Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

Látogatás a keveröban

Keresem Kondoroson a keve- [ rőt. Az igazság az, hogy a ta- | karmánykeverőhöz szeretnék e4- jutni, ahol eddig még nem jár- I tam egyszer sem. Érdeklődöm j hát:

— Jó napot kívánok. Merre | találom a takarmánykeverőt?

Az idős bácsi visszakérdez:

— A váltásra mész? Mert akkor sietned kell. Menj egyenesen, a falu végén a jobb oldalon már meglátod. Búcsúzául meg átszól az út túlsó oldalára:

— Emez járdán menj, ez végig, visz a keverőig, siess!

Az üzem — a kondoméi takarmánykeverő — 70 millió forint beruházással épült 19'70- ben, hét termelőszövetkezet közös vállalkozásaként. így lett a hivatalos neve a nehezen megjegyezhető: Keveréktakarmány- készítő, Takarmány szári tó, Tároló, Felvásárló és Értékesítő Közös Vállalkozás, amit a köznapi szóhasználat „kondoros: keveró”-re egyszerűsített.

Komlovszky Ferenc, a vállalkozás igazgatója így mutatja be az üzemet:

— A nemrégen megtartott zárszámadó igazgató tanácsi ülés után könnyű a dolgom, örü. lök is, hogy most jött, hiszen: ennek alapján nagyon jó eredményekről számolhatok be. 1973-tól számítva — ekkorró! üzemel a keverő teljes kapacitással —, a múlt évben rekord termelést értünk el. A szemes- termény-szárí tá si tervünket 119 százalékra teljesítettük, azaz 2400 vagon helyett 2837 vagon búzát és kukoricát szárítottunk, ez 5,5 millió forint többletárbevételt jelent.

Érdekességként hadd mondjam el, hogy 1976-ban 3960 köb- méter tiszta vizet párologtatott el a terményekből a bábolnai szárító berendezésünk, 1700 köbméterrel többet, mint előző évben. A magas vízelvonási érték az érési idők elhúzódásával magyarázható.

Az üzem termelése, illetve az árbevétel alakulásának legjelentősebb részét, a keverékta- karmány-gyártás és forgalmazás adja. tervünket ebben a tevékenységünkben is túlteljesítet- ( tűk. Ötezerötszáz vagon helyett 6712 vagont termeltünk, ez 121 százalékos túlteljesítés.

A szép eredmények ellenére 1976 első felében a háztáji állatállomány jelentős csökkenése miatt a tápgyártás elmaradt megszokott ütemétől. Ez a visz- szaesés gyors intézkedésekre ösztönzött bennünket. Május 1- én „dobtuk piacra” új kondo- rosi sertéstápsorunkat. Sikerének oka. hogy változatlan, mi, nőség mellett 25 forinttal olcsóbban tudtuk mázsáját adni ■

A keverőüzem nyugatnémet gyártmányú gépeit már a helyszínen csodálhatom meg. Szinte törpének érzem magam a három emeleten egymásra épült monstrumok között. Brezsnyik István villanyszerelő éppen a vezérlőasztal mellett figyeli az oda-vissza billenő mérleg nyelvét. Technológiai ismeretei

A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ

KIRAKATRENDEZŐKÉT

keres felvételre

Érdeklődni lehet: ÁFÉSZ-áruíorgalom, Békéscsaba. Lazár u. 1.

a takarmányozással foglalkozó szakembernek is dicséretére válnának. Lelkesen magyarázza:

— Nézze, itt a táprecept. Tizenöt-húszféle anyagot adagolunk automatikusan a tankmérlegre. Egyszerre összesen 20 mázsát képes a keverődob ösz- szekeverni. A kisebb tételeket kézzel kell beöntenünk.

Fülsiketítő zajban haladunk fölfelé az emeletekre. Közben megnézzük a több vagonos tárolóhelyeket, a félautomata és automata gépeket. A legfelső emeleten fojtó lucernalisztszagban két ember dolgozik.

— Hány mázsát emelnek naponta?

— Kétszázhatvaavkétszáznyolc- van húszkilós zsák tartalmát öntjük a garatba. Bizony, nem könnyű! Ez a legnehezebb fizikai munka az. üzemben.

Vigyázat 380 V!

A vezérlőterem ajtaján bizony nem hiábavaló a figyelmeztetés. Tizenöt embermagasságú szekrény tele biztosítékkal, kapcsolókkal, huzalokkal, vezetékekkel. Szerencséjük a villanyszerelőknek és az üzemnek is, hogy a villamossági berendezések beszerelésénél ők is részt vettek, hiszen az építővállalatnál dolgoztak az építkezés idején. így jobban ismerik a szerkezeteket, mint a tenyerüket, Nem véletlen, hogy 19'76- ban a vasárnapok kivételével mindössze 42 napig állt a keverőüzem.

Komlovszky Ferenc kivezet a gépek közül. 'Útközben elmondja, hogy kiosztható nyereségnek az elmúlt évben 16 millió forintot sikerült elérni. Nyereség- részesedésüket, azaz évi keresetük 11 százalékát éppen most veszik át a dolgozók. Ami, ha meggondoljuk, hogy az üzem átlagos bérszintje 36 ezer forint, nem kis összeg.

A kondorosi Egyesült Tsz a keverőüzemi beruházásból 46 ’ százalékot vállalt. Élőn.vösebb-e a helyzete a közös vállalkozás ilyen jelentős részesének társaihoz képest — kérdezem Ko- zsuch Mihály takarmánygazdálkodás! előadót.

, —, Nem a részesedés aránya jelent előnyt, bár a nagyobb nyereményhányad jól jön, hanem az, hogy a keverő voltaképpen az Egyesült. Tsz területén! van. Könnyebb az ügyintézés, a megrendelés, a 'szállítás.

A három nappal korábban megrendelt árut például akár éjszaka is kiszállítja az üzgm saját fuvareszközével, töltőkocsijával, tehergépkocsijával. Mi a .múlt évben eladtunk a key.erpr^k 1020 vagon búzát; kukoricát .és tápként visszavásároltunk 1904 vagon árut. A személyes- jó kapcsolat-a: helyzeti előny mellett is lényeges. Hiszen 19 ezer sertés, J<HH( s.zar.vasoiarha ell.á- ''tásáhöz kapunk a kéverőtől tápot, takarmányt.

Az országút mellől még visz- szariézek a hatalmas építményre. Az igazgató szavai jutnak az eszembe; Itt bizony nagyon pontosan kell dolgozni. A munkafegyelemnek. a technológiai leírás szigorú betartásának ebben az üzemben különösen nagy szerepe van. Hiszen egy-egv elhibázott mozdulat, elnézett szám. rosszul adagolt anyag milliós károkat okozhat. Ám, ha minden rendben megy az üzemben, az itt termelt táppal, keverékekkel mintegy 200 ezer malacot hizlalhatnak 100 kilósra az állattartók.

Gál Eszter

párttithár és a brigád

5

bckcs mem

Most az orosházi lakásépítke-1 zéseken dolgozik a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Varga László aranyjelvényes szó- j cialista ácsbrigádja. Tizen vol-! nának. fia a három legiiatalabb I brigádtag nem lenne katona, 1 Lukács Pál pedig tavaly augusz. tusban nem utazott volna Uszty- Ilimszkbe.

A brigád 1961-ben alakult Egyebek közt arról nevezetes, hogy három brigádvezetóje sorban művezető lett. őket 1973- i ban Varga László követte, neki azonban nincsenek művezetői | ambíciói. Ö 1975-től az orosházi | főépítésvezetöség pártalapszerve- | zetének titkára, a marxista—leninista esti egyetem szakosítóján a nemzetközi munkásmozgalom-tagozat másodéves hallgatója. Júniusban államvizsgá- zik. Még két évet tanul. Régebben tréfásan „segéd úrnak” szólították, azután — már előre készülnek rá a társai — majd „tanár úr” lesz. Csak maguk közöttA munkában persze a szakmai hozzáértés számít. Antali Imre azonban megjegyzi:

— Az is fontos hogy van közöttünk valaki, akivel értelmesen lehet beszélgetni.

— Ha valamit az újságban olvasunk vagy a tv-ben látunk és nem értjük, ő szépen megma- | gyarázza. Vagy például termeié- Si tanácskozáson halljuk: volu-j mennövekedés... Azelőtt csak I ámultunk, most már tudjuk, mit j jelent. Sokszor azért nem szól- j tunk hozzá a közös dolgainkhoz, j mert féltünk attól, hogy felsülünk Most kezdünk bátrabbak lenni — állapítja meg Szula Mihály.

Van erkölcsi oldala is

Egyesek így vélekednek:

— Könnyű a brigádnak, mert a párttitkár a vezetője.

Ám ha nem tudná valaki, a brigád tagjai is a termelés afá;| ny'ábán keresnek. Nem kapnak t

sem többet, sem kevesebbet. Ép_ pen ezért alaposan kihasználják a munkaidőt. Hogy miért?

— Két okból — kezdi Antali Imre. — Először azért, mert valamennyien a keresetünkből élünk. Vannak megszokott kiadásaink. Ha kevesebb lenne a pénzünk, akkor valamiről le kellene mondaniuk a családoknak. Az pedig senkinek sem tetszene. Van aztán erkölcsi oldala is ennek. Ha például előbb hagynánk abba a munkál, joggal mondhatnák mások: Na, a párttitkar brigádja.-.

Ilyen azonban nem fordul elő, emiatt viszont — főként olyanok. akik azzal szoktak büszkélkedni, hogy már tíz éve dolgoznak egy lapáttal és az még nem kopott el — néha gúnyolódnak:

— Ni, a stréberek, pitiznek a főnöknek.

Azt sem mindenki hagyta szó nélkül, amikor a múlt év decemberében egymás után három szombaton és vasárnap is dolgoztak, hogy egy sürgős munkát befejezzenek. Őket aztán követhette a többi szakma. így vált lehetővé, holy a főépítésvezetöség a tervét teljesíteni tudta. Igaz, egy kicsit rosszul esett a brigád tagjainak, hogy akkor, amikor mások a tv-t nézték, ők a hidegben zsaluztak, de hát a közösség érdeke ezt kívánta. Megértették.

Miből jutott volna?

Amikor családi házat építettek maguknak, a íőépítésvezetó. ség betonkeverő gépet és állványt adott néhány napos használatra.

— Valamit, valamiért — jegyzi meg Szilágyi János és örömmel újságolja, hogy ő most 40 ezer forint kamatmentes kölcsönt kapott a vállalattól OTP-lakás vásárlására.

— Miből jutott volna ilyen jelentős összeg, ha mi nem vesz- szük figyelembe a vállalat érdekeit? — teszi fel a kérdést Varga -László.

— És milyen a lakása? — fordulok Szilágyi Jánoshoz.

Milyen esélyekkel pályázhatnak érettségizők az egyetemekre, főiskolákra

1977. JANUÄR 30.

Ezekben a hetekben családok tízezrei mérlegelik, hogy gyermekük a középiskola elvégzése után tovább tanuljon-e, ha igen. hol. s milyenek a felvétel esélyei, mi várható az idén? Milyen esélyekkel pályázhatnak az érettségizők az egyetemekre, főiskolákra? — erről nyilatkozott ílanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője Deregán Gábornak, { az MTI munkatársának.

— Az Oktatási Minisztérium ! nem tervez az-" 1,977—78-as tan- í évben alapvető módosítást az j érvényben levő felvételi eljá-) rasban — mondotta Kanczier Gyula.

— Ismereteink szerint az idén j továbbtanulásra jelentkezők száma hasonló lesz a tavalyihoz. Márpedig a múlt evben mintegy 10 százalékkal kevesebben kívarttak az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulni, mint korábban. A csökkenés demográfiai okokra vezethető vissza. A jelentkezés ét! a szakemberszükséglet a szakmák bizonyos részében hosszú evek óta eltér egymástól. Ez ma már nemcsak a műszaki, mezőgazdasági- oktatási intézményekbe történő jelentkezésben, a bölcsészkarokra való sokszoros túljelentkezésben vagy az orvosképzés iránt 1 — immár hagyományos — rendkívüli érdeklődésben nyilvánul 1 meg. Tapasztalni sajnálatos mó- 1 dón azt is, hogy csökken az j érdeklődés egyes más szakmák, | például a természettudományi I

karok tanárszakai iránt es ez összefügg a pedagúguühiánnyal is. A jelentkezőket nagymértékben segíti áz eligazodásban, a várható esélyek mérlegelésében az Oktatási Minisztérium által kiadott „Felsőoktatási intézmények, 1977” című könyv. Azt tanácsoljuk minden továbbtanulni szándékozó fiatalnak, hogy alaposan tanulmányozza ezt a tájékoztatót, mert az esélyeket illetően részletes információkat ad.

— Az elmúlt években a jelentkezésekben területileg is jelentős aránytalanságot tapasztaltunk. Az ország egyes területein bizonyos szakemberekből már-már krónikus a hiány. Ezen a gondon kívánnak enyhíteni a pályakezdő fiatalok új pályázati rendszerének bevezetésével.

— Szeretném felhívni a továbbtanulni szándékozó fiatalok figyelmét az úgynevezett előszerződésre. Utaltam az ország egyes területein és az egyes munkaterületeken tapasztalható pedagógus-, orvos- és jogász- hiányra. Ezt enyhítendő a tanácsok, a munkáltatók számos helyen ajánlanak az érettségizőknek előszerződést. A fiatalok azonban ez ide g kevéssé éltek ezzel a lehetőséggel, ezeket a fiatalokat tanulmányi idejük | alatt leendő munkáltatóik anyagilag támogatják — fejezte be nyilatkozatát Kanczel Gyula. az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője. (MnT)

— Mi is dolgoztunk annak a lakásnak az építésén. Minden szép és jó, csak néhány parketta megmozdult. Mas hiánypótlásra nincs szükség.

Ez a lakás nem kivétel. A szocialista brigádok többsége ma már garanciát vállal a munkájáért.

— A pártalapszervezet vezetősége fontos feladatnak tartja a minőséget. Azt, hogy ne csapjunk be senkit. Máskülönben milyen jogon követelhetjük, hogy kifogástalan legyen az az áru, amit megvásárolunk? Egyébként nagyon költséges az a munka, amit kétszer kell csinálni — magyarázza Varga László, s a többiek egyetértenek vele.

Három ács egy ács

Azt tartja a mondás: Egy ács nem ács, két. áes fél ács, három ács egy ács. Ha tehát három ács közül valaki csak félmunkát végez, az bizony visszaveti a munkát.

Az elmúlt évben történt is ilyen eset. A brigád légii atalabb- ja vasárnaponként „kikapcsolódott”. hétfőn meg csak lézengett. Először nem szóltak semmit, de amikor ismétlődött, figyelmeztették. Nem használt. Végül is az ő jelenlétében megtárgyalták a dolgot és úgy határoztak: 50 fillérrel csökkenteni kell az órabérét. Ez már segített a bajon. Egy hónap múlva vissza is kapta az 50 fillért.

A brigád egy másik tagjától, aki csak nemrég került ide, végképp megváltak. Jól dolgozott, de az első fizetés után úgy berúgott, hogy három napig nem is látták. Amikor megjelent, fo- gadkozott, hogy soha többé nem iszik. A legközelebbi fizetés után azonban megismétlődött minden. Eltanácsolták.

Sokszor általánosítanak az emberek. Az építőiparról egészében elítélően nyilatkoznak. Varga László ezt helyteleníti és javasolja :

— Jöjjenek ide azok. akik csak bírálni szoktak. Nézzenek szét egy kicsit és majd megtudják, hogy milyen ez a munka. Aki pedig nálunk nem dolgozik, az nem is keres.

Hogy vannak fegyelmezetlen emberek is, az bizonyos. De hol nincsenek? Ám az építőmunkások egyre kevésbé tűrik meg maguk között a lógósokat és az iszákosokat. Ilyeneknek Varga László brigádjában sincs helyük.

Beszámoló taggyűlés előtt

És persze más követelmény is van. Egyebek közt a tanulás. Hogy mik a lehetőségek? Antali Imre például 7 éve munkásőr. Kiváló címet is kapott már. Sok. mindent tanul. Szula Mihály művezetői vizsgát tett. Szilágyi János mint szakszervezeti bizalmi tevékenykedik. A szervezett politikai oktatásban mindenki részt vesz. Szakmai vonatkozásban sincs elmaradás. Egy-egy munkát alaposan átgondolnak, olykor a kezdet előtt a vezetőkkel meg is vitatják. Ennek az eredménye egyebek között, hogv nemrég egy újszerű megoldás alkalmazásával több tízezer forint értékű anyagot és sok időt takarítottak meg.

Most beszámoló taggyűlésre készül Varga László, a főépítésvezetőség párttitkára. Már tudja, hogy 1976 az utóbbi évek legjobb eredményével zárult. S ezt a sikert a brigád munkája is elősegítette.

1’ásztor Ecla