Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

Több mint kétszázötvenezer kötvényt kezelnek Sajtótájékoztató az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságán Múlt évi tevékenységéről és h biztosítási tormákban ez év­ben bekövetkezett változások­ról tájékoztatta tegnap Szabó András, az Állami Biztosító Bé­kés megyei igazgatója a sajtó munkatársait. Mint elöljáróban az igazgató elmondta, az Állami Biztosító feladatai mindenkor a társa­dalmi, gazdasági fejlődéshez kapcsolódnak. Az utóbbi évek­ben a népgazdaság növekvő ütemű fejlődésével összefüggés­ben nőtt a biztosítás jelentősége is. Minél nagyobb értékkel gaz­dálkodnak az állami vállalatok, mezőgazdasági üzemek, annál szélesebb körű biztosítási vé­dettségre törekednek a zavarta­lan termelés érdekében. Az életszínvonal rendszeres, terv­szerű emelkedésével párhuza­mosan hasonlóak a lakosság igényei is. Ezt felismerve, a biztosító rövid időn belül szinte minden fontos vagyon­biztosítási módozatot átdolgo­zott. Elsőként az önkéntes gépjármű- biztosi tá» és a nemzetközi biz­tosítások körének bővítése tör­tént meg, majd tavaly egyszer­re három területen: az állami vágjon, a mezőgazdaság és a háztartások biztosításában ve­zettek be új módozatokat. A továbbiakban az igazgató arról beszélt, hogy a megyei igazgatóság minden vonatkozá- j sában teljesítette tavalyi tervét, i A biztosítási kötvények száma | 8820-al növekedett, és így ma már több mint 255 ezer köt­vényt kezelnek a megyében. Kártérítésre 1976-ban összesen 253 millió forintot fizetett az intézet. A legnagjobb összege­ket ismét a termelőszövetkeze­tek kapták. Az új nagyüzemi mezőgazdasági biztosítás alap­ján a múlt évben megtérített kár csaknem 194,5 millió forint volt. E módozat lényege, hogy a mezőgazdasági üzemet előző három évi átlaghozama alapján kártalanítja a biztosító. A ter­melőszövetkezeteknek térített | összeg csaknem 185 millió fo­rint volt. az állami gazdaságoké J pedig több mint 9,5 millió fo­rint. Megemlítette az igazgató e téma kapcsán, hogy tavaly j intenzívebben foglalkoztak a termelőszövetkezetek, gazdasá­gok másodvetésű növények ter­mesztésével. Ezek biztosítását az Állami Biztosító térítés nél­kül vállalta. Az állatkár csökkent, s ez azt jelzi, hogy tovább ja­vultak a mezőgazdasági nagyüzemekben az állattar­tás körülményei. Azoknak a mezőgazdasági üze- ; meknek, amelyek következete­sen betartották az állategész­ségügyi szabásokat, jó körül­mények között tartották a jó- í szádot, s alacsony volt az el­hullás! arány, az év végén 10— 20 százalékos díjvisszafizetést j számolt el a biztosító. A lakosság kártalanítására j 1976-ban az előző évinél 6,1 szá­zalékkal több, 41 millió forin-1 tot meghaladó összeget fizettek ki.. Ez az emelkedés az új la­kossági vagyon- és személybizto­sítások következménye, mivel S ezek kedvezőbb kártérítési fel­tételeket tartalmaznak. A legna­gyobb összegű kifizetés a gyű- ; lai és az orosházi járásban tör­tént. Megyénkben több mint 138 ezer lakosnak van élet- és balesetbiztosítása. Az egyéni életbiztosítási módozatok a la­kosság minden rétegének meg­felelő anyagi biztonságot tud­nak nyújtani. Éppen azért fon tos a megfelelő tájékozódás, y hogy a módozatok alapos isme- i rétében ki-ki a 'számára leg- | megfelelőbbet választhassa. A j legnépszerűbb élet- és baleset--) ' biztosítási' módozat a CSÉB. I I Miből lesz a gumiabroncs? Az Albertfalvai Cérnázóüzem' többek között gumiabroncs betétszö­veteket készít. E termékből az osztrák Semperit cégnek is szállíta- i. Kép a fonodából {MTI Foto — Balatoni József felv.— KS) . V biztosítási és önsegélye­ző csoportoknak a megyé­ben csaknem 125 ezer tagja van. A széles körű szolgáltatásokat nyújtó CSÉB-bizlosítások díj­összegének egy részéből a bizto­sító szociális alapot képez, ame­lyet a vállalatoknál, intézmé­nyeknél, termelőszövetkezetek­nél működő intézőbizottságok rendkívüli segélyekre használ­hatják fel. Tavaly több mint tízezren részesültek ilyen se­gélyben. A balesetekkel kapcsolatosan több példát említett a megyei igazgató, majd a következő adatokat ismertette. Több mint '25 millió forint kárt térítettek meg a 15 ezer baleset károsult­jainak. Szomorú tény. hogy to­vább növekedett a közlekedési balesetek száma. Az e címen kártérítésre fizetett összeg meg­közelíti a 10 millió forintot, amely 9,2 százalékkal több, mint amennyi 1975-ben volt. Az ügy­felek gyorsabb kiszolgálása ér­dekében — az AF1T és a bizto­sító között már korábban létre­jött együttműködési szerződés alapján — Békéscsabán és Gyu­lán az AFIT-telephelyén kár- felvételi állomást létesítettek. Ugyanakkor gyakorlatilag a megye minden olyan hely­ségében lehetővé vált a ka­rambolozott gépjárművek szemléje, ahol a biztosító­nak fiókja van. Épnek előnyét az ügyfelek a kárrendezés során tapasztalhat­ták. Mindezek mellett Békés­csabán hetenként kétszer, hét­főn és szerdán este 6 óráig áll az ügyfelek rendelkezésre a gépjármű kárrendezési fiók. Az idén jelentős változás történt a gépjárművek kötelező biztosítá­sának díjfizetési és nyilvántar­tási rendszerében. Ezekről az autósok az elmúlt időszakban a tömegkommunikációs eszkö­zökön keresztül kellő tájékoz­tatást kaptak. A továbbiakban Szabó And­rás ismertette, hogy ez év ja­nuár 1-től folyamatosan válto­zások történnek az ipari szövet­kezetek, és az ÁFÉSZ-ek bizto­sítási módozataiban is. Korsze­rűsítették és mint . kockázat - bővítést bevezetik az állami vállalatoknál a biztosítást a be­töréses lopás, rablás esetére ;s. A lakosság körébe bevezetik az egyéni állattartók lóbiztosí­tását, amelyet régóta hiányol­tak már az érdekeltek. A lakos­sági személybiztosítási módoza­tok lehetőségei kielégítőek. A növekvő igényekre számítva azonban újabb biztosítási lehetőséget nyújt az intézet a CSÉB 80-as elnevezésű (havi díja 80 forint) biztosítással. Ez a változat az eddigieknél jó­val magasabb élet-1 és baleset- biztosítási kockázatvállalás mel. lett anyagi támogatást nyújt a betegség miatt táppénzes állo­mányba kerülőknek, a kórházi kezelésre szorulóknak, vala­mint a rokkantsági nyugdíjba helyezetteknek. Az új, CSÉB PO-as módozat alapján térítés illeti meg a tagokat gyermek- születéskor és nyugdíjba vonu­láskor. Az intézet valamennyi dolgo­zója arra törekszik, hogy azt a bizalmat, amit eddigi tevékeny­ségükkel megszereztek, a jövő­ben is megtartsák és növeljék — fejezte be tájékoztatóját Szabó András. Házi tészta Körösladányból BÉKÉS MEGY EL ‘NtmSAC , 1977. JANUÁR 27. A körösladányi Magyar—Viet- ’■ nam Barátság Tsz-ben több mint 10 éve hozták létre a tésztaüze­met, amely a kezdeti időkben ; mindössze néhány asszonynak adott munkát. Az üzem termé­kei jó minőségükkel rövid idő alatt hírnevet szereztek a ladá- nyi házi tésztának. A tsz-nek évről évre fejlesztenie kellett ezt a melléküzemet, amely egész kis gyárrá nőtte ki magát. A tésztaüzem 140 dolgozója az elmúlt esztendőben 20 és fél Fotó: Demény millió forint értékben 45 vagon tésztát állított elő, az 1977-re kö­tött szerződések alapján á mennyiséget 120 vagonra kell növelniük. A megrendelők — akik között 'olyanok is szerepel­nek, mint a budapesti Hilton Szálló és a Mátyás-pince — kí­vánságainak teljesítésére a tsz egymillió forintos beruházással most új munkatermet létesített az üzemben, ahol elsősorban táj­jellegű tésztákat készítenek majd. Az árellenőrzésről, a táppénzes helyzetről tárgyalt a gyulai tanács végrehajtó bizottsága Kedden délután ülést tartott Gyula város Tanácsának Vég­rehajtó B.zottsága, Két fontos és közérdekű témát vitattak meg. Elsőként ..Az árellenőrzés helyzetét az ipar, építőipai- és kereskedelemben”, valamint a táppénzes helyzet alakulását, a táppénzfegyelem megszilárdí­tása érdekében tett intézkedé­seket. Az első napirendhez Bartha Zoltán, a termelés-ellátásfel- ügyeleti osztály vezetője adott kiegészítést, melyet széles körű vita követett. Megállapították egybek között, hogy az árszín­vonal alakulása fontos életszín­vonal-politikai tényező. így en­nek rendszeres ellenőrzése, a túlzott áremelések megakadá­lyozása, a tisztességtelen hasz­not biztosító árak kialakulásá­nak visszafogása fontos felada­ta a tanácsnak. Állásfoglalás született arra is, hogy tovább kell növelni az el­lenőrzés hatékonyságát és az árak alakulását társadalmi úton is fokozottabban kell ellenőriz­ni. Az árellenőrzéseket a jövő­ben terv szerint kell megvaló­sítani. és differenciáltán kell végezni, vagyis többször és szakemberek bevonásával tör­ténjen ez ott, ahol indokoltnak látszik. Szóba került a vitában az is. hogy a hatékonyság érde­kében jó lenne a tanácsnál csak ezzel a témával foglalkozó elő­adót munkába állítani. Nem kis feladat vár a tanácsok és a tár­sadalmi erők mellett a Népi El­lenőrzési Bizottságra, amely már eddig is sok segítséget .nyújtott a tanácsnak az áreÉ lenőrzésekben: A következő napirend témá­ja is akutális napjainkban. Alig egy , évvel ezelőtt jelent meg a Minisztertanács 1007-es számú határozata, amely módosította a táppénzrendszert és a táp­pénzfegyelem erősítése érdeké­ben intézkedéseket jelölt meg. Erre szükség volt, mert a táp­pénzes százalék nagymértékben növekedett. A táppénzes száza­lék minden egyes tizede évente 1,1 millió elveszett munkana­pot jelent országosan. Ez meg­felel egy 3500 dolgozót foglal­koztató üzem egyévi összmun­kanapjainak. 1979-ben majd­nem hatmilliárd forintot fizet­tek ki táppénzre. A beszámolót követő viták­ban. a testület tagjai úgy sum­mázták, hogy a táppénzes fe­gyelem megszilárdítása nem­csak egészségügyi, , hanem gazdasági és társadalmi ügy. Nem véletlen, hogy a javí­tás érdekében kormányhatáro­zat született. Fontosnak tartják a kedvezőtlen, helyzet felszámo­lására a nevelés, a felvilágosí­tás fokozását, ugyanakkor hang­súlyozták, hogy nagy szerepe van ebben az orvos és a beteg egymás iránt érzett kölcsönös bizalmának. Az írásos beszá­moló — amelyet dr. Horváth Éva városi főorvos terjesztett a testület elé —. megjelölte azo­kat a feladatokat is, amelynek megvalósítását a jövőben fon­tosnak tartják. Az alapvető cél továbbra is az, hogy a lakosság egészségi állapota a lehető legjobb le­gyen, a betegségek megelőzése mellett, a legmagasabb szinten, a legrövidebb idő alatt gyógyít­sák meg a betegeket.

Next

/
Thumbnails
Contents