Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
Korsók, bütéliák és piros padló Megjelenés söfél ulcai ruhában Gerendáson élni, ma Ha telefonon keresi az ember a gerendás! iskolát, a régi épület jelentkezik, ahonnan legalább egy kilometer az igazi, a hatvanas években épült emeletes. Így aztán ebben az újban „küldönc jő. és pihegve szól", ha valamiféle telefonüzenet érkezik az iskola címére. Aztán hol jól szól, hol nem annyira, a hosszú úton kimarad egy-két fontos dolog; nem csoda tehát, ha az iskola és a külvilág kapcsolata ilyen formában bizony elég kezdetleges. „Pedig előfordult már, hogy rosszul lett egy gyerek és nincs telefon — mondják a tarári szobában. Akkor biciklin rohanunk a postára, az van legközelebb és onnan telefonálunk. De ez a közelség is egy kilométer. Furcsa ugyebár, hogy a technikai forradalom évtizedeiben egy iskolának nincs telefonja. Ügy tűnik, jó hosszú ideig nem is lesz.” Napokkal előbb én is telefonon kerestem az iskola magyar és rajz szakos tanárnőjét, Pauló Mi- halyné Lestyán Máriát. Persze, hogy nem sikerült tökéletesen az üzenet továbbítása, és amikor megérkeztem javában tartott az ötödikesek magyar órája A sze. rencse és az igazgató kedves segítsége azonban mégis megoldotta a gordiuszi csomót, és mi sem állt már útjában annak, hogy megkérdezzem tőle: milyen az élet Gerendáson? Másképp: hogy élnek itt? A dolog azért érdekesebb, mert Paulóék a városból költöztek ebbe a nem is nagy, nem is a forgalom és az érdeklődés középpontjában élő községbe. Mégpedig nagyvárosból, Békéscsabáról. És nem is egészen: a férj naponta utazik vissza a városba, ahol a könyvesboltban dolgozik és a feleség is hetenként legalább egyszer, hogy bekopogjon a szülői házhoz. „Így persze könnyebb, mond-1 ja. az is előfordul, hogy szombat- ! vasárnapra beutazunk vagy az én szüléimhez, vagy Jaminába, ahol a férjem szülei laknak. Mo. j 2tba is mehetünk, színházba is meg egyáltalán. Ennyiben nem szakadtunkéi Csabától, de azért, tudja, nagyszerű dolog ilyen nyu galmas, jó levegőjű kisközség-' ben, mint Gerendás! Lassan közelítünk a kérdéshez, és a válasz is íelig-meddig megfogalmazódik már, egyszerűen I csak annyit mond: „Szeretek itt lenni, a gyerekek is .jobbak, mint a városiak, az igazgatónk szigorú, a pontosságot megköveteli, de ez kell, nem is lehet más_ képp. Jó iskola a miénk, nem beszelek haza, bárki meggyőződhet róla_ és sokan szakmabeliek már meg is győződtek. Szóval,1 ezért is jó. és nem véletlen, hegy már fél évtizede itt tanítok, és 1973 óta itt lakunk. Először albérletben, aztán kaptunk szolgálati lakást is, az óvoda mellett. A múlt nyáron festettem pirosra az egyik szoba padióját, meg be is rendeztük szépen, otthonosan. Van egy csomó népi edényem, tálam, korsóm, butellám, virágosra festettem egy régi íróasztalt, szóval nincs megállás, mindig van mit tennem.” De nemcsak otthon Az iskolá. ban, a közéletben, a közművelődésben. Alapszavak, köréjük j egész világok csoportosulnak. És > a tanárnő élete is, a három évti. | zedr.él alig több. és hogy ezt! most ilyen nyugodtan megírhatom, egész lénye, emberi tartása rá a biztosíték: nem tartja indiszkrét dolognak, hány éves? Nem azért, mintha ez jelentene ' valamit, hanem éppen azért, Peclagógus-továbbképzés a szeghalmi járásban A tanulóknak szünetet, a pedagógusoknak továbbképzést jelentett a január 24—27-ig tartó időszak, a szeghalmi járás általános iskoláiban. A továbbképzés első napján az úttörőszervezet keretében működő szakkörök vezetői tartottak bemutató fog- j lalkozásokat a járás különböző j községeiben. A második napon szaktárgyi j bemutatókra került sor a felső I tagozatos nevelők részére, valamint ezen a napon tartottak bemutató foglalkozásokat az alsó tagozatban tanító pedagógusok részére is. A továbbképzés harmadik napján a szeghalmi járásban tanító alsó és felső tagozatos nevelök részére dr. Pankotai István, A világ mai képe címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért bel- és külpolitikai előadást. Ezt követően dr. Gácsér József Az iskola és a közművelődés kapcsolatáról szólt a népes hallgatóság előtt. A háromnapos továbbképzés jó alkalom volt arra, hogy a járásban dolgozó pedagógusok jobban megismerjék egymás munkáját, s kicseréljék, felfrissítsék azt a módszertani eszköztárat, mellyel a közös feladatok megoldásán munkálkodnak. Sz. A. Változatos program a gyulai kórház KISZ-klubjában Két évvel ezelőtt alakult meg a gyulai megyei kórház KISZ- klubja. Szépen berendezett, jól felszerelt pincehelyiségben szórakoznak, művelődnek azóta nemcsak a KlSZ-korosztá- lyúak, hanem a kórház valamennyi dolgozója. Tavaly változatos programot valósítottak meg. Az útiélménybeszámolók. képzőművészeti kiállítások, disco-estek. divatbemutatók, színész-közönség talál- j kozó, ismeretterjesztő előadások j és politikai vetélkedők egyaránt látogatottak voltak. Az Idén is hasonlóak a célkitűzések. Többek között ellátogat • klubba Mladonyiczki Béla szobrászművész, az Ady-évfor- duló alkalmából a Békés megyei Jókai Színház művészei tartanak Ady-estet. A színházban folyó munkáról Lovas Edit igazgatóval beszélgetnek. Előadást tart a kórházban működő irodalmi kör. Megrendezik a házi szavalóversenyt. Kirándulást szerveznek bel- és külföldre. Farsangi és locsolóbál, zenés divatbemutató, orosz és német nyelvtanfolyam, valamint különböző ismeretterjesztő előadások teszik gazdagabbá a programot. A megye egészségügyi helyzetéről előadás-sorozatot indítanak. mert végeredményben nem jelent semmit. Olyan asszony, gondolom közben. aki nem áll meg bíbelődni közhelyeken. a „társadalmi érintkezés” ördög tudja, hová tűnt furcsaságain, melyek nem is tűntek még el annyira, hogy különösen faluhelyen ne sandítana oda a kíváncsiság, irigység vagy megszokás a nem oda valósira. a városból jöttre: miféle ember? Sok utat végigjárt, amíg a ge- rendási iskola katedrájára fellépett. Nagybánhegyesen született, Csabán érettségizett 59-ben. a Rózsa Ferenc Gimnáziumban. „És rajzoltam, festettem, elragadtak a színek, a formák, vonalak . ■. Mokos Józsi bácsi szakkörét jártam, utána következett az Iparművészeti Főiskolán három év, aztán hazajöttem. Ma már tudom, mi volt a baj, hogyan kellett volna. Akkor nem tudtam. Beálltam pedagógusnak Képesítés nélkül. Medgyesegy- házán. Sarkadon. Szolnok: főiskola, nappali tagozat. 1966-ban magyar szakos tanár lettem és két év alatt levelezőn rajz szakos. Dévaványa a következő állomás. Később nehéz évek következtek. Elfáradtam. Ügy gondoltam: mégsem való nekem a pedagógus pálya. íróasztalomhoz ültem, dolgoztam többfelé. És most öt éve, valami hirtelen megváltozott. Van egy diplomára, és ón nem ott élek, ahová mennem kell? A gyerekek között, iskolában? Gerendásra érkeztem meg 1972 szeptemberében. Hogy újra nekivágok. újrakezdem .. Hogy mennyme sikeresen, az eltelt öt év a válasz. „Annyi mindent csinálok, rengeteg órában tanítok, helyettesítek, elvállaltam az iskolai könyvtárosságot, alapfokú könyvtárosképzö tanfolyamra járok Gyulára, rajzszakköröm van a kultúrházban 23 gyerekkel, út- törő-rajvezető vagyok és a nyolcadik osztály főnöke. Hát ne is kérdezze, mennyi a szabad idom.” Aztán erről is kiderül, hogy van, ha nem is sok. De nem úgy méri, hogy most munka, most szabad idő, most ez, most az. „Az életünk egy sokszínű folyamat (újra a színek!), én nem is szeretem különválasztani ezeket." Otthon, a valóban különös ízléssel berendezett lakásban derül ki. hogy a rajztanárnö fest is, és többször is kiállító volt az orosházi járás pedagógustárlatain. Aztán a vallomás. „Látja, erre az egyetlenegyre, ami pedig as életem lényeges részét jelenti, erre nincs időm.” Aztán az újabb beismerés: „Lehetne, ha jobban akarnám." Esős az idő, enyhe földszagú levegő terjeng a gerendási kertek alól. Messze még a tavasz, nagyon messze. „Akkor a legszebb itt. és ősszel, a vénasszonyok nyara. Olyan ez a Gerendás. mint egy nyaraló . .” Azt hiszem, aki ennyit vállal, aki reggeltől estig dolgozik, tanít, szakkört vezet, úttörőrajgyűlés- re jár. könyveket ad ki az iskolai könyvtárból és pirosra festi otthon a padlót a nagy szobában, mert az olyan izgalmas: annak nem úgy nyaraló a nyaraló, mint másnak. És a város sincs azért olyan túlságosan messze. A.z elbocsátó és a vendégül látó szülői házak. Sass Ervin i Bims Hierein 1977. JANUÁR 3«. Szalagavató Erkel városában Talán a nyomdákban tudnák j legjobban megmondani, hány! ezer báli meghívó készül ezekben a hetekben, hogy az iskolák szalagavató báljára invitálja a tisztelt szülőket, nemkevésbé tisztelt rokonságot, baráti kört. Legyenek a szerettek tanúi a ! nagy pillanatnak, amikor az érettséget jelképező zöld gombot (vagy az ezt helyettesítő sza- lagot) odaerősítik az öltöny hajtókájára. a blúz gallérjára. A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola február 5-én és 12-én rendezi meg a szalagavató estet. Hagyományuk j hosszú évekig a Komló étterem hez kötötte a rendezőket, tavaly- 1 előtt azonban már annyira zsú- \ folt volt a helyiség, hogy jobb- i nak látták más helyszín után I nézni. Azóta az Erkel Művelődési Központ emeleti előcsarnokában csendül fel a nyitótánc zenéje. Az ideális, hangulatos környezet bizonyosan hozzájárul ahhoz. hogy még emlékezetesebb legyen ez a két szombat este. — Két szalagavatót rendezünk — mondja Janecskó János igazgató. — Száznegyvenöt negyedikesünk van, egyszerre nem térnének el; 5-én az A. a B és a C osztály végzősei hálóznak, éppen százan, míg a következő szombaton a C, az F és az E osztály ünnepel. Szeretnénk, ha úgy sikerülne a szalagavatás, hogy ne csak a gyerekeknek legyen élmény, hanem a szülőknek, vendégeknek is. A nyitótáncot az Erkel Műve- | lődési Központ társastánc klubja mutatja be. Az ünnepi aktushoz tartozik természetesen az igazgató köszöntője, majd a leg- 1 fontosabb, a gombfeltűzés. Min- I den osztály más-más ünnepi ruhában lesz, a B-s lányok sötétkék pettyes szoknyában, fehir blúzban, de lesz olyan osztály is, amelyben a lányok a legújabb divatot vonultatják fel: magasra spiccelt, szűk fekete bársonyszoknyát öltenek magukra. Vajon milyen volt az öltözék harminc évvel ezelőtt? — kérdeztük Elekfalvi Teréz igazgató- helyettest. — Hát bizony elég régen volt. Sajnos a mi érettségi bálunk elmaradt, napokkal előtte ért ide a front. A divatról tudok beszélni, ma is jól emlékszem, mit hordtunk a nyolcadik gimnázium végefelé. A lányok akkor kapták az első. hosszú ruhát, az első selyemharisnyát és az első magas sarkú cipőt is. A kollekciót a ruha sa.iát anyagából készült zsebkendőtartó szatyrocska egészítette ki, illetve tette teljessé. A fiúk? Ök akkor viselhették az első sötét öltönyt. Mint mondtam, hetekkel a bál előtt ért ide a háború, olyannyira, hogy már meg volt a ruhám nekem is. Világoskék anyagból készült, ez illett legjobban a szőke hajamhoz. Szóval a mi szalagavatónk elmaradt, a kék anyagból később hétköznapi ruha lett... A szalagavatók később, az ötvenes években jöttek ismét divatba. A jövőre 75 éves gyulai Erkel Gimnázium diákbálainak ekkoriban a városi tanács díszterme adott helyet, később pedig a Komló étterem. Ám legyen bárhol ez a szombat este, mindig az volt a legfontosabb: a diákévek emléktarisznyájábán szaporítsa eggyel az emlékek sorát. (fábiári) A hatszázadik előadás Udvaros Béla a kőszegi Rakoczi-esien — „Hirdetik Hellaszba’ most”, ez volt első drámai estem címe 1959 októberében Kecskeméten. A görög színház és dráma Aisz- külosz művei bőséges lehetősé-! get kínáltak a klasszikus kor I művészetének bemutatására, j Amire nem vállalkozhattak ak-| koriban a színházak, egy-egy mo- ! dern vagy klasszikus mű. iro-1 dalmi irányzat, stilus bemutatására. azt megtehette a háromnégy művészből álló kamaratársulat. Előszói’ csak Kecskeméten, majd Kalocsán. Kiskunfélegyházán. Baján — emlékezik színházunk rendezője. Udvaros Béla a drámai est sorozatok kezdő korszakára. — A színházi közönségnevelés magasiskolája, amikor görög sorstragédiákról hall a néző, és jeleneteket lát a művekből, kitűnő békéscsabai, győri, kecskeméti, budapesti színészek előadásában. Amikor megszületik egy összeállítás gondolata, a fő célom az, hogy az ismeretszerzés mellett maradandó élményt nyújtsunk a közönségnek. Soha nem lehet kiíogyni a témákból. Tizennyolc év alatt a 609 előadásból leggyakrabban Brecht- ről, a görögökről, Németh Lászlóról, Sarkadi Imréről hallgattak szívesen előadást a diákok, munkások. Jártunk művelődési házakban, falun és varosban, budapesti gyárakban, vidéki gimnáziumokban Dévay Camillával, Áts Gyulával, Darvas Ivánnal, Bessenyei Ferenccel, Szegedi Erikával. Felsorolni lehetetlen a 120 előadóművészt, akik szerte az országban bemutatták a világirodalmat. — A 600. előadásom a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban lesz február 2-án délben, a számomra legkedvesebb külföldi szerzőt mutatom be a gimnazistáknak: Fredericó Garda Lorcát. B. Zs.
