Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

Hozzájárulás a két párt elvtársi kapcsolatainak megerősítéséhez A mexikói testvérpárt küldöttségének látogatása hazánkban * szocializmus A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására 1977. január 20—23. között látogatást tett hazánkban a Mexikói Kommunista Párt kül­döttsége, amelyet Arnoldo Mar­tinez Verdugo főtitkár vezetett. A küldöttséget fogadta Kádár j János, az MSZMP Központi Bi­zottságának eltjp titkára. A me- ; xikói testvérpárt képviselőivel [ megbeszélést folytatott Gyenes András, a Központi Bizottság tit-1 kára és dr, Berecz János, a kül­ügyi osztály vezetője. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken az MSZMP és az MKP képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetéről. Eszme­cserét folytattak a nemzetközi, különös tekintettel a latin-ame­rikai helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista és munkásmoz­galom néhány időszerű kérdésé­ről. A Magyar Szocialista Munkás­párt képviselői szolidaritásukról és támogatásukról biztosították a Mexikói Kommunista Pártot ab­ban a küzdelemben, amelyet a nemzetközi imnerializmus és szö­vetségesei ellen, a mexikói dol­gozó nép érdekeiért, a társadal­mi haladásért, ügyéért folytat. A két párt képviselői üdvözöl-' ték L.uis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának j kiszabadulását. Megállapították, j hogy ebben jelentős szerepe volt a nemzetközi proletár szolid ári- j tásnak, és a világ haladó erői! együttes harcának. Követelik valamennyi latin- amerikai országban bebörtönzött kommunista, demokrata hazafi azonnali szabadon bocsátását. A két párt hagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egy­sége erősítésének, a proletár in­ternacionalizmus elvein alapuló összefogásnak, cselekvésnek. Ez­zel kapcsolatban méltatták a la­tin-amerikai kommunista pártok havannai, és az európai kommu­nista és munkáspártok berlini konferenciáját. Az MKP küldöttségének ma­gyarországi látogatása hozzájá­rult a két testvérpárt elvtársi kapcsolatainak megerősítéséhez, a magvar és a mexikói nép ba­rátságának elmélyítéséhez, a két ország közötti kölcsönösen elő- nvös kapcsolatok továbbfejleszté­séhez. (MTI) Síaltszcrmcíi küldöttség utazott Moszkvába Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel a Szovjet. Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívá­sára vasárnap magyar szakszer­vezeti küldöttség utázott Moszk­vába. ( áiol a kínai k ül üg#y minisztérium Aczél Endre, az MTI tudósító­ja jelenti: A kínai külügyminisztérium ; szóvivője hétfőn, sajtótudósítók 1 kérdésére válaszolva „alaptalan- ' nak" minősítette a hírt, hogy Teng Hsziao-pinget a Kínai! Kommunista Párt KE alelnöké- vé nevezték volna ki. A cáfolat közvetlen előzménye, | hogy a Reuter iroda vasárnap hírt adott Teng kinevezéséről. Most, hogv a hír és- a cáfolat egyaránt napvilágot látott, az ügyben közvetlenül nem érde-.l kelt pekingi diplomáciai körök hajlamosak feltételezni, hogy az egész hírverés mögött a kínai il­letékesek nyilatkozásra kénysze­rítésének hátsó gondolata rejlett. Akárhogy is van, Teng Hsziao- ping változatlanul a legfőbb be- szédtéma a kínai fővárosban. A forma szerint még mindig bu-| kort politikus féhabilitalásáWák' elhúzódása, az e tárgyban keren­gő, jobbára kínaiakra hivatkozó, egymásnak ellentmondó értesü­lések az érdeklődés középpontjá­ban állnak. (MTI) r l jabb emberrablás Madrid Négy fegyveres hétfőn elra­bolta Emilio Villaescusa Quilis altábornagyot, a spanyol leg­felsőbb katonai bíróság elnö­két. A magas rangú katona­tisztet madridi lakása közelé­ben támadták meg. Az ember. I rablás körülményei egyelőre ! nem ismeretesek. I Mint ismeretes, december 11- én emberrablás áldozata lett Antonio Maria de Oriol y Urquijo, a Spanyol Államtanács elnöke is. Az akcióért egy szél- j sőbaloldali csoport, az Október L (GRAPO) elnevezésű szerve- ' zet vállalta a felelősséget, és * politikai foglyok szabadonbo- ; csátását követelte. Oriol azóta is fogoly. (MTI) i Carter híve az atomkísérletek betiltásának „Az a szándékom, hogy hatá­rozottan törekedjem egy olyan átfogó mielőbbi egyezmény megkötésére, amely betiltaná az atomkísérleteket” — mondotta James Carter elnök az ameri­kai hírügynökségek újságírói­nak adott interjújában, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. „Híve vagyok annak — hangoz­tatta —, hogy minden atomkí­sérletet azonnal és teljes mér­tékben be kell tiltani". „Nem szabad megengedni — hangsúlyozta Carter —, ho'gy bizonyos nézetkülönbségek, amelyek az egyes új fegyverfaj­táknak a vlagyivosztoki megál­lapodás határozatainak megfe­lelő besorolásánál támadtak, út-, ját állják egy közeljövőben megkötendő új egyezménynek". A további leszerelési tárgyalá­sok távlataival kapcsolatban Carter a következőket mondot­ta: „Ha sikerül megegyezésre jutni a Szovjetunióval az atom- fegyverkészletek korlátozásáról, a következő lépésként indokolt lenne kísérletet tenni arra. hogy más atomhatalmakat is bevon­junk ebbe az erőfeszítésbe, töb­bek között Franciaországot, Angliát, valamint a Kínai Nép- köztársaságot is". ELHUNYT RÉVÉSZ GÉZA 1902-1977 Mély megrendüléssel és tájdalowmal tudatjuk, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után január 22-én elhunyt Révész Géza elv- társ. pártunk Központi Bizottságának tagja, a magyar cs a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő személyisége, vezérez­redes. nyugalmazott honvédelmi miniszter, volt országgyűlési kép­viselő, népköztársaságunk volt varsói, illetőleg moszkvai nagykö­vete. aki az MSZBT alelnöke volt hosszú ideig. Révész Géza elvtárs temetése január 28-án (pénteken) 14 óra­kor. katonai tiszteleladással lesz a Mező Imre úti temető Munkás­mozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, elvtársai, volt munkatársai, har­costársai és tisztelői 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A MAGYAR SZÜCI VLISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM, A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM. A MAGYAR PARTIZÁN SZÖVETSÉG Révész Géza 1902-ben született Sátoraljaújhelyen. Tizenhárom éves korában mar dolgozott — Budapesten az ezüstárugy árban -— s rá egy esztendőre tagja lett a Budapesti Ifjúmunkás Egylet­nek. 1918-ban belépett a korrtmu nista pártba, részt vett az Ifjú munkás Szövetség megalakításá­ban. 1919 februárjától az ifjú munkás központban dolgozott majd a vörös hadsereg katona jaként harcolt. Emigráeiós ével következtek Ausztriában, Cseh­szlovákiában. A húszas évek ele­jén hazatért Magyarországra, il­legális pártmunkára: s mint füg­getlenített pártmunkás dolgozott a KIMSZ-ben. 1923-ban elfogták és tízévi fegyházra ítélték, a rá­következő év novemberében azonban fogolycserével a Szov­jetunióba került. Itt a külügy­minisztériumban, majd a Lenin Intézetben tevékenykedett, köz­ben elvégezte a moszkvai mű­egyetem hadiipari egyetemét. 1934-től 1943-ig a Szovjetunió honvédelmi minisztériumában dolgozott. 1944-ben a magyar partizániskola vezetője, a fronton a magvar párt képviselője lett. A felszabadulás után tudását, tapasztalatait magas beosztások­ban kamatoztatta: 1945-től a pártközpont osztályvezetője, 1947 novemberétől varsói nagykövet, 1948-tól altábornagy! rangban a néphadsereg főcsoportfőnöke, majd 1954. és 1957. között az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyet­tese, 1957. március 1-től pedig honvédelmi miniszter volt. 1957 júniusában, majd . 1959-ben az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották. 1980-ban nevezték ki a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagyköveté­vé, ebben a beosztásban dolgo­zott 1963 decemberéig, nyugdíj­ba meneteléig. 