Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Modern gyártmány — korszerű gyártás

A Medicor Miiek röntgengépei az ország legismertebb exportter mékei közé tarának. Ebben az évben kezdték gyártani az univerzális röntgegerendezések egyik új. részben automatizált műkő désü változatát. ;zek a gépek nagy sikerrel szerepeltek tavaly novemberben a Chicagóban megrendezett röntgenipari kongresz- szuson és kiállíts^, (MTTI Fotó: Csikós Gábor felvétele—KS)

Rendhagy tantestületi értekezlet

A Békéscsabai 1-«számú Általános Iskola rendhyd félévi tantestületi értekezlé tartott mégpedig nem az isktban hanem a Volán 8-as sz^ yál- la lat és a KISZ-bizotL meg- hívására a vállalat k^onljá- ban. Erre az adott ígimat, hogy nemrég a Volán l;£-bi- zottsága szocialista sz*»(iést kötött az iskolával. Bokoi)Z(jef igazgató tájékoztatta a Plgo_ gusokat a szerződésről, ,e;y szerint szorosabb kapcS;ot tartanak a vállalat KISZ-p_ szervezeteivel, többek k^ j közös sport- és kulturális _ j

dezvényeket szerveznek, irodalmi esteket tartanak, üzemlátogatásokon vesznek részt a pajtások.

Az iskolai nevelő-oktató munkáról, a félévi eredményekről Pete Istvánná igazgatóhelyettes számolt be. Kedves meglepetés volt, hogy a résztvevő pedagógusokat vendégül látták a KISZ esek, a vállalat igazgatója: Vándor Pál pedig röviden ismertette a Volán munkáját, köszöntötte a nevelőtestület tagjait. A vendégek ezután üzem- látogatáson vettek részt.

Néhány gondolat az 1976-os évről

Irta: Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke

A

z új esztendőt tervezgetés- sel kezdjük. Jól tervezni azonban csak úgy lehet, ha számba vesszük az elmúlt esztendőt, a sikereket, a kudarcokat, ha levonjuk a tanulságokat. Az ilyen számvetés a legjobb alapja az új tervkészítésnek. Általános megállapítás az évvégi felmérés szerint, hogy az 1976-os esztendő eredményei pozitívak. Gondolatébresztőnek a közös gondolkodáshoz, az egységes cselekvéshez szükséges tanulságok levonására szánom a korántsem teljes felsorolásaimat.

Az V. ötéves terv időszakában megyénkben első helyen változatlanul a lakásépítési program áll. A telepszerű többszintes beruházási terv alapján 1978-ban megépült 280 célcsoportos állami lakás 13 százalékkal. a 960 OTP társas és szövetkezeti lakás 50 százalékkal több az előirányzatnál. Komoly gondunk volt a lakásépítési program kivitelezői nek biztosítása. Már 1975-ben tanácsi hozzájárulással hozzáfogott az építőipar a békéscsabai ház- elemgyártó poligonüzem rekonstrukciójához. 1976-ban már az ú j típusnak megfelelő szerkezeti elemek felhasználásával megkezdtük egy 120 lakásos tömb felépítését. Ugyancsak a nagyobb lakásprogram teljesítése tette szükségessé, hogy a Dél-magyar- országi Magas- és Mélyépítő Vállalat szegedi házgyár termékei- bői négy, 80 lakásos középmagas lakóépület építését kezdtük meg. Ezek az építkezések jól haladnak — új színfolt ez a megyeszékhelyen. amelyen eddig egyetlen egy középmagas lakóépület volt.

Az alapvető feladatok; a lakások közművesítését is sikerült elérni. Az év folyamán eddig 1700 lakást kapcsoltunk be a vezetékes vízszolgáltatásba, 1110-et pedig a szennyvízcsatorna-hálózatba. Ez megfelel a tervezett ütemnek. Jelentős munka folyik a bé- késcsaba—makkosháti vízmű és vezeték kiépítésénél; Gyulán a városi vízhálózat további megvalósításán. Békéscsabán, Szarvason, Szeghalmon a szennyvízprogram megvalósításában is volt előrelépés 1976-ban.

