Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

Á tisztább, virágosabb Békéscsabáért...

Egy év alatt hatmillió forint

a köztisztaság fejlesztésére

A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat igazgató.- tanácsa a közelmúltban értékelte az elmúlt esztendő munkáját, s megvitatta az 1977. évi tennivalókat. Kiderült egyebek között, hogy a rendkívül szerteágazó tevékenységet, végző vállalat 1976- ban csaknem tízmillió forintos fejlesztést valósított meg. A köz- tisztasági géppark fejlesztésére és felújítására egymillióhatszázezer forintot szántak, a dolgozók szociális ellátásának javítására faházat vásároltak, bekötőút,, raktár épült, korszerűsítették a növényház fűtését, s jelentős ősz- j szeget szántak szennyvízcsator- ] na építésére is.

Az új esztendőre minden eddiginél nagyobb gonddal, körültekintéssel készült fel a vállalat. Arra törekszenek vezetők és dolgozók egyaránt, hogy szebb, tisztább és virágosabb legyen Békés megye székhelye. A városi tanács a köztisztaság fejlesztésére 1977. évben hatmillió forintot ad. Sok hasznos javaslat hangzott el az igazgatói tanácsülésen: hogyan lehetne a rendelkezésre álló anyagi erőt minél nagyobb eredménnyel hasznosítani. Egyöntetű volt a vélemény abban: minden területen jobb munkaszervezést, nagyobb fegyelmet kell megvalósítani.

A három sepregetőgépet és a két, locsolókocsit több műszakban foglalkoztatják. Erre nagy szükség van, mert általában 134 ezer négyzetméter útfelületet sepernek a gépek, locsolásra pedig 91 ezer négyzetméternyi terület vár. Parképítésre a saját növényházban és csemetekertben nevelnek egy- és kétnyári virágot, dísznövényt, cserjét. Vágott szegfűből legalább 200 ezer szálat állítanak elő. A minőség javításával szinte valamennyi felszólaló foglalkozott. A vállalat arra törekszik, hogy a virágüzletekbe szebb cserepes és vágott virágot adjon, a parkokba úgyszintén se- lejtmentes facsemetét, cserjét és virágot telepítsen. Probléma,

hogy nincs fakitermelő és csemeteültető gép. Így ezeket a munkafolyamatokat nehéz fizikai munkával és lassú ütemben tudják elvégezni.

Változatlanul nagy gond Békéscsabán a szemételszállítás.' A kukás rendszer — nemcsak Békéscsabán, de nemzetközi viszonylatban is — egyre inkább elavul. A kukák ürítésére egyre nehezebb embert kapni, hisz nemcsak az egészségre ártalmas ez a munka, de fizikálisán is nehéz. Hétfőn és kedden például egy pár ember 350—400 kukát ürít a szállító gépjárműbe. Különösen nehezek a kukák télen, nyáron pedig sok bennük a rohadt gyümölcs és ételhulladák.

Más városok példájára Békéscsabán is bevezették a konténeres szemétszállítást. Az idén újabb konténerszállító gépjárművel gyarapszik a vállalat gépparkja. Pontosan felmérik azt is, hogy a város különböző pontjain mennyi a várható szemét, s ennek megfelelően biztosítják a konténereket. Ha végleges helyükre kerülnek a konténerek, élő sövénnyel ültetik körül, hogy esztétikusabb legyen a szeméttárolás. A belső tartalékok feltárásával, jobb munkaszervezéssel sűrítik a konténerek ürítését. Tény azonban az is, hogy a vállalat erőfeszítése egymagában nem elég. A lakosságnak is segíteni kell abban, hogy tisztább legyen Békéscsaba. A Penza lakótelepen például soha nem öntik a konténerek mellé a szemetet, a város más pontjain azonban gyakori látvány, hogy a félig telt kukák környéke is szemetes. Gyakran folyékony anyagot, ne-, héz vasdarabokat dobálnak a konténerekbe s ezzel rongálják a szeméttárolót. Sok szemetet okoznak a guberálók is.

Sok probléma vár megoldásra a kertészeti és köztisztasági vállalatnál. Munkájuk azonban csak akkor lesz igazán eredményes, ha a lakosság is segít a tisztaság megőrzésében, a parkok megóvásában.

Békéscsabán az utóbbi években sok elavult, öreg ház került lebontásra, s helyükre korszerű háztömbök épülnek. Fotóriporterünk olyan pillanatot örökített meg a Tanácsköztársaság úton, amikor még áll az öreg ház az épülő új mellett

Fotó: Gál Edit

Baleset vagy bűncselekmény? — II nők óvatosabban vezetnek, mint a férfiak — Miért hagyta cserben áldozatát?

Beszélgetés dr. Fleischmann Józseffel, a közlekedési

ügyésszel

Vem véletlen, hogy az 1971. évi 28-as számú törvényerejű rendelet — amely módosította és kiegészítette a büntető törvénykönyvet — külön paragrafusokban foglalkozik azokkal a vétségekkel, bűntettekkel, amelyek a közúti szabályok megszegése miatt következnek be. Vitathatatlan tény, hogy közútja- j inkát meghódította a motori- ! záció. s végeszakadatlanul növekszik a járművek száma, j Ugyanakkor évről évre egyre j több a baleset. Vajon min- ! den közúti baleset egyben bűncselekmény is? Hol a kettő között a határvonal? Milyen szempontok alapján emel vádat az ügyész? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ! kértünk választ dr. Fleischmann Józseftől, a Békés megyei Főügyészség közlekedési ügyészétől.

— Nem minden közlekedési baleset valósít meg közlekedési vétségét vagy bűntettet, sőt, mi több. nem mindegyik igényel rendőri intézkedést sem. Sok az olyan koccanásos baleset, amikor elenyésző a dologi kár és nincs személyi sérülés. Irány- , adó szabály, ha nem töhtént j személyi sérülés, s a kár nem i haladja meg a 15 ezer forintot, I és a felek a felelősség kérdésé- j ben megegyeznek, a rendőrséget ' sem kell értesíteni. Ilyen ese- | tekben a személyazonosság iga- zolása után az állami biztosító- I hoz kell fordulni. Ezt a szabályt [ sokan rosszul értelmezik. Ha a | baleset folytán valaki megsé- j rült, vagy veszélybe került, meg kell állni. A megsérültnek I

. vagy a veszélybe került személynek segítséget kell nyújta- j ni és nyomban értesíteni kell a j rendőrséget, s ugyanakkor biztosítani kell a nyomok megőrzését. '

— A személyi sérülés tehát a határvonal a baleset és a bűncselekmény között?

— Önmagában véve az sein, hiszen könnyebb sérülés esetén az ügyek túlnyomó többségében az elkövetőket szabálysértési úton vonják felelősségre. Abban az esetben viszont, ha a KRESZ rendelkezéseinek megszegése következtében 8 napon túl gyógyuló sérülés keletkezik, már bűncselekmény valósul meg, kivéve ha az ilyen sérüNem mindennapi halászzsákmány fiz aztékok kincse?

Az elmúlt év folyamán egy halász a Mexikói-öbölben, San Juan de Ulna partjain egy aranyláncot emelt ki a tengerből. Azóta több mint 20 értékes tárgy került elő ugyanott. Ezek között nemcsak ékszerek, hanem aranyrudak is vannak, amelyeken a fémjelzés arról árulkodik, hogy a spanyol hódítás idején készültek.

A régészek úgy vélik, hogy arra a kincsre "bukkantak, amelyet Cortes zsákmányolt az azték birodalom fővárosából.. San Juan de Ulna körzetét jelenleg a hadsereg tartja felügyelet alatt. A Vera Cruz-i régészeti múzeum igazgatója szerint 50 év óta ez a legnagyobb jelentőségű régészeti felfedezés Mexikóban.

4 SímJMSSsr.

1977. JANUÁR 29.

lést egyedül a balesetben kizá- ] rólagosan vétkes személy szenvedte el. Előfordulhat azonban I olyan eset is, hogy a KRESZ- I szabály megszegése a balesettel érintett járművek vezetői részéről kölcsönös. Ezekben az esetekben fokozott gondossággal kell vizsgálni, hogy melyik KRESZ-szabály megszegése van okozati összefüggésben a bekö- [ vetkezett balesettel.

— A büntető törvénykönyv különbséget tesz a szándékosság és a gondatlanság között. Az ügyészség és a bíróság nagy alapossággal mérlegeli az elkövető belső indítékait. Indokolt-e a közlekedési bűn- cselekményeknél különbséget tenni a gondatlanság és a szándékosság között?

— A közlekedés körében megvalósult bűncselekmények általában gondatlanságból következnek be. A szándékos veszélyeztetések száma elenyésző. Megyénkben évente csak néhány ilyen eset fordul elő, amikor az elkövető a járművel történő menekülés során a jelzést adó rendőrök vagy más. személyek életét vagy testi épségét veszélyezteti. Szándékos a veszélyeztetés olyan esetben Í6, amikor a jármű vezetőjének kizárólagos célja mások meg- ijesztése, ha ennek következtében az élet vagy testi épség közvetlen veszélybe kerül. Természetes, hogy a szándékosan megvalósított bűncselekmények szigorúbb megítélés alá esnek.

— Milyen jellegű bűncselekmények a leggyakoribbak?

— A közlekedési bűncselekmények körében leggyakrabban az ittas állapotban való jármű- vezetéssel megvalósított közle- j kedési vétségek fordulnak elő. j Ez a bűncselekmény akkor va- ! lósul meg. ha a jármű vezetője ; 0,8 ezreléket meghaladó vérai-1 koholszint fennállása ellenére járművet vezet. Az ilyen magatartás büntetőjogi értékeléséhez tehát nem szükséges baleset bekövetkezése. Az alkoholos befő- i lyásoltság fennállása esetén vi-' szont a balesetet előidéző személyek felelősségre vonása is szigorúbb elbírálást igényel. Jelentősen növekedett ugyanis az utóbbi időben az ittassággal összefüggésben bekövetkezett j balesetek száma. 1974-ben megyénk területén 55, 1975-ben!

már 112, 1976-ban pedig 120 j közlekedési baleset következett be ittasság miatt. Ezek a számok tanúsítják, hogy az állam- polgári fegyelem ezen a területen meglehetősen laza. Éppen ezért 1976-ban a rendőrség már fokozott gondot fordított az ellenőrzésre. Ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt évben az emelkedés üteme már lassúbb volt, és bízni lehet abban, hogy az ellenőrző és a felvilágosító munka javításával a bűncselekmények száma is csökkenni fog.

— Minden ittas állapotban okozott balesetet el leheteti volna kerülni?

— Szinte valamennyit. A már bekövetkezett balesetek eredménye viszont sok esetben már nem hozható helyre. A közelmúltban például a Békéscsabát és Dobozt összekötő úton két ember lelte halálát, mert a személygépkocsi vezetője ittasan 120 kilométeres óránkénti sebességgel vezette járművét. Az ittas állapot általában kiváltja vagy fokozza a járművezetők agresszivitását, holott a reflexek működése lelassul, és a veszély elhárítása így lehetetlenné válik.

— Alapvető követelmény a sérülteknek, illetve az eletet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott

személyeknek való segítségnyújtás. A segítségnyújtás elmulasztását a törvény szigorúan bünteti. Mi a tapasztalat ezen a téren?

— Mindenkitől elvárható, hogy a balesetet szenvedett, illetve az életet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott személyeknek segítséget nyújtson. Ennek az elmulasztását a törvény bünteti. Fokozott az elvárás azokkal szemben, akik a balesetet vagy a veszélyeztető helyzetet akár gondatlan, akár vétlen magatartásukkal előidézik. Ez a büntetések kiszabásánál is kifejezésre jut. Ennek ellenére megyénkben is emelkedett a segítségnyújtás elmulasztásával megvalósított bűncselekmények száma. Most készül a vádirat egy szarvasi fiatalember ellen, aki italozás után gépkocsijával Mezőberénybe indult és útközben elgázolt egy embert. Bár észlelte a balesetet, továbbhajtott.

— Miért hagyják cserben a sérültet a járművezetők?

— A súlyosabb megítélés ellenére rendszerint azok mulasztják el a kötelező segítség- nyújtást, akik okozói a balesetnek. Ezek közül is különösen azok, akik ittas állapotban vezetnek, és a büntetőjogi következményektől fokozottan tartanak. Holott a baleset okozása—1 még ittas állapotban is — csak gondatlan bűncselekmény. A segítségnyújtás elmulasztása azonban szándékos, és súlyosabb elbírálást von maga után.

— A KRESZ 25. paragrafusa kimondja, hogy járművel az út, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni. A köztudatban elterjedt, hogy ez egy bizonyos „horog”, amelyre bárki „felakadhat”, aki részese egy közlekedési balesetnek.

— Az ügyész a vádemelés előtt a baleset összes körülményeit gondosan vizsgálja. Nagy segítséget nyújt ebben a rendőrség helyszíni munkája, amelynek során a nyomokat szakszerűen rögzítik. Jelentősek azonban a tanúvallomások, továbbá az orvosi és a műszaki szakértői vélemények is. A szakértői vélemények képet adnak a járművek műszaki állapotáról, azok sebességéről, az ütközés irányáról, erejéről, a sérülések keletkezéseinek körülményeiről és a tényleges gyógytar- tamról. A bizonyítékok alapján döntjük el tehát, hogy a járművek vezetői az út, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően választották-e meg a sebességet.

— Az elmúlt évben 47 halálos közlekedési baleset történt megyénkben Kik voltak a« elkövetők? Hogyan vezetnek a nők? Meg lehet-e előz. ni a baleseteket?

— A halálos balesetek száma meglehetősen magas. Érdekes azonban, hogy bár a nők részvétele a járművekkel való közlekedésben emelkedik, ők ritkán követnek el közlekedési bűncselekményt. A 47 halálos közlekedési baleset egyikét sem nő okozta. Vezetésükre általában az óvatosság jellemző. A közlekedésben igen nagy jelentősége van a KRESZ-szabályok ismeretének és a kellő gyakorlatnak. Űtjainkon a járművek száma tovább emelkedik. Sok esetben a KRESZ-szabályok betartása sem elegendő a 'balesetek elkerülésére. Óvatosan udvariasan kell vezetni. Alapvető követelmény a közúti fegyelem további megszilárdítása.

ct»rédj János