Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
Nagyszerű rajt Békéscsabai termékek Angliába, Líbiába, Svédországba Divatbemutató a Hiltonban A Békés megyei Méretes j Szabók és Szűcsök Ipari Szövetkezetének kollektívája nagyszerűen startolt az V. ötéves terv első évében. Tervü- í két 60 millió forintra teljesítették úgy, hogy eredményességi célkitűzésüket, az ötmii- ^ Hó forintot egymillióval telje- ítették túl. Ezáltal lehetőség íyílt arra is, hogy dolgozóik évi átlagbére emelkedjék. Jogos a kíváncsiság, hogyan tudták mindezt elérni? EXPORT BÉRMUNKÁBAN A sikernek több összetevője volt. Jól készítették elő az j 1976-os tervet, tovább javult ! a munkafegyelem. A szövetke- • zetben tevékenykedő 16 szocialista brigád itt is motorja volt j a munkaverseny-mozgalom- j nak; élen járó a munkaidő maximális kihasználásában, a < gépek gazdaságos üzemeltetésében. A 60 millió forintot gyakorlatilag anyagmentesen érték i el, mert az exportra kerülő termékek egy része — 70 000 j női kabát — nyugat-németországi cégeknek készült bér- | munkában. Ezenkívül csaknem félmillió kötöttárut szál- ; lítottak számos országba, köztük Angliába, Svédországba, ! Líbiába. Készült itt több mint ötezer báránybunda, 1100 báránybéléses bunda a postások részére, és feldolgoztak ] háromszázezer vadbőrt. LÉPÉST TARTANI A DIVATTAL Nem elég, ha csak jó a termékek minősége. Állandóan lépést kell tartani a divattal is, máskülönben nya- 1 kukon marad az áru. Tavaly is — mint az azt megelőző években — számos divatbemutatón vettek részt, nem is akármilyen sikerrel. A KISZ Központi Bizottságával kötött megállapodás értelmében nyáron a szövetkezetben készült női ruhákat műsor keretében mutatták be az ifjúsági építőtáborokban, elősegítve a fiatalok ízlésnevelését. Hason- lóakat rendeznek az idén is. Most legutóbb kilenc fővárosi színházban rendezett szilveszteri műsorban is nagy sikert arattak 12 vállalat és szövetkezet, köztük a békéscsabaiak termékei. Ezeket a modelleket január 18-án Budapesten a Hilton Szállóban megrendezésre kerülő nagyszabású divatbemutatón vonultatják fel újra és értékelik. Az idén részt vesznek a pécsi ipari vásáron, és a szövetkezet húsz szabásza készül a szombathelyi nemzetközi szabászversenyre. „DOLGOZZ MAGAD, SEGÍTÜNK” Az ipari, kereskedelmi tevékenység mellett jelentős hangsúlyt kapott a lakossági igények fokozott kielégítése. Ezt a célt szolgálja egyebek mellett a megyeszékhelyen nemrégiben átadott fővárosi nívójú méretes és 6zűcs szabóságot magába foglaló szolgáltatóház. Itt alakítottak ki a közelmúltban — egy fiatalokból álló csoport segitsé- gével — egy angol—francia méretes szabóságot „Dolgozz magad, segítünk” jelszóval. Munkaidőn túl, vagy szabad szombaton a szabómühelyben szakemberek felügyelete és segítsége mellett a fiatalok saját maguk szabhatják és varrhatják meg kisebb ruhadarabjaikat. Minimális térítés ellenében segítenek a szoknya vagy a blúz kiszabásában, s ha az illetőnek odahaza nincs varrógépe, a szövetkezet gépein maga meg is varrhatja. Ez országosan is egyedülálló szolgáltatási kezdeményezés, és máris nagy sikere van a fiatalok körében. A szolgáltatás javítását célozza, hogy Békésen egy bőrkikészítő tímármühelyt alakítanak ki, ahol a szövetkezet sajátján túl a lakosság részére is vállalnak bőrkikészítést és -feldolgozást. A ka- muti Béke Termelőszövetkezettel történt megállapodás szerint az ott tenyésztett nut- riák bőrét is itt készítik ki. Gyulán szücsrészleggel bővítik a már meglevő szabóságot. B. O. MAE-évzáró Már új feladatokra készülnek- Eredményes egyesületi munka — Üzemszervezési pályázatok Az MTESZ egyik legnépesebb i tagegyesülete, a Magyar Agrártud ományi Egyesület tartott év- j záró összejövetelt nemrégiben1 Békéscsabán. Horváth Pál elnö-, ki megnyitója után Porkoláb 1 Károly, a MAE megyei titkára í mondott köszönetét az elmúlt j évi munkáért, s egyúttal az 1977 évi egyesületi munkaterv még eredményesebb megvalósítására szólította fel a résztvevőket. A fennállásának 25 éves évfordulóját ünneplő társaság Egyesületi Emlékplakettel ismerte el Horváth Pál, Nagy Mihály és Bordás Mihály jó munkáját, öten: id. Boros Péter. dr. Gajdács György. Fajó Károly. Orbán Mihály és Hankó László az egyesület aranvkoszorÚ6 jelvényét kapták. Az egyesületi feladatok sikeres megoldásáért kaptak jutalmakat ezután — többek közt — Bozsó Katalin. Balogh János, Deák Antal. Hur- sán Pál, Mesterházi József, dr. Papp Jenő, Csifári Lajos,' dr. Mihálvfalvi István, dr. Szőke- Molnár Lajos. Hajós Lajos. Murányi Miklós és Boros* László. A MAE legnépesebb tagcsoportja megyénkben a mezőkovácsházi — tájékoztatott Csifari 3 fffßifS MEGYEI. NÉPÚJSÁGt 1977. JANUÁR 8 Lajos, a mezőkovácsházi járási hivatal csoportvezetője, az ösz- szejövetel után. — A mintegy 200 tagú csoport szépen fejlődik, azért is, mert nem kevesebb, mint 24 üzem — többek közt 16 téesz, 4 közös vállalkozás, két állami gazdaság és a Mezőhe- gvesi Cukorgyár — támogatja a munkát. Évzáró rendezvényükre a legutóbbi napokban került sor. Dr. Ivanics András, az Agrártudományi Kutatóintézet osztályvezetője a korszerű mezőgazdasági vezetési módszerekről tartott előadást, majd egy. a megyei szervezettel közösen hirdetett pályázat eredményét értékelték. A korszerű munka- és üzem- szervezés tartalékaival, fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatos pályázat elérte célját, sikeres volt — állapították meg—, ezért 1977-ben, még több pályázóra és még alaposabb pályamunkákra számítva, újból meghirdetik. Terveik közt szerepel a három — agrargazdasagi. növénytermesztési és -védelmi, valamint állattenyésztési és — -egészségügyi — szekcióban tevékenykedő járási csoport további bővítése is. Így csaknem 300 fős szakembergárda alakulhatna ki, s ezzel ez a csoport lenne a legerősebb megyénkben — mondotta végül a csoportvezető A tavaszra készül a mezőgazdasági légiflotta A MÉM Repülőgépes Szolgálat helikopterei és repülőgépei 197«- ban kétmillió-nyolcszázezer hektár szántóföld és gyümölcsös műtrágyázását, gyomirtását és egyí*< növényvédelmét végezték el. A téli hónapokban Budaörsön készítik fel a légiflottát a jövő évi feladatokra. Képünkön: Helikopter a javítóműhelyben (MTI Fotó: Bajkor József felvétele) Javaslatok a közétkeztetés javítására Milyen az ebéd? — Veszteséges szolgáltatás — A 10—14 évesek kiszorulnak — Kilenc báziskonyha épül A közétkeztetés — a munkahelyen, illetve a bölcsődében, óvodában, iskolában, egyetemen kapható kedvezményes árú ebéd — egyike a legszélesebb körben igénybe vett társadalmi juttatásoknak. Ám a/, étkezés körülményei, a menük összetétele, minősége. a felhasználható nyersanyagok értéke, a szolgáltatás hozzáférhetősége és ára igen eltérő. Erről, illetve a nagy eltérések okairól, és a közétkeztetés fejlesztéséről tárgyalt a I Kereskedelmi. Pénzügyi és Ven- déglátóipari Dolgozók Szakszer- j vezetének elnöksége. Egy és negyed millió ebéd Az elnökség megállapította, hogy egy és negyed millióan étkeznek a munkahelyükön, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak jóval több mint egyhar- mada veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Sokhelyütt azonban a konyha kapacitása, az étterem befogadóképessége korlátozza a/, ebédelők számát, másutt azért ] nem él mindenki a lehetőséggel,! mert vagy drágának vagy vala- l milyen okból nem megfelelőnek | ítéli a munkahelyi ebédet. Hogy milyen is valójában ez a ! szolgáltatás, jó vagv rossz, drá- j ga vagv olcsó azt nem is lehet j egyértelműen megállapítani, hiszen szinte munkahelyenként | változó. Az anyagi hozzájárulás mértékét és a felhasználható nyersanyagok értékét a munkál- j tatók. illetve a kollektív szerző- ! dések szabják meg. de az ebé-1 det is külörvléle szövetkezetek, vállalatok főzik, szolgálják fel j — természetesen eltérő színvonalon. Az étkezők nagyobb részéről az a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó tizenegy munkahelyi vendéglátó vállalat gondoskodik. 30 százalékuknak a vállalatok. Intézmények saját konyhái főznek, a többinek ÁFŰSZ-ek. kereskedelmi vendéglátó vállalatok készítenek előfizetéses ebédet. Az úgynevezett nyersanyag- normát csak a költségvetési intézmények dolgozoi számára szabályoztak. egyéb munkahelyeken ez is igen nagy eltérést mutat, akárcsak a vállalati hozzájárulás. amely 1.56 és 12 forint között szóródik. Tehát rendkívül nagyok a különbségek. A szolgáltatás kiterjesz.tését gátolja, hogy a munkahelyi étkeztetés nem nyereséges vállalkozás. Az említett 11 szakvállalat például 20 százalékos állami támogatást kap. mivel a korlátozott árrés nem nyújt fede- j zetet a költségekre. Más válla- 1 latok, amelyek nem csak közét- j keztetéssel foglalkoznak, egyéb > tevékenységük során igyekeznek) megkeresni esetleges vesztesé- j güket. Legyen gyermekótrend! Még nehezebb helyzetben van a gyermekek étkeztetésével foglalkozó hálózat. Az óvodai konyhák 45. az iskolaiak 60 százalékkal főznek több ételt. mint amennyire eredetileg épültek. Elavultak az étkeztetési normák, emiatt sem tudják a gyermekeket megfelelő ízű. összetételű, minőségű ebéddel kiszolgálni. A szakszervezet elnökségének megállapítása szerint a normákat az ' egyes korcsoportoknál differen- I ciáltan kellene emelni. Az ét- ! rendben is jobban figyelembe kellene venni az életkori sajátos. 1 Ságokat, de ezt sokhelyütt az is | akadályozza, hogy a konyhák vezetői sem rendelkeznek speciális szakismerettel. Túl a minőségi követelményeken. a mennyiségieket sem tudják kielégíteni. A bölesődések, óvodások, a szakmunkástanulók és az egyetemisták, főiskolások étkezése megoldott, a középiskolások túlnyomó többsége is kaphat kedvezménves ebédet. Nem így az altalános iskolások, akiknek alig több mint egyharmadá-. ról tudnak gondoskodni. Általában csak a napközisek jutnakj kedvezményes ebédhez, elsősorban tehát az alsó tagozatosok, így a 10—14 evesek Kiszorulnak a szolgáltatásból. A munkovógxós eJófeltétoie Az elnökség leszögezte, hogy — az ide vonatkoz,ó párt- és kormányhatározatok értelmében — az étkezést a munkavégzés, illetve a tanulás előfeltételeként kell kezelni. A társadalmi gondoskodás fejlesztéséért egyaránt felelősek a munkaadók, az. oktatási intézmények és a szolgáltatást végző vendéglátó vállalatok. A munkahelyükön étkezők arányát a jelenlegi 37 százalékról 1980-ig 45—50 százalékra kell emelni. A gyermekétkeztetésben a legnagyobb gondot az általános iskolások ellátására kell fordítani: 1980-ig 150 000-rel emelik az étkezésben részt vevő 6—14 évesek számát. Igyekeznek megoldani, hogy a napközibe nem já- rók is ebédelhessenek. Ennek érdekében 320 millió forintos költséggel nagy, úgynevezett báziskonyhákat építőnek Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Szegeden, Győrött és Szolnokon, ösz- szesen kilencet. A kereskedelmi vendéglátó vállalatok fokozottabb bekapcsolásával, technológiai fejlesztéssel az új iskolákba tervezett étkezési kapacitások megépítésével, a meglevők rekonstrukciójával bővítik az étkezési lehetőségeket. Szükség lenne egv reális normaminimum bevezetésére, ezért megbízta a KPVDSZ illetékes szerveit, hogv dolgozzák ki a munkahelyi és gyermekétkeztetés normaemelési javaslatát, valamint, a vállalati hozzájárulás szükséges mértékét. Így állami intézkedések, vállalati törekvések és a szakszervezeti javaslatok hatásának eredményeként várható, hogy a közétkeztetés mind többek számára lesz hozzáférhető és színvonala p-rnplIrpHiV. ZstUB* „
