Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
1968-ban kezdődtek Egyetemi előkészítők megyénkben Szervezett formában 1968-ban ] kezdődtek Békés megyében a j hátrányos tanulók megsegítésére indított akciók. Azóta is kiemelt feladatként szerepel a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi és szociális támogatása. Ezek a tanulók ugyanis, ha tovább akarnak tanulni, jelentős hátránnyal indulnak. Az egyenlőtlenségek megszüntetése nemcsak a pedagógusok, hanem az egész társadalom érdeke V A fizikai dolgozók gyermekeivel a szaktanárok a tanórákon kívül szakkörökben, érdeklődési körökben külön ie foglalkoznak, Nagyon jól beváltak » felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáira előkészítő foglal- I | kozások. Megyénk középisko- | Iáiban matematikából és fizikából jelenleg 36 tanfolyam • működik. Ezekre több mint 500 tanuló jár. A KISZ KB által koordinált kéthetes központi tanfolyamokon átlagosan kétszázan vesznek részt évente. A középiskolák harmadik osztályosainak a szegedi József Attila Tudományegyetem idegen nyelvekből Makón rendez ugyancsak kéthetes előkészítőt. Ezen Békés megyéből évente 20-25 diákot készítenek fel a vizsgákra. A Békés megyei Tanács művelődési osztálya és az SZMT számos intenzív tan- ! folyamot szervez és a költsége- j két a két intézmény közösen l fedezi. í Az egyetemi számítóközpont által készített statisztikákból arra lehet következtetni, hogy az előkészítő tanfolyamok eredményesen működnek. Noha az előző1 évben felvett hallgatókról még nem készültek el összesítők, így csak az 1975-ös adatokra hivatkozunk. Akkor megyénkből 1057 tanuló tett felvételi vizsgát és közülük 480-at vettek föl az egyetemek és főiskolák első évfolyamára. Ez — a többi megyéhez viszonyítva — hagyon jó eredménynek számít. Ami a felsőfokú oktatási intézményekbe felvett fizikai dolgozók gyermekeit illeti, számarányuk megfelel az országos átlagnak: mintegy 60-65 százalék. •. —y —nA politikai kiinyvn sikere Még nincsenek végleges, teljes értékelést lehetővé tevő adatok, de már az eddigiek is azt mutatják, hogy a legutóbbi politikai könyvnapok eredményesebbek, mint első megrendezésük óta bárrhikor. Megközelítőleg négyszáz budapesti és háromezer-háromszáz vidéki pártszervezet rendezett könyvnapi vásárt, szinte minden megyében könyvkiállításokkal párosítva. Nem egy helyen tágabb közművelődési eseménnyé is váltak a könyvnaook. A veszprémi Bakony Művek kultúrházában például a politikai könyvek kiállításával egy időben mai magyar képző- és iparművészek alkotásaiból ren-! deztek bemutatót, s azt lakberendezési kiállítással is összekötötték. A terjesztők dicsérete Nagyon sok heiyi kezdeménye- j zés, új ötlet színesítette a politikai könyvnapokat. A csepeli j Rideg Sándor Művelődési és If-1 júsági Ház előcsarnokában asza-j bad böngészéssel, vásárlással j egybekötött kiállítást a „Politikai könyv és sajtó hétvége” vezette be, filmvetítéssel, bet- és külpolitikai fórummal, amelyen újságírók válaszoltak a fiatalok kérdéseire, és műsorral: chilei dalokkal, táncokkal. Nógrádban, az. Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységében tizenöt szocialista brigád nevezett be a Kossuth Kiadó meg- •' hirdette Tudjunk többet moz- ! galomba. Somogybán a mezőgaz- : dasági alapszervezetekben több j mint egyötödével gyarapodott a • politikai irodalom vásárlóinak, : illetve a vásárolt köteteknek a : száma. ; Az örvendetes események mö- j gött a politikai irodalom népsze- : i'űsítését igen fontos feladatnak ; tartó és kezelő pártszervezetek I es párttisztségviselők — közülük : ez alkalommal heten kaptak • ezüst- és kilencen bronzplaket- ■ let — és a mintegy húszezer j alapszervezeti terjesztő áldoza- : tos munkája állnak. Ez utóbbiak • közül eddig hatezren kapták meg ! az arany-, nyolcezren az ezüst- : jelvényt, s az idén kilencvenki- j lencen a kiváló terjesztő ezüst- ■ plakettet. Sok éves munkát, erő- j feszítést ismerek el ezek a ki- j tüntetések. A' Bács-Kiskun me- • gyei Lajosmizsén vagy harinin- : can tűzhetik már ki az évtize- ; des tevékenység aranyjelvényét ■ és negyvenen az ötéves terjesztői j munkáért kapott ezüstöt. Egy év- ! tized alatt megtízszerezték a ; helységben a politikai irodalom • forgalmát. De megnégyszerező- ! dött a könyvíorgalom az egész ! járásban. : Keresik a klasszikusokat j S hogy ez nem csupán helyi • jelenség, azt: jelzi, hogy a Kos- J suth Kiadó 1976-ban 232 elméié- : ti, politikai művet adott ki, több mint ötmillió példányban, hogy az utóbbi három esztendőben megkétszereződött a marxizmus —leninizmus klasszikusai művei-' nek példányszáma (csak 1976-ban tizenkilenc mű jelent meg több mint kétszázezres példányszámban). S ezek jó része oly hamar elkel, hogy néhány hónappal megjelenésük után már csak könyvtárban találhatja meg őket az érdeklődő. A klasszikusok a politikai könyvnapok alatt is keresettek voltak, mind az erre az- alkalomra megjelent „Lenin a szocializmus építéséről”, mind A marxizmus—leninizmus klasszikusainak kiskönyvtárában közreadott művek és A tőke. A könyvnapokon napvilágot látott kötetek között különösen nagy sikere volt a Filozófiai kislexikonnak, a Politikai kisszótárnak, J az Évfordulók 1977-nek és Kelen | Jolán visszaemlékezésének (El- iramlik az élet), amelyből lényegesen több is elkelt volna. A fővárosban kiemelkedően nagy volt a könyvforgalom a Csepel Vasmű kilenc gyárában, a Csepel Autógyárban, az Óbuda Tsz-ben; vidéken Jánoshalmán, Martonvásáron, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban, a ceglédi Kossuth Tsz-ben, a nyíregyházi Taurus Gumigyárban. A tájékozódás eszköze Megnőtt az érdeklődés a marxizmus—leninizmus, a szocializmus kérdései, a nemzetközi élet és a politika iránt. A tájékozódás leghatékonyabb eszköze pedig a könyv. Hogy valóban ez lehessen, annak feltétele, hogy aki a könyvet megveszi, el is olvassa azt. Ezért ió például a Vörös Október . Férfiruhagyár üzemi lapjának kezdeményezése: arra kéri olvasóit, hogy a politikai könyveket olvassák el és véleményüket, észrevételeiket írják meg a szerkesztőségnek. A politikai irodalom terjesztése, ismertetése nem korlátozódhat a politikai könyvnapökra Ellenkezőleg: azok sikerét hónapok, évek kitartó politikai, közművelődési munkája teremti A nemzetközi enyhülés, a szocialista demokratizmus légkörében fogant alkotó viták és eszmecserék növelik a politikaiideológiai munka jelentőségét, megkönnyítik a céljainkkal való azonosulást, a szocialista szemlélet kialakulását. Ehhez nyújtanak segítséget a jó politikai irodalom és azok terjesztői. Székely Katalin Huszonöt éves a Kanizsa Bútorgyár Huszonnégyezer lakószobabútor készül a jubileumi évben egye bek között Kanizsán. Képünk a kárpilosniúhclybcn készüli Amiről mostanában Gesztem is beszélnek A régi Tisza-kastély ősparkját mintha vékony tejfölréteggel öntötte volna be valami ismeretlen óriás. A táj rendíthetetlen kora délelőtti nyugalmat áraszt. A csendet a toll nem képes visszaadni. Ebben a környezetben kiadós sétát tenni, azt hi. szem hathatósabb orvosság a szívinfarktus ellen bármiféle gyógyszernél. Ma ugyanúgy, mint száz évvel ezelőtt, amikor nagy költőnk, Arany János is lakója volt a Tisza-kastély árnyékában levő — azóta átépített — kerti laknak. * Most gyermeksei-eg zsivaja veri fel a csendet. Lányok menekülnek sivítva a hógolyók elől, arrébb a falnak támaszkodva egy fiú kolbászt majszol — idei vágás biztosan. Aztán gyorsan véget ér a tízperc. A szünet mindig rövid, folytatódik a tanítás. A geszti gyerekek közül a. felső tagozatosok itt, a kastély- épületben tanulnak, az egymást követő korosztályok immár 32 éve. Szükségiskolának mondták ki annak idején, de mint Szerb József igazgatótól megtudjuk, szükségiskola lesz még jó ideig, mert a tervekben nem szerepel másik építése. Meglehet, a mű- emlékjellegűvé nyilvánított kastély a maga nemében nagyszerű barokk építmény, de annak idején mégsem azzal a céllal emelték, hogy majd egykor iskola | lesz. Korábban mintha kicsit túlságosan is tisztelték volna a ] hagyományokat, egy szeget sem mozdítottak el a helyéről. Nem j így mostanában: jelentősen javultak a tanítás tárgyi feltételei, j Pasztell váltotta fel a komor fa- j lak borongós színét, az avíttra 1 emlékeztető olajos padló helyén I szeptember óta okkersárga be-1 vonat fénylik. Szebb, egészségesebb. Fokozatosan kicserélik a padokat is. Üj üvegvitrinekbe ! kerültek a szemléltetőeszközök, ; ilyen sem volt ezelőtt. A foiyo- | són cipők sorakoznak. Óvni kell az újat. Szóval sok minden meg. j változott a geszti iskolában. Szíves szóval invitál Szerb , igazgató