Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

A játékról . komolyan A szarvasi járás úttörőcsapataiban Emlékezés Veres Péterre Veres Péter születésének HO. évfordulója alkalmából csütörtö_ kön Budapesten a Mező Imre úti temetőben — sírjánál — ko­szorúzás! ünnepséget tartottak. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának koszorúját dr. Szent- istványi Gyuláné, az országos tanácstitkára és Juhász Róbert, az országos tanács tagja, osz­tályvezető helyezte el. A Kultu­rális Minisztérium nevében dr. Molnár Ferenc kulturális állam­titkár és dr. Marczali László miniszterhelyettes, a Magyar Írók Szövetsége nevében Dobo­zit Imre, a szövetség elnöke és Garai Gábor főtitkár koszorúz­tak. Az évforduló alkalmából Óbu­dán az író nevét viselő, nemrég megnyílt Flórián téri könyves­boltban felavatták Veres Péter szobrát. Somogyi Árpád Munkái csy-díjas művész alkotását. Az asszony a járásbíróságon I előterjesztett beadványában el­mondta. hogy férjét két kiskorú gyermekük után havi 880 forint tartásdíj fizetésére kötelezték, az illető azonban ismeretlen helyen tartózkodik, ezért a tartásdíjnak az állam által történő ideiglenes folyósítását kéri. A vizsgálat I után a bíróság a kérelemnek helyt adott. A legfőbb ügyész­nek a jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvására a Legfel­sőbb Bíróság a döntést hatályon kívül helyezte és a járásbírósá­got új eljárásra kötelezte. — A gyermektartásdíjról szóló rendelet értelmében — hangzik a határozat indoklása —. ameny- j nyiben a kötelezett ismeretlen I helyen tartózkodik vagy a tar-! tásdíj behajtása más okból át- ■ menetileg lehetetlenné vált, és j a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére meg­felelő tartást nyújtani — az ügy összes körülményeinek alapos mérlegelése után —, a bíróság elrendelheti a tartásdíjnak az állam által történő ideiglenes folyósítását. Ezt abban az ösz- szegben határozhatja meg, „Kell a játék, a vidámság ...” így kezdődik az ismert ifjúsági mozgalom dalrefrénje. Pedagó­gusok, úttórövezetők a meg­mondhatói, mennyire igaz az idé­zet és mennyire aktuális! Napi-I rendre került a játék, a játékos- ' ság témája az úttörővezetök VI. országos konferenciáján is — amely 1976-ban több évre meg­határozta az úttöröszövetség fel­adatát. A konferencia állásfog­lalásában olvasható: „Az úttö­rőközösségek életében legyen több játék, szője át munkájukat a játékosság. Ez határozza meg minden közösségben a kisöobos- és úttörőmunka tervezését, szer. vezését és értékelését. Ez jelen t­amelyre az apát bíróilag kötelez­ték. Ebben az esetben azonban a bíróság a gondozó szülő ke­reseti (jövedelmi) viszonyait, va­gyoni helyzetét, a gyermekek szükségleteit egyáltalán nem vizsgálta, ezért ezekkel kapcso­latban adat nem áll rendelkezés­re. Azt sem tisztázta, hogy a végzés meghozatala időpontjában az egyik, már 18 éves gyermek mivel foglalkozik, tanul-e vagy dolgozik, és a tartásdíjra rászo­rultsága fennáll-e. Nem derítette fel a bíróság azokat a kedvez­ményeket és juttatásokat (csa­ládi pótlék, ösztöndíj, kollégiu­mi, napközi otthoni elhelyezés, kedvezményes étkezés stb.) sem. amelyekben az állam — a gyermekekre tekintettel — esetleg részesíti a szülőt. Szük­ség esetén az anyát személyesen is meg