Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
Kommentáfornnké, Pálfv Józsefé a szó A hét három kérdése 9 Spanyolország válságos napokat él át: a fasiszta terrorcselekmények a francóizmus utóvédharcát jelzik. Rendőrök, csendőrök és baloldali ügyvédek a merényletek, gyilkosságok áldozatai. A terror megakadályozhatja-e a demokratikus kibontakozást? Nyugat-Európában Mondale amerikai alelnök szinte „kissin- geri tempójú” körutat tett a héten, a jövő hét elején már Tokióban lesz. Mi a célja Carter küldöttének? A Palesztinái Felszabaditási Szervezet, amely az elmúlt évben, főként a libanoni dráma csúcspontján, szinte elszigetelődött és sok vonatkozásban visz- szakozni kényszerült, most ismét nagy diplomáciai tevékenységbe kezdett. Miért vetődhetett fel egy palesztin ideiglenes kormány megalakításának gondolata? — Ezek a hét kérdései. O A SPANYOLORSZÁGI TERRORHULLÁM MEGAKADÁLYOZHATJA-E A DEMOKRATIKUS KIBONTAKOZÁST? Madridban mintha minden a visszájára fordulna ... Emlékszünk rá, hogy a fasiszta rendszer, még Franco végnapjaiban, azzal akarta meggátolni a liberalizálási folyamat kezdetét, hogy néhány rendőrgyilkosság után baloldali fiatalokat végeztetett ki. Azok, akik e szörnyűségek lélektani és így politikai hatását előre eltervezték, úgy gondolták, hogy egyszerre érik el a spanyol közvélemény elfordulását a baloldaltól, a rendőrség nyugtalaní- tását, a kivégzések után pedig a világközvélemény olyan elítélő magatartását, ami megtartja a francóista Spanyolországot elszigeteltségében, ez az elszigetelődés pedig akadályozza a liberalizálódást is ... Az eszköz ma is ugyanaz: a terror. Az áldozatok ugyanazok: rendőrök, csendőrök. Csák a gyilkosságokat nem lehet többé a baloldal számlájára írni! A kormány is tudja, hogy a merénylők melyik táborba tartoznak. Ma már Madridban hivatalosan is megpróbálnak fellépni a fasiszta terroristák ellen. Más kérdés, hogy ez mennyire sikerülhet 40 esztendős francóista múlt után. Négy évtized alatt annyi titkos kötelék alakult ki, hogy azokat felhasználva a francóis- ták hol büntetlenséget követelhetnek maguknak, hol cinkosságra számíthatnak a hatóságoknál. Suárez miniszterelnök szerint a terror sem vethet gátat a demokratizálási folyamatnak. Az ellenzéki pártok ugyanezen a véleményen vannak. A kormánnyal közösen foglaltak állást egy olyan megbeszélés után, amelyen először volt alkalmuk a madridi vezetőkkel egyenrangú félként tárgyalni. Kérdés persze, hogy a terror légköre nem kelt-e olyan feszültséget, amelyben a provokációnak meg tágabb lehetőségei akadnak. El lehet képzelni, milyen hangulatban élnek a rendőrök, a csendőrök, s az is bizonyos, hogy nem egy közülük nem is annyira a gyilkos francóista fasisztákat okolja, hanem a j kormányt, amely „túl messzire' ment el a liberalizálásban .. ” j Legalábbis így mondják egyesek. I s a terroristák éppen ezt akar- j ják elérni. O MI VOLT A CÉLJA CARTER KÜLDÖTTÉNEK NYUGAT-EURÓPÁBAN? ! Sok szó esik mostanában Amerikában az úgynevezett „trilate- rális politikáról". Arról a .háromoldalú” elgondolásról, amely az USA-t, Nyugal-Európát és Ja2 BÍHtS HCSW., ___ ‘NÍHJSUm 1977. JANUÁR 30. pánt tömöríti washingtoni vezetés alatt, s amely a tőkés világ ' három döntő elemének szoros j szövetségét írja elő. Carter a jelek szerint valóban ennek a „háromoldalú” politi- j kának a megvalósítására készül, i Ezért küldhette el — nyomban ! a beiktatási ünnepség után —1 alelnökét, Mondale-t nyugat-európai körútra, amelynek végeztével az elnök képviselője Tokióba is ellátogat. (Az külön érdekesség, hogy nem külügyminisz- | terét, Vance-et küldte el, hanem az alelnököt. Ezzel is érzékeltetni akarta, hogy most nem a kül-1 ügyminiszter az amerikai külpo-; litika első embere, hanem maga az elnök, aki Mondale-nek mint- j egy az elnöki hatalom részesének adott megbízást a kapcsolatfelvételre az európai és japán szövetségesekkel.) A legfontosabb megvitatott! kérdések — gazdaságiak, pénzügyiek voltak. Megfelelően annak, hogy a tőkés nyugat még korántsem lábalt ki a válságból! Angolok és franciák, nem is beszélve az olaszokról, azt várják Washington új vezetésétől, hogy az amerikai gazdaságot fellendítve a partnerek gondjait is csökkenti. A nyersanyagellátás kérdései, a harmadik világ problémái szintén ott voltak a tárgyalások napirendjén, amelyeket Mondale folytatott. Mivel pedig Brüsszel (a NATO központja!) is a meglátogatott fővárosok között volt, az amerikaiak európai katonai elkötelezettsége szintén a témák közé sorolódott. Carterről az a hír járja, hogy. szeretné csökkenteni a külföldön állomásozó amerikai csapatokat, tekintve azok óriási fenntartási költségeire. Ez viszont némi nyugtalanságot kelt Nyugat-Európában, ahol az amerikai jelenlétet mindmáig annak zálogául fogják fel, hogy az Egyesült Államok bármi történjék, törődik szövetségeseinek sorsával. O ' MIÉRT VETŐDHETETT FEL EGY PALESZTIN IDEIGLENES KORMÁNY MEGALAKULÁSÁNAK GONDOLATA? Egy cáfolattal kezdődött... As > AI Ahram, az ismert egyiptomi lap, amely gyakran a kairói kormány félhivatalosának számít, szenzációs Arafat-interjút közölt. Eszerint Arafat felvetette egy palesztin ideiglenes kormány megalakításának gondolatát. Kevéssel utána a palesztin hivatalos szóvivő cáfolta, hogy a PFSZ elnöke nyilatkozott volna az egyiptomi lapnak, s az A1 Ahram egész cikkét koholmánynak minősítette. Egy történelmi analógia kínálkozik: 1958 szeptemberében úgy kiáltotta ki a még javában harcoló FLN az Algériai Köztársaságot és úgy alakította meg sfz ideiglenes kormányt, hogy előbb úgynevezett „kísérleti léggömbök” egymást érték. Hírek és visszavont hírek arról, hogy kell-e, lesz-e GPRA — ez volt az ideiglenes kormány rövidítése... 1962 áprilisában jött aztan létre az eviani fegyverszünet és ez év júliusában függetlenné vált Algéria. Kétségtelen, hogy egy palesztin ideiglenes kormány megalakítása elindíthatná a nemzetközi elismerés folyamatát. Nyilván nem kerülhetett sor erre eddig. A libanoni dráma miatt éppúgy nem. mint az amerikai elnökválasztási kampány miatt. A PFSZ kijutását a diplomáciai elszigeteltségből mostanában a szír kormánnyal való kapcsolatfelvétel éppúgy jelezte, mintj az. hogy még Jordániával is felújították az érintkezést a palesztinok. Hazánkba érkezik Milos Minies Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyet, tese, külügyminiszter január 31—február 2. között hivatalos,, baráti látogatást tesz Magyarországon. Milos Minies 1914. augusztus 28-án született a szerbiai Prel_ jinában. $zerb nemzetiségű, 1938-ban jogi végzettségét szerzett a belgrádi egyetemen. 1935_ ben lépett be a Jugoszláv Kom_ munista Ifjúsági Szövetségbe, 1936 óta tagja a Jugoszláv Kommunista Pártnak. 1941-ben egyike volt a nyugat-szerbiai fegyveres harc megszervezőinek. 1943—44-ben a csacsaki területi pártbizottság titkára. Jugoszlávia felszabadulása után Szerbia közvádlója, a szerb kormány tagja, a belgrádi városi tanács elnöke, majd 1962-ig a szerb kormány elnöke volt. 1966- ig a szövetségi végrehajtó tanács alelvöke. 1966-tól 1967-ig a szövetségi képviselőhöz szövetségi tanácsának elnöke. 