az alsó tagozatosok ott- j honába, a fő utcai épületbe is. — Ez szolgalati lakás volt, most alakítottuk át. Jelentősen javultak ezzel a legkisebbek oktatási feltételei. Ügy változtatunk a régin, ahogy erőnk engedi. Sajnos az iskola, az óvoda és a napközi egyévi dologi kiadósaira mindössze 443 ezer forint jut. Húsz évvel ezelőtt se volt sokkal kevesebb. Az élet j pedig megdrágult. A mostani át. ) alakítást a tanács segítette 380 I ezer forinttal, enélkül nem ment i volna. Ebben a tanévben 135-en irat- j koztak be az általános iskolába | Geszten. Azonban jó néhány pad , most is üresen ásít. A tanulók 22 százaléka cigány. Nagy feladatokkal kell megbirkózni napról napra. Megesett, hogy az egyik pedagógust a főutcán kergette végig egv volt cigány tanítványa. Az igazgató íróasztalán most is tucatnál több figyelmez. I tetés. felszólítás vár postázásra, iskolába járás elmulasztása miatt. A tanács ebben a tanévben eddig 2000 forint bírságot szabott ki. A cigánygyerekek közül sokan kimaradnak már 6—7. osztályos korukban. A lányokat férj. hez adják. De van kivétel is. Mohácsi Veronika már a nyolcadikig jutott, Szász Andrásné tanárnő szerint élővilágból kifejezetten jó adottságú gyerek, négyesre, ötösre felel, csak az órán tanultakra támaszkodva. Most mégis úgy hírlik, hogy kimarad, mert ő is férjhez megy. Legkevésbé az adminisztratív megoldások jelentik a kiutat. A fejekben kell rendet teremteni. Messze van még ennek az útnak a vége, nagyon messze. Ez csak akkor rövidül meg, ha a cigányok maguk is akarják a változást. A tanács rendszeresen támogatja a rászoruló családokat, vagy — visszatérve az iskolára —; itt van például a napközi: minden cigánygyerek 1—2 forintért kap ebédet, és minden jelentkezőt felvesznek. Újra az irodában ülünk. Az igazgató a pedagógushelyzetről beszél. — öt képesítés nélküli nevelőnk van. Az okok a szokásosak: nyugdíj, elkerülés, betegség. Sok helyettesítésre kényszerülünk. hisz a képesítés nélküliek végzik tanulmányaikat, betegségek is közbeszólnak. A felső tagozatnál kedvezőbb a helyzet. Igaz, ének. rajz, testnevelés és orosz szakos pines, a többi hét tantárgyban viszont szakosok tanítanak. Régebben nagyobb volt az elvándorlás, az utóbbi években többen visszajöttek tanítani, mások itt telepedtek le. 1980-ban adják át a mbstani három szükséglakást felváltó iker szolgálati lakást. * Az iskolában . elégedetten nyugtázzák: az általánosból szinte minden évben százszázalékos a továbbtanulás. Átlag egy tanuló jelentkezik felsőfokú intézménybe — természetesen a Gyulán. Sarkadon, vagy máshol végzett középiskola után — s eddig valamennyien meg is állták helyüket. A többiek szakmát tanulnak. többnyire Gyulán. Most 10 nyolcadikos áll pályaválasztás előtt. (Ennél többen, 15—16- an szoktak végezni.) A baj ott kezdődik, hogy a fiatalok közül egyre kevesebben térnek visz- sza szülőhelyükre, sőt nemcsak ők, mások is elmennek dolgozni a városba. Naponta egy teljes busz megtelik bérletesekkel, de ezenkívül több vállalati autóbusznak is Geszt a végállomása. A községben kevés a munka- lehetőség. Erről már nem iskolaigazgatói minőségben beszél Szerb József, hanem mint aki 12 éve a tanácselnök helyettese. Szomorú mosollyal közli: már csak 1240-en lakják Gesztet. Fogyó község —. mondják az ilyenekre. De a lényeg mégis az, hogy az itt élő 300—400 család hogyan érzi magát. Ezért pedig sokat tesznek. Fábián István Tanácskozások a tégla- és cserépipari vállalatnál A káder- és személyzeti mun- ] káról tanácskozott a Békés- j Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat vezetősége a napokban. A megbeszélésen arról volt szó, hogyan hozható összhangba a vállalat műszaki szakemberekkel való ellátottsá- I ga az idei termelési feladatokkal. A szükséges utánpótlást zömmel vállalaton belüli dolgozókkal biztosítják, s a közép- I vagy felső vezetői állományba kerülő fiatal szakemberek 40, százaléka ösztöndíjas — állapi tották meg a tanácskozáson. Január 25-én a vállalat szak- szervezeti tanácsa tartott ülést. A jelenlevő gazdasági, párt- és tömegszerve/.eti vezetők az ez évi feladatokat, s az ennek megfelelő bérfejlesztési tervet beszélték meg, azon javaslatok alapján, amelyeket korábban a gyárak, gyáregységek gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői dolgozlak ki.