1958-ban válasz­tották Bács-Kiskun megye or­szággyűlési képviselőjévé, s 1975- ben — a párt XI. kongresszusán — újból a Központi Bizottság tagjává. Hosszú ideig volt az MSZBT alelnöke. legutóbbi kongresszusa óta az országos el­nökség tagja. Tevékenységét számos magas kitüntetéssel ismerték el, kétszer kapta meg a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendjét, kitüntették egyebek között a Szocialista Ha­záért Érdemrenddel és a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének I. fokozatával. (MTI) ílaíóiljoii a pár Walter Mondale Brüsszelben az MTI tudósítója Kis Csalta jelenti: Carter elnök teljes támogatá­sáról biztosította az új amerikai ^lelnök. Walter Mondale a NA.TO állandó tanácsát az At­lanti Szövetség brüsszeli székhe­lyén. Európai körútja során az alelnök. aki vasárnap este érke­zett Brüsszelbe, hétfőn reggel rö­vid megbeszélést folytatott Leo Tindemans belga miniszterel­nökkel. majd az Atlanti Szövet­ség központjában Luns főtitkár­ral találkozott. Mondale szerint a megbeszélés igen hasznos volt. s annak során olyan kérdéseket érintettek, amelyek közös gon­Nyugat-szibériai olajmezőn dot jelentenek a NATO vezetése és az amerikai kormányzat szá­mára. Az amerikai alelnök ezután részt vett a NATO-tagállamok j nagyköveteiből álló állandó ta­nács ülésén, s itt hosszabb be- j szédben ismertette a Carter- kor­mányzat álláspontját az Atlanti Szövetség kérdéseiről, a nemzet- j közi politika problémáiról, j Mondale Carter elnök nevében 1 kijelentette, hogy az Egyesült ( Államok „változatlanul ienn- tartja az Atlanti Szövetség irán. ti kötelezettségeit, mert azok lét- j fontosságú részei a Kanadával és Nyugat-Európával fennálló kap­csolatoknak”. Carter szándéka-1 ban áll, hogv ,,megjavítsa az együttműködést és a konzultáci­ót az Egyesült Államok legrégibb barátaival”. Az alelnök ezzel kapcsolatban megnyugtatta az atlanti diplomatákat: az ameri­kai katonai költségvetés terve­zett csökkentese nem érinti majd a NATO katonai erejét, sőt az Egyesült Államok növelni kíván, ja a NATO keretei között erő­feszítéseit. Ehhez azonban Mon- ! dale a többi tagállamtól is foko­zott jó szándékot és elszántságot A szigorú szibériai tél sem lehet akadálya Nyugal-Szibéria legnagyobb kincse, a kőolaj kiaknázá­sának. A terület olajbányászai célul tűzték ki, hogy ebben az évben 32 millió tonnával több ola­jéi termelnek ki p,s ígv 211 millió tonnát adnak a népgazdaságnak (Fotó — TASZSZ—MTI — KS) kért. Az új alelnök beszédében \ ugyanakkor kijelentette: ..Carter I elnök olyan időszakban lép hiva- I talba. amikor a hidegháború ] merev korszakából egyes — kor- j lótozott — területeken átléptünk a szélesebb körű kapcsolatok és a megegyezés nagyobb lehetősé- J geinek korszakába. Míg azelőtt i csak arra volt lehetőség, hogv j halálos ellenségként álltunk j szemben egymással, most meg­nyílt az út a tárgyalások előtt Alapvető fontosságú, hogy foly- ; tassuk a párbeszédet, töreked­jünk annak elmélyítésére, ter­mészetesen teljes összhangban a Nyugat érdekeivel”. Ezzel kapcsolatban utalt a kü­lönböző nemzetVizi tárgyalások­ra, mindenekelőtt a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai megbe­szélésekre. hangsúlyozva, hogy Carter „elkötelezte magát a tár­gyalások mielőbbi felújítása mellett”. A bécsi haderöcsökken- tési értekezletről szólva azt mondotta, hogv „e tárgyalások­nak előre kell haladniuk, terme, szelesen figyelembe véve min­den tagállam érdekeit”. Ennek megfelelően a NATO tagjainak közös álláspontot kell képvisel­niük a megbeszéléseken. Ugyan­csak közös álláspont kialakítása mellett foglalt, állást az új kor­mányzat nevében az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet eredményeivel töglálkp. zó nyári belgrádi konferencián is. Erről azt mondotta, hogy Belgrádban „egyrészt arra kell törekedni, hogy a Helsinkiben létrejött megállapodásokat teljes mértékben alkalmazzák, egyúttal új utakat is kell keresni Európa biztonságának és együttműködé­sének továbbfejlesztéséhez”. Egyéb külpolitikai kérdésekről szólva Mondale kijelentette, hogy az új amerikai kormányzat nagy figyelmet kíván szentelni a Közel-Kelet. Dél-Aírika és Cip­rus problémájának. Ugyanakkor Carter haladéktalan lépéseket kíván tenni az amerikai gazda­ság megerősítése érdekében és „elsődleges figyelmet szentel a fejlett iparú nyugati országok, ígv Nyugal-Európa. Észak-Ame. rika és Japán alapvető gazdasá­gi és politikai problémái meg­oldásának. Mondale válaszolt az állandó tanács tagjainak kérdéseire. A megbeszélést követően az össze­jövetelt igen hasznosnak minő­sítette. kijelentve, hogy „igen sok hasznos és fontos javaslat hangzott el az Atlanti Szövetség megerősítésére, hatásfokának nö­velése re”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents