Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
1977. január 1. Tervszerűen az első naptól Űj év. Nincs ebben semmi meglepetésszerü. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindenki az első nap első percétől teljes tudatossággal vág neki az új esztendőnek. Ha ez a magánéletben van így, abból túl sok baj még nem kerekedik. A gazdálkodó, árut, pénzt teremtő vállalatok azonban igazán nem engedhetik meg maguknak, hugy csupán az újévi pohárköszóntő után kezdjék el körvonalazni elképzeléseiket. Hogy nem is engedik meg. azt bizonyítsák az itt következők: 1 Less elegendő hús. A Békés megyei Állal forgalmi és Húsipari Vállalat három I kiemelt feladatot tűzött maga j elé 1977-re. Ezek között nincs I ..legfontosabb’,' mert nagyon fontos az, hogy az új évben legalább annyi sertésből és szarvas- marhából készüljön hentes, és szárazáru, mint az óévben. Ez azt jelenti, hogy 130 ezer sertést meg 8 ezer szarvasmarhát vágnák majd le és dolgoznak föl Elkészül 320 vagonnyi szárazáru és különböző húskészítményekből legalább 300 vagonnal juttatnak Békés megye ellátására. Ugyanilyen fontos feladatnak tartják azt is, hogy fokozzák az exportra termelésben a nem rubel elszámolású piaci igények kielégítését. Ehhez társul végül az, hogy az 1977-es esztendő döntő év a Gyulai Húskombinát termelésének előkészítésében. A félmillió sertést feldolgozó hús- gyár a tervek szerint 1978. január elsején lép üzembe. Mit ér a fény az éjszakában Lesz elegendő baromfipecsenye. Nincs miért irigyelni a Békés, csabai Baromfifeldolgozó Vállalatot sem. Kemény munka vár az itt dolgozó kollektívára. A Békés megyében ütemesen fejlődő baromfitartús — ahogy mondani szokták — föladta a leckét a feldolgozó iparnak. 3100 vagon baromfi, 90 vagon nyúl, 20 vagon galamb és 115 millió tolás bizony nem kis mennyiség feldolgozni.. Ezt azok a békéscsabai vállalatok — az IKV, a Patyolat, a hűtőház, az ÁÉV és a Volán — is jól megértették, amelyek szakmunkásokat irányítottak az új feldolgozóvonal kiépítéséhez. A „vendégmunkások” az új év első munkanaojától április 16- ií riolso/na^ itt. mert az új feldolgozópályát a terv szerint április 18-án kell működésbe hozni. 3 Lesz elegendő cukorrépa. A Mezőhegyesi Cukorgyár termeltetési szakemberei ezt az 1977-re kötött és összességében 11 ezer 800 hektárra szóló szerződésekkel bizonyítják. A cukor- répatermő terület így néhány . száz hektárral nagvobb lesz a tavalyinál, ráadásul az átlagtermést is jó negyven mázsával nagyobbra — hektáronként 383 mázsányira — tervezték a mostanihoz képest. Mindent egybevetve az 1977 január 16 és 20 között befejeződő cukorgyártási idény után a karbantartók szeptember 7-ig. az új kampány tervezett kezdetéig 44 ezer vagon répa feldolgozására készítik fel a gyárat, szemben a jelenlegi idény 36 és fél ezer vagoniával. A gyár a korábbi években megkezdett rekonstrukció folytatásaként 1977-ben 20 millió forintot fordít a feldolgozó berendezések korszerűsítésére. 4 H-’ts'd^ tonna könyv — új kö-M'ösű Népújság. Hé* száz tonna könvv — ez másfél millió kö+“tet jelent test. vérek “s nyomdászok között is. Sőt ekkor is, ha a nyomdászok testvé-ek mint a Dürer Nyomda két üzemrésze, a csabai me« p gyulai. Az orszás legjelesebb VioOójnak megrenHelé- séee — Helikon, Európa. Szépirodalmi és a többiek — a nyomda könyvtermelése kétszeresere nő, s a könyvek nem kis része színes nyomassál készül majd. Március végén, áprilisban ké. szülnek el az új formátumú Békés megyei Népújság első próbanyomatai. A húszmillió forintot érő, svédországi gépén éjjel a színezett nyomású napilap készül majd, nappal pedig könyvek, csomagolóanyagok gyártására használják a sokat tudó ofszetgépet a nyomda szakemberei. 5 A még keményebb kések éve A Forgácsolószerszám-gyár különleges, száinjegyvezérlésú szerszámgépekhez állít elő szerelt. úgynevezett váltólapkás esztergakéseket és egyéb fém- megmunkáló szerszámokat, többek közt palástmarót. Ezeket eddig külföldről kellett behozni. A gyártással a csabaiak olyan nagyüzemekkel állnak egy sor-1 ban. mint például a Csepel Művek. Cseppet sem tartanak a jövő évtől, sőt optimisták: bíznak benne, hogy a jövőre előirányzott 282 millió forintos értéket -i- ami jóval több a tavalyinál — meg is termelik. Minden keménvebb lesz tehát: a terv, a kések, az emberek, a munka, s ezért az eredmények is. Hogy egyébről ne is beszéljünk... 6 Panoráma — buszokról... Nyolcvannal t bb Volán-je'- vénves új tehergépkocsi és 49- cel több új autóbusz járja majd az utakat Békésben, ahol a vállalat csaknem 10 százalékos forgalomnövekedésre készül fel. Az új buszok közül tízet már januárban átadnak a békéscsat ai forgalomnak — itt egyébként a közlekedést hárommal több taxi is javítja majd —. a többit a meavei hálózat kapja. Nagyobb sebességre kapcsol a Volán néldául Szeghalmon is 20 millió forintos forgalmi- műszaki központ építését kezdik meg itt. Ez nemcsak a forgalmat javítja majd, hanem se gít az autósoknak is: szervizrészlege is lesz. Minden terv annyit ér. amenv. nyit megvalósítanak belőle. Ehhez: a megvalósításhoz kívánunk jó munkát, eredményekben. sikerekben gazdag új esztendőt. Kövárv E. Péter — Varga János — Attól függ... — mondja a 1 laikus, es huncut, aki rosszra gondol. — Harminchat fillér per kilowattóra — mondja a szakember es várja a hatást. — Hétmillió forint! — te napfényes ég, kiált fel a pénzügyi előadó és átutalja a hétmilliót Ennyi ugyanis Békéscsaba évi villanyszámlája. Ebből ugyan j vagy 4,5 millió a fenntartás és „csak” 2,5 millió forint a fo- j gyasztás költsége, ám ez a lényegen nem változtat, ennyibe kerül a fény az éjszakában. Mi a sok és mi a kevés Valóban sok-e *z vagy ke- ,l vés? — Tényleg, attól függ — és ezt már a szakemberek, Benkó György, a DEM ÁSZ békéscsabai kirendeltségének vezetője és Mező Imre művezető mondják. — Ha azt vesszük alapul, hogy a szabályzat szerint Békéscsabán a Jókai és a Petőfi utcát is ugyanúgy kell megvilágítani, mint Budapesten a Soroksári utat, akkor sok. Ha azt mondom, hogy a megyeszékhelyen ma 3200 az alacsony élettartamú, Hagyományos égők száma, és csak 1500—1500 a négyszer hosszabb életű neon. és higanygőzlámpa. akkor kevés. Azután van még egy kérdés: ez a több mint hatezer fényforrás sok-e vagy kevés? Íme a válasz, egy kis kitérővel. A közvilágítási naptár szerint tavaly Békéscsabán a lámpák 3714 óra 55 percet égtek, Egy hagyományos égő ezer órát bír,, egy oszlopon tehát évente háromszor kell cserélni. Csakhogy 3200 ilyen oszlop van és ez már 9600 cserét jelent, ami osztva 365-tel, a napok számával. kiadja, hogy napi átlagban 26 oszlopot "kell megmásznia néhány szerelőnek. És ebben még csak a hagyományos égők vannak. Hozzáadva a neon- és a higanygőzlámpákat, nem sok híja van a napi ötven oszlopmá- ; szásnak. Ez a sok, és nem a villanyszámla! Petróleumlámpa, milyen szép a lángja A korszerűsítés valójában évék óta folyik, egy lényeges szakaszához azonban nemrég érkezett. A Tanácsköztársaság úti központba költözve egy kézbe, pontosabban egy alig más- i Honismereti szakkör Füzesgyarmaton Immár harmadik éve műkő- | dik a „Csánki Dezső” honisme- 1 réti és helytörténeti szakkör Füzesgyarmaton. A Hazafias Népfront hívó szavára megindult a szakköri élet és ez egy- | ben megalapozta, majd kibontakoztatta a honismereti mozgalmat a községben. A megalakulás időpontjában még nem lehetett számolni gyorsan elérhető kutatási eredményekkel. Az anyagi problémák mellett az is gátolta a munkát, hogy a történelemkutatásban és a vezetésben járatlan emberek kapcsolódtak be a szakköri tevékenységbe. Erős akaratuk és bizakodásuk révén sikerült azonban leküzdeni minden nehézséget. Ehhez nagy segítséget adott a községi ta- ' nács. a művelődési otthon és a könyvtár. A szakkör tagja^ — örömökkel és gondokkal telve — lépésről lépésre haladtak előre | a gyű 'tőmunkában, a legfontosabb feladatok megoldásában. „Ismered-e szülőföldedet?” címmel tárlatot rendeztek a | füzesgyarmati mozi előcsarnokában. Ezen az 1940-es években , tartott falugyűlésről, az első szabad március 15-i. felvonulásról, a viharsarki munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeiről készült fényképek láthatók. A Magyar Vöröskereszt fiókegyletéről, a füzesgyarmati énekkarról, valamint a földmunkások mozgalmának eseményeiről is készültek fotók. A látogatók elolvashatják Szamuely Tibor Jep lentés című írását, id Bányái Lajos 1919-es veterán visszaemlékezését. A korabeli újságcikkek arról tanúskodnak. hogy nagyon sok dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A tárlatot eddig több rpint háromezren tekintették meg Ezentúl minden hónapban rendezlek kiállításokat. Januárban Kiss Erzsébet naiv festő képeit mutatják be az érdeklődőknek. A szakkör tagjai magukénak érzik a honismereti mozgalmat. Kutatómunkájukban újabb és újabb módszereket vezetnek be, hogy minél jobban eleget tegyenek az önként vállalt megbízatásuknak. Borbiró Lajos fél méter széles és két méter magas szekrénybe, a központi egyenáramú vezérlőbe összpontosították a közvilágítás irányítását, A portásfülkében elhelyezett s innen ellenőrizhető szekrény házi tervezésű és kivitelezésű, Mező Imre művezető és néhány hozzá hasonló lelkes szakember készítette. i A várost hat körzetre osztották. amelyet mintegy 70 kilométer hosszúságú légvezeték és csaknem 20 kilométer földkábel hálóz be. Ha valahol nem ég a villany, a táblán levő kontroli-lámpák egyike kigyullad. Ám volt úgy. főleg a nyá zivatarok idején, hogy egy m sik lámpa is kigyulladt, nevez ' tesen a petróleumlámpa, ami bádogszekrényben futó a pin kék, zöld, sárga, egy- és töb eres drótok mellett a maga eg szálbélűségével szerényen m húzódik a sarokban. — Ezt mór csak kábáié j tartjuk — mondja mosoly3 j a művezető és máris mu.J , mi lesz mellette, egy akkud" torral működő lámpa. De’11 j a petróleumosat is itthak' | hiszen olyan szép a láng j flz égiek nem vonh? feielössigre Tényleg, mennyire K°r'ak j a hibák? Sokféle v(* h°ey | illusztráljak, a folyt nek. A vitrinben kek> u^" nvi és karvastagsrú, szi&e"| telők. kicsik és naf Ep ko~ I zöttük csak mint'an' a; többin kábelvágá'f1 ‘imjsa~ pás, fészekrakás tkezrnenye látható. Különös“2 elTS0> a kábelvágás a g’1' ” on * a tervező, a beru a klv,tele- ző - ha jön! *yefte‘Juk a közműtérképet10n Ju ’ lo1 j milyen mélvs* Vannak a kábelek. Als,.,nyU8odtan’ egyszer csak .e vat‘os sötétségbe bor‘Va8tak ,a ka‘ belt Ki fiz1 J°8fzadalybol tudjuk: a dJ af okozott kar 10 százaié^1,en‘esie kötelezhető. !^It? Az allam I nagvbács’ den v«6y *el- 1 milliót.'’ A/ p0 Sólya és a villám “felelősségre. Ment-1 nem voen mondva, ők segukrivesebb kárt. okozz? To\ "'dákról és az elhárítás; azonban csak nem akart indulni. Végül rájöttek, hogy a portás még azelőtt bekapcsolta az udvaron levő lámpát, mielőtt az automata működésbe lépett volna. amely azonban fütyült az alkonyra. meg a közvilágítási naptárra, hiszen tőle néhány méterre a portás által bekapcsolt udvari lámpa jóvoltából még csak kora délutáni idő volt. A hibát persze korrigálták. a példa azonban bizonyítja, hogy néha a legegyszerűbb dolog, a villany a villanynak is tud bosz- szúságol okozni. A karbantartas mellett jelentős feladatot ad a hálózatfejlesztés. Nemcsak az újabbnál újabb szabályokba foglaltak szerint (amelyek közül néhány, mint például a Soroksári út és Békéscsabán a Petőfi utca azonos értékű kivilágítása, stílszerűen szólva, fényűzésre vall) kell örökké át. meg átalakítani a közvilágítást, hanem új területeket is bekapcsolni. Tavaly a lakótelepek adtak ilyen munkát. Ez év első negyedében az iskolacentrum, valamint a Bartók Béla úton a toronyháztól a Petőfi utcáig terjedő szakasz, a második fél évben a Szarvasi út közvilágításának kiépítése, illetve korszerűsítése szerepel a programban. Addig azonban még. a régi lámpákat gyújtva, sokszor kattan az alkonykapcsoló. Mint például ma. amikor is 16.10 és 16.40 óra között. 1977-ben először, kígyói a fény. S hogy ez mit ér majd az idén? Az, kérem, attól függ... Sei észt E eren« Ebből a szekrényből irányítható Békéscsa- közvilágítása _ U a auu-VCVUVCl 1CI r elt ko*nl4 3 hiba észlelésétől számít- néhány percen belül a heblnen van- Nem kévéi helys: ez> ugyanis 83 helyről táplé114 a közvilágítást, tehát enn,helyen lehetséges a hiba. Fé<iző a szabályzat ez lehet egészen furcsa is. jjnűvezető meséli, hogy még -■gi telephelyen egyszer meny. re megjárták. A közvilágí- 5t az úgynevezett alkony- ipcsoló indítja, amely automa. kusan. a közvilágítási naptár zerint meghatározott napokon, íeghatározott időben kapcsolt, gyideig jól működött, aztán ol kapcsolt, hol nem. Kint már ;g sötét volt, az automata