kell hallgatni. A tényál­lás megfelelő tisztázása nélkül a bíróság megalapozottan arról sem döntött, hogy az anya anya­gi viszonyaira tekintettel, az ál­lam a megállapított' tartásdíjat teljes összegben vagy csak rész­letben előlegezze-e. sen irányt az úttörőmunka mód- | szereinek gazdagításában.” „Valaminek képzeli magát" Miként érvényesül a játék, a játékosság, a szarvasi járás úttö­rőcsapatainak munkájában? A Magyar Úttörők Szövetsége Bé­kés megyei elnöksége legutóbbi, december második felében tar­tott ülésén erről adott számot Gutyan Mihály szarvasi járási úttörőelnök. „Játék nélkül nem élhet gyer­mekközösség, játék nélkül nem lesz igazán gyermekközösség. A játék pedig ne csak abból áll­jon. hogy a gyermek szaladgál a játszótéren, és yugdossa a fut- | ballt, hanem abban, hogy élete j minden percében egy kicsit ját- | szik, az elképzeléseinek, fan Iá- ! ziájának valamelyest teret en- ; ged, valaminek képzeli magát... j Nekem, a pedagógusnak is kis- | sé részt kell vennem a játékban. j Ha mindig csak követelek. ta_- - nílok, dorgálok, akkor valami idegen hatalom lesz belőlem — esetleg hasznos, de mindenkép- j pen kívülálló, ezért részt kell vennem a játékban.” — idézi a j beszámoló bevezetőül Makaren- j kót. S miként az iskolai tanító- ' nevelő munkában, az úttörő- ; munkában is nélkülözhetetlen a játék. „II tettek fája" Mindezek szellemében tervez­ték meg a szarvasi járásban az j 1976—77. évi úttörőprogramot. A j gyermekszervezet mozgalmi éle- j tét átfogó próbarendszer szerve­zési eszköze a játék. Jó ötlet ter­jedt el a járás csapataiban a próbák értékelésére: a „Totem- j fa”. Ennek elnevezése csapaton- | ként változó, a lényege viszont } ugyanaz: aki észreveszi, hogy J valamelyik társa elismerésre j méltóan csefekeáétt, felírja ah- | iliak a nevét az oszlopra Kondo- i roson például a „Tettek fájának ’ | nevezik ezt; az iskolaajtón be-1 lépve azonnal szembetűnnek az ! őrsök „fái”. A szorgalmas kis 1 közösségekén feliratok, jelvé- j nvek, virágok — s kirínak kö- , zülük a lusta őrsök csupasz fái. Gvomán, a II. Rákóczi Úttörő­csapatban zászlószerző játékot szerveztek. A csapat összes őrse és raja 1977, március 21-ig 200 kis piros zászlóból kirakhatja a csapatotthonban kihelyezett táb­lán a „KISZ — 20.” feliratot. Egy-egy zászló tíz pontért sze­rezhető meg — a pontok „ára” pedig a szorgos úttörőmunka többek között a jó tanulmányi eredmény, hulladékgyűjtés ta­karékosság. Az endrődi csapata ban az úttörőparlament ajánlá­sára havonta játékot és dalt ta­nítanak az úttörővezetőknek és tisztségviselőknek. Jelszavuk: keveset a tanteremben, többe^a szabadban! A játék nevelési lehetőség Nagy szerep jut a játéknak a különböző vezetőképzéseken is. A nj'ári őrsvezetőképző tábor­ban például (szándékosan) csak a harmadik napon vonták fel a zászlót. Egy-két nap múltán ugyanis mind több gyermeknek feltűnt, hogy nincs zászló. Ezek után már fokozott érdeklődés­sel vettek részt az úttörők a zászlóról folytatott beszélgetés­ben. S a tizedik napon még egy­szer az érdeklődés középpontjá­ba került a zászló: „ellopták”, izgatott keresgélés után megta­lálták és diadallal vonták fel a pajtások. Komoly témákról játékosan, érdekesen — ezt bizo­nyította e példa is. Mostanában mind több az ilyen példa, de még nem általá­nos, a tanulás-játék aránya ked­vezőtlen. Ennek egyik oka, hogy a nevelők egy része nem ismeri eléggé a tanulók játékigányét. Az is előfordul, hogy fegyelme­zési eszközként alkalmazzák a játéktól való eltiltást. Sok gyer­mek esetében a szülők szemléle­te helytelen. A lakás túlzott kí­mélete, a kínosan szigorú rend fontosabb számukra, mint a gyermek játékigénye. Másrészt nem ismerik eléggé a játék sze­repét. Pedig érdemes lenne még jobban kihasználni a játékban rejlő nevelési lehetőségeket, hi­szen egész társadalmunk arra törekszik, hogy a most felnövek­vő nemzedék boldog gyermek­korra emlékezhessen vissza. T. I. \jegyat 1 Autóstop Végtelen hó fedi a szibériai tá­jat. Az országúton autóbusz köze­ledik, ünneplő embereket visz egy faluból a városba. .4 gépko­csi vezetőjének egyszercsak ke­rekre nyílik a csodálkozástól a szeme: az úton medve áll. Illet­ve nem is áll, hanem furcsán viselkedik, ágaskodik, mindenfé­le nyugtalan jelet látszik adni. Ahogy a viláosajtó hírül adta: ..lestoppolta’’ a buszt. Nem cir­kuszi medve volt, az erdőből elöbújt vadallat. Ezen a tájon még ma is lát­ható ilyen jól megtermett tal­pas. de az autóstopos medve meglehetősen ritka jelenség. Hamarosan fény derült a fur­csa eset körülményeire. A közel­ben farkascsorda t-ünt fel, ez üldözte a medvét. S miután sok lúd disznót győz, méginkább igaz, hogy a sok farkas felfalja a legerősebb mackót is. A gépko­csi vezetője is, az utasok is, fegyvertelenek lévén, nem mer­tek kiszállni. A medve számára pillanatokon múlott, élet vagy halál. Ekkor a sofőrnek. mentő ötlete támadt: megnyomta n du­dát és az éles hang elriasztotta a farkascsgrdát. A medve meg menekült. A busz elindult, az autóstopos egy darabig még a védelmet élvezve a kocsi mellett ügetett, majd — nyilván meg­nyugodva — eltűnt az erdőben. Feltehető, hogy a mackó nem először látott autóbuszt. Az is lehet, hogy időnként közelebb merészkedett, az utasok pedig élelmet dobáltak neki az abla­kon át. Valahogy így alakulha­tott ki a bizalom az egyébként idegen, félelmetes, puffogó r-nla mi iránt, ösztöne azt súgta, hogy az ember, aki az'autóbusz­ban utazik, a medvének nem farkasa. Ember és állat között az ilyen viszony a XX. század második felének jellemzője: nem a vad­állatok fenyegetik az embert, hanem fordítva áll a dolog. Sok­helyütt rezervátumokban kell őrizni a .,vérengző vadállatokat” a látcsöves ismétlőpuska áltál képviselt civilizációtól. Szerencsére a szibériai gépko­csivezető megőrizte lélekjelenlé­tét és eszébe jutott a mentőötlet. Különben a medvének csalódnia kellett volna az emberben, aki­től szorult helyzetében segítsé­get kért és kapott. De hány helye van még a világnak, ahol az üldözött nem tudja melyik rosszabb: az ember vagy a far­kas ? Tatár Imre Felbolydult méhkaptárok A Mecsek vidékén szokatlanul nyugtalan a méhkaptárak téli élete. A változékony időjárás következtében az egyik héten ki­repülnek a méhek a szabadba, a másik héten téli álomba der­mednek. Valahányszor mozgás kezdődik a kaptárakban, nyom­ban felszökik a mézfogyasztás. A méhészek a napokban tartott kaptárvizit során meglepetten vették eszre, hogy méheik már a februárt is „megették”. Más­kor ilyenkor négy kiló körül szokott lenni a téli fogyasztásuk, most viszont a kétszerese már, vagyis annyi méz fogyott el a tartalékból, mint rendes körül­mények között a tél végéig szo­kott. A méz pótlására cukorle­pényeket helyeznek a méhészek a kaplárakba. Baranyában egyébként 35 ezer méhcsalád te­lel az idén és a kaptárszemly tapasztalatai szerint jó kondíci­óban vannak. Egyesség anya és gyermek kárára? Egy gyári munkás ellen fele­sége válópert indított. Előadta, hogy férje italozó, durva maga­tartása miatt három kisgyerme­kével kénytelen volt a közös la­kást elhagyni és édesanyjához költözni. Férje utánament és olyan súlyosan bántalmazta, hogy a járásbíróság testi ^sértés vétsége miatt elítélte. Kérte, hogv a közös tulajdonukban le­vő ház kizárólagos használatára jogosítsák fel és a gyermekeket nála helyezzék el. A járásbíró­sági tárgyaláson a férj a házas­ság felbontását nem ellenezte, de kijelentette: a lakást nem hajlandó elhagyni. Végül meg­állapodást kötöttek: a házat el­adjál:. addig ;t férfi bennemerad és vállalja a gyermektartásdíj fizetését. Ezt az egyességet a já­rásbíróság helybenhagyta, majd a házasságot felbontotta. A la­káshasználatra vonatkozó meg­állapodás ellen a legfőbb ügyész törvényesség: óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott az egyességet hatá­lyon kívül helyezte és a járásbí­róságot ú.i eljárásra utasította. A határozat iránymutatóul j szolgáló indok'ása szerint a volt j házastársak lakáshasználatát a 4 1977. JANUÁR 7 családvédelmi érdekek figyelem- bevételével kell rendezni. Amennyiben ezek indokolják, búi melyiküket az egész lakás ki­zárólagos használatára lehet fel­jogosítani. A lakáshasználatra vonatkozó kérelmet a járásbíró­ság egyáltalán nem vizsgálta. Az a körülmény, hogy az asszonyt gyermekeivel együtt anyja át­menetileg befogadta, a lakás- használat kérdésének rendezését nem tette szükségtelenné, mert ez a helyzet csak ideiglenes jel­legű. Ugyanígy nem tulajdoní­tott jelentőséget a férj kijelen­tésének, hogy a lakásból nem hajlandó kiköltözni. Az anya és a kiskorú gyermekek érdekével szemben álló egyességet a bíró­ság nem hagyhatta volna jóvá. A járásbíróság jövőbeli ese­ménytől — az ingatlan értékesí­tésétől. azzal, a közös tulajdon megszüntetésétől — tette függő­vé a lakáshasználat rendezését, holott enélkül a házasságot fel sem lehetett volna bontani. Így azonban olyan helyzet alakult ki. hogy az asszony a ház értéke­sítéséig. annak használatától gyermekeivel együtt el van zár­va. a férj pedig az ingatlan ér­tékesítéséig a lakást kizárólago­san használhatja, annak eladása nem áll érdekében, sőt azt aka­dályozhatja. Ezért kell a járás­bíróságnak új határozatot hoz­nia. T»«ídú Emire Gyufa-automaták A Gyulaipari Vállalat 230 millió forintos rekonstrukciót hajtott végre budafoki és szegedi gyárában. Az igényeket a régi. elavult gépekkel már nem tudták kielégíteni, ezért új. nagy teljesítmé­nyű gépeket szereztek be. Budapesten 1?00. Szegeden 500 négyzet- méter alapterületű új gyártócsarnok is épült. Képünk a Budafoki Gyufagyárban egy automatát mutat, amely egy műszakban 214 ezer doboz gyulát gyárt (MTI fotó: Koppány György felvétele — KS) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Az állam fizesse a tartásdíjat?

Next

/
Thumbnails
Contents