Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

M A Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA MSPÚJSÁB 1977. JANUÁR 25., KEDD Ara: 1,— forint XXXII ÉVFOLYAM, 20. SZÁM TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK (3. oldal) GENERÄLOZ A GENERÁL (4. oldal) ZÁRSZÁMADÁS MELGYESBODZÄSON (3. oldal) PROBLÉMÁK — PROLONGÁLVA Nagy sikerű filmeknél termé­szetes — no, de nehéz tenniva­lóknál a műsoron tartás idejé­nek meghosszabítása korántsem az elismerés jele, hanem gyak­ran a sikertelenségé. A kudarcot belátni nehéz, könnyebb becso­magolva rejtegetni, valahogy úgy, hogy „ez még megoldásra vár”, vagy „továbbra is teendő­ink között szerepel”.' Mint nap­jainkban hallhatjuk, amikor a termelői közösségek év eleji kü­lönböző tanácskozásain a részt­vevők régi ismerősként fogadják a legyűrendő akadályok bizo­nyos csoportját, azokat, amiket két vagy éppen négy esztendeje jelöltek meg először, s dűlőre nem jutván. — ismétlik évről évre. Hibás irányba terelné figyel­münket, ha mindent egy kalap alá vennénk. Valóban vannak olyan, hosszútávú, időszerűségü­ket el nem vesztő feladatok, mint a termelékenység javítása, a technikai eszközök korszerűsí­tése. az értékesebb termékek elő. állítása, s így tovább. Ezek is­métlődnek ugyan minden esz­tendő cselekvési programjában, de súlyuk, minőségük változik, a teendők egyre magasabb fokát jelölik. Prolongálásuk tehát csak formailag, s nem tartalmilag azonosítható az egy vagy két esztendővel korábbiakkal. Töp­rengésünk témája a problémák­nak az a csoportja, ahol semmi sem mozdul, alig jut előbbre va­lami. Példával élve: szinte min­denütt visszhangozzák hosszú ideje a bér és a teljesítmény szo­rosabb kapcsolatának szükséges­ségét. A tények ugyanakkor azt mutatják, hogy a teljesítmény­bérben dolgozók aránya az ipari foglalkoztatottakon belül évről évre csökken, s ma 2,7 százalék, kai kisebb, mint volt 1965-ben! Az állóeszközök jobb kihasz­nálása sem hiányzik a vállalati terveket összegző, vaskos irat­csomókból, de míg néhány he­lyen történik is ennek érdekében sok minden, a többség prolon­gál; a termelő állóeszközök egy­ségnyi bruttó értékére jutó ter­melés folyamatosan mérséklődik. Aminek vannak objektív okai— a termelés eszközigényessége a feladatok bonyolultabbá válása, val együtt nő —. de oka az is, hogy a vállalat, a gyár, a szövet, kezet, bár tervez, ténylegesen nem vizsgálja a kölcsönhatások szövevényét. Ha megtenné, könnyen kiderülhetne, fölösleges az új gépek vásárlása, hiszen a tavaly Szembe állítottak lem dolgoznak folyamatosan, olykor az egyetlen műszakra elegendő ember, anyag is hiányzik, ki, mi kerül akkor az új berendezések­hez?! öt esztendő alatt a termelő állóeszközök Állománya — netto érték alapján számítva — 106 milliárd forint értékben gyara­podott a szocialista iparban. E hatalmas summa kamatait azon­ban nagyon is eltérően fizetik az egyes iparcsoportok; a gépek és gépi berendezések, a közlekedési eszközök gyártása például be­csülettel — folyamatosan növel­ve az össztársadalmi hasznot —, másutt azonban, így az építő­anyag-iparban, ennek az ellenke­zőjét láthatjuk. Fölös szónoki kérdés, vajon csakis objektív té. nyezők okozzák ezt? Az esztendőkön át vonszolt, patinát kapott, a családtagnak kijáró közvetlenséggel kezelt gondok nem egy-egy közösség teherbírását, hanem eselekvő- képtelenségét bizonyítják. S a közösségen belül "elsősorban a vezetésről, az irányításról állít ki sokat mondó bizonyítványt a prolongálás, beismeréseként an­nak. hogy nem teszik meg azt, amit megtehetnének. Persze, mindenütt