Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
Megvalósításra váró feladat: Az ezermester javító szolgálat Kissé akkurátusán tárgyalt a [ szolgáltatás, elsősorban a lakás- j karbantartás fejlesztéséről a | KIOSZ békéscsabai körzeti cső- 1 portjának erre a feladatra kije- I lölt öttagú bizottsága. Azért [ mondom, hogy akkurátusán, | mert a vita során különféle ha- 1 tározatokra, rendeletekre, szabá. [ lyokra, egyes szervek és vezetők ; véleményére, megkötöttségek- re hivatkoztak inkább, nem pe- !- dig a szolgáltatás fejlesztésének társadalmi szükségességére. Mivel ez elmaradt, megpróbálom j néhány gondolattal pótolni. Akinek a lakásában valami- ; Íven berendezés — mondjuk a j vízcsap vagy az ajtózár — el- | romlik, sürgősen meg kell csináltatnia. Kit hívjon hamarjá- . ban? Ha nincs szakember ismerőse, keres valakit. Elícéredzke- dik a munkahelyéről és órákat, esetleg egy-két napot is távol marad emiatt. Ha üzemi munkás. veszteség éri őt, mert a kiesett időre kereset nem jár. (Vagy soron kívül szabadságot kér.) Még több kár érheti a gvá- | rat, mert valakinek a munkából j való váratlan kimaradása rend- \ szerint nemcsak egy emberre J jutó termelési értékcsökkenést | jelent, hanem szervezési gondo- j kát is, ami hatványozhatja a j veszteséget. A szolgáltatás fejlesztése tehát nem valami emberbaráti I feladat csupán, hanem társadal- I milag is fontos gazdasági érdek. Kogv mi a fejlesztés legjobb módja, arra nincs recept. Az az i elgondolás azonban, amiről a M_ j zottság tárgyalt és amelyet a j KIOSZ vezetősége már előbb el- [ fogadott, az illetékes fórumok 1 pedig egyetértettek vele. nagyon figyelemreméltó. A bizottság most úgy határozott, hogy kezdetben a város központjában el kell helyezni egy levélgyűjtő ládát. Készíttetnek megrendelőlapokat, s azokat az újságárusoknak osztják ki. Tőlük kérheti az, akinek a lakásában valami (zár, vízcsap, ablaküveg, csengő, bútor, gyermek- kocsi stb.) javítani való van. Az igénylő a megrendelőlapon feltünteti egyebek között, hogy melyik nap. munkaidő után mikor várja a kisiparost. A kitöltött megrendelőlapot azután a levélgyűjtő ládába dobja. Telefonon a KIOSZ körzeti csoportjától lehet kisiparos kirendelést kérni. Ilyen, általában kisebb és gyorsjavítást igénylő munkát, amit ezermester javító szolgálatnak neveztek el, nem minden kisiparos vállal. A csoportba tehát olyan üzemi dolgozókat (vagy nyugdíjasokat) verbuválnak, akik szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy magasabb képesítéssel rendelkeznek és az erkölcsi magatartásuk kifogástalan. Szükséges még (ha nem nyugdíjasok) a vállalatuk hozzájárulása, hogy munkaidő után mellék, foglalkozásként, működési enge- délivel, (mint kisiparosok) dől- j gozzanak. A működési engedélyt egyébként a városi tanács illeté- - kés szerve adja ki. Ennek az akciónak a nyomán (különböző szakmákban) eddig egyelőre 15. en lettek „ezermesterek”, de jócskán van még jelentkező. Az ezermester javító szolgálatot teljesítők természetesen új munkát nem vállalhatnak. Ennek megfelelően szabják meg az adófizetési kötelezettségüket. Á lakosság jó minőségű munkát és szolid árat vár tőlük. Tevékenységüket az illetékes hatóság és a KIOSZ is ellenőrzi majd. A későbbiekben a tanács a város néhány sűrűn lakott körzetében egy kis helyiséget biztosít a szerszámtáskás ezermestereknek, ahol dolgozhatnak és estefelé a környékbeli lakók meg is találják őket. Ha éppen nem tartózkodik ott közülük senki, egy cédulára felírják a címüket és azt. hogy mi a javítani való. Esetleg annak a nevét is feltüntetik, aki iránt a legnagyobb a bizalmuk. Mert nyilvánvalóan előbb-utóbb híre kel majd, hogy egy-egy szakmának ki az igazi mestere. A bizottságnak, illetve a KIOSZ körzeti csoportjának az előbb vázolt elgondolása most megvalósításra vár. Ha a társadalmi érdekeket tartják szem előtt, akkor nem is fognak késlekedni vele azok, akikre tartozik. Gondolok elsősorban a városi tanács és a szakigazgatási szervek vezetőire. És lehetséges, hogy a szolgáltatás fejlesztésének ez a megoldása más városoknak is például szolgálna. Pásztor Béla Szerelik a cölöpverőt A jó idő lehetővé teszi, hogy folytassák Békéscsabán a Bajza utca torkolatában az Élővíz-csatornát átívelő híd építését. Harminchat betoncölöpöt vernek majd le, melyhez most szerelik a cölöpverőt (Fotó: Demény) Ha valamennyi érdekelt egyformán akara... fl tervidőszakban 926 szövetkezeti iakás épül Megyénkben csak 1971—72ben kezdtek gyorsabb ütemben megalakulni á lakasépitő szövetkezetek. Ebből következett, hogy a megye némely városában és nagyközségében lényegében a IV. ötéves tervidőszak harmadik évében kerültek átadásra az első szövetkezeti lakások. Megyénkben meglehetősen lassú ütemben indultak be a szövetkezeti formában történő építkezések, mivel az alapvető ismeretek hiányosak voltak, s ez az, építési forma a helyi tanácsok, az építőanyag- ipar és a kivitelezést vállalók előzetes terveiben nem szere- pelt. Az említett gondok ellenére is a IV. ötéves tervben Békéscsabán 19-1, Szarvason 66, Gyulán 40, Medgyesegyházán 32, Mczőberényben 8 szövetkezeti lakásba költözhettek be boldog tulajdonosaik.A IV. ötéves tervidőszakban megteremtődtek a szövetkezeti formában történő lakásépítés szervezeti és gyakorlati alapjai. | Igaz. némely építőszövetkezet j alaposan megfizette a „tanuló- i pénzt”. És most lássuk: mennyi sző- vetkezeti lakás megépülése várható megyénkben ebben a tervidőszakban? A lakásépítő szövetkeretekkel már számolnak a helyi tanácsok, akárcsak a különböző üzemek és más J társadalmi szervek. Még akkor is igaz ez a megállapítás, ha a megye területén még nem is minden helységben ismertek fel a benne rejlő nagy lehetőségeket. Mindent egybevetve bízhatunk abban, hogy az V. j ötéves tervidőszak végéig felépül e-s átadásra kerül me- i gvénkben a tervezett 926 szövetkezeti lakás. Legtöbb szövetkezeti lakás — szám szerint 200 — Békéscsabán épül fel 1980 végéig, míg a többi Gyulán. Szarvason, Mezőberényben, Dombegyházán, Medgyesegyházán, Gyomén, Endrődön. Mezőkovácsházán, Tótkomlóson. Csorváson és Vésztőn kerül kivitelezésre. Hogy a jelenlegi tervidőszakra meghatározott lakások felépülnek. erre a szövetkezeti formában történő építkezés népszerűsége a legnagyobb biztosíték. Amint a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségénél hallottuk, a jelenleg aktívan tevékenykedő 19 építő- és fenntartó szövetkezet mellett várható, hogy már a közeljövőben Sarkadon, Üjkígyóson és Füzesgyarmaton újak alakulását mondják ki. Itt tesszük szóvá azt is, hogy megyénkben már 6 garázsépítő • szövetkezet működik. Jó jel. hogy a telepszem szövetkezeti lakásépítésnél fokozottabb figyelmet fordítanak a garázsépítésre is. Nincs okunk kételkedni abban. hogy a jelenlegi tervidőszakra meghatározott 926 szövetkezeti lakás felépül. Sőt. a helyi tanácsok, társadalmi szervek. üzemek, vállalatok sokoldalú segítségével jóval több is átadásra kerülhet 1980 végéig. Persze csak akkor, ha az erre hivatott szervek és gazdálkodó egységek nem azon vitatkoznak, hogy miért nem lehet, hanem abban értenek egyet, hogy hogyan lehet az előforduló akadályokat eltávolítani. Balkus Imre Állami gazdaságok ’”(» A megye állami gazdaságai i Békés megye össz-szántóterüle. J tének 15 százalékán gazdálkod- 1 nak, területi arányukon felüli j részt vállalnak az állattenyésztésben és a népgazdaságilag kiemelt növények termesztésében. A megye nagyüzemi tehénállományának és sertésállományának 30 százaléka az állami gazdaságokban található. A megyei rizsterület 51,6 százaléka, a cukorrépa-terület 22 százaléka, a nagyüzemi zöldségtermesztés 25 százaléka, a vetőmagtermeszles mintegy 60 százaléka az állami gazdaságok területén van. Az elmúlt év gazdálkodását az állami gazdaságokban is jelentősen sújtotta az 1975-ös belvíz- | károk utóhatása és az 1976. év rendkívüí szélsőséges időjárása. : Ennek ellenére 1976-ban búzából rekordtermést takarítottak be, amely 43.3 mázsa volt hektáron- ! ként és ez. 3.4 mázsával haladta j meg a tervezettet. Az elért ho- | zamok azért is figyelemre mél- i tóak. mert az Ipari és zöldség- | növények területének növelése miatt a búzavetés-terület egyre nagyobb arányban, a kedvezőtlenebb talajú gazdaságokban ta- j lálható. Legjobb termésátlagot az Orosházi Állarői Gazdaság ért el, 1336 hektáron 55 mázsás át- J lagterméssel. A kukoricatermesztés a kedve- j zőtlen időjárás miatt az előző évhez képest jelentősen visszaesett. I A megye állami gazdaságai 76- ban 51.5 mázsát taakrítottak be j hektáronként, s ezzel Békés a ; megyék sorában elsők között szerepel. A legjobb átlagot egyébként kukoricából is az Orosházi Állami Gazdaság érte ! el, 65,5 mázsa hektáronkénti ter- i méssel. A hibridkukoricavetőmag-ter. mesztést minden eddiginél job, [ ban sújtotta az aszály. A termés- | kiesés igen érzékenyen érintette i a hibridkukorica-előállító és fel- I dolgozó gazdaságok tervezett j eredményét is. Az előző évhez viszonyítva az árbevétel-kiesés í mintegy 80 millió forint. Rizstermesztésben a hő- és napfény hiánya jelenteit gondot. I A Szarvasi Rizstermelési Rend- j szer és a gazdaságok jó szakmai ! munkáját dicséri, hogy a 15,3. múzsa hektáronkénti termeset. I laggal a megyei gazdaságok az | ÁGK-n belül első helyezést er- ; tek el. A cukorrépa-termesztésben 277 mázsás átlagtermésről számol, hatnak be a megye állami gaz- j daságai. E téren a gazdaságok-1 ban a technológiai fegyelem, a [ jobb minőségű vetőmag hozhat j csak kedvezőbb eredményt. A j cukorgyárak átvételi feltételeit j szintén javítani kell. j. A tömegtakarmány termesztésében az aszály okozta kieséseket több mint 2200 hektáros másodvetéssel, öntözéssel, javuló; rét- és legelőgazdálkodással és a j melléktermékek fokozottabb fel. 1 használásával igyekeztek pótol- • ni. Az állami gazdaságok 2600 mázsa lucernamagot termeltek 1976-ban, ez a szeghalmi lucer- j namag-termesztési rendszer jó | munkájával és a magtermesz- | téshez kedvező időjárási feltételekkel magyarázható. A követke- •; ző években a rendszer fejleszti a magtermesztés technológiáját és növeli területét. A zöldségtermesztésben az elő-! ző évhez képest több mi^t 20 j százalékos volt a területnöveke- ! dós. Elsősorban a lakosság friss zöldséggel való ellátása javult. A j megyében található az ország | legnagyobb hűtőházi zöldborsó- ] lermelő gazdasága, a Békéscsa- t bai Állami Gazdaság, ahol a iö. J vőben termesztési rendszert kívánnak kifejleszteni. A gazdaságok 1976-ban mintegy 16 ezer tonna búzavetőmagot. 2300 tonna rizsvetőmagot és J 6-700 ezer hektárnyi területre j elegendő * hibridkukorica-vető- I magot termeltek. Békés megye állami gazdaságai az utóbbi években az. állat- [ tenyésztés fejlesztésében értek el legjobb eredményt. Különösen a ; szarrasmarhaprogram végrehajtása figyelemre méltó. 1976-ban a tehénlétszám 9787 volt. 232-vel több. mint az előző évben. A te- henenkénti tejtermelés 3309 literre emelkedett. A legjobb eredményt a Hidasháti Állami Gazdaság 4142 liter tehenenkénti tejtermeléssel érte el. A megyei gazdaságokban az értékesítésre kerülő tej menyisége 24 százalékkal emelkedett, azaz 26.5 millió literrel, ezzel rekordot érlek1 el. Az elmúlt három év alatt a fertőző betegségektől mentes állomány aránya 40 százalékról 70re nőtt. A juhászat eredménye javult. A mintegy 21 ezres anyaállománnyal az ágazat a bárány szaporulatban, a gyapjúhozamban, a bárányhizlalásban az előző évi. nél kedvezőbb eredményt mutat. A megye állami gazdaságai a TV. ötéves tervben a legnagyobb befektetést a sertéságazatban valósították meg. A szakosított sertést^ epek gazdasági mutatói tó. vább javúltak. azonban még igen nagy a szóródás az egyes sertéstartó gazdaságok eredményei között. A gazdaságok az elmúlt évben több mint 90 ezer sertést értékesítettek. saját feldolgozó kapacitásuk kihasználásán felül. Az- abraktakarmány-fceverés -tárolás feltételei javultak. Az elmúlt évben mintegy 110 ezer tonna takarmánykeveréket állítottak elő a gazdaságokban. Gond, hogy a megyében nincs még megfelelő, korszerű kon- centrátumgyártó üzem. 1976-ban jelentősen nőtt a gazdaságokban a nagy teljesítmé- nyű erőgépek és a hozzájuk tartozó munkagépek száma. Bővült a szállítókapacitás, elsősorban a nagy teljesítményű tehergépkocsi-szerelvények beállításával. A különböző ellátási gonctok ellenére az elmúlt év végén sikeresen elvégezték a szervestrágya- szórást, bár nagy teljesítményű rakodógépekből még mindig nincs elegendő. A kötött talajadottságú gazdaságok talajművelését akadályozza a nagy’ teljesítményű lánctalpas erőgépek hiánya. A betakarítási munkáknál a szálastakarmánv-bálázó és a betakarítógépek száma kevés. A háztáji és a kisegítő gazdálkodás segítése alapvetően megváltozott a gazdaságokban. Ősz. szesen 2648 kocasüldöt, 4383 hízó alapanyagot és 136 ezer naposbaromfit helyeztek ki. A kisgazdaságok abrakkal, íueernaHszt- tel, szénával, alomszalmával és kaszálók bérbe adásával segítették a háztáji termelést. A gazdaságok dolgozói több mint 73 hek_ táron folytattak zöldségtermelést és így 4276 mázsa vegyes zöldséget értékesítettek a háztájikból. Gál Eszter
