóval kevesebb volt — 6,5 millió forint értékű ,— az elmúlt évben a- növényi kár. Legnagyobb összegű kártérítést a két gyulai termelőszövetkezet, a Munkácsy és a Kö- röstáj kanta, 7 millió forintot, a sarkadi Lenin 3.9. a kötegyáni Petőfi Termelőszövetkezet pedig több mint 4 millió forintot vett fel a biztosítótól. Az újkígyósi Aranykalász Tsz központi borjúnevelőjében higiénikus környezetben nevelik az újszülött állatokat. Képünk tejitatás közben készült. A technika ide is behatolt, a NUDEX tej- adagoló automatával Fotó: Veress Erzsi maszt. Vagyis, ha kevés is a munkára jelentkező, találni kell más megoldást a termelés növelésére. A lehetőségek keresése közben a háziipari szövetkezet vezetői az 1976-os év elején megfeledkeztek az előbb emlíiettek alapvető igazságáról. Mentségükre lehet felhozni, hogy a tervek elkészítése előtt néhány hónappal kerültek az üzem élére. Ma már ők is elismerik, a tervek valót-, lan információkból, lllúziós elképzelésekből származtak. De mit mondanak arról a 13 százalékos növekedésről, melyet végül is nem kis erőfeszítés árán értek el ? — Először is a fegyelmet kellett megszilárdítani. Megszüntettük azt az állapotot, amikor ki-ki kedve szerint járt be dolgozni. Nem volt hálás leiadat a műszakok bevezetése sem. Ma a 610 munkás közül 510-en járnak két. műszakba. Márciustói a 24 leg- ! termékenyebb gépen 18-an há- j rom műszakban dolgoznak. Va- j lóságos háború dúlt közöttünk ! akkor — idézi fel a szövetkezet j elnöke. Kiszely Lajos. ■— Először ideiglenes jelleggel vezették be a három műszakot, I majd megszűnt a korábbi évek | gyakorlata, hogy szombatunkat, vasárnanunkat is sokszor mun- j kával töltöttük. Itt lettem szak- ! munkás, nem szívesen adnám fel ; ezt a szakmát, a gépeket — , mondja Sárost Józsefné. Műszakpótlék és norma- karbantartás 1 Huszár Ibolya, betanított munkásnő is a gépeket kezeli, ellen- I őrzi. — Megszoktam a három mű- I szakot. Kedvezően érint valamennyiünket, hogy ma már 30 százalék műszakpótlekot fizetnek. A korábban népszerűtlen feladat következetes vállalása végül is megértésre talált. Az j üzem vezetőinek őszinteségét bi- ! zonyítja, hogy a munkaszerve- ! zésben további 15 százalékos termelésnövelés lehetőségét látják. Sok a munkaidő-kiesés, a gép- 1 állás. Mindezek kihasználása 1 hány ember munkáját pótolhat- j ja? Erről nem készítettek ugyan j statisztikát, de bebizonyosodott, I a munkaerőhiányra való hivat- j kozás önmagában kevés sikert hoz. . j A Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gyáregysége 161 J munkása közül 140-en dolgoznak 1 két. műszakban.. Az ÉTI gáztüze- j lésű kazánok gyártásában 78 milliós tervüket létszámbővítés nélkül teljesítették túl. Az újabb tervekről Madarász László gyáregységvezető számolt be. — Munkásaink az összmunkaidő 30 százalékát anyagmozgatással töltik el. Ez sok. Ezen a technológiai folyamatok a gyár- j tóeszközök korszerűsítésével, a munkaműveletek számának csökkentésével, a kézi anyag- mozgatás megszüntetésével akarunk javítani. A feladatok megoldásában hozzáértő műszaki gárdánk jár az élen. A közelmúltban beindult mintegy 12 millió forintos beruházással 1978, ra megduplázzuk a termelést. A beruházást követően 25—30 munkással bővül az üzem. A megoldás terve sajátos. Tanműhely kialakításával ipari tanuló lakatos osztály indítását \terve- zik. A béi'ek emelését a növekvő belső és külföldi kereslet javítását szolgálta az idén végrehajtott 15 százalékos normakarbantartás. Hogyan fogadták ezt a munkások? A gyáregység vezetői megbeszélték a szocialista brigádok vezetőivel, kollektíváival, sőt javaslatot kértek ezek bevezetési módozataira. Ezt követően sem csökkent a munkások keresete. Az a jó munkahelyi légkör, amely a gyáregységre jellemző, szinte teljesen megszüntette a fluktuációt. A kimeríthetetlenség mítosza Valamikor az .járta; a mezőgazdaság kimeríthetetlen forrása az ipar munkaerőigényének. A kimeríthetetlenség mítosza azonban ma már nagyon is „apadóban” éan. A gyomai Győzelem Tei-melöszö vetkezet ben a tervek szerint évi 3 százalékkal csökken a munkaképes tagok száma. Ez azonban a nyugdíjaztatás természetes következménye és nem az ipar elszívó hatásáé. A zöldségtermés betakarítását például a diákok nyári és őszi munkájára tervezik. Saját munkaerőforrásból erre már nem tudnának vállalkozni. Hasonló a helyzet a gyomai Alkotmány Tsz-ben is. A téli foglalkoztatásra tett kísérletek sem jártak sikerrel, ugyanis a gazdaságok tagjai a téli hónapokban szívesebben vállalkoznak háztáji állattartásra. * Gyomán a kör tehát bezárult. Az. új utak keresésének egyik formája a szakképzettség javítása az üzemekben. Ebben nagy a lemaradás, hiszen például a háziipari szövetkezetben a dolgozók kétharmada szakképzet- len. A Gyomán működő szakmunkásképző intézetek sem igazodnak kellően a gazdasági egységek igényeihez. Ez alól csak a Győzelem Tsz és a mezőgazdasági Szakmunkásképző kapcsolata teremt kivételt. Az üzemek kevés gondot fordítanak az általános iskolai pályaválasztás orientálására. Végül hadd álljon itt befeie- zésül az, amit a község' pártbizottság titkára, Jenei Balint mondott: Arra ösztönözzük üzemein! két, hogy kitűzött céljaikat ne munkaerő csábításával akarják’ elérni, hanem a létező, belső objektív és szubjektív adottságok jobb kihasználásával. Köpenyes János A KISZ Csongrád megyei bizottsága az idén ötödik alkalommal hívta meg' téli kiállításra azokat a tehetséges fiatalokat, akik az előző év nyarán részt vettek a KISZ Központi Bizottsága által rendezett mártélyi országos ifjúsági képzőművészeti tábor munkájában. Az ifjú amatőrök a mostani seregszemlére az ország eaész területéről küld. ték el munkáikat — közülük hatQ békés mem^r 1977 JANUÁR U. vanat mutatnak be a szegedi November 7. Művelődési Központban vasárnap megnyílt kiállításon. Azok, akiknek munkáit a zsűri a legjobbnak értékelte, az idén a Csongrád megyei KlSZ-bizott- ság költségén vehetnek részt az újabb nyári mártélyi táborozáson. Az erre szóló meghívót a Baranya megyei Szatyor'VaU na, a Békés megyei Ungvári Mihály és Spiegl Julianna, a Csongrád megyei Józsai Sándor és Mráz János, valamint a Tolna megyei Decsi Kiss János vehette át a szegedi kiállítás vasárnapi ünnepélyes megnyitóján. Békési siker Szegeden