kimutatható valami­lyen eredmény, haladás, de ezt hiba sikerként értékelni akkor, ha mögötte veszni hagyott le­hetőségek magas halma áll. Mái'- pedig ma még nem szabályt erő­sítő kivételként láthatjuk ezt, hanem sűrűn, sok mindenben. Aligha hihető, hogy az ipar mai technikai szintje, termelőképes­sége mellett valóban annyiféle hiánycikk okozta bosszúsággal kellene szembenéznünk, mint amennyire rákényszerülünk. Ab­ba sem törődhetünk bele, hogy újra meg újra, mind a termelői, mind a lakossági felhasználás­ban gondokat okoz az áruk mi­nősége, mert az okok többsége itt sem objektív eredetű. Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni, ám e köznapi igazság némely közösség, s ve­zetői számára idegenül cseng, s nem kérdeznek egyszer sem, ám hibáznak kétszer meg kétszer kétszer. Szavakkal legyűrik a mindenséget, tettekkel a hüvelyk- nvl akadályon is orra buknak. Azért érdemes a megkülönböz­tetett figyelemre mi kerül pro­longálásra, évről évre adósság­ként a teendők sorába, mert a termelők egy-egy csoportjáról ez a hiteles bizonyítvány. Yeress Tamás Március 5-6-ra összehívlak a MNOT második konferenciáját Hétfőn a Parlament vadász-j termében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa.,Makoldi Mihályné, a MNOT alelnöke megnyitója után Herczeg Károly, j a Szakszervezetek Országos Ta- j nácsának főtitkárhelyettese tar­tott tájékoztatót időszerű gazda­ságpolitikái kérdésekről. Ezután Erdei Lászlónénak, a MNOT elnökének javaslatára az országos nőtanács úgy döntött, hogy" március 5—6-ra összehívja a MNOT második konferenciá­ját. Az országos konferencián ér­tékelik majd az 1971-ben meg­tartott első konferencia óta el­telt időszak munkáját. Kedvezően alakulnak a zöldségértékesítési szerződéskötések A MEK 40 ezer ionná árura kötött szerződést Az idén — mint ismeretes — a tavalyra tervezettnél átla­gosan 15 százalékkal magasabb áron vásárolják fel a termelők­től a zöldségféléket. Más ked­vezményben is részesülnek, pél­dául a termelést számottevően fejlesztő nagyüzemek pályázat alapján a zöldségből származó árbevétel 10 százalékának meg­felelő mértékű állami támogatást kapnak. Várhatóan hogyan hat ez a termelési kedv föllendülé­sére. elsősorban a lakosság ellá­tása szempontjából különösen fontos zöldségféléknél? — tette fel a kérdést dr. Pintér György­nek, a SZÖVÉRT vezérigazgató­helyettesének az MTI munkatár­sa. — Nem kétséges, hogy az in­tézkedés mind az ellátás, mind pedig az export alakulására jóté­konyan hat majd. Annál is in­kább, mert egyidejűleg a tervek szerint mintegy 10 százalékkal — több mint 10 ezer hektárral — növekszik a zöldségfélék ta­valyi 115 ezer hektárnyi vetés- területe. Ezen belül a kívánt áruösszetétel érdekében a vörös­hagyma vetésterületét 38, a zöld­paprikáét 30, a paradicsomét pe­dig 25 százalékkal növelik. Ez lényegében azt jelenti, hogy eb- bfen az évben várhatóan össze­sen mintegy 1.6—1,7 millió ton­na zöldséget termelnek majd. — Ebből már a múlt évinél jóval több jut a lakosságnak. A zöldség-, gyümölcskereskedelmi egyesülés tagvállalatai 1977-re 24 ezer vagon burgonya, 46 ezer vagon zöldség és 60 ezer vagon gyümölcs felvásárlását irányoz­ták elő Ha ezt a termelők meg­termelik és a felvásárló szervek át is veszik a termelőktől, akkor kiegyensúlyozott, biztonságos! belföldi ellátásra és az export- feladatok megfelelő teljesítésére) számíthatunk. Természetesen — mint szokásos — az ez évre szó­ló értékesítési szerződések kötése már a múlt év őszén megkezdő­dött. S 1976. december 31-ig bur­gonyából a tervezett mennyiség­nek 76, zöldségből 73 és gyü­mölcsfélékből 45,5 százalékára már megkötöttük a szerződése­eljárásokat alkalmazó, különféle termelési rendszerekhez tartozó nagyüzemek, mind pedig a kis­termelők megtalálhatják számí­tásukat, s ha a legszeszélyesebb l partner — az időjárás — közbe | nem szól, már az idén tovább ja- i vul a zöldség-, gyümölcsellátás —; fejezte be nyilatkozatát a SZÖVÉRT vezérigazgató-helyet- j lese. t 4 t Megyénkben is rekord roeny- nyiségű terményre kötött szerző­tervük 36 000 tonna felvásárlása volt es ehelyett mar 40 000 ton­nára szerződtek. Csak a paprika és a görögdinnye szerződési ter­vét nem tudták még teljesíteni és gondot jelent, hogy nincs ele­gendő burgonya-vetőgumó és dughagyma. Káposztából és gyö­kérfélékből nagyon nagy a ter­melési kedv, u tavalyinál jóval nagyobb mennyiséget sikerült lekötni. Ha az időjárás nem szól köz­be. akkor az idén kiegyensúlyo­zott, jó ellátás lesz zöldségiélék- ből. dést már eddig is a MÉK. Ez évi Csütörtökön, január 27-én megyei tanácsülés Napirenden: a 15 éves lakásépítés várható alakulása és a megye ez évi költségvetési és fejlesztési terve A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, a megyei tanácsot ja­nuár 27-én, csütörtökön délelőtt 9 órára összehívta. Az ülést Bé­késcsabán tartják, várhatóan öl napirendi pont szerepel a testü­let előtt. Rendkívül nagy érdek­lődésre tarthat számot a vb meg­bízása alapján Csepregi Pét ta­nácselnök-helyettes előterjeszté­se a megye hosszú távú lakásépí­tési koncepciójáról. A javaslat felöleli 1976-tól 1990-ig a megye lakásépítésének várható alaku­lását. Ez azt jelenti, hogy a la­kott lakások és a családszám­változás különbségéből adódó lakáshiány, továbbá a megszűnő lakások pótlása alapján a hosz- szú távú terv időszakában 50— 52 ezer lakást kell felépíteni. Ez megközelítően egyharmada a megye jelenlegi lakásállományá­nak. A második napirendi pont sem kisebb jelentőségű. Dr. Romvari László és Bereszki András osz­tályvezetők együttesen terjesz­tik a testület elé Békés megye 1977. évi költségvetési és fejlesz­tési tervét. Ezen a tanácsülésen értékelik a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága által kötött együttmű­ködési megállapodást- is, Nyári Sándor megyei népfronttitkár és Klaukó Mátyás megyei tanácsel­nök előterjesztése alapján. A továbbiakban dr. Jaukucs Tamás, az ügyrendi bizottság el­nöke tesz jelentést a bizottság tevékenységéről. Az ötödik napi­rendi pont: bejelentések, inter­pellációk. Húsz év a párt, a haza fegyveres szolgálatában két. Mindenképpen megállapíthat­juk, hogy a szerződésállomány 1976. december 31-én jóval ked­vezőbben alakult, mint egy vagy akár sok évvel ezelőtt. Mintha föllendülőben lenne a termelési kedv; burgonyából 13, zöldség­ből 41 százalékkal szerződtek többre a múlt év végéig. Vörös­hagymából kétszer, dughagymá- ból pedig négyszer akkora volt a kötésállomány. Valamelyest kedvezőtlenebb azonban az ösz- szehasorúítás a zöldbab, az ubor­ka és a paradicsompaprika ese­tében, amelyekből több-kevesebb az elmaradás. Ennek főleg az az oka. hogy ezeket a nagyon mun­kaigényes termékeket zömében házikertekben termelik, s a kis­termelők csak később döntik el, miből mennyinek a termelését tartják érdemesnek. Elhatározá­sukat most nagyban segítheti a számukra kedvezőbb új termelői árrendszer, ami érdekeltté teszi őket a vetésterület növelésében is. — Az említett intézkedések se­gítségével mind a legkorszerűbb A gyulai munkásör egysem ütésen esküt tesznek az új munkás* őrök. Beszámolónk a harmadik oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents