Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Operaelőadna Béltéaeaahán Csajkovszkij: Anyegin Tavaly a szokásosnál valami-1 vei később került sor az évad- \ nyitó operaelőadásra Békéscsa- 1 bán. Ezúttal — az előző évektől eltérően — nem bérletes szerve-1 zésben s néni a legszerencsésebb j időpontban történt a szegediek j vendégjátéka. Csajkovszkij egyik legnépsze- | rűbb operája, a lírai jelenetek’’ j :orára épülő Anyegin méltán keltett érdeklődést szép meló­diái. népszerű részletei miatt, s a szegedi együttes eddigi telje- j sítményei, is újabb sikerrel biz­tattak. Az operát színpadra állító l bukaresti vendégrendező: Bob j Massini koncepcióia a szentimen- | tális-elégikus jellegű hatások ; háttérbe szorításán, illetőleg rés- ; lisztíkiis-naturalisztikus megöl- j dósokkal történő helyettesítésén : alapul. Elképzelése helyes. P | megvalósítás azonban olykor tű- | Iontól nyersnek tűnt. (Taring j öália. a di'takndással párosuló i kihívási jelenet.) KönyvUicÜlítós Lipcsében Eddig 56 ország jelentette rész- i vételét a Lipcsében tartandó | nemzetközi könyvkiállításra. A j rendezvényre 1977. május hónap- j ban kerül sor. Erről Siegíried; Hoffmann, a lipcsei Német Könyvkereskedők Egyesületének | és Előkészítő Bizottságának el­nöke tájékoztatta a szocialista országok könyvkiadóinak képvi­selőit azon a kétnapos tanácsko- í záson, amelyet a közelmúltban { tartottak a vásárvárosban. í Az énekesek közül első helyen Gregor József (Gremin herceg) nevét említjük. Epizodikus sze­repében, az egyetlen ária elő­adásával is nagyszerű, vastaps- sal jutalmazott teljesítményt nyújtott. Vághelyi Gábor a cím­szerepben és Ssabady József (Lenszkij) mind énekben, mind játékban egyaránt megbízható volt — különösen a párbajjele­netben sikerült drámai atmosz­férát teremteniük. Tombor Ág­nes (Tatjána) teljesítményében emlékezetes és kevésbé sikerült megoldások váltakoztak. Különö­sen a magas regiszterekre kelle­ne nagyobb figyelmet fordítania. Badóczy Zsuzsa életvidám Olgá ia az előadás kedves színfoltja. Lengyel Ildikó Larináia szürké­nek. jellegtelennek hatott, vi­szont Farkas Éva. az. öreg daika. Filipievna szerepében nagyszerű karakteralakítást nyújtott. Várady Zoltánnak energikus vezényléssel sikerült a, zenekar és a színpad kapcsolatát mind­végig kezében tartania, pedig a szokatlan knn'ilménvek (kisebb színpad, rendhagyó zenekari el- helvezés) miaU nem volt könnvű a helvzete. Kritikai észrevéte­lünk mindössze a vonósok olykor bizonytalan intonációiára és rit­mikai pontatlanságaira lehet. Vágvölgyi Ilona korhű jelme­zei, valamint Sándor Lajos praktikus, néhány elemre épülő díszletei is sokat segítbttek a mi­nél hitelesebb légkör megterem­tésében. Az összességében sikeres, han­gulatos premiert remélhetőleg hamarosan követi a szegedi ope­raegyüttes újabb békéscsabai vendégszereplése is. Dr. Papp János Elkészült a TIT idei munkaterve A Tudományos Ismeretterjesz- | tő Társulat Békés megyei elnök- , sége összeállította az 1977-re sző- j ló munkatervét. Az első rész ál- j talános célkitűzéseket tartalmaz I a XI. pártkongresszus határozait,1 a megyei pártbizottság állásfog­lalásait, a közművelődési törvény i előírásait, valamint az V. ötévesj t'ervvel kapcsolatos feladatokat figyelembe véve. Az elnökség ki- : emelt feladatnak tekinti a komp- j lex ismeretterjesztő sorozatok rendszeressé tételét és a külön-) böző politikai és társadalmi szer- j rezetekkel való szoros együttmű- j ködést. A második részben a megyei elnökség és a megyei ügyvezető I elnökség üléstervéről olvasha­tunk. A következő fejezet a szakosz­tályvezetőségek és a munkabi­zottságok feladatait tartalmazza. Az elnökség felhívja a figyelmet arra, hogy a korszerű ismeretter­jesztés alapvető követelményeit kell érvényesíteni az előad ókép­ző konferenciák munkájában. A harmadik rész külön is foglalko­zik a módszertani bizottság te­vékenységével. a fizikai dolgo­zók körében folytatott ismeret- terjesztés lehetőségeivel, vala­mint az egyes tanfolyamok ter­vezésével kapcsolatos feladatok­kal. Tízezer forint — A Békéscsabai Kötöttárugyár es a békéscsabai kisegítő iskola között hosszabb ideje szocialista szerződés határozza meg az együttműködést, egymás «segíté­sét. A gyár KISZ-szervezete az 1974-es mozgalmi év elején ha­tározta el, hogv segíti az iskola mvnl'áiát. Udvariakkor'pz intéz­mény is igyekszik a se iát lehe­tőségei kihesznéhísóval támogat­ni a termelő üzemet. Nen'—igíbon a avarban kísma- matalálkozót rendezlek. melven a gvereV»V hangulatos műsort adtak. A KTc^-e*“k harmadszor sTerveztek fenyőünnepet az is- Trolában. s tavalv előtör közös karénsom'fát ,s feléúi'oMak. A fonvö'.j pjz pagrop ceén kerü't; tm°zgr forint értékű snoetfe!szerel*«, közte uárósztva- c&ok, ping-pongasztal, tollaslab­1977. JANUAR 1. sportfelszerelésre da-felszerelés, sakk és más já­tékok. Az együttműködés következő állomása: az iskola pedagógusai nevelési témájú előadásokat tar­tanak majd a gyár fiatalasszo­nyai, kisgyermekes anyái számá­ra. A KISZ-fiatalok pedig az is­kola tornatermében sportdélutá­nokat rendeznek és itt tartják téli edzéseiket a gyár lövész­klubjának tagjai. Ki Ifjú Kommunista című lap népszerűsítésére a KISZ Békés megyei Bizottsága előfizetési versenyt hirdetett. A novemberben meghirdetett, most már vége felé tartó versenyen azt szeretnék elérni, hogy a KISZ havonta megjelenő elméleti és módszertani folyóiratát minden KISZ-vezető rendszeresen olvas­sa. Az előfizetési versenyben leg­jobb eredményt elérő járási, vá­rosi KISZ-bizottságokat. illetve alapszervezeteket jutalmazzák. Bánáti napló 3. Áho! egykor Bem József sátra állt Temes megye <1 ezer 200 négy­zetkilométer, 654 ezer lakosa van, legnagyobb városa Temes­vár és Lugos. Átutaztunk rajta Tomestipe igyekezve, éppen azon a napon keveredett a melegfront a betö­rő hideggel, és estére már esik az eső. Mégis végigsétálunk a vá­rosban, megjegyzek róla néhány illő nevezetességet. Átmegyünk a Temes öreg hídján, előttünk az óváros, a két évszázados fő­téri harangtorony. Lapozgatok a jegyzetfüzetem­ben, futó adatok, sokat mondó számok, ezek is hozzátartoznak a bánáti tájhoz. A 76 község, a 318 falu. széles skálájú gyárioa- ra. erős mezőgazdasága, kultú­rája. Négy egyeteme közül a tudo­mányegyetemet választjuk, Dr. Ilié Luca professzor, az egyetem rektorhelyettese hatalmas íróasz­tal mögött ül. Egy óránk lehet együtt, megegyezünk, hogy dió­héjban ismertet meg az egye­temmel, aztán körbejárunk. A kávé, mint mindenütt, itt is élén­kítő, figyelemmegtartó. Harminc évvel ezelőtt még csak pedagógiai főiskola volt Te­mesvárod . és egyetlen, matema­tika—fizika fakultás. Húsz éve tértek át az 5 éves oktatásra, egyetemi rangot azonban csak 1962-ben kaptak. Ma már 4 fa­kultás képzi a szakembereket: a közgazdasági, a nyelvi, a termé­szettudományi és a pedagógiai. A hallgatók száma 3000. Az estiek­kel és a levelezőkkel együtt 5(’O0. Az előkészítőre 500 külföldi diák jár, ötven már az egyetemen ta­nul. Két és fél ezren kapnak va­lamilyen ösztöndíjat, aki nem te­mesvári, kényelmes, korszerű kollégiumokban lakik. Egyetemi város. A főiskolák, egyetemek tekintélyt, rangot ad­nak. És nem utolsósorban ren­geteg szakembert. Luca profesz- szornak még arra is jut ideje, hogy nemzetközi tanácskozásaik­ról szóljon, a hagyományosakról és az újabbakról, például a leg­utóbbi folklórszimpozionról, ahol néprajzi filmeket bocsátottak elemző vitára. Aztán megnézzük az egyetem auláját, a nyelvi la­boratóriumokat, előadókat. Vé­gül a planetáriumban kötünk ki, ahol elmés szerkezet vetíti a fél­gömb alakú mennyezetre az éj­szakai égboltot, a mostanit, és — kívánság szerint — mondjuk a 10 ezer évvel ezelőttit... A „Drapelul Rosu” Dáciája az egyetemről az Olimpia sportcsar­nokhoz visz. Külső oromzatán az újabb kori olimpiák sora. bent, a hatalmas csarnokban tenisz- tréning. Hiába, Ilié Nastaze, a ro­mán világhíresség csábító példa: sokan szeretnének úgy teniszez­ni, olyan győzelmeket aratni, mint ő, a „nagv” Nastaze: mert az, ha nem is sztár annyira, ahogy mi megszoktuk. Újra úton, a Bega-part mentén. ,.Most egy meglepetés követke­zik, mondja Miklós, temesvári napjaim hűséges útitársa, kime­gyünk a város szélére, es mu­tatok valamit.” Kilométereket hagyunk ma­gunk mögött, óriási város ez a Temesvár. Aztán egyszerdsak el­fogyni látszik már az út is, a sárga villamosok másfelé kanya­rodnak, ritkás fákkal kis liget, háromszög alakú, csendes. A fák között emlékmű, és ahogy kö­zeledünk a csörgő avaron, Pe­tőfi Sándor domborművű arca bontakozik ki előttem. Különös érzés. Körben a hi­degbe dermedt fák. kitárt és csu­pasz karjaik felfelé magasodnak, az ég hamuszürke, valahonnan már havat ígér. És itt az emlékmű, itt a már­ványtábla. „Ezen a helyen állott 1849. évben Bem József honvéd altábornagy főhadiszállása, amelyben 1849. évi május hó 3- án Petőfi Sándor, hazánk, koszo­rús lantosa honvéd őrnagyi kine­vezését kapta. Ezen történeti té­nyék örök emlékéül 1912. évi no­vember 10-én állíttatott fel ezen emlékmű, közadakozásból.” Alat­ta kisebb tábla: A világszabad­ság nagy költőjének emlékére, halála 100. évfordulóján, a Ma­gyar Nemzeti Szövetség Temes megyei szervezete, 1949. VII. 31.” Körbe tekintek. Itt volt tehát Bem József sátra, a főhadiszál­lás. Alig fél esztendővel a vilá­gosi bukás előtt, itt még hittek a már akkor is lehetetlennek tű­nő győzelemben. Petőfi járt itt: lábnyomát őrzi a föld a hullott levelek alatt, szívét pedig azok a milliók, akik verseit, dicső éle­tét ismerik. Köszönöm Miklósnak az él­ményt, és másnapra kitűzzük utazásaink utolsó állomását, me­gyünk Buziás-fürdőre! Csikorgó télben érkezünk. Oda, ahol nyáron van igazi élet, ahol szinte mindent meghatároz a gyógyfürdő jelenléte. Százhar­minc érvel ezelőtt fedezték fel a buziási víz gyógyhatásút. Fe- rencz Jóska rezidenciát huzatot* a fürdő mellé, és állandó vendé­ge volt a haza bölcse, Deák Fe­renc. George Leucuta, a néptanács elnöke és Nicolae Izgareanu, a fürdő igazgatója tartanak rög­tönzött sajtótájékoztatót a nép­tanács elnöki szobájában, aztán elindulunk, körbejárni a híres helyet, ahol már a rómaiak is tudták, mire jó az itt feíbugy- gyanó források vize. csak évszá­zadoknak kellett elmúlni ahhoz, hogy újra felfedezzék. Most az­tán két turistahotelt is építenek, 620 ággfal, 60 milliót költenek ezekre. Megépült a falusi dolgo­zók üdülője, az emeletes étterem, és teli vendégekkel, pihenő embe­rekkel. Később árra is jut időnk, hogy felkeressük Julianna Foie a Troceanu asszony másfél évszá­zadot felölelő hímzésgyűjtemé­nyét, hogv lássuk a falon egy Munkácsy-rajz másolatát, mely­nek eredetijét 1860-as években rajzolta Buziáson Csabáról in­dult világhírű festőnk, aztán itt is a nyári viszontlátás emlegeté­sével búcsúzunk. Este még egy séta Temesvá­ron. a főtéren az égboltra rajzo­lódik a székesegyház körvonala, a kávéházakban sehol egy üres asztal. A Continental ötödik emeletén elgyönyörködöm a panorámában ezen a hetedik estén is, aztán sorba állítom a bőröndjeimet. Sass Ervin líuziás-fürdői hangulat, nyáron. Fenti képünk: az égboltra rajzoló­dik a temesvári székesegyház

Next

/
Thumbnails
Contents