A vezetékes gázellátásba Bé késcsaba, Gyula és Orosháza városokban az új lakásokat és az új közületi beruházásokat a tervezettnek megfelelően bekapcsolta a szolgáltató vállalat. Ezzel egy időben az oktatás területén egv 75 személves óvoda javította az ellátást Vésztőn. Megkezdődött egy 130 fő elhelyezését szolgáló szakmunkástanuló-otthon építése Orosházán. További 288 személyes tanulóotthon építésének műszaki előkészítése is befejezéshez közeledik Békéscsabán. Együttvéve az év folyamán üzembe helyezett összes beruházás értéke 900 millió forint. Megkülönböztetett figyelemmel kíséri és segíti a megye a Gyulai Húsüzem gyorsított beruházását.

Ö

rvendetes, hogy erősödött a beruházási fegyelem. Már kevesebb az olvan beruházás. amelynek költsége a megvalósítás során olyan mértékben megemelkedne, hogy a helyi tanács képtelen rendezni. Ehhez hozzájárult az is, hogy leállítottuk azokat a „kezdeményezőket”, akik nem a tervfeladatokra, hanem újabb terven felüli pénzek megszerzésére fordították "erejüket. Több jogos igény a fontossági sorrend alapján és a pénzügyi lehetőségek korlátozottsága miatt kimaradt a tervből.

Az ipari vállalatok fejlődése a megye igényeivel és lehetőségeivel általában összhangban

van. Az építőipari vállalatoknál azonban a tervidőszakban még a kapacitás volumenével és összetételével, mind a vállalatok szervezettségével, munkafegyelmével sok probléma adódott. A megye szolgáltató vájlalatainak tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában bekövetkezett számottevő fejlődés ellenére sem volt hibamentes. Mégis néhány számadat gazdálkodásukról. A Békés megyei tanácsi vállalatok 57 százaléka (16 vállalat) 1976. I—III. negyedévében az évre tervezett eredményt is meghaladó nyereséggel zárt. Gazdálkodásuk jellemzőiből a következők emelhetők ki: a termelés és értékesítés bővülésének dinamikája alacsonyabb. mint a bázis időszakban volt. A termelői áron számított termelési érték — kereskedelem nélkül — 1034 millió forint (116.1 százalék), a nettó árbevétel 1128 millió forint (103.6 százalék). A belföldi értékesítés — az ármódosításokkal is összefüggésben — az összes értékesítés mértékét meghaladóan bővült. A folyó devizaárakon és ái’folvamon számított export árbevétel a bázis szintjén marad, de a IV. negyedévben jelentős szállításokkal bővült.

összességében megállapítható, hogy a tanácsi vállalatok a megváltozott szabályzórendszer hálását felmérték és a gazdálkodás hatékonyságának növelésével törekednek a termelés bővítésére, a szolgáltatás színvonalának növelésére.

A megye gazdasági éleiében, lakosságának életkörülményeinek alakulásában meghatározó a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenység. E két. ágazat adja az évi összes termelés 60 százalékát. Ügy értékeljük, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar a párt gazdaságpolitikai céljaival összhangban az országos átlagnak megfelelően fejlődik. A IV. ötéves tervben előirányzóit termésátlagot a megye gazdaságai búzából, kukoricából jelentősen túlteljesítették. cukorrépából és napraforgóból viszont nem érték el. Az állattenyésztés részaránya a mezőgazdasági termelésen belül tovább növekedett, de fejlődése egyenetlen volt. A megye mező- gazdasági üzemei az elmúlt tervciklusban 48 százalékban több növényi és állati eredetű terméket értékesítettek, mint az előző ötéves tervidőszakban. A mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban egyaránt fokozódott a gazdálkodás hatékonvsága. korszerűsödött a nagyüzemi gazdálkodás.