1972-ben nevezték ki a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnökévé és szövetségi külügyi I titkárrá. 1974 májusában újabb j négy évre megerősítették ezek-1 ben a funkcióiban. Tágja a Jugoszláv Kommunis- \ ták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének, a szövetségi képviselőház szövetségi tanácsának, elnöke a szövetségi végre- \ hajló tanács külügyi állandó bi- ! zottságának. Népliös. az „1941-es i partizán emlékérem” és egyéb j magas kitüntetések tulajdonosa. | Giscard d’Estalng és Walter Mondale megbeszélése fiz amerikai alelnök sajtóértekezletet tartott Párizs Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Az Elysee-palolaban szombaton megkezdődtek Giscard d’Es- taing francia köztársasági elnök és Walter Mondale amerikai alelnök megbeszélései. A találkozón francia részről Gui- ringaud külügyminiszter és a köztársasági elnöki hivatal főtitkára, Jean Francois-Poncet, amerikai részről Samuel Gammon, az Egyesült Államok párizsi ügyvivője és David Aaron, Carter amerikai elnök nemzetbiztonsági helyettes tanácsadója a nemzetbiztonsági tanács tagja vett részt. A hatos találkozó után GisTóth Ferenc, az MTI hírma-1 gyarázója írja: Sokoldalúan, a jószomszédi j viszony szellemében fejlődnek a j magyar—jugoszláv kapcsolatok. Ösztönzően hatnak az együttműködésre a párt. és államközi ; kapcsolatokban a rendszeres, magas szintű találkozók és tárgyalások, amelyeknek krónikájában a legutóbbi kiemelkedő esemény Lázár György miniszterelnöknek a tavaly októberben Belgrádban tett hivatalos, baráti látogatása. Kedvezően fejlődnek kapcsolataink Jugoszlávia egyes köztársaságaival is, közvetlen kapcsolatok épültek ki mindhárom szomszédos tagköztársasággal. A két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésén, koordinálásán magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság munkálkodik. Ülésszakaira és társelnökeinek találkozóira rendszeres időközönként kerül sor. A magyar—jugoszláv árucsere-forgalom az 1971—1975. évi időszakban az előirányzottnál 25 százalékkal volt magasabb, a megelőző ötéves időszak forgalmához képest pedig kétszeresére nőtt. A további bővítéshez jó ke. retet biztosít az 1976—1980-as évekre szóló, az árucsere- és a szolgáltatási forgalomra vonatkozó egyezmény, amelynek alap. ján e kapcsolatok csaknem megkétszereződnek a megelőző terv. időszakhoz képest. Az utóbbi években nagy volumenű kölcsönös termékszállításokat előirányzó, hosszú távú együttműködési formák alakultak ki Húsz évre szóló szerződés alapján Magyarország papírfát szállít Jugoszláviába, évi 80 ezer tonna cellulóz ellenében. Hasonló konstrukcióval 15 esztendős szerződés jött létre foszfát-műtrágya szállítására, jugoszláv vegyi anyagok 'ellenében. Kulturális kapcsolataink — hároméves időszakokra szóló mun. katerv alapján — eredményesen fejlődnek. Kiterjednek a tudomány, a felső- és középoktatás, valamint a kulturális élet minden területére. Az MTA-nak több jugoszláviai akadémiával közvetlen megállapodásai vannak. Sajátos területe a kulturális kapcsolatoknak a nemzetiségek vonatkozásában nyújtott kölcsönös segítség és rendszeres együttműködés. Mindkét részről fontosnak tartjuk a nemzetiségek kulturális ellátottságának növelését, az ehhez, valamint az anyanyelvű. a hagyományok ápolásához szükséges feltételek bi/.tosílását, így például mindkét államból nemzetiségi fiatalok ösztöndíjasként és önköltséges alapon a másik országban végzik tanulmányaikat. Az utóbbi években gazdasági és kulturális vonatkozásban egyaránt szép eredmények születtek a határ menti övezetek sokoldalú együttműködésének fejlesztésében. Több magyar megye és határ menti város épített ki gyümölcsöző együttműködést, testvérkapcsolatokat jugoszláv szomszédos területekkel és városokkal. 1977. január 1-től lé- 1 pett életbe a két ország közötti új határ menti áruforgalmi egyezmény, amely a határ menti árucsere-forgalom és szolgáltatáson kívül a gazdasági együttmű- ! ködésre is kiterjed. 1 A tervek szerint ez év közepén befejeződik az építés és megkezdi a működést az alaszkai kő- olajvezeték. 80 évvel az „aranyláz” után az „energialáz”, a gyors meggazdagodás reménye vonzotta Északra a legkülönbözőbb foglalkozású embereket, munkanélkülieket és kalandorokat egyaránt. Sok éves halogatás után, 1975- ben kezdték meg a vezeték építését, miután az Egyesült Államok kongresszusa — 1973-ban az energiaválság kényszerítő körülményei között — határozatot hozott a munkálatok megkezdéséről. Az olajkutatás 1944-ben kezdődött Alaszkában. Az Egyesült Államok haditengerészete Dél- és Nyugat-Alaszkában eredményes olajkutatást folytatott. 1959-ben a British Petroleum szakemberei a Brokks-hegy- ségtől északra elterülő területen kezdtek kutatásokat. 1968. február 15-én az amerikai ATLANTIC RICHFIELD kőolajvállalat „kincskeresői” Frudhoe Bay területén 2700 méter mélvségben felfedeztél? az Egyesült Államok olajtartalékainak 25 százalékát rejtő alaszkai kőolajmezőt. Miután a jégtörővé alakított olaj- szállító hajók könnyen a tenger jégbirodalmának foglyává váltak. az olajtermelésben érdekelt vállalatok elhatározták az olajvezeték megépítését. A zavartalan olajszállítás érdekében 1970-ben nyolc vállalat létrehozta az Alaska Pipeline Service Com^any-t, a cég 10 milliárd dollárt fordított a vezeték megvalósítására. A XX. század nagy „kalandjában” 20 ezer ember vesz részt, az építést nyáron a szúnyoginvázió, télen a mínusz 60 fokos hőmérséklet nehezíti. A csővezeték 1285 km hosszú, 122 cm átmérőjű, évi 60 millió tonna kapacitású. A csőkígyó kétharmad részét a föld felett 120 cm magas oszlopokra helyezik el, másutt a talajba süllyesztik. Az Alaszkai-hegység földrengéseknek kitett övezetében az olajvezeték különleges tartókon áll', amelyek a pusztító rengéseknek is ellenállnak. A csővezeték munkálatainak megkezdése előtt a Yukon folyótól északra 20 hidat. 640 km utat és 29 építőtelepet, valamint számos repülőteret létesítettek a munkák elősegítésére. card d’Estaing négyszemközt tárgyalt vendégével, a tiszteleté, re rendezett ebéd kezdetéig. Az ebéden részt vett Raymond Barre miniszterelnök is. Az amerikai alelnök délután sajtóértekezletet tartott az Inter. ► Continental Hotelben, majd elutazott a francia fővárosból. Üt. jának következő állomása Japán lesz. (MTI) A tervek szerint az alaszkai olajjal az USA többi államának energiaéhségét kívánják csökkenteni. A nyugati parton a földgázra való áttérés az előzetes becslések szerint 40 ezer tonna felesleget eredményez, amit a Panama-csatornán keresztül és Dél-Amerika megkerülésével a keleti parton kívánnak felhasználni. De felmerült olyan terv is, hogy a nyugati part olajfeleslegét esetleg Japánban értékesítsék. A Magyarországnál több mint tizenötször nagyobb, 1,5 millió négyzetkilométer területű, 330 000 lakosú Alaszka "számára a kőolaj-kitermelés történelmi fordulópont. Megváltoztatja- az 1867-ben Oroszországtól 7.2 millió dollárért megvásárolt ország arculatát, ahol a kőolajon és a földgázon kívül jelentős higany-, króm-, nikkel-, cink- és szénkészlet is található. — TERRA — Harcban az energiaforrásokért: olajláz maszkában
