Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
M A: A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai 1977. JANUÁR 3«., VASÁRNAP Ára: 1,70 forint XXXII. ÉVFOLYAM, "V SZÁM BERUHÁZÁS REKORDIDŐ ALATT (3. oldal) GERENDÁSON ÉLNI, MA (4. oldal) A PÁRTTITKÁR ÉS Á BRIGÁD (5. oldal) Csatlakozunk a csepeliekhez Az Orosházi Állami Gazdaság dolgozóinak elhatározását a gaz. daság igazgatója ismertette a január 21-i megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari aktívaülésen, a Békéscsabai Kötöttárugyár szocialista brigádjainak döntéséről a vállalati szakszervezeti bizottság titkárnője számolt be a január 28-i ipari, építőipari, közlekedési és kereskedelmi párt- aktívaülésen. Ez a két kollektíva az elsők között csatlakozott a csepeli munkások felhívásához, amelyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordu. lójának méltó megünneplésére, munkaversenyre szólították fel a vállalatok, üzemek és szövetkezetek dolgozóit. Az egy hét különbséggel megtartott két aktívaülésnek egyébként nem az volt az egyetlen — bár kétség kívül egyik legjelentősebb — közös jegye, hogy az ülések résztvevői egy emberként sorakoztak föl az általuk képviselt termelőegységek munkásainak nevében is az orosháziak, illetve a kötöttárugyáriak mögé. A cél, a módszer és az eredmény az előbbihez hasonlóan ötvözte eggyé a két tanácskozást. Megyénkben immár építő, előrevivő hagyomány az, hogy a megye politikai, társadalmi és gazdasági életének vezetői az év kezdetén tanácskozásra hívják össze a termelőüzemek gazdálkodását irányító pártaktívákat és szakembereket. E tanácskozásokat joggal nevezhetnéhk munkamegbeszélésnek is, hiszen a legfőbb feladata ezeknek az üléseknek : egységes cselekvésre mozgósítani mindazokat, akiktől a tervekben meghatározott célok elérese függ. Az ötödik ötéves tervet a közvélemény átfogóan ismeri, egyetért vele, elfogadja, dolgozik érte. Miért szükséges mégis évről évre vitatni, magyarázni a megvita- tottat, a megmagyarázottat? Nem fogalmaz eléggé világosan, érthetően a középtávú terv? Nem erről van szó. Az öt évre előre megfogalmazott célok a legfőbb feladatokról összesített adatokban, számokban szólnak és kevesebbet mondanak — nem is mondhatnak nagyon sokat — azokról a konkrét teendőkről, lehetőségekről és eszközökről, amelyek egy-egy adott évben határozzák meg az előirányzatok teljesítéséhez vivő utat. A példa kedvéért: az ötödik ötéves terv táblázatai, szöveges részei aligha tartalmazhatták, hogy népgazdaságunk, benne Békés megye gazdasága is 1977-ben az ötéves terv egy évre jutó átlag feladatait jelentősen meghaladó erőpróba elé áll. A legkörültekintőbb és a leginkább jövőbe látó tervezés sem láthatta azt, hogy a feladataihoz felnőtt mezőgazdaság a mostoha időjárás miatt képtelen lesz a terveket teljesíteni és folytathatnánk. Szükség van tehát arra — különösen a jelen helyzetben, amikor mindennél sürgősebb a nép- gazdasági egyensúly helyreállítása —, hogy időről időre felmérjük, értékeljük, amit teljesítettünk és összegezzük az ebből adódó tapasztalatokat, tanulságokat, amelyek segítenek tervtel jesítő munkánk hatékonyságát fokozni. Látnunk kell azt, hogy az elmúlt esztendő tanúsága szerint mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeink párt- és gazdasági vezetői alapvetően tudatában voltak annak a jelentős szerepnek, amit megyénk az ország búza- és kukoricatermesztésében, sertés- és baromfitártásában betölt. Ám látnunk kell azt is, hogy- néhány kivételes esetben — ott, .ahol az elért eredmények indokolatlanul maradtak el az átlagostól, az elvárttól — ez a tudatosság vagy nem elég mély még, vagy egyszerűen hiányzik. Ez egyben az előirányzatok teljesítését lehetővé tevő tartalékok feltárásának is kerékkötője. A tartalékok feltárásának — eddig jószerével inkább csak beszéltünk róla — most .nőtt meg igazán a jelentősége. Nélküle — az eszközök kihasználásában, fejlesztésében, a munkaszervezésben rejlő lehetőségek kiaknázása nélkül — aligha teljesítené 1976 után élelmiszer-gazdaságunk 1977-ben a két évre is elegendő feladatokat. És nincs ez máshogy az iparban sem, amely pedig ösz- szességében megyénkben 2-3 százalékkal túl is teljesítette az előirányzatait. Vagyis, annyira sohasem dolgozunk jól, hogy ne lehetne még- jobban, hogy ne kellene még jobban. Ebben a két aktívaülés is egyet értett és ezt az egyetértést csak erősítette az a nyolcnyolc hozzászólás, amely a közös célok elérését lehetővé tevő vállalati, üzemi, szövetkezeti erőfeszítésekről adott képet. S ez érthető, mert feladataink — még ha azokat a /megyei tervek általánosságban, összevontan fogalmazzák is meg — termelőegységenként nagyon is konkrétak, nagyon is egyediek. Olyanok, amelyeket csak az adott helyen, az adott lehetőségek jobb kiaknázásával, az adott feltételekhez igazodva, helyileg lehet és kell megoldani. Meg kell oldani, Most ezen van a hangsúly: terveink teljesítésén. Nem azért, mintha valamiféle szent dologgá emeltük volna terveinket, hanem azért, mert terveink nem mások, mint a gazdaságpolitikánk alapján megfogalmazott, a gazdaságpolitika gyakorlati megvalósulását meghatározó cselekvési programok. A teljesített tervekben tehát a párt gazdaságpolitikája jut érvényre. s az köztudott, hogy a gazdaságpolitika legközpontibb kategóriája nálunk a dolgozók életszínvonalának emelése. Nem kevesebbről van így végül is szó az év eleji pártaktíva- üléseken — a mostani kettőn is —, mint arról, hogy a feladatok egységes értelmezés? alapján lásson hozzá mindenki a tennivalókhoz. A munkapadok mellett, a műhelyekben, az irányító asztaloknál, a szervezésben, az ellenőrzésben, a gazdálkodás hatékonyságának növelését elősegítő politikai, társadalmi szervezetekben — mindenütt hitet téve a cselekvési egység döntő jelentősége mellett. Mert az igazi csatlakozást a csepeliek felhívásához csak ez jelentheti! Kőváry E. Péter i Fiatalok a Természetvédeleméri és a vadgazdálkodásért Előkészület a fiatal vadászok II. országos találkozójára KlSZ-védnökség a békéscsabai kórház beruházása felett A KISZ IX. kongresszusának határozata, és az ifjúsági szervezetek 1977—78-as akcióprogramja megfogalmazza, hogy a KISZ segítse a beruházások határidőre történő megvalósítását. Erre, valamint az elmúlt év sikeres akcióira alapozva — mely- , lyel elkészült az Orosházi Üveggyár és épül a Gyulai Húskombinát — a KISZ békéscsabai városi bizottsága 1977. január 20-i ülésén úgy döntött, hogy védnökséget vállal a békéscsabai | kórház beruházása fölött. E vál- ! lalás — figyelembe véve a kór- j ház funkcióját — fontos szociál. politikai célkitűzés mielőbbi megvalósítását szolgálja, ugyan, akkor a KISZ IX. kongresszusa határozata szellemében feladat- és felelősségvállalásra serkenti a fiatalokat. Ez a felelősségvállalás legyen a hajtóerő, a védnök- ségi munkák és a tervezés megvalósítása során — hangsúlyozza a felhívás. A KISZ békéscsabai városi bizottsága az e munkával kapcsolatos konkrét feladatokat rövidesen meghatározza. A KISZ- bizottságok és az alapszervezetek az 1977—78-as mozgalmi év ten. nivalóinak meghatározásakor ugyancsak beépítik ezt programjukba. A városi KISZ-bizottság egyben kéri, hogy a beruházásban érdekeltek adjanak meg minden segítséget az ifjúsági szervezeteknek feladataik sikeres ellátásához. Az Országos Ifjúsági Vadászbizottság Békéscsabán tartotta legutóbbi kihelyezett ülését, melyen részt vett dr. Koller Mihály, a MAVOSZ főtitkára és lllisz László, az Országos Ifjúsági Vadászbizottság elnöke. Az ülés résztvevői megtárgyalták és megvitatták az április 8- ón, 9-én Csongrádon megrendezésre kerülő fiatal vadászok II. országos találkozójával kapcsolatos teendőket. Az IBV foglalkozott az előterjesztésre kerülő beszámolóval, s kiemelték annak főbb pontjait. A jövőben a fiatal vadászok nagyobb feladatot vállalnak a környezetvédelemben, a víz. és madárvédelemben, valamint a vadgazdálkodásban. A környezetvédelmi feladatok ellátására őrjáratokat szerveznek, amelyekbe bevonják az úttörőket is. Ezek a közös akciók A napokban Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes és Nicolae Bozdog, a román belkereskedelmi miniszter első helyettese Nagyváradon tárgyalt az 1977. évi választékcsere alakulásáról és a határ menti áruforgalom helyzetéről. A tárgyalások eredményeként a határ menti forgalomban több mint 500 ezer rubel értékben kötöttek magán jogi szerződéseket, j amelyek elsősorban Szabolcs- j a természetvédelmi feladatok el. látásán tfel az utánpótlás nevelését is szolgálják, a fiatal vadászol: megismertetik az úttörőket a természet és a vadászsport szépségeivel, az adott vidék állatvilágával. A találkozóval kapcsolatban az IVB a szervezési feladatokat is részletesen megtárgyalta. A kétnapos rendezvényen az ország 19 megyéjének és a főváros fiatal vadászai tanácskozáson vitatják meg a legfontosabb, az ifjúsággal összefüggő teendőket, a lő—20 évre szóló vadgazdálkodás feladatait. A találkozó második napján a megyék és a főváros csapatai vadászvetélkedőn, sportlövő versenyen mérik össze tudásukat, valamint a hűséges „négylábúak” vadászkutya munkaversenyen bizonyíthatják képességeiket. Szatmár, Hajdú, Csongrád és Békés megyék lakosságának választékosabb ellátását szolgálják. A megállapodás értelmében 710 ezer üveg befőttet, dzsemet és savanyúságot, 15 ezer üveg konyakot, továbbá 50 tonna gipszet, 20 ezer négyzetméter parkettát, 3300 vegyestüzelésű kályhát és 145 ezer méter textilárut kap a határ menti megyék kereskedelme. (MTI) Tárgyalás a magyar-román határ menti áruforgalomról D ivatáru exportra A Békéscsabai Kötöttárugyár öl ev alatt megkétszerezte termelését, amelynek értéke mist megközelíti a 600 millió forintot. Különösen jelentős a tőkés export növekedése, amely 1975-ben 2,8. tavaly pedig négymillió dollár volt. A tervek szerint az idén 30 százalékkal nő a tőkés export