A nagyüzemi gazdaságok a szántóterület egvharmadán alkalmaznak iparszerű termelési módszereket. Legelterjedtebb a kukorica-, napraforgó-, cukorrépa- és rizstermelésben, ahol az egész területnek több mint a felére terjesztették ki. A nagyobb termelés és hatékonyabb gazdálkodási eredményekhez jelentősen hozzájárult a dolgozók politikai öntudatának, szakmai képzettségének növekedése. A felsőfokú végzettségű szakemberek száma tíz év alatt megháromszorozódott. Mindemellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése mellett az elért eredmények szerényebbek a megye adottságainál. Ennek oka a gazdálkodásban tapasztalható több fogyatékosság és objektív ténye- . ző. Ez egyben komoly feladatot is jelent az 1977-es gazdasági évben, melynek meghatározó szerepe van az egész népgazdaság fejlődésére. Éppen ezért részünkről az 1977-es év gazdaságpolitikai feladatait úgy tartjuk számon. hogy ez nem egy év a sok közül, hanem annál több. A mezőgazdaságban előirányzott 7-8 százalékos termelésnövekedést reálisnak tartjuk. Ez nagyon komoly szervezést, a vezetés irányítását, javítását és a belső tartalékok sokkal hatékonyabb felhasználását igényli. A gazdálkodás hatékonysága, a termőföld kihasználása azonos körülmények között gazdálkodó üzemeknél is indokolatlanul eltérő. Okainak vizsgálata feltétlenül szükséges. Annyi bizonyos, hogy a megye gazdaságai nem élnek megfelelően a rét és legelők adta lehetőségekkel, ott sem ahol a feltételek adottak. Ez is hozzájárul a tehénállomány csökkenéséhez, az alacsonyabb hozamokhoz, a gazdaságtalan tejtermeléshez. Nem vált a takarmánytermesztés szerves részévé az öntözés sem. Az öntözőberendezések kihasználtsága nem kielégítő.

Mindamellett mégis elmondhatjuk. hogy a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara összességében a párt- és a kormányhatározatok célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A fejlesztés további feladatai — az V. ötéves terv célkitűzései — a párt XI. kongresszusa, valamint a JÍB 1975 novemberi határozatának szellemében kerültek kidolgozásra a megyében. A törekvés fő iránya az eddigi dinamikus fejlődés fenntartása.

f-s vázlatos számvetés legvé- \ Sőre hagytam a lakosság adóztatását. Aligha lehet elvitatni, hogy az adópolitika célja egyértelmű: a közérdeket szolgálja kétféleképpen is. Egyrészt azzal, hogy a befizetett adókból*' gazdagodik a város, a község.' Olyan létesítmények ' épülnek, amilyenekre az adott helyen szükség van. Másrészt a közérdeket szolgálja az adópolitika azzal is, hogy az adózási kötelezettség határát és mértékét a község szükségleteinek figyelembevételével állapítja meg. Ennek számbavételével hangsúlyozzuk, hogy a lakossági szükségleteket kielégítő szolgáltató, javító tevékenységet az adóztatáson keresztül is elő kell segíteni. Elő kell segíteni a háztáji kisegítő gazdaságok zöldség-, gyümölcstermelését, valamint állattartását. Viszont gátat kell vetni a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelmek keletkezésének, valamint, korlátozni kell a nem saját és családtagok munkáján alapuló tevékenységet.

Ennek megfelelően a kisiparosok. magánkereskedők adóztatásával 1976-ban a magasabb jövedelmet elérőknél a jövedelemelvonási politika erősebben érvényesült. Ezzel szemben a ki.s jövedelműeknél. és főleg a szolgáltatást teljesítőknél enyhítettük az adóterheket. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadója tekintetében 1976-ban 1975-höz képest növekedés sem az adó volumenében, sem egyéb adóterhekben nem következett be. Sót elmondhatjuk azt, hogy ezen adónemekben négymillió forint összegű csökkenés mutatkozik.

A

zzal fejezem be s gondolák sort az 1976-os évről, hogv az új év küszöbén a tervezésnél nem szabad figvelmen kívül hagyni az elbúcsúzó esztendő tapasztalatait. __

3

B

ÉKÉS MCCMíSr...

1977. JANUAR 1.

nye a szocialista életmód álta no&sá wálása. A szocialista éli mód a mindennapos tevéken, ségben tör utat. s nem pusztá nevelési kérdés, a termelési v szonyok és az anyagi feltétele alakulásával kölcsönhatásba fejlődik. A szocialista életmód i értékrendeket teremt, amely példamutatóan végzett munka ban, az elkötelezett politikai ma gatartásban, a kollektívákban, munkahelyeken, a brigádokbai a családban töltődik meg tarts lommal. A propaganda fontc feladata a kibontakozó szociális ta életmód elemeinek feltárás és támogatása.” Nem azéi szükséges idézni a fentieke mintha ezzel a szocialista élei móddal kapcsolatos kutatások? lezártnak, befejezettnek tekini hetnénk. Szó sincs róla. Csu pán azért, mert érzékletesen bi zonyítotla a probléma felvetésé nek, kezelésének helyes módjá az ok és okozati összefüggések, kölcsönhatások, a tudgti tényt zők, a nevelés szerepét. A hats rozat, amelyet teljes terjedelem ben közölt a decemberi Társa dalmi Szemle és Pártélet. kité a fejlett szocialista társadalor építésének lényeees kérdésein távlataira és korunk legidösze rűbb problémáira.

Minden okta'ási intézőién

számára alapelv, hogy a életre tanít, nevel. A marxist propagandamunkáról szólva ts Ián felesleges is ezt hangsúlyoz ni. Célunk az elmélet és a gya korlat minél teljesebb egység« eszméink valóra váltása. Az e méleti tudás, a marxista felké szültség mércéjének tekintjül hogy milyen mértékben párost az aktív társadalmi cselekvéssé jó munkával, a szocializmu iránti elkötelezettséggel, példs mutató magatartással. Csupa azt a tudást értékeljük, ami

társadalmi haladás szolgálatál helytállásra, kiállásra, a jó mu kára ösztönöz, amely elmély az ügyünkbe vetett hitet, a me győződést és magas- szintre em Ü a szocialista tudatosságot, '»olitikai műveltség növelése t ' át nemcsak az ismereteket gy 1 pítja, hanem egyben a szem ' séget is gazdagítja, szemlél jellemét formálja, az embe 1 -ljesedést szolgálja.

’ ma alkotó-dolgozó gener; ’ |közül az ifjabb csak elbeszi

’ ''bői. olvasmányokból isme fibbi évtizedek hősi idősz?

t

i

d} fejlett szocialista társ me korszakos feladatain?

■ásához is lelkesedésre va veti A1,apos ismeretekre, ki Sas ess®£re’ kitartásra, m; ®a'n í tudatosságra. Szüksé ..„lmre- meggyőződésre, él

ügyü^^ is- Cél’aink- >88 t J*" 'olgálata ma is lelkes:

s-/emnlatainic azonban so

korább!1 nebezebbek, mint K évtizedekben. Hog megval , ; 5

gvakorl?n. az elrneiet es ifsege, hogy teljesek men V emb?r- az érlel kell az ^ban- hatásosabbal Különöse™1^ eljutnunk raiban É^tid generáció tóerejű ká1* oiyan nagy ha cialista mi':b®n- ™.,nt a szo zás, tanulá''a,° f!es- r1°lgo intgrnacion,ba^aU;ia§ 60 a:

fiz úi esjs J;

köznapjain J ’ dolgos het- cialista jegyda.munk szo~ nem szociális21 osbesevef’ a szaszon'tásáva?n‘se,=ek. visz- segíthetjük azüszöbölésevel ségek. az orsz?e í- a k°zös- gulását. A hat?bbi boldoval is szolgálhaTOPa8:lndátabb. a magabiz határozót-1 az 1977. évi népá ba'adást, tok és a XI. kői# feladazott határozatok í’Json b°- ajtasát